Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-22 / 47. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1986. november 22. Teltekkel törekszünk az intenzüikálásra írta: JÄN GALLO, a rozsnyói (Rožňava) járási pártbizottság vezető titkára A Rozsnyói járás dolgozói előtt nem könnyű, de reális feladatok állnak a termelőerők minden alapvető tényezőjének, a dolgozók képzettségének. az állóeszközök aktív részének. az újratermelési folyamatban felhasznált nyers-, alap- és fűtőanyagoknak, valamint energiahordozóknak s a nem termelő szféra lehetőségeinek leihasználása terén. Azt akarjuk elérni, hogy a 100 korona teljesítményre futó termelési szükséglet 1986-ban 1*3 százalékkal csőkkenfen. a munkatermelékenység növekedése gyorsabb legyen az átlagkereseteknél, lavuljon a termelés minősége, lobb legyen az állóeszközök teljesítmény-, idő- és integrális kihasználtsága. s üzemeink és vállalataink egyenletesen teljesítsék gazdasági tervüket. A járási pártbizottság a pártszervezeteket arra ösztönzi, hogy a járásban az intenzifikáláshoz minden kommunista és szakszervezeti tag hozzájáruljon, hogy az SZKX kezdeményezése alapján az éves tervhez képest a munkatermelékenységet egy százalékkal növeljék, az anyagi költségeket pedig 0,5 százalékkal csökkentsék. Szükségesnek tartjuk, hogy konkrét tettekkel reagáljanak a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására, a munka és a termelés tudományos szervezésének követelményére és a prágai felhívásra. Az intenzifikálási célokat járásunk dolgozói telies felelőségérzettel magukévá tették. Megnyilvánult ez a pártalapszervezetek áprilisi, májusi és júniusi taggyűlésein, valamint a szocialista felajánlások tartalmában. Megemlítek néhány példát. A járás vállalatainak és üzemeinek kollektívái készek a munkaszervezés és a javadalmazás brlgádformáiának kiterjesztésére a bányaüzemekben, az erdőgazdaságban, az építőiparban és a mezőgazdaságban. Példával lár e'ől Tozcf Kováč elvtárs Ifjúsági kollektívája a Nižná Slaná-i: bányában, ahol vasércet fejtenek. Szemmel Iák ható megtakarításokat érnek el az elektromos kemencékben, a fúrótornyoknál és másutt. E megtakarításoknak köszönhetően a kollektíva tagjainak havi átlagkeresete 200—300 koronával emelkedett. A járási pártbizottság, az üzemi pártbizottságok és az alapszervezetek megnövelt ügyeimet fordítanak az újítók munkájára, százezres megtakarításokat jelentő ésszerűsítési javaslataik érvényesítésére. A sikeres újítók közé tartozik például Szabó józsef elvtárs. a Rozsnyói Vasércbánya Vállalat dolgozója, Anton Škvarка, a Szlovákiai Magnezitművek lubeníki üzeméből, Jozef Noyotný, a slanái vasércbánya dolgozója, Juraj Liska, a Szlovákiai Magnezitművek jelšavai üzeméből, Ján üvoíák, a slavošovcei papírgyár dolgozója vagy Ondrej Griger, a járási pártbizottság tagja, a Rozsnyói Tejipari Üzem dolgozója. A felsorolást tovább folytathatnánk ';a Geológiai Kutatóintézetben. a Gemerská Kórka-i Gömöri Cellulóz- és Papíripari Vállalatnál, az erdőgazdasági üzemekben, az állami gazdaságokban, az építőipari és a közlekedési szervezeteknél, valamint a járás más munkahelyein dolgozó úlítók nevének megemlítésével. Júniusi ülésén a lárási pártbizottság a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak megvalósításával foglalkozott, s kiemelte a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban végzett politikai szervező és eszmei nevelőmunka elmélyítésének fontosságát. Ugyanígy jártak el az efsz-ek és az állami gazdaságok pártalapszervezetei. Abból indulunk ki. hogy a szarvasmarhák termelékenységének növelése szempontjából nagy tartalékot jelent a járásban levő 27 ezer hektár rét és legelő, amelyet mindeddig nem hasznosítanak intenzíven. Bővítjük az együttműködést a déli fekvésű mezőgázdasági vállalatokkal, s lehetővé tesszük számukra, hogy növendék szarvasmarháikat nálunk legeltessék. Ez az együttműködés főleg a Tőketerebesi (Trebišov) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járással vált be. A hegyi rétek és legelők jobb kihasználása hozzájárul a szénakitermelés növeléséhez. Fontos azonban tárolásának kérdése. Élve a pártellenőrzés jogával és azzal a lehetőséggel. hogy a kommunista gazdasági vezetőknek személyes pártfeladatókat adhatunk, arra ösztönöztük őket. hogy 500—700 tonnányi kapacitású szénaszérűket építtessenek, s ezeket megfelelően felszereljék. Már jó tapasztalatok születtek ezen а/téren a gočaltovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Etsz-ben és a Krasznahorka-váraljai (Krásnohorské Podhradie) Állami Gazdaság farmján. További több tucat szérű építésére készülünk. A levegő mozgását és részben a napenergia hasznosítását biztosító gépek kihasználása nagyban elősegíti majd a munkatermelékenység növekedését a munkaerő-megtakarításokat. megkönnyíti a széna kezelését és javítani fogja tárolását. Ez rendkívül szükséges, mert a járásban azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy elérjük az évi tehenenkénti 3500 literes tejhozamot. a szarvasmarháknál a 70—75 dekás napi súlygyarapodást stb. Az Almás-Görgői (fablonov-Hrhov) Efsz-ben azon gondolkodtak el, hogyan takaríthatnának meg könnyű fűtőolajat az évelő takarmányok szárítójában. Megpróbálták felhasználni a kettes számú jablonovi kompresszorállomás hulladékhőjét, ahol viszont a hőcserélő állomás melegvizét üvegházak fűtésére használják ki. Az efsz tagjaiból, a Nové Mesto nad Váhom-i és a dobšinai Vzduchotechnika üzem és egy bratislavai szerelőüzem dolgozóiból alakult komplex ésszerűsítő brigád elkészítette egy technológiai berendezés prototípusát, amely lehetővé teszi a kisebb méretű fűaprítást. Ily módon nemes fűfajtákat is lehet szárítani. •Mindaz, amit megemlítettem, meggyőzően bizonyítja, hogy az intenzifikálás meggyorsítása, a gazdaságosság növelése, valamint a munkások, a technikusok és az irányító dolgozók ésszerű gondolkodása és cselekvése — a meglévő problémák ellenére — járásunkban sem tartalmatlan fogalmak. Dolgozóink a szocializmus építése terén végzett alkotó és önfelaldózó munkájukkal fejezik ki telles támogatásukat a párt PQlitikájg iránt. Л ' - inyos*műszaki fejlesztés gyorsítása A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum tudományos-kutató és fejlesztési bázisa vezető dolgozóinak országos értekezletére a Cejkovicai Efsz (Hodoníni járás) művelődési házában november 14-én került sor. Az értekezleten a mezőgazdaságot irányító szervek, a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia, a főiskolák, a tudományos kutató bázis és a tudományos-műszaki fejlesztésben élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek képviselni értékelték a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésében elért eredményeket, s megvitatták a tudományos-műszaki fejlesztés 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag 2000- -ig előirányzott feladatait. Az országos értekezleten többek között részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Einökségéh°k tagja, a KB titkára, Mroslav Toman, szövetségi miniszterelnök-helyettes, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Július Varga, az SZSZK és Ondrej Vanek, a CSSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. A főbeszámoiót Franťšek Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára terjesztette elő. Rész’etesen foglalkozott a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsításának jelentőségével, értékelte a tudomáuyos-műszaki fejlesztésben a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, rámutatott a fogyatékosságok, problémák okaira, végül pedig ismertette a 8. ötéves, tervidőszakra előirányzott igényes feladatokat, a CSKP XVII. kongresszusának ide vonatkozó határozatait. Rendkívül nagy figyelmet szentelt a biológiai kutatásnak, különösen a talaj ésszerű kihasználásával, termőképességének növelésével, az erózió elleni véde'emmel, a talaj szervesanyag-tartalmának növelésével, a tudományosan megalapozott talajbonitálással, a talajban lévő -idegen anyagok mennyiségével a talajvizek minőségével, az öntözőberendezések, a növényvédő szerek, a? ipari.,- trágyák stb. ésszerű i, kiha^gpáiéstával összefüggésben. ■ Á niiyénytermesztéssel kapcsolatban részletesen értékelte a növénynemesitésben elért eredményeket, amit a köztermesztésre a 7. ötéves tervidőszakban engedélyezett 172 új fajta, hibrid is bizonyít. Bíráló igényességgel elemezte az egyes kutatóintézetek tevékenységét, különö.sen a cukorrépa-, a zöldséges gyümö'cstermeléssel kapcsolatban. Beszédének további részében részletesen szólt a mezőgazdaság gépekkel és berendezésekkel való ellátá; sának fény- és árnyoldalairól, az élelmiszer-ipari kutatóintézetek eredményeiről és feladatairól, a mezőgazdasági—é’elmiszer-ipari komplexum irányítási rendszerének tökéletesítéséről, a tudományos-műszaki információs rendszerről^ a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia szerepéről, majd részletesen ismertette a tudományos-műszaki fejlesztés 8. ötéves terv'dőszakra előirányzott legfontosabb feladatait. A- mint hangsű’yozta, főleg a biotechnológiai fejlesztés elmélyítéséről a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum tudományos-műszaki fejlesztése egységes tervének következetes végrehajtásáról, a komplex program értelmében a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés e’mélyítéséről, a komplexum irányítási rendszerének további tökéletesítéséről, az alap- és alkalmazott kutatás továbbfejlesztéséről, a főiskolák, a kutatóintézetek, a nemesítő állomások, a termelési-gazdasági egységek, az irányítási szféra munkájának javításáról, az új tudományos-kutató és fejlesztési nemzedék nevetéséről, végső soron pedig a lakosság élelmiszerekkel való folyamatos és zavartalan ellátásáról vau szó. 1& tarta’mas vita keretében a tudományos-kutató bázis, az irányítási szféra, az élenjáró mezőgazdasági és ipari üzemek képviselői konkrét pél-., dákon keresztül mutattak rá a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsításának és a népgazdaság intenzifikálásának lehetőségeire. fbara) A Szlovák Nemzeti Tanács 3. ülésén terjesztették elő az állami természetvédelemről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A* törvényhozó testület tagjai tanácskozásukon egyhangúlag elfogadták a módosítást, így az új törvény a következő év január elsejétől lesz érvényes. Fclvetődliet»a ..kérdés, hogy vajon miért volt szükséges a korábbi törvény módositása, az új szövegezésű javaslat megvitatása, illetve elfogadása. A változást korunk gyors ütemű műszaki fejlesztése tette szükségessé, mivel a jelenleg érvényes törvényt még 1955-ben hagyták jövá. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó törvény me'lett 1977-ben egy erdőgazdasági kérdésekkel foglalkozó rendeletet is hoztak, ám a két jogszabályzat — különösen a jelenlegi körülmények között — már nem biztosítja természeti kincseink megvédését a terraészetrongálókkal szemben. Az ipari és mezőgazdasági termelés gyorsított ütemű továbbfejlesztése számos esetben olyan kedvezőtlen másod’agos következményekkel jár, amelyeket a későbbiek során már semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni. A legnagyobb veszély közvetlen környezetünkre, az élő természetre leselkedik. Az ipari központok környékének állat- és növényvilága sok esetben olyan kihalt és sivár, hogy szinte vádol valamennyiünket, amiért nem akadályoztuk meg a pusztulást. A mezőgazdasági nagyüzemi fejlesztése következtében az utóbbi két évtizedben a - belterjes gazdálkodás környezetre gyakorolt hatásának problémája került a szakemberek érdeklődésének középpontjába. Szakmai összejövetelek, nemzetközi részvételű. természetvédelmi célokat szolgá'ó, szemináriumok rendezésével iovekeznek a szervezők a jó tapasztalatok széles körű elterjesztésével meggátolni a biológiai környezet további • rombolását, s elősegíteni a jelenlegi áldatlan állapot mielőbbi kedvezőbb megváUoztatását. Amint ismeretes, a mezőgazdaságban már nem csupán a termelési eljárásoknak köszönhető többlettermés minden áron való növelése az elsődleges. Meghatározó tényezővé lépett elő a környezetvédelem, amely az elkövetkező időszakban egyre fontosabb szerepet fog betölteni. Az utóbbi hónapokban, sajnos, szinte alig múlik el úgy egy hét, bogy ne hallanánk különböző méretű vízszennyezésekről, amelyek következtében nemcsak a halállomány pusztul el, hanem számos esetben a folyamatos vízellátás is veszélyben forog. Az ipari és mezőgazdasági képviselői nem sokat tehetnek a természeti kincsek rongálői ellen, mivel nincsenek hatásos jogi eszközökkel felvértezve a sokszor környörte- Ien természetvédelmi harcban. Eddig például csak arra nyílt lehetőségük, hogy a természetvédelmi törvény értelmében a törvénysértő egyéneknek legfeljebb ötszáz koronás büntetést szabjanak ki, míg a szervezetekkel szemben még ilyen jellegű intézkedést sem foganatosíthattak. A szakemberek véleménye szerint ezen a téren is fontos újdonságokat tartalmaz á január elsejétől hatályba lépő természetvédelmi törvény. Ennek értelmében az illetékes nemzeti bizottságok dolgozói ezer koronáig — kivételes esetekben pedig akár ötezer koronáig — terjedő bünakarva-akaratlan szorosan összefügg az emberi élettel, hiszen az erdő nemcsak tisztítja a levegőt, hanem azt oxigénnel is dúsítja. Emellett megőrzi és tárolja a növény- és állatvilág számára a csapadékot, javítja a felszín alatti vizek minőségét, védi a talajt, s számos helyen a pusztulás után is megújulást ígér. Az, utóbbi években az erdők egészségi állapotának vizsgálata során aggasztó tüneteket és jelenségeket voltak kénytelenek elkönyvelni a természetvédelmi szakemberek. Az erdők ái'apotára haté környezeti ártalmak miatt több millió köbméter fa használati értéke csökkent, s pénzügyi alapok hiányában romlott az erdőfelújítás minősége, lassult az erdőtelepítés üteme. Ha a következő Természeti kincseink szigorúbb védelme szennyezések káros hatásai mellett az emberi hanyagság és nemtörődömség okozta helyrehozhatatlan károkról is szólnunk kell. Aki szereti a természetet, s szívesen járja a turistautakat, szinte lépten-nyomon tapasztalhatja emberi felelőtlenségUnk, kultorálatlanságunk árulkodó jegyeit: az üres üvegeket, a konzerves dobozokat, a műanyag flakonokat és még folytathatnánk a felsorolást. A Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetségének tagjai legutóbbi kongresszusukon több Ízben hangsúlyozták, hogy a jelenlegi környezetvédelmi jellegű tennivalék elvégzéséhez már nem elegendő az önkéntesek lelkesedése és odaadása. A természetvédők nélkülözhetetlen munkájára a jövőben is igényt tartunk. de elsősorban olyan hathatós társadalmi összefogás és megelőző tevékenység szükséges, amely szavatolja az eredményesebb környezetvédelmet. Azoknak is igazuk van, akik azt állítják, hogy a természetet nem csupán intézményesített formában védhetjük, hanem anélkül is. különböző módszerekkel. Igen. ez így igaz. de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy hatékony jogi eszközök nélkül egyszerűen lehetetlen a kedvezőtlen helyzetet eredményesen orvosolni. A jelenlegi törvényes rendelkezés értelmében a nemzeti bizottságok tetést is kiszabhatnak. A módosított törvény ilyen jellegű változtatásai remélhetőleg kedvezőbb belátásra bírják a természetet rongálókat. A szervezetek által okozott természeti károk esetén pedig százezer — kivételesen akár 250 ezer — koronáig terjedő büntetést is kiszabhatnak. Remélhetőleg a nemzeti bizottságok környezet- ■ és természetvédelmi kérdéseivel foglalkozó bizottságainak tagjai sem fognak a továbbiakban szélmalomharcot vívni a hanyagságból természeti károkat okozó magánszemélyek, illetve szervezetek ellen. A bírságok összegének meghatározása során az eddigieknél jobban figyelembe kell venni a természetkárosítás következményeit. Minden esetben következetesen fel kell lépni a természet, illetve a környezet rongálását előidézőkkel szemben, s a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet szükséges fordítani a károk megelőzésére. Ehhez mindenekelőtt olyan társadalmi összefogásra van szükség, amely az iskolás gyermekek természetszeretetre való nvelésétől kezdve egészen az üzemi környezetvédelmi előírások következetesebb betartásáig számos területre kiterjed. Környezetvédelmi és tájesztétikai szempontból egyaránt fontos szerepet játszik az erdő, amely a természet csodálatos müve. Az erdő léte nemzedékek számára is meg akarjuk őrizni csodálatos természéti kincseinket, az erdőket, óhatatlanul nagyobb figyelmet szükséges szentelnünk az ésszerűbb erdőgazdasági módszerek nagyobb fokú elterjesztésének, a legújabb természetvédelmi eljárások széles körű hasznosításának. A korábbi évtizedek során szerzett kedvezőtlen tapasztalatok valamenynyiünket arra figyelmeztetnek, hogy ne hanyagoljuk el a természeti kin-' esek megóvását, s azt ne bízzuk a véletlenre. A feladatok elvégzésének elodázása, a fele’ősség átruházása csak tovább növelheti az eddis is jelentős környezeti károsodás mértékét. Ezért legfőbb ideje annak, hogy az új természetvédelmi törvény kínálta lehetőségekkel éljünk, s lépjünk fel erélyesen a természet rongáló* és szennyezői ellen. A mögöttünk' levő fő turistaidény ismét bizonyította, hogy a természet megóvása nem tartozik legfőbb erényeink közé. Az önkéntes természetvédők a megmondhatói annak, hegy miiven nehézségekbe ütközik a heeyi utak, a tur!staiisvények környékének tisztán tartása A járművekkel nehezen megközelíthető területek, szakadékok évről évre szemétlerakatokká válnak, ahova nrndenki szemrebbenés nélkül elhajítja a tartalmától megszabadított konzerves dobozokat. Egyre- több nehézséget okoznak a kerttelepek tulajdonosai, akik kod-, vük szerint — az érvényes előírásoknak fittyet hányva — építik fel hétvégi házaikat, amelyek sok esetben a lakóházak méreteit is meghaladják. A nemzeti bizottságok képviselői az új törvény érvénybe lépésével nagyobb szigorúsággal léphetnek fel az engedély nélkül építkezőkkel szemben. Hasonló problémák adódnak abból is, hogy az erdészének közelében létesített nyaralók, kiskertek tulajdonosai csak a saját érdeküket szem előtt tartva raknak rendet a saját portájukon, s a szemetet a „senki földjére“, az ágak tövébe hordják. Az avarégetés következtében is jelentős népgazdasági károk keletkeztek az elmúlt évek folyamán. Az ily módon kártételt okozók megbüntetésének szigorítását is lehetővé teszi a természetvédelmi törvény módosítása. Természetesen a büntetések kiszabásával nem oldható meg valamenynyi probléma. A környezetvédelmi szakemberek egyöntetű véleménye szerint azonban nagy szükség van az ilyen jellegű védekezésre is, amely számos esetben szolgálhat mások számára is intő példaként. A bírságok kiszabása továbbra sem lehet cél, csupán eszköz arra, hogy eredményesebb harcot folytathassunk természeti kincseink rongolóival szemben. % A jövő év január elsejével hatályba lépő törvénymódosítástól nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is az eddigieknél jóval sikeresebb eredményeket vár. írásunkban nem volt célunk a természetvédelmi törvény szakmai jellegű médosílásait aprólékosan részletezni, mivel az a természetvédelmi szakemberek dolga. A tájékoztatás szándéka me’lett elsősorban természeti kincse’nk megóvásának fontosságára szerettük volna felhívni a figyelmet. Mert hiába a módosítás, ha nem viszonyulunk megfelelően környezetünk véd-lméhez, s nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy hazánk csodálatos természeti szépségben a következő nemzedékek képviselői is gyönyörködhessenek. BÁRDOS GYULA
