Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-29 / 48. szám

1986. fiovember 29. .SZABAD tÖLDMÜVES, 3 A 242. számú határozat Valón jelent-e valamit, változtat-e a palesztin nép helyzetén az a tény, hogy november 29. a palesztin nép­pel való szolidaritás nemzetközi nap­­fa? Egy nép, amelynek már évtizedek 6ta nincs hazáfa. Egy nép, amelyet még a menekülttáborokban ts bom­batámadásokkal, tömegmészárlással pusztítanak. A csaknem negyven éve tartő közel-keleti válság rendezését éppen a palesztin kérdés megoldat­lansága akadályozza. Ennek ellenére nem történik semmi érdemleges. Tár­gyalás tárgyalást követ, javaslatok és tervek készülnek, konferenciákon vitatkoznak, azonban a palesztin ál­lam megszületésének — egy nép ha­zára találásának — terve egyre be­­láthatatlanabb messzességbe kerül. Amióta a Biztonsági Tanács 242. számú határozata csak Izrael állami létét ismert el, a palesztinokat me­nekültekként kezeli, említést sem tesz palesztin államról, azóta ez \6 hivatkozási alap mindazoknak, akik Izrael agresszív területi követeléseit, természetesnek, sőt lógósnak tüntetik fel és fó hasznot húznak a közel­­■keleti konfliktusból.' Hogy közben bombák és csatározások oltják az emberéleteket? Hogy nemzedékek nőnek fel menekülttáborokban, honta­lanul? Az imperialista nagyhatalmak azt szeretnék, ha az emberiség meg­­szokná az együttélést ezzel az „el­rendezéssel", Egy nép jogaiért, hazára találásá­ért emel szót mindenki, aki vállalja a szolidaritást — nemcsak ezen az egy napon — a palesztin néppel. t —m— .Induló balra' Äz előző hetek fontos és jelentős nemzetközi eseményei között alig tűnt fel, hogy megtartotta XVI. kong­resszusát az Argentin Kommunista Párt. Pedig e hatalmas, több mint 20 millió lakosú ország történetében a kommunista párt jelenléte, tevé­kenysége igencsak számottevő ténye­ző volt megalakulásától — 1920-tól — egészen napjainkig. E Dél-Amerika délkeleti részének gazdasági szempontból értékes terü­letét elfoglaló ipari egrárorszáenak korán helyzetére ébredt proletariátu­sa már a század első évtizedeiben síkraszállt jogaiért. Az oroszországi forradalom hatására számos alkalom­mal általános sztrájk tört ki, s 1912- ben a férfiak számára kiharcolták az általános választójogot. Í918-ban a Nemzetközi Szocialista Párt által szervezett munkássztrájkokat brutáli­san leverték. Az 1919-es „véres-hét“ Buenos Aires-ben, s a teljesítetlen követelések egy radikális, egységes elveken alapuló, a munkásság érde­kelt következetesen képviselő párt létrehozásának szükségességét vetet­ték fel, és az NSZP utódjaként, a marxista-leninista eszmék követője­ként 1920-ban megalakult az Argen­tin Kommunista Párt, amelynek tör­ténetére a felsoroltakon kívül a leg­jellemzőbb, hogy többnyire Illegáli­san működött. Ugyanis az ÄKP és a szakszerve­zeti egvségtörekvések eredménye­ként létrejött az Általános Munkás­­szövetség (CGT) 1929-ben. azonban ugyanekkor aktivizálódott az olasz és a spanyol fasizmus példáját kö­vető reakciós oligarchia. A monokul­túrás gazdáság — hús- és gabonater­melésre koncentrált mezőgazdaság — valamint az USA és Nagy-Britannia tőkebefektetése, befolyása következ­tében Argentínát igen súlyosan érin­tette a gazdasági világválság 162,9— —1932-ben. Ekkor az AKP mozgósí­totta a haladó erőket a, növekvő mi­litarista veszéllyel szemben. 