Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-22 / 47. szám
19BB. november 22. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Korszerű kutatás - sikeres hasznosítás A közelmúltban a bratislavai filmklub érdekes szakmai tanácskozások szfnhelye volt. A magyar gazdasági és műszaki napok alkalmából magyarországi szakemberek számoltak be a különböző szakteruleteken elért eddigi eredménnyeikről, vázolták kutatási elképzeléseiket, s részletesen szóltak a jövő időszakra szóló terveikről. A hazai résztvevőknek Így nagyszerű lehetőségük nyitott arra, hogy alaposabban megismerkedjenek a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés területén elért sikerekkel, s az elkövetkező időszakkal kapcsolatos partneri viszonyok alakulásával. A rendezvénysorozat keretében a magyarországi és a hazai mezőgazdasági szakemberek, több Ízben tanácskoztak, hogy kicseréljék az eddigi kutatás és gyakorlati hasznosftás során szerzett tapasztalataikat, megvitassák a felmerült problémákat. 'Az egyes szakterületeket érintő rendezvények közül különösen élénk érdeklődés övezte a magyarországi növényvédő szerek gyártását bemutató és a csehszlovák-magyar piaci lehetőségeket érintő előadást, amelyet Bendefy István mérnök, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat képviselője tartott. Hangsúlyozta, hogy a növényvédelemben a biológiát, mechanikai és agrotechnikai módszerek mellett fokozottan előtérbe kerül a vegyi anyagok alkalmazása. A növényvédő szereknek, mint biológiailag aktív anyagoknak a biztonságos mezőgazdasági hasznosítása csak úgy képzelhető el, ha a biológiai hatásukon kívül Ismerjük a bioszférára gyakorolt hatásukat is. Ezért alapvető fontosságú a talajjal illetve a növénnyel való kölcsönhatások rendszeres tanulmányozása, hogy ez elősegítse a növényvédelmi gyakorlat során az optimális szermennyiségek megállapítását. A magyarországi növényvédő szerek fejlesztése, gyártása és gyakorlati hasznosítása során nem feledkeznek meg az említett tényezőkről, Illetve hatásokról, s azokat figyelembe véve kapcsolódnak be a növényvédelmi szakemberek a mezőgazdasági ágazat jjrogramjának teljesítésébe. Nemcsak hazánkban hanem másutt Is elismerően nyilatkoznak a szakemberek a magyarországi mezőgazdasági termelés utóbbi időszakban elért eredményeiről. Mtg például az ágazat egyetlen dolgozója négy évtizeddel ezelőtt átlagosan csak 2—3 lakos élelemszükségletét tudta fedezni, addig napjainkban ez a szám meghaladja a 20-25 öt. A gyors ütemű ágazati fejlesztés a magyarországi belkereskedelmi piac ellátása mellett jelentős mennyiségű kivitelt ts lehetővé tett. Mindenki előtt ismeretes, hogy az agrártpárban elért kiváló sikerek nemcsak kizárólag a növénytermesztés és az állattenyésztés do'gozőinak köszönhetőek. A tudományos-műszaki haladás, a rendszeres elméleti kutatás Ismereteinek széles körű gyakorlati hasznosítása számos tényező függvénye. A vegyészek és biológusok, valamint a nélkülözhetetlen háttéripar — például a mezőgépgyártás — dolgozóinak hatékony hozzájárulása nélkül bizonyára nem számolhatnának be a magyarországi szakemberek Ilyen nagyszerű eredményekről. A sikeresen alkalmazott termelési rendszerek gazdasági eredményeiből is jelentős részt vállalnak és mondhatnak magukénak a növényvédő szerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó szakemberek. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat képviselője az agráripar fejlesztésével kapcsolatos tervek közül említést tett arról, hogy a becslések szerint az elkövetkező Időszak élelmiszerigénye a reálisan elérhető többlettermelés egyharmadáva! fedezhető, így akár a többlet kétharmada exportálható, amennyiben a termények. Illetve a termékek minősége lehetővé teszi a versenyképesség fokozását. Kiemelte továbbá, hogy a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei és a vegyipari vállalatok tág teret nyitottak a korszerű növényvédöszer-kutatás. Illetve -gyártás eredményei gyakorlati érvényesítésének. Az előadó részletesen foglalkozott azokkal в tényezőkkel, módszerekkel és eljárásokkal, amelyek hozzájárullak a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez, s melyek jelentősége a jövőbeni feladatok megvalósítása során ts mindinkább növekszik. A növényvédő szerek fejlesztése és mezőgazdasági hasznosítása terén a szakemberek továbbképzésével kapcsolatban megállapította, hogy adottak a feltételek a korszerű, gazdaságos és hatékony termelés továbbfejlesztéséhez. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági ágazat belterjesítésének egyik kulcskérdése a talajok termőképességének védelme, s nem utolsósorban a környezetkímélő növényvédő szerek fejlesztése és ésszerű gyakorlati hasznosítása. Ezt követően Bendefy István mérnök részletesen szőlt a magyarországi növényvédőszer-kutatás és -gyártás jelenlegi helyzetéről, a gyártőüzemek újdonságairól és a csehszlovák—magyar kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Napjaink növényvédelme már olyan korszerű eljárások kidolgozását teszi szükségessé, amelyek például a szántás nélküli búzatermesztés megfelelő hektárhasználatos növényvédő szerek 75 százaléka hazat gyártmányú. Azt, hogy ez milyen fejlett kutatási, fejlesztési és gyártási bázisról tanúskodik, csak a szakemberek tudják Igazán felmérni, Illetve értékelni. Nem túlzás, ha a külföldi elismert szakemberek a magyar növényvédő szerek gyártási technológiáját a világ legfejlettebb eljárásai közé sorolják. A mai gyors ütemű, nagy konkurenciájú gyártmányfejlesztés során huzamos Ideig az élvonalban maradni csakis fejlett hátterű, megfelelő szellemi, műszakl-A debreceni Mezőgép univerzális permetezője (Vass Gyula felvétele) hozamait is szavatolják. A magyarországi egységes növényvédelmi rendszer magában foglalja a kutatástól a gyártáson át egészen a forgalmazásig a legmeghatározóbb tényezők Irányítását. Ez nem véletlen, hiszen mindig is nagy figyelmet szenteltek a növényvédelem kérdéseinek, a legfontosabb tennivalók időbeni elvégzésének. A legfejlettebb mezőgazdasági országokban például a termelés fejlesztési beruházásainak tíz ( százalékát a növényvédelemre ‘fordított összegek alkotják. Az így befektetett pénzügyi eszközök átlagosan négyszeresen megtérülnek. A megtérülés pontos meghatározása nehézségekbe ütközik mivel előre nem tudható tényezők — például az Időjárási viszonyok — Is lényegesen befolyásolják a termelés ütemének fejlesztését, az eredmények elérését. 'i Az utóbbi két évtizedben világviszonylatban ts megháromszorozódott a növényvédő szerek használata. A közeljövőben további növekedés várható azzal a különbséggel, hogy nagyobb figyelem Irányul a . környezetkímélő módszerek alkalmazásához szükséges növényvédő szerek fejlesztésére és gyártására. Magyarországon a hatvanas évekre tehető a növényvédő szerek kutatásának és előállításának gyors ütemű fejlesztése. A további előrelépést ékesen bizonyítja, hogy az 1960— — 1970 közötti Időszakban a növényvédő szerek gyártása megháromszorozódott, míg a következő évtizedben még gyorsabb ütemben haladt: hiszen a nyolcszorosára növekedett. A növényvédő szerek egynegyedét a magyarországi gyártóüze-anyagi bázisú gyártóknak lehetséges. Az állandó kutatást és továbbfejlesztést, valamint a növényvédő szerek készítését négy vegyipari, illetve három gyógyszeripari vállalat dolgozói végzik. Az említett vegyipari központok gyártják a magyarországi növényvédő szerek 95 százalékát. A hiányzó öt százalékot a kisüzemek és a termelőszövetkezetek képviselői állítják elő. A Nitrokémia Vállalat 1954-től készít növényvédő szereket. Szakemberei Jelentős mértékben hozzájárultak a magyarországi mező* gazdasági termelés belterjesítésl folyamatának meggyorsításához. Már több mint három évtizede itt készítik a forgalomban levő gyomirtó és rovarölő szerek alapanyagának egy részét, pontosabban a DNOC-t. A gyümölcstermesztésben hasznosított Novenda rovarölő szer gyártásához szükséges alapanyagot a csehszlovák— —magyar gazdasági együttműködés értelmében hazánk biztosítja. A gyomirtó szerek közül a gabonatermesztők körében nagyon jól ismert a 2,4 diklór-fenoxtecetsav. A kukorica gyomirtó szerei közül fontos szerepet játszik a triazin, amellyel nagyszerű eredményeket értek el a magyarországi szakemberek. Egyedüli hátránya, hogy nagyobb szárazság esetén lényegesen gyengül a hatása. A Budapesti Vegyiművek a legrégibb hagyományú üzemek közé tartozik, hiszen elődjét még 1876- -ban alapították. Az Itt készített termékek 84 százaléka növényvédő szer, illetve műtrágya. Itt készítették az oly sokáig alkalmazott HCH és DDT szereket, amelyeknek 1967-ben káros utóhatásuk miatt bettltottták a gyártámek exportálják. Az országbansát, két évvel később pedig a használatát. Jelenleg nagy menynyiségü, idegen hatóanyagú készítményt dolgoznak fel, de emellett természetesen a gyár dolgozói is foglalkoznak saját hatóanyagok kísérletezésével, illetve fejlesztésével. A rovarölő szerek közül a Triklőrfon a legjelentősebb, amelyet a paprika, paradicsom és napraforgó termesztése során hasznosítanak sikerrel. Az Észak-magyarországi Vegyiművek kapacitása is nagymértékben hozzájárult a növényvédőszer-gyártás ütemének fejlesztéséhez. a termékkínálat növeléséhez. A miskolci központú vegyiművek éves gyártási kapacitása meghaladja a húszezer tonnát. Napjainkban legjelentősebb termékük az EPTC, amelyet két különböző változatban állítanak elő. A kizárólag EPTC-t tartalmazó szert napraforgó, burgonya és a pillangós növények esetében hasznosítják, míg az adalékanyagokkal vegyített, Alirox néven forgalmazott, növényvédő szert a kukoricatermesztésben alkalmazzák. Világviszonylatban nem számít újdonságnak, hogy a gyógyszerek gyártói, Illetve a növényvédő szerek készítői sikeresen együttműködnek. Így van ez a Chtnoin Vállalat esetében Is, ahol az embert gyógyászatban használatos készítmények mellett jelentős mennyiségű növényvédő szert is előállítanak. Itt készül például a jól ismert Fundazol gombaölő szer, továbbá az Agroclt, amely a vetőmagvak csávázása során használatos. Közismert, hogy granulátumoknak ásványi hordozóanyagaik vannak. A Chínoin szakemberei egy szerves anyagot, mégpedig a kukoricacsutka-őrleményt választották, s ezzel még a talaj szervesanyag-tartalmát Is növelik. A Richter Gedeon Gyógyszeripari Özem Is gyárt különböző növényvédő szereket. Például az Adói néven forgalmazott gyomirtó szer a cukorrépa-termelők körében ismert. A terbacil hatóanyagú szert a gyümölcstermesztésben hasznosítják nem kis sikerrel. A Rideon nevű növényvédő szer pedig a paprika paradicsom és a dohány termesztése során alkalmazható. A Peremartoni Vegyiművek azelőtt csak műtrágyát hozott forgalomba, de néhány éve már a növényvédő szerek kínálatát is jelentős mértékben gazdagítja. Elsősorban a rezet tartalmazó szerek gyártására szakosodtak a gyár dolgozói. Itt készül például a Bordói por nevű szer, amelyet a háztáji gazdaságokban részesítenek előnyben, mert vízzel hígítva azonnal felhasználható. A magyarországi növényvédőszer-gyártás fejlesztése során fontos szerepet játszottak a Nehézvegyipari Kutatóintézet (Neviki) szakemberei, akik kutatásaikkal lehetővé tették a legújabb módszerek gyakorlati alkalmazását. A kutatás mellett úgynevezett félüzemi gyártásban növényvédő szereket ts készítenek kisebb mennyiségben, egészen addig, amíg a nagyüzemi termelés kérdései nem tisztázódnak. A toxikológiai osztály nemcsak a hazai, hanem a külföldi megrendelők számára Is végez különböző jellegű kísérleteket. Tovább sorolhatnánk a magyarországi növényvédőszer-gyártők névsorát, de nem szükséges, mivel a fenti információk is bizonyítják, hogy a továbbfejlesztés kérdéseit nem hagyják a a véletlenre a szakemberek. A magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata ismét bizonyította, hogy rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a hazai szakemberek a magyarországi tapasztalatok tránt. Remélhetőleg a csehszlovák—magyar együttműködés a mezőgazdasági ágazatban — š így a növényvédő szerek hasznosítása terén — is tovább bővül, s mindkét fél számára kedvezően alakul. BARDOS 'GYULA Nagy hasznát veszik a hazai termelők a magyarországi gyártmányt Huniper permetezőgépnek Fotó: —kim— A végéhez közelednek az őszi munkák. Ä termés java része lekerült a földekről, a traktorok pedig már az utolsó barázdákat szántják. Elérkezett a számvetés és a a következő évi terv előkészítésének időszakaka. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, vajon milyen mértékben sikerült a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozóknak eleget tenni az igényes össztársadalmi elvárásoknak. Hogyan valósultak meg az idei évre kitűzött célok, s milyen feladatok várhatók az elkövetkezendő időszakban? Ezekre a kérdésekre adott választ Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a Szlovákiai Újságírók Szövetsége mezőgazdasági klubjának a közelmúltban megtartott évzáró ülésén. t A 8. ötéves tervidőszak stratégiai céljai között szerepel a mezőgazdasági és élelmiszer* -ipari termelés hatékony belterjesítése. Ez a feladat az előző évekhez viszonyítva fokozott mértékben igényes már azért is, mert minőségileg más. magasabb szintű balterjesitésrői van szó. Az előző ötéves tervidőszakban ugyanis a termelésnövekedés jelentős anyag-, energia- és Előtérben a minőség és a hatékonyság munkaráfordítással járt. Napjainkban viszont a dinamikus fejlődést hatékony, gazdaságos, de egyben intenzív termeléssel kell elérnünk — hangoztatta a miniszter. Ezért lényegbevágóan fontos, hogy a kitűzött feladatokat a kezdettől fogva maradéktalanul teljesítsék a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari üzemek. Sajnos, az idei év jelentősen megnehezíti a fejlődés előirányzott ütemének a megtartását. Az előjelek szerint ugyanis a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 520 millió koronával marad ei a tervezettől. Ezért a lemaradásért elsősorban a növénytermesztés a „felelős'', ahol a termeléskiesés elérte a 920 millió koronát. A szé'söségesnn aszályos időjárás számottevő terméskiesést eredményezett főleg a gabonaféléknél, melyekből a tervezettel szemben 230 ezer tonnával kevesebb termett. A kiesés elsősorban a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit sújtotta. A Kelet- és a Közép-szlovákiai kerületben gabonatermelési tervüket teljesítették, illetve mérsékelten túlteljesítették a gazdaságok. A növénytermesztés termelési tervét a cukorrépa, a vártnál 300 ezer tonnával kisebb termelése is kedvezőtlenül befolyásolja. Gyengébbek voltak a hozamok a burgonyatermelésben is. Itt azonban a kiesés a takarmánybnrgonya rovására ment. Örvendetes viszont, hogy a hatékony intézkedések jóvoltából jelentős mértékben sikerült pótolni a tömegtakarmány-termelésben mutatkozó kezdeti hiányt. Pozitívan kell értékelni azt a tényt is, hogy a tömegtakarmányok minősége lényegesen Jobb a korábbi évekhez képest. Az erőtakarraánvok hiányát központi alapokból fedezzük, úgy, hogy kerületenként a szükséglet 93 százaléka biztosított. Lényegesen kedvezőbben alakult az állattenyésztési termelés, ahol a mezőgazdasági üzemek tejből, marhahúsból és tojásból túlteljesítették tervüket. Komoly gondok jelentkeznek viszont a sertéshústermelésben. Várhatóan 7—8 ezer tonnával kevesebb sertéshúst értékesítenek a mezőgazdasági üzemek a tervezettel szemben. A sertéstenyésztés belterjesttésére irányuló eddigi intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. Nem sikerült megoldani a szaporodásbiológiai tényezőket, s ennek következtében a malacszaporulat jóval a tervezett szint alatt maradt. Az idei terv különösen igényes feladatokat hárított az élelmiszeriparra — főleg a pénzügyi mutatók vonatkozásában —, amely a múlt év valóságához viszonyítva 170 százalékos nyereségképzés növekedését irányozta elő. A hatékony, jövedelmező termelésre való átállás egyelőre még várat magára. Az élelmiszer-ipari üzemek többségében ugyanis nem sikerült elérni az előirányzott saját teljesítményeket, ami arra utal, hogy az üzemek nem voltak képesek rugalmasan alkalmazkodni az igényesebb feltételekhez; elsősorban a magasabb minőségi követelményekhez. A felsorolt tények világosan jelzik azon feladatokat, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet kell fordítaniuk a mezőgazdasági üzemeknek. Sürgősen meg kell o’dani a sertéshústermelés kérdését, úgy, hogy az elkövetkezendő évben a termelés 11 ezer tonnával növekedjen az idei valósághoz viszonyítva. Ehhez viszont haladéktalanul biztosítani kell a szaporodás biológiai színvonalának emelését. Persze a szaporulatot nemcsak a sertéstenyésztésben, hanem a szarvasmarha-tenyésztésben is növelni kell. Mezőgazdaságunk ez ideig az állattenyésztési termelés növelésében az extenzfv módszereket alkalmazta. Persze az eredményeket is az extenzfv mutatók alapján értékelték. Ezen az elavult gyakorlaton mielőbb változtatni kell. Vonatkozik ez az erőtakarmány■gazdálkodásra i$. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban 6s az élelmiszeriparban valóra váljanak a kitűzött célok maradéktalanul érvényesíteni kell az új irányítási rendszer elveit. Igaz, az évtizedeken át beidegződött módszerekről nehéz egyik napról a másikra átállni az új szemléletre. Az össztársadalmi követelmények azonban sürgetik e folyamat felgyorsítását, az agrár-ipari komplexum minden egyes területén a minőségre és a közgazdasági mutatókra helyezve a hangit —klm—
