Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-06 / 49. szám

1988. 'december 6. SZABAD FÖLDMŰVES. Az ú) „klrovtíc" megbízható és ké­nyelmes konstrukció, amely utat tör olyan terepen is, amelyen nem tudna előrejutni semmilyen más gép sem. Kezelése viszonylag egyszerű, kon­strukciójában — az előző típusokhoz képest — jelentős változtatásokat végeztek. Különféle mezőgazdasági munkák végzésére használható, és kevesebb üzemanyagot fogyaszt mint elődei. A vezetőfülkét különféle újabb kényelmi berendezésekkel látták el. kai-kémlai módszereit alakítják ki. Erre a célra fejlesztik ki az immuno* fotométer elnevezésű különleges mű­szert. Feltételezzük, hogy e műszer alkalmazásra kerül az orvostudo­mányban (az ember immunáliapotá­­nak meghatározására), az állatte­nyésztésben a haszonállatok beteg­ségeinek diagnosztizálására. Szovjet szakemberek most munkál­ják ki a „mikrobaműtrágyák'' tech­nológiáját. Vetés előtt a magot ..sa­ját“ mikrobájával, eset'eg két-három mikroba keverékével fogják kezelni. Ez az adott kalászosfajta számára minden esetben előre beprogramo­zott keverék lesz. Az országban most nitraginnak ne­vezett műtrágyát használnak a pil­langós növényekkel bevetett földe­ken. A nitragin üzemi feltételek kö­zött való előáUítására nitrogénlekötő mikroorganizmusokat tenyésztenek. A mikroorganizmusokat összekeverik a hordozóanyaggal (például tőzeg­gel), kiszárítják és a fogyasztókhoz szállítják. A vetés Idején a vető­anyaggal együtt viszik be a mikro­biológiai műtrágyát a talajba. Но a baktériumfaj megfelel az adott nö­vényfajtának, a mikroorganizmus pe­dig , fe’ismerí“ a növényt és kölcsön­hatásba kerül vele. akkor a termés­hozam lényegesen növekszik. A mikrobaműtrágyák alkalmazása lehetővé fogja tenni, hogy az eddigi­nél Jóval kevesebb ásványi műtrá­gyát vigyenek be a talajba. Persze ez utóbbiakról egyelőre nem lehet lemondani, némi ,,feltöltő“ nitrogén­dózist ásványi formában kell bevinni a ta'ajba. Az ásványi műtrágyák megtakarítása mégis lehetővé fogja tenni, hogy kevesebbet gyártsanak a drága, energiaigényes technológiával előállított műtrágyából. A biológiai szintézis sokkal olcsóbb az ipari szintézisnél. A mikrobák alacsony hőmérsékleten, példának okáért 37 Celsius-fokos hőmérsékle­ten tenyészthetők, s nincs szükség semmiféle drága katalizátorra Ezen­kívül, ha a mikroorganizmus a nö­vény felületére kerül és megmarad rajta, magától szaporodásnak indul. Ezután már minden a természet dol­ga. Oj Kiróva traktor A leningrádl Kirov gyár termelési egyesülés kollektívája ú) kerekes traktorral Jelent meg. a neve K­­-70í M. A műszaki próbák befejeződ­tek, a sorozatgyártást a tizenkettedik ötéves tervben (1486—1990) elkezdik. Az óriási teljesítményű „kirovecek“ első példányát sikeresen üzemelnek Távol-Északon. Szibériában, a Távol­­-Keleten, rendkívüli éghajlati viszo­nyok között, olykor mínusz 40 Cel­sius-fokos hidegben. Sőt, nagysze­rűen beváltak nedves-mocsaras terü­leteken és a rekkenő hőségben ts. $ A Herriau típusjelű rakodó gép (A szerző felvételt jjc A cukorrépa prizmázást megelőző tisztítására a Komplex 65 M-25 típusjelű szovjet gyártmányú gépet használják A K-701 M traktor minden tekin­tetben megfelel a világszínvonal kö­vetelményeinek. Műtrágya üiirÉil! Az utóbbi években számos ország biológusai próbálkoztak annak a kérdésnek a megoldásával, vajon megteremthetők-e olyan feltételek, amelyek között a növények önmagu­kat látnák el nitrogénnel? Miért vetődött fel ez a kérdés? Arrő! van szó, hogy a növények pro­duktivitása tudvalevőleg attól függ, hogy mennyi nitrogént kapnak a ta­lajból. Természetesen műtrágya for­májában is egyre több és több nitro­gén kerül a földbe. A növények azon­ban a nitrogénn°k csupán ?