1929- ben államosították a kőolajlelőhelye­ket, azonban 1930-ban az agrár-oli­garchia ragadta magához az uralmat! A következő években Argentína a német Imperializmus latin-amerikai ötödik hadoszlopává lett. Még 1942- -ben is azokhoz a kisebbségekhez csatlakozott, amelyek nem voltak hajlandók megszakítani a diplomá­ciai kapcsolatot a tengelyhatalmak­kal. 1943-ban kiéleződött az osztály­­harc, az erősödő antifasiszta népi mozgalom és az uralmon lévő oligar­chia állandósult válsága közepette államcsínyre került sor, amely végső soron Juan D. Perén útját egyenget­te. Végül 1944-ben Argentína meg­szakította kapcsolatait a fasiszta Né­metországgal és Japánnel, és 1945- ben formális hadüzenetre került sor közte és a fasiszta államok között. Perón uralma a hadseregre, az ál­lami bürokráciára és a klérusra tá­maszkodott. A háborús és a háború utáni konjuktúra ideiglenesen stabi­lizálta a rendszert, Időleges gazda­sági fellendfj'és következett be. a­­mely megszilárdította Perón máig élő kultuszát. A kommunista párt kezdetben fenntartások nélkül a jobbra csúszó peronizmus mellé állt, majd kritikusan támogatta — bizo­nyos időszakban — a katonai rezsi­met. Az АКР XVI. kongresszusa most öt­napos tanácskozáson — amely 13 év óta az argentin kommunisták első legális kongresszusa volt — rendkí­vül kritikusan és önkritikus módon elemezték a pártnak az utóbbi évti­zedben kifejtett tevékenységét. Meg­vitatták és jóváhagyták az új prog­ramot, amely hangsúlyozottan bal­oldali fordulatot jelent a korábbi irányvonalhoz képest. Átértékelték az eddig folytatott szövetségi politikát és síkraszálltak egy szűkebb baloldali Jellegű, de for­radalmibb szövetségért. Bírálták a radikális párti kormány bel- és eaz­­dasápoolitikSját, amely nem kénes mérsékelni az egyre nagyobb mére­teket öltő munkanélküliséget és meg­oldani ez ország súlyosbodó szociális gondjait. Ha a lapok hasábjain — a sok iz­galmas ts nagyhatalmakat érintő cikk között — nem is foglalt el nagy helyet az АКР XVI. kongresszusával foglalkozó közlemény, s nem volt számottevő az erről írott kommentá­rok mennyisége sem, azért a figye­lem nem kerülte el az argentin kom­munisták tanácskozását. Hiszeh azok az országok, — az USA és Nagy-Bri­tannia — amelyek gazdaságilag ma Is érdekeltek abban, mennyi haszon­nal érvényesíthetik tőkebefektetései­ket Argentínában nem szívesen ve­szik. ha az argentin munkásoknak is vannak követeléseik. És még kevésbé, ha állami szinten is kifejezésre jut­tatják egyet nem értésüket némely újgyarmatosltó „akciő“-t követően. Mint például most. az angol „orvha­lászokat“ látva saját halászterületü­kön, a Falkland-szigetek körül. Az egyértelműbb, , követeléseiben következetesebb kommunista párt te­vékenysége folytán remélhetőleg tisztábban láthatóvá válnak majd az ország működó és fejlődést megkötő erőterek és erőviszonyok, s ez hoz­zásegítheti a munkásság millióit, hogy forradalmi hagyományaihoz méltón mai körülményei közepette is kivívja az öt megillető jogokat és feltételeket. —hme— Moszkvában ülésezett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és jóváhagyta a gazdasági és szociális fejlesztés jövő évi állami tervét, valamint a fejlődés gyorsítá­sával kapcsolatos új törvényeket. Az idei és a jövő évi tervről, vala­mint a költségvetésről két beszámoló hangzott el a Legfelsőbb Tanács ülésszakán, amelyen részt vettek a Szovjetunió párt- és állami vezetői, köztük Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko és Nyikolaj Rizskov. Az idei esztendőben a nyolcvanas évek eddigi legnagyobb ütemű nem­­zetijövedelem- és iparitermelés-növe­­kedését érik el. ami az átalakítás­nak. a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának köszönhető — mon­dotta в legfőbb szovjet államhatal­mi testület elé terjesztett beszámoló­ban Nyikolaj Talizln, az állami terv­bizottság elnöke. Noha az idei terv­teljesítés fő adatai az előirányzot­taknál magasabbak, sok ágazatban mégis lassú az áttérés az új stílusú munkára, még nem érezhető minősé­gi változás — figyelmeztetett. 19B7-et az új gazdálkodási rendszer széles körű bevezetése, alkalmazása jellem­zi. Ezt a terv is tükrözi: a nemzeti jövedelem jövőre 4,1 százalékkal (1989-ban 3.9 százalékkal), az ipari termelés 4.4 százalékkal (1988-han 4,3 százalékkal), a munkatermelé­kenység 4.0 százalékkal haladja meg az előző évit. A tudományos-techni­kai haladás ösztönzésére tett lépé­sek nyomán fölgyorsul a kulcsfon­tosságú gép- és számítástechnikai ipar termelése. Növekedni fog az energiahordozók termelése. Kőolajból a terv 617 millió tonna felszínre ho­zatalát Irányozza elő. Ez évre 610.7 millió tonna volt a tervezett mennyi­ség. Földgázból 712 milliárd köbmé­ter, szénből 743,6 millió tonna ter­melését szabja feladatul az éves terv. 1986-ban 672 milliárd köbméter földgáztermelést terveznek. A mezőgazdasági termelés tervezett növekedése 7,8 százalék. A beszámo­lóban kiemelték, hogy megerősítették a terv társadalom-központúságát. Ez azt jelenti, hogy a nemzeíl jövede­lem növekményének háromnegyedét az életkörülmények javításéra fordít­ják. 1987-ben jobb lesz az élelmiszer­­-ellátás, növelik a fogyasztási cikkek termelését, magasabb színvonalú és több lesz a szolgáltatás, nőnek a fi­zetések és a lakosság pénzbevételei. Jövőre az 1961—1985-ös évek egyesz­­tendei átlagánál negyedmillióval több új lakás épül. mert fölemelték a ko­rábbi tervelőirányzatot. Szélesedik, mélyül a KGST-integ* ráció. A Szovjetunió folytatja a fej­lődő országok gazdaságának, kulcs­iparának támogatásét, és fenntartja kereshedeimi-gazdaságí kapcsolatait a fejleüt tőkés államokkal. Kiemelt célok, a tudományos-technikai hala­dás ösztönzése, egészében véve a termelőfolyamatok hatékonyságának növelése. Elérésüket pénz(igyl-ko!t­­ségvetési eszközökkel támogatják. Ugyancsak megkülönböztetett figye­lemmel állapítják meg a szociaiista integrációs feladatok teljesítéséhez A társadalmi-gazdasági fejlődést ösztönző tervek és törvények szükséges pénzügyi kereteket. A jövő évi költségvetés egyensúly­ban lesz, a bevételek 435,5, a kiadá­sok 435,3 milliárd rubelre rúgnak. Védelmi célokra 20,2 milllárdot szán­nak, ez arányában megfelel az 1986-os honvédelmi költségvetésnek. A Szovjetunió küzd az értelmetlen fegyverkezési hajsza ellen — húzta alá a beszámoló —, de mindaddig, amíg létezik a militarista körök tá­masztotta katonai fenyegetés, a szov­jet fegyveres erők mindazokat az eszközöket megkapják, amelyekre szükségük van az ország megbíz­ható védelmi képessége fenntartásá­ra. A vitában megkülönböztetett figyel­met szenteltek olyan fontos kérdé­seknek, mint az energiatermelés. A csernobili szerencsétlenség miatt ki­sebb az atomenergiából származó villamos áram termelése. Azonban a hőerőművek erőfeszítéseinek köszön­hetően az idei tervet is teljesítik. A terv továbbra is nagy feladatokat szab a hőerőműveknek. A társada­lom szellemi^fiegújulésáról szólva megállapított;*; hogy a jövő évi terv tükrözi a szovjet társadalom szelle­mi életének fejlesztésére irányuló megnövekedett figyelmet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a szovjet parlament két háza, a Szö­vetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács együtttes ülésével folytatta — majd fejezte be munkáját. Tájékozta­tást adtak a Szovjetunió Népi Ellen­őrzési Bizottságának munkájáról. Ezt a bizottságot 1984-ben létesítették. Rámatattak, hogy a népi ellenőrzés fontos állami és közéleti erő. amely­nek jelentős helye van a fogyatékos­ságok elleni harcban. És bár a népi ellenőrzés munkája az utóbbi idő­szakban jelentősen javult, a bizottság munkája .tartalmának és stílusának átalakulása túlságosan lassan halad előre. Nem szentel megfelelő figyel­met olyan fontos kérdéseknek, mint amilyen a gazdasági mechanizmus tökéletesítése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a bürokra­tizmus kiküszöbölése az állami ap­parátusból. Elégtelen az ellenőrző szervek igényessége a vezető dolgo­zókkal szemben, és nem harcolnak megfelelően a bürokratizmus meg­nyilvánulásai és a bírálat elfojtása ellen. A Legfelsőbb Tanács határoza­tában meghagyta a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának, hogy mun­kájából azonnal küszöbölje ki ezeket a fogyatékosságokat. A szovjet parlament elé terjesztet­ték a kisiparosok tevékenységéről szóló új törvényjavaslatot is, amely abból Indul ki, hogy a kisiparosi te­vékenység célszerű és hogy azt fel­tétlenül teljes összhangba kell hozni a szocialista gazdálkodás alapelvei­vel. Ennek előkészítése során fel­használták a szocialista országok tapasztalatait és tekintetbe vették a közvéleménynek a sajtóban közölt kívánságait, valamint a munkaközös­ségekben a dokumentumról lefolyt széles körű vita eredményeit. A Legfelsőbb Tanács által Jóváha­gyott törvény alapját a következő elvek képezik: az állam szabályozza a kisiparosok tevékenységét és bizto­sítja, hogy az a társadalom érdekeit szolgálja. Megszüntetik az ilyen, a társadalom számára hasznos egyéni tevékenység minden fajta indokolat­lan korlátozását. A kisiparosok te­vékenységéből eredő jövedelmeknek meg kell felelniük a ráfordított egyéni munkának és a társadalmi igazságosság elvének. E tevékenység engedélyezésére és szabályozására a népi képviselők helyi tanácsai jogo­sultak. Felsorolása a törvényjavaslat­ban nem kimerítő és a helyi viszo­nyok szerint kiegészíthető. E törvény rendelkezései teljesen összhangban állnak a szocialista gazdálkodás alapelveivel. Az új tör­vény természetesen nem jelenti a magánvállalkozói tevékenység bár­milyen formájához való visszatérést. Kisiparos tevékenységet folytathat­nak szabadidejükben a rendes mun­kahellyel rendelkező nagykorú ál­lampolgárok. továbbá a háztartásbeli nők, a rokkantakba nyugdíjasok és a diákok. Ebben a tevékenységben kizárólag a közös háztartásban élő családok tagjai vehetnek részt, a bérmunka nem megengedett. A tör­vény értelmében a kisiparosok a jö­vőben például ruhavarrással, bútor-, játék-, cipőkészítéssel, vagy ajándék­­tárgyak készítésével foglalkozhatnak, az építkezésekkel, házjavításokkal, gépkocsik stb. javításával kapcsola­tos, a szcmélyygépkocü-tulajdonosok pedig szállítási szolgáltatásokat nyújthatnak, mások zeneórákat ad­hatnak és fordításokkal foglalkoz­hatnak stb. A törvény 1987. május 1-én lép érvénybe. A szovjet parlament két házának együttes ülésén ismertették és jóvá­hagyták a Legfelsőbb Tanácsnak a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívását. Á dokumentum a Szovjetuniónak ezt az indítványát tartalmazza, hogy öt év leforgása alatt 50 százalékkal csökkentsék a Szovjetunió és az Egyesült Államok stratégiai támadó fegyvereinek állo­mányát. A rákövetkező öt évben, vagyis 1998-ig, fel kellene számolni mindkét félnél az ebbe a kategóriá­ba tartozó fegyverzet fennmaradó hányadát teljes egészében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívással fordul minden parlament­hez és a világ népeihez, hogy hatá­rozottan szánjanak síkra az atom­fegyverektől mentes világ megterem­téséhez vezető gyakorlati lépésekért, a minden állam számára egyformán megbízható biztonság létrehozásáért. ERŐVISZONYOK VÄLASZTÄS UTÄN (Ojsághír: Az amerikai időközi törvényhozási választásokon előretört a Demokrata Pért, megelőzve a republikánusokat.) Republikánus panasz: —• Visszahúz ez a csillagháborús program... J. Cserepanov rajza Ha igaz a közmondás, hogy hallgatni arany, akkor vajon mennyit érhetett Washington­nak az a hallgatás, amelybe az iráni katonai szállítások ügyét burkolta. Csak találgathatunk, hiszen az ügy körüli fejlemények tovább bonyolód­nak. Az viszont több mint valószínű, hogy a napvilágra került titok ka­varta felzúdulás alcsitítása. e „bizo­nyítvány“ magyarázgatása elég sok­ba kerül. A Fehér Ház szerint semmiféle törvénysértés nem történt. Köztudott, hogy érvényes amerikai törvények tiltják fegyverek szállítását Iránnak, amelyet terrorizmust támogató or­szágnak minősítenek. És — derült égből villámcsapás — egyszerre ki­déről, hogy Reagan elnök jóváha­gyásával. ám a kormányzat más ve­zetőinek kizárásával titkos megálla­podást kötöttek Iránnal, hogy mégis szállítanak fegyvert a közép-keleti országba. Az már a magyarázkodás­hoz tartozik, hogy mindezt csupán azért, mert fgy vélték elnyerhetnek Irán támogatását a Libanonban fog­va tartott amerikai túszok szabadon bocsátásához. A fegyvereket és a ka­tonai felszerelések pótalkatrészeit egy virginiai támaszpontról juttatták el titokban Izraelbe, a továbbítást már Izrael végezte. Shultz külügyminiszter, akinek e­­setleges lemondásáról több találga­tás jelent meg az iráni fegyverszállí­tások kapcsán, elhatárolta magát az ügytől, s óvatosan próbálta menteni a menthetőt, csitftani a kedélyeket, utólag „megérteni“ és megértetni Reagan „húzását“. Ügy tűnik, sértő­döttségét az váltotta ki, hogy az el­nök öt Is megkerülte, e a háta mö­gött intézte — elnöki jogaira hivat­kozva — az Iráni akciót. Közben a nemzetbiztonsági tanácsadó titokban Teheránba utazott. A TASZSZ hírma­gyarázója Reagan elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadójának e titkos útja kapcsán kijelentette, hogy az ameri­kai—izraeli szövetség egyik legfőbb célja az iraki—iráni háború elmélyí­tése. Washington szeretné Tel-Aviv közreműködésével teljesen legyengí­teni a háborúzó erőket, igyekszik el­vonni Iránt és Irakot a térség népei-A kínos ügy nek és országainak biztonságát leg­inkább fenyegető veszély: az izraeli expanzionizrans, továbbá az imperia­lista erők ellenséges cselekedeteivel szembeni fellépéstől. A szovjet hirmagyaráző rámutat: az a tény. hogy az amerikai fegyver­­szállítmányok áthaladnak Izrael te­rületén, csak megerősíti az ameri­kai—izraeli akciók összehangolt, elő­re eltervezett voltét. Az Is nyilván­való. hogy ezek a cselekedetek az összes arab ország ellen irányulnak, és sértik a népek nemzeti érdekeit. Ezért nem véletlen, hogy a hír, mely szerint az USA ilyen szerződést kö­tött Iránnal, és ennek értelmében már sor került e fegyverek szállítá­sára is, még azokat az arab országo­kat is aggasztja, amelyek egyébként hagyományosan Jó viszonyban van­nak Washingtonnal. Az Egyesült Ál­lamok képmutatóan meghirdette a terrorizmus elleni harc politikáját, a valóságban azonban a Kőzet-Keleten és másutt is в terrorizmus legfőbb mozgatójaként lép fel — hangsú­lyozza a kommentátor. Megszólalt az ügyben érdekelt. Iráni miniszterelnök is. Washington mindig is ellenséges magatartást ta­núsított az iszlám forradalommal szemben, ezért Irán semmilyen kap­csolatra nem hajlandó az Egyesült Államokkal — jelentette ki. Irán ENSZ-nagykövete ugyanakkor úgy nyilatkozott hazája hivatalos hírügy­nökségének. hogy Washington felis­merte az Iráni Iszlám Köztársaság erejét és a közép-keleti térségben játszott szerepét. Ezt a felismerést — a nagykövet szerint — pozitív fejle­ményként kell értékelni. Irak határozottan elítélte az Irán­nak szőlő amerikai fegyverszállítá­sokat, amelyek — nem kétséges, egyáltalán nam segítik elő a kon­fliktus békés rendezését és ellentéte­sek az Egyesült Aiiamok kormányza­tának hivatalos állásfoglalásával, a* mely szerint Washington kívánatos­nak tartja a regionális konfliktusok megoldását.. Ez az ügy mind a NATO-tagorszá* gok, mind az ENSZ tagállamai előtt más megvilágításba helyezi az Egye­sült Államok magatartásét és törek­véseit a terrorizmussá! vádolt orszá­gokkal — Líbiával és Szíriával — szemben és az eddigi semleges, Illet­ve egyetértőén hallgató, vagy az USA-t támogató országok közül is több felülvizsgálja, érdemes-o kiáll­nia Washington mellett. Közben Reagan kérésére Shnlt* várja, míg a botrány elcsitul. Hogy megengesztelodik-e, s odaadja-e ne­vét tovább cowboy-akciókhoz, csak részletkérdés. Hiszen akár 6 marad, akár más lesz a külügyminiszter, az amerikai erdpolitika világhatalmi törekvései nem változnak. Továbbra is lesz akit bevonnak, lesz akit ki­cseleznek. ha nyíltan vagy titokban neoglobaiista céljaikat el akarják érni. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom