Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-22 / 47. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. novemfier 2Ít Egy tudományos folyóirat megállapítása szerint rohamo­san nő azoknak a 6—8 éves gyermekeknek a száma, akik szemüveget viselnek. A cikk írója bizonyos fokig a tévé né­zésének tulajdonítja ezt. Írásá­ban rámutat arra, hogy a gye­rekek őrák hosszat ülnek az „egyszemű csoda“ előtt, s ez nemcsak a szemüket rontja. nek a tévé előtt. Pedig életta­ni, egészségvédelmi szempont­ból a fejlődő gyermeknek el­sősorban ló levegőre, mozgás­ra, kötetlen játékra, szüleivel, testvéreivel folytatott meghitt beszélgetésre, együtt végzett otthoni munkára, a családi élet élményére lenne szüksége. Tehát kimondottan káros, ha fénytől elzárt helyiségben, őrá­„AZ EGYSZEMŰ CSODA” hanem fizikai erőnlétüket, Idegrendszerüket is tönkrete­heti. Az alapiskolák pedagógusai, nevelői nem győzik hangsú­lyozni és ismételni a szülők­nek, hogy a túlzásba vitt tele­víziózás káros hatással van a gyermekek érzékszerveire, idegrendszerére, lelki-szellemi fejlődésére. A szülők többsége azonban figyelmen kívül hagy­ja ezeket a figyelmeztetéseket, hiszen „olyan jól megvan a gyerek, amíg a tévét nézi“. A tudományos elemzések szerint napi egy-két órányi té­vénézés volna elfogadható. E- gyes szakemberek szerint még ez Is sok. A gyakorlat azon­ban ennél sokkal rosszabb: sajnos, korunk 6—8 éves gyer­mekei, sőt még az ennél kiseb­bek Is sokkal több időt tőite­kig tespedt mozdulatlanságban üldögél a gyerek. A tévé a kultúra terjesztésé­nek nagyon lényeges., ma már nélkülözhetetlen eszköze. A vi­lágra nyit ablakot, minden lé­nyeges eseményről tájékoztat, általa sosem látott tájakat, vá­rosokat láthatunk. Tehát gaz­dagíthatja ismereteinket, be­kapcsolhat az emberi gondok, történések vérkeringésébe. A* zonban a jóból is megárt a sok. A szülők esténként fárad­tan — szinte szertartásszerűen — a tévé bűvkörébe, kikap­csoló „társaságába“ kerülnek, s ez határozza meg napirend­jük alakulását, minden estéjü­ket. Elhanyagolják miatta az iskolás gyermekükkel való fog­lalkozást. mi több. az éjszakai nyugalom, az alvás időpontját is „csúsztatják“, s a kicsi, még figyelemre, kapcsolatra igényt tartó gyermek az anyai puszi, apuka esti meséje he­lyett ingerült sürgetést várhat: gyorsan mosakodj, menj az ágyba, ne zavarj, mi tévét né­zünk. Nem jobb változat az sem, hogy a tévémaci helyette­síti a szülő esti mesemondó feladatát. A tízévesek — hogy ne kell­jen egyedül aludni menniük — kíkönyörgík, hogy ők is néz­hessék a felnőtteknek szánt esti filmet — rendszerint kri­mit, szexfilmet —, amelyek nem az ő fogékony, sérülékeny pszichikumuknak készültek, s következményük a nyugtalan alvás, vagy az agresszív csele­kedetek utánzása lehet. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy annyi a neurotikus gyer­mek. Minden szülőnek tudatosíta­nia kell, hogy megváltozott — törvényszerűen fejlődő — tár­sadalmi körülmények között élünk. Elérhetővé vált sok olyan technikai „Isoda“, amely érdekes, szórakoztató, szabad­időnket hasznosan kitöltő le­het. Azonban az alapvető pe­dagógiai elvek nem változtak: gyermekünknek elsősorban ránk, élő emberekre, felnőt­tekre van szükségük. Figyel­münket, gondoskodásunkat, kapcsolatunkat nem helyette­sítheti sem magnó, sem film­vetítő, sem tévé. Ép érzelmű, egészséges magatartásit, józan gondolkodású felnőtté csak akkor nevelhetjük őkel, ha ön­magunkat adjuk. Még tévézés közben is: ha együtt nézhetik velünk a nekik készült műso­rokat. Ha nagyobb testvér, szülő megbeszéli velük ezeket. így az igazi élmény, nem a tévé lesz, hanem a családi egyetértésben együtt töltött idő. Ideje már, hogy a tévé „egyszemű csodából“ olyan hasznos eszközzé váljon, ame­lyet akkor veszünk igénybe, amikor éppen szükséges, ňogy ne a rabjai, hanem a gazdái legyünk. Nézzük olyan kultu­ráltan, olyan szakértelemmel, hogy mellette olvasni, kirán­dulni, beszélgetni is jusson időnk! Molnár Festene Szabjunk szoknyát! Лм SOŰKY LÄSZLÖ: Rókamese A sima, egyenes szoknya szabása és elkészítése a leg­egyszerűbb. Kezdetnek ilyet varrjunk, lehetőleg ne túl drá­ga anyagból. Ha sikerült, a szabásmintát felhasználhatjuk elöl vagy oldalt gombolődó szoknya, rátűzött vagy az ol­dalvarrásban elhelyezett zseb­bel készített szoknya „alkotá­sára“ is. A nagyon ügyesek el­készíthetik a hálókkal bővülő fazont is. A négy szembehajtás mélységének megfelelő anya­got összeférceljük, hozzászab­juk az alapmintához és a négy hóit elöl, hátul és kétoldalt a csípő alatt elhelyezkedő ré­szig letűzzük, a háromszög alakú — díszítő és szembehaj­tást rögzítő — tűzéstől nyitott hajtások jól ellensúlyozzák a csípő szélességét, tehát nem erősítenek. ШЩШШЩ v УШ Bizony, axm az Őszön már októberben be­­tyárosan meqhűvösödött az tdö, és esténként azzal foglalatoskodtam, hogy minél loboqösabb tüzet rakfak a kis füleki kályhámba. így oolt azon az estén is, amikor egyszer csak valaki megkopogtatta az ajtóm deszkáját. — Engedj be, Tarisznyás — motyogta kívül­ről egy hang olyan hideg van ideklnt, mint a jégverembenI Kinyitom az ajtómat, hát az én öreg cimbo­rám, Sün Simon didereg a küszöbön, de olyan kegyetlenül, hogy csak úgy vacogott a foga. — Szerbusz, Tarisznyás! Beengednél egy ki­csinykét melegedni? — Gyere csak, Sün Simon, gyere, legalább elbeszélgetünk a nyárt dolgokról. Sün Simon leheveredeti a kályha mellé, s amint egy ictny-picinyt fölmelegedett.így szólt: — Ha már beengedtél a szobádba íheiegedni, hálából elmondok neked egy mesét. Akarod? — Akarom hát, már hogyne akarnám! Hiszen tudod, hogy a világon semmit sem szeretek jobban, mint ha mesSt mondanak nekem! Sün Simon kényelmesen elhelyezkedett a kályha mellett, megköszörülte a torkát, •és már kezdte ts a mesét: — Nem csak a gyerekek, de még a felnőt­tek is tudják, hogy a róka a legeslegravaszabb állat az egész világon. Egy meieg nyári napon azonban Róka Rudit, idősebb Róka Rudolf fiát majdnem cserbenhagyta híres ravaszsága. Az eset pedig úgy történt, hogy egy ostoba kalán-nyúl, majdhogynem belesétált a mi ra­vaszdi barátunk siójába, és Róka Rudinak csak egy kurtát kellett ugrania ahhoz, hogy a mo­gyoróbokor