ö_25 százalékát veszik fel. Az ezt megha­ladó mennyiség, köztük a műtrágya átalakulásának mérgező produktumai — nitritek és nitrátok — felhalmo­zódnak a talajban, beszűrődnek a talajvizekbe. Ennek nemkívánatos következményeit sok fejlett ország már érezte. A szójában, babban és más pillan­gós növényekben a magas fehérje­­tartalmat a növények gyökerein élő mikroorganizmusok biztosítják, ame­lyek képesek lekötni a légkör mole­kuláris nitrogénjét és azután azt elő­terjeszteni az egész növényben. Ä szakemberek elhatározták hogy olyan mikrobákat keresnek, amelyek ösztönözni ludnák az ember fehérje­fogyasztásának alapját képező ka’á­­szosok fejlődését. Vizsgálatuk tár­gyául a legfontosabb kalászos nö­vényt, a búzát választották. A kísérletek során kiderült, hogy a búza gyökérzetének tőszomszédsá­gában rengeteg mikroorganizmus él. Vizsgálatainkat az azospirtllumok né­ven Ismert mikrobák egy csoportjá­val kezdtük. Ezek a mikrohák a gyö­kereken élnek, s a fe’tevések szerint ösztönzőleg hatnak a növények nö­vekedésére és fejlődésére. Most ké­szítjük elő az azospirtllumok első kollekcióját. E kutatások bonyolult­sága abban rejlik, hogy a mikroba­­felület kémiai szerkezetének össz­hangban keli lennie a növényi gyö­kérsejt szerkezetével. Minden eset­ben meg kell határozni a „rokonság“ fokát, a mikrobasejt és a növényi szövet képességét egymás felismeré­sére. Csakis ezen az alapon dolgoz­ható ki a mikrobaműtrágyák alkal­mazásának hatékony módszertana. Arra számítunk, hogy végered­ményben kialakítjuk az együttélö pá­rok kiválasztásának technológiáját. A laboráns egyszerű tesztek segítsé­gével minden növényfajta számára kiválaszthatja a gyűjteményéből azo­kat a mikrobákat, amelyek képesek ösztönözni az adott növényfajta fej­lődését. X A munkatársak az ilyen együttélö párok felismerésének különféle fizi­A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÄGAZAT keretében általában az őszi búzát hozzávetőlegesen 1450. a szemes ku­koricát BIO, a cukorrépát 750, a fa vaszi árpát 550. a silókukoricát 380, a napraforgót nem egészen 300, a burgonyát 210. a lóbabot 160 és a borsót 120 hektár területen termesz­tik. A cukorrépát, a ka'ászosgabonát, a napraforgót és a szemes kukoricát a Szekszárdi KSZE NSvényterme'ésl Rendszer Agrárfejlesztő Közös Válla­­lalat keretéhen termesztik A rend­szergazdától szerteágazó szaktanács­­adást kapnak, segítenek a gépbeszer­zésben a gépek karbantartásában és Javításában. A termelőszövetkezetben a cukor­répa létfontosságú (11 növénykultú­ra, ezért termesztése eredményeinek nagyobb figyelmet szentelek. Az utóbbi években a hekiáronkéntl ter­méshozam 50 tonna, a répa cukor­­tartalma pedig 16—18 százalék körül alakult. Az idén várhatóan 49,5 ton­nás hektárhozamot és 18 8 százalé­kos cukortartalmat érnek el! A cu­korrépa aiá az egész területet fertőt­lenítik Erre a célra általában a Thi­­met 10 G készítményt, a vetés előtti és utáni gyomirtásra pedig a Sliabet 72 ЕС, a Ro-Neet fi E, a Bélánál, a Nortron, a Goltix 70 WP. a Dula 720 ЕС, az Adói 80 WP és a Pyramln ké­szítmények különböző kombinációit használják. A növényvédelem termé­szetesen az említetteken kívül a ré­pabolhákra és a répalevéltetvekre, valamint a gombubetegségekre is ki­terjed. з(с A magajáró Herriau típusjelű fe fező. kiszedő és rendre rakó gép munka közben trágyát és mintegy 11 millió forint értékű növényvédő szert használ fel. Az utóbbiból a legnagyobb hányad a cukorrépára jut. Mindezt már V a­­dász Géza növényvédelmi szak­mérnöktől tudtam meg. A cukorrépa vetését — főleg a nyugat-német Kawemaja és Monopur fajtákról van szó — ógy irányítják, hogy a hektáronkénti tőszám száz­ezer. körül alakuljon, mert például az 50 tonnás terméshozam esetében a répák átlagos tömege fél kilo­gramm körüli, ami a betakarító gé­pek jő minőségű mnnkája szempont­iából döntő jelentőségű. Minderről a helyszínen, a Kisbodak és a Füski közötti 134 hektáros cukorrépatáb* Ián személyesen is meggyőződhettem, ahová Sulyok Attila agrármér­nök, növénytermesztési ágazatvezeto mákba általában tiszta répa kerül. Ezért a tevékenységükért a cukor­gyár száz kilónként 4 forint 50 fil­lért térít a termelőszövetkezetnek. Mindemellett ez az eljárás reálisabbá teszi a cukorrépa felvásárlását és megkönnyíti a feldolgozást. Ugyan­akkor azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a DT-75-ös lánctal­pas traktorra] üzemelő szovjet gyárt­mányú gépre fordított összeg a ter­melőszövetkezetben egy-két év alatt megtérül. A három gép közül általá­ban kettőt üzemeltetnek, a harmadi­kat pedig javítják. Ez is az alapos munkaszervezést bizonyítja. A termelőszövetkezet további tevé­kenységének és eredményeinek is­­metetésére lapunkban a közeljövőben még visszatérünk. . BARA LÄSZLÖ Űj technika napjai A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Szlovákiai Bizottsá­ga, a bratislaval Georgi Dimitrov Vegyi Müvek n. v., a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Mezőgr-.iacági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma. a neratovicei Chemopetrol n. v. és a Spolana konszern a par­­dubicei VCHZ Synthesia n. v., a vágsellyei (Sala) DUSLO n. v. é3 a bratislavai Technika Háza rendezésében december 9-én és 10-én irpmár a jubileumi, harmincadik alkalommal rendezik meg Brati­­slavában a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos Űj technika napjait. A kétnapos szakmai programot illetően többek között előadások és vitafelszőlalások hangzanak el a növényvédelem ezredfordulóig érvényes irányelveiről, a növényvédő szereknek az integrált nö­vényvédelemben betöltött szerepéről, az előrejelzés népgazdasági jelentőségéről, a növényvédő szerek használata, és az ember egész­sége között! összefüggésekről, a növényvédő szerek jelenlegi gyár­tásának helyzetéről, a gyümö’csfák, a zöldségfélék és a dísznövé­nyek védelmének új irányairól, az erdők védelméről, és még sorol­hatnánk tovább. Az Űj technika napjain megvita ésra kerülő legfontosabb kérdé­sekre a jövőben lapunk hasábjain még visszatérünk. (blm) MAGYARORSZAGI TAPASZTALATOK A cukorrépa létfontosságú November к Szépén — turistaként — egy napot töltöttem Magyarorszá­gon. Még az induláskor elhatároz­tam. hogy ellátogatok egy mezőgaz­dasági üzembe is. fgy is történt. Visszafelé jövet megálltam Darnó­­zselin. A termelőszövetkezet székhá­zát nem kellett sokáig keresnem. Az elnök elvtárs nem volt odahaza, Így az alelnök ajtaján kopogtattam. Mayer Béla agrármérnök szívé­lyesen fogadott, készségesen állt a rendelkezésemre. A 