tövében megreggelizhessen. Mire azonban megette a nyulat, és az utolsó csontot is gondosan leszopogatta, Rudi úgy elálmoso­­dott, hogy azon helyt, a mogyoróbokor tövében összegömbölyödött, és mélyen elaludt. Arról álmodott, hogy Bagó, a híres vadászkutya ül­dözi. és 6 hiába fut, ahogyan csak a lába bírja, sehogy sem tud elmenekülni. Am amikor a szemét kinyitotta, rögtön rájött, hogy ez nem álom, hanem valóságos valóság. Még rendesen fölébredni sem volt érkezése, meri Bagó föl­kapta, s már vitte is a gazdája háza felé. Hiába köpködött, hiába szitkozódott Rudi, Bagó csak mosolygott a bajusza alatt. Ekkor aztán a mi ravaszdi barátunk ts rájött, hogy ebben a szo­rult helyzetben csakis a csel segíthet. — Kipróbálom — gondolta magában — a sajtreceptet, amit nagyapám oly sikeresen al­kalmazott a hollók nemzetségével szemben. A gondolatot tett követte, s amikor elérték a Kerek-erdő innenső sarkát, Rudi így szólt Bagóhoz: — Hallottam, hogy nagyon szépen tudsz éne­kelni. Énekelj nekem valamit utoljára, kérlek szépen, ha már úgyis meg kell halnom ... — Hallgass! — mordult rá Bagó. — Ismerem a holló mesét! Ravaszdi egy darabig némán himbálózott Bagó szájában, egyszer csak újra megszólalt: — A ti szomszédotokban lakik Bogáncs, az a kurta farkú kutya? — Ott — morogta Bagó. — Mtt érdekel az téged?! — Semmi, semmi — ravaszkodott Rudi csak azt hlresztell széltében-hosszában, hogy úgy megtépázott téged, mint egy kopott macs­kát ... — Nem igazi — üvöltötte Bagó. S hogy han­gosabban tudjon kiabálni, egy pillanatra letette Rudit a földre. De mondhatom, annak sem kel­lett több, mire Bagó fölocsúdott, a ravaszdi már túl lárt árkon-bokron. De azért a görbe fűzfától még visszakiabált: — A hollómesét ugyan ismered, de ostobább és hiúbb vagy még a hollónál isi * * — Hát így történt ez a csodálatos eset, Ta­risznyás komám, én meg már megyek is, meri föl megmelegedtem. Sün Simon klgurult a nyitott ajtón, de még csak a girbe-gurba körtefánál tárhatott, amikor utánakiabáltam: — Gyere el máskor ts, Sün Simon, és hozzál út mesét! képtár Folyadék Tömörkény István bánik valakivel XetiUá­trfoí'g.i. Ittriwn, carbtmiua vágta« ti tér, !&>P< *83 Személyéé Lévreáe névre« Г Hiteles rérték 3gy?Ht*8 Gép вшеОДЙМ Tengeri hal Srdei állat; Vér­csoport költ» Angol sárlc-# kutató . Sziget *2 Atlanti— óvcsuisan Sulfur* rôdiun Silbafc SÍKre ж haladni Hónai St Angol i tematikus /ék.f./. uantéa Toreörkéöy latváa alva « R-S T~ Erkély Sisza iiZsep* Híre« kennest*! ttclía ей»« SáüőeS Antiit Srasn F i nos««c-Viaazat intkbant Londoni Itéptir őrié»* kígyó ЛИ •«») nagátol értetődje Szskonőua Félezeg ka&ae& Jírra n helyre Verdi operáját UttvéaZet­utiaüi löKÖrkény István müve p- 3-Lektar éaá»,lT. Bécsi Belga íürddbolj .1.0. Sangns« Fővár-, иdrag í’aaádiua i'itaiia Hadiuaa Stronciu* MEGFEJTÉS— NYERTESEK Tápunk 45. számában közölt keresztrejtvény helyes meeíeitése: „S az Aaróra ágyúszavára / millió szívben lángolt a fénysugár.“ Nyertesek: Takáts Imre, Kaja!, Végh Tamás, Bogya (Bodza), Takács Sándor, Felsőszél! (Horné Salíby),

Next

/
Oldalképek
Tartalom