7500 hektár mezőgazdasági, eb­ből 5335 hektár szántóterületen gaz­dálkodó, kimondottan alaptevékeny­séget folytató darnózseli Szigetközi Magyar—Csehszlovák Barátság Mező­gazdasági Termelőszövetkezet 1976. január elsejével öt termelőszövetke­zet egyesülésével alakult. A 750 dol­gozó tagot (a tsz-tagnk száma 1500) foglalkoztató termelőszövetkezet hét fain — Darnózseli, Kisbodak, Püski. Dunaremete, Lipót. Hédervár és Ás­ványráró — határát öleli fel. A termelőszövetkezetben az orszá­gos rendelkezések értelmében 1978 óta háromévenként végeznek kötele­ző jellegű talajmintavételeket. Az elemzések eredményeivel javaslato­kat is kapnak, amelyek azonban már nem köte’ező jellegűek. A cukorré­pa-területekről évente két ízben, űsz-Sulyok Attila agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető elégedett az 53—54 tonnás terméshozammal szel és tavasszal vesznek mintákat. A termelőszövetkezet talajai általá­ban kötöttebbek, humuszban gazda­gabbak. A cukorrépát a lehetőségek szerint a humuszban gazdag (2,5—3 százalék) talajokon termesztik, ahol részben az öntözési lehetőségek is adottak. Az utóbbi években részben a rendszeres, tudományos alapokon végzett talajelemzéseknek köszönhe­tően, részben anyagi okokból csök­ken a mntrágya-felliasználás. A nö­vénytermesztési ágazat évente mint­egy 20—22 millió forint értékű mü­is elkísért. Az említett táblán a hek­táronkénti terméshozam 53—54 ton­na között ingadozott, a répa cukor­­tartalma pedig 17 százalék körüli volt. A termelőszövetkezetnek a cu­korrépa betakarítására négy Herriau (francia gyártmányú) típusjelű komp­lett gépsora van, ami egy fejező, ki­emelő és rendre rakó, illetve egy fel­szedő és felrakó egységből áll. A táb­lán látogatásom idején három gép­sor dolgozott, ami számomra is nagy meglepetést okozott. A magajáró gép elején helyezkedik el a lengökéses durva fejező, a gu­mitisztító szalag, majd a finom feje­ző. A felaprított levelek csigával ke­rülnek ki oldalra egy vékony rend formájában, amit nem gyűjtenek be, általában bedogozzák a talajba. A gép közepén helyezkedik el a ki­szántó és tisztító, majd végül a rend­re rakó rész. Az alapgépet sorközi művelésre, sót növényvédelemre is felhasználhatják. A gépsor második egységével szedik fel a rendeket és rakják fel a répát a tehergépjármű­vekre. A termelőszövetkezet egyéb­ként a Szekszárdi KSZE mellett a Petőházi Integrált Cukorrépa-terme­lési Rendszernek is a taggazdasága. A cukorrépa betakarítása á’talában szeptember 25-től november 20-ig tart. Az átvétel szempontjából néha a nagy teljesítményű gépeket nem is tudják teljes mértékben kihasználni. Az idén a termőterület felén éltek az öntözés adta lehetőségek kihasználá­sával — hektáronként 80—8U milli­méteres adaggal. A termelőszövetke­zet termelési eredményei szempontjá­ból — lévén, hogy a Kis- és a Nagy­­-Duna között terül el — meghatáro­zó a talajvízszint. A cukorrépa-termesztéssel kapcso­latban még egy érdekességre szeret­ném felhívni az olvasók, a szakem­berek figyelmét. A cukorrépa beta­karítása idején három szovjet gyárt­mányú, Komplex 65 M 25 típusjelű, jármühűktató és -ürítő berendezéssel ellátott gépet is üzemeltetnek. Ezek küldetése, hogy a cukorgyár szilár­dított talajú átvcvöhelyén a prizmá­­zást megelőzően a betakarított répá­ból eltávolítják a fö’dmaradványokat és a maradék levélzetet. fgy a priz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom