Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-15 / 46. szám
1986. november 15. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Október útián A Kremlben rendezték meg e nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójának tiszteletére azt az ünnepi gyűlést, amelyen részt vettek az SZKP és a szovjet állam legfelsőbb képviselői, élükön Mihail Gorbacsov val, az SZKP KB főtitkárával. Az ünnepi gyűlés résztvevői között voltak azok az élmunkások, akik közöl sokan a 69. évforduló előestién magas szovjet kitüntetéseket vehettek át. Ugyancsak az ülésteremben foglaltak helyet a pért érdemes taglal, a társadalmi szervezetek, a hadsereg, a moszkvai dolgozók képviselői és számos külföldi vendég. Október történelmi jelentőségéről és hagyatékának az SZKP XXVII. kongresszusa utáni teljesítéséről fegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott beszédet. Egyebek között rámutatott:’ A Szovjetunióban jelenleg végbemenő változások világosan bizonyítják. hoj^ az októberi forradalom óta eltelt években a szoviet nép nem veszített semmit a kommunizmus vezető úton betöltött úttörő szerepéből. A gazdaságban végbemenő változásokról szólva rámutatott, hogy ezek kulcsfontosságúak. Megkezdődött a szoviet népgazdaság úf, széles körű műszaki átépítése. A 12. ötéves tervidőszak első hat hónapja a népgazdaság fejlődésének fokozott dinamikájáról tanúskodik. Ezekben a hónapokban érte el a szovjet gazdaság a nemzett jövedelem és ez Ipari termelés legnagyobb növekedési ütemét. A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme, amint azt feltételezték ts, csaknem kétszeresével meghaladta az ötéves terv átlagos évi feladatainak szintiét. A gabona össztermé- . se mintegy 210 millió tonna tesz, ami 30 millió tonnával több, mint az elmúlt ötéves tervidőszak átlagos gabonatermelése volt. jegor Ligacsov beszédének további részében arról szólott, hogy a szovjetbatalom radikálisan megváltoztatta a nép életét, s hogy a Szovietunló vezető helvet tölt be a kozmosz békés kutatásában, s az emberiség sorsáért vállalt felelősség és a béke megóvása határozza meg céliait. Az átépítés megkezdett folyamatát elemezve rámutatott, bogv az átéoités forradalmi jellegű méreteit és tartalmát tekintve egyaránt. Ennek a folyamatnak a célja az alapvető szó- ' eiallsta elvek megszilárdítása és fej- ' lesztése. a vele összeegyeztethetetlen lelenségek felszámolása; a feltételek ( megteremtése a szocializmus hatal- 1 mas potenciáljának hatékony klhasz- j nálásához. A népgazdaság fejlesztésének ki- i emelt Irányairól elmondotta, hogv az 1 élelmiszer-probléma lehető leggvor- I sabb megoldása a cél. a piac feltől- 1 tése klfelezetten az Igényelt válasz- 1 tékhoz alkalmazkodó közszükségleti 1 cikkekkel, valamint a lakosság szá- < mára a szolgáltatások korszerű szín- 1 vonalának a biztosítása. A szociális szférában kifejezetten javulnak a gaz- s dasági eredmények. A január és \ szeptember között eltelt időszakban i 11 százalékkal több lakást adtak át. i mint az elmúlt év hasonló időszaké- i ban. 13 százalékkal több iskolát. 27 t százalékkal több óvodát és bölcsődét, i hozzávetőleg 60 százalékkal több ren- i delőíntézetet és kórházat. Egyéb 1 szociális intézkedésekről ts tájékoz- ( tatott. továbbá a demokrácia kiszéle- t sítéséről. és 8гг61. bogv a szoviet 1 társadalmat meg kell szabadítani a i tőle idegen lelenségektől. 1 A pártmunka stílusának és módsze- t — Mi, hadiiparban érdekeltek már csak tudjak! Egy ilyen csalival, mint a csillagháborús terv, ekkora hal is a horogra akadhat! D. Agajev rajza A feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani KÖZLEMÉNY A KGST 42. ÜLÉSSZAKÁRÓL 1986. november 3—5-én a Román Szocialista Köztársaság fővárosában. Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsénak 42. ülésszakát. Az ülésen részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei, az egyes országok kormányelnökeinek, a minisztertanácsok elnökeinek veze lésével. Hazánk küldöttségét Ľubomír Strougal. a CSSZSZK kormányának elnöke vezette. Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése terén, a tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységéről. Az ü'ésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásainak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és Irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés lehetőségeinek kihasználása nagy- hatással volt gazdasági. potenciáljuk növekedésére, egységük és összetörrottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban. 1981—1985-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelentősen megnőtt a kölcsönös árucsere-forgalom. 1985 ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értékét. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellálás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországokban a megtermelt nemzeti jövede'em összesen 3,8 százalékkal, az ipari termelés 3,9, a külkeresdelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. -A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984—86-ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományos-műszaki haladáson alapuló Iníenzlt'tkálása érdekében, a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program — amely a kölcsönösen összehangolt eredmények és szerződések rendszerében ölt testet — a KGST keretében folyó fudományos-műszaki kooperáció alapja, az egyűttműködős és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésének és tökéletesítésének egyik fő szervező ereje lett. A program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsításét. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. A testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági Integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt Irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóra váltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagaként történő felhasználásában való együttműködés, a rugalmas gyártó-rendszerek előállításának nemzetközi szakosítása és kooperációja, beleértve a robotok, az automatizált tervezési rendszerek gyártásét, és népgazdasági alkalmazását. a fényvezető Információátviteli eszközök egységes rendszerének létrehozásét. A fűtőanyag-nyersanyag probléma megoldása során a KGST-tagországok folytatták az együttműködést számos nagy objektum átépítésében. közös erővel növelték az atomerőmű-kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműködési intézkedéseket foganatosítottak az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a Tanács szervei elé. hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait. teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Különös figyelmet fordított a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének emelésével kapcsolatos feladatokra, valamint az országok által váľali együttműködési kötelezettségek időben történő teljesítésére .Rámutattak annak szükségességére, bogy hatékonyabban végezzék a beruházások koordinálását az egyeztetett együttműködési területekkel és objektumokkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben az ülésszak az együttműködés hatékonyságát javító számos intézkedést irányzott elő; ajánlották, hogv fordítsanak fokozott figve’met a tudományos-műszaki haladás komplex programja fejlesztési eredményeinek bevezetésére és széles körű hasznosítására, a többes a kétoldalú termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére. A jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák alapján, mint a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Ebből a célból számos KGST-országban Intézkedéseket tesznek a gazdálkodó és a tudományos-műszaki szervezetek hatáskörének bővítésére, közvetlen ,.együttműködésük feltételeinek megteremtésére, elsősorban a tudományosműszaki haladás komplex programja valóra váltásának meggyorsítása végeit. Az ülésszak nagy Jelentőséget tulajdonított a KGST-tagországok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének, jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-lg szóló programját. Előirányozta az atomerőmüvi kapacitások üzembe helyezésének növelését, az atomerőmüvek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos feilesztése nemzetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által Jóváhagyott programnak. A 42. ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok továbbra is mélyíteni kívánják kapcsolataikat a fejlődő országokkal, valamint az el nem kötelezett államokkal, továbbra is gazdaság! és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államoknak. Kedvezően értékelték a KGST és az Európai Gazdasági Közösség. • valamint az egyes KGST-tagországok között a hivatalos kapcsolatfelvétel terén az utóbbi Időben tapasztalható előrehaladást. A (estvéri országok megerősítették meggyőződésüket, hogy további előrehaladás előmozdítaná a KGST-tagországok és az EGK között a kölcsönös megértés és a bizalom javítását, a kölcsönösen előnyös' kereskedeltni-gezdasági és tudományos-Tnúszakt kapcsolatok bővítését, valamint Európában és az egész világon a politikai és gazdasági kapcsolatok normalizálását.. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásikat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák , átfogó. Igazságos megoldása érdekében. Állást foglalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg lehetne vitatni a világgazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. A KGST 42. ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Nem tudok ellenállni a kísértésnek. bogy eljátsszak a szóval, bobár ilyen komoly kérdések esetében profánnak tűnhet e játék. A helsinki „kosarak“ közül ugyanis azt amelyben az emberi Jogok kérdéskörét tartják számon, túlságosan sokszor veszi első Washington azért, hogy „kosarat adjoii“ vele a Szovjetuniónak. Érdekes módon mindig olyankor, omikor az a leszerelés problémáinak megoldására szólítja fel — „kéri meg“ — a vonakodót. Ez történt most, Becsben is, ahol Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Nem volt váratlan a megbeszélések kudarcra, mivel már a bécsi ntókonferencián felszólalva is éles kirohanásokat Intézett az amerikai külügyminiszter a szocialista országok ellen az emberi jogok állítólagos megsértése címén. A Shultz által megadott provokatív hangnemet aztán természetesen átvették a nyugati tudósítók is. hogy eltereljék a figyelmet arról a nagy feltűnést keltó javaslatról, amelyet az európai biztonsági és együttműködéi találkozón a szovjet diplomácia vezetője terjesztett * elő beszédében. Ednard Sevardnadze ugyanis kijelentette: „Mivel e humanitárius szférában való együttműködés terén rengeteg probléma halmozódott fel, s mindegyik gondos figyelmet és az fi) történelmi mérték szerinti nagyvonalú hozzáállást Igényel, a Szovjetunió javasolja az összeurópai értekezlet országai reprezentatív konferenciájának az összehívását. E tanácskozáson lehetne áttekinteni e kérdések komplexumát, beleértve az emberek közötti kapcsolatokét, az információval, a kultúrával és a művelődéssel összefüggő kérdéseket. Meghívjuk hozzánk ezt a fórumot Azzal hívjuk meg. hogy ez sokoldalú, a gyakorlati eredményeket célzó véleménycsere lesz, amely hozzájárul a kölcsönös megér-Kinek a „kosara”? léshez, ami viszont lehetővé tenné humanitárius téren a helyzet javítását ez összeurópai folyamat minden országában.“ Ezzel kapcsolatban a szovjet képviselők nyomatékosan felhívták a figyelmet erre, hogy a helsinki Záróokmány három „kosara“ szervesen összefügg egymással, az egyik vagy másik kosár ilyen kiragadása nem szolgálja az összeurópai folyamat továbbvitelét. Ezt kővetően került sor a külügyminiszteri megbeszélésekre, amelyek nem vezettek sikerre. Ahogyan azt Eduard Sevardnadze a bécsi repülőtéren — hazalndulva — nyilatkozta, az általános várakozások és Washington számos olyan nyilatkozata ellenére, hogy folytatni igyekszik azt. ami Reykjavíkhen elkezdődött, az amerikai fél olyan kísérteteket tett, hogy teljesen eltérjen аг Izlandi eredményektől és visszatérjen az előző színvonalra. A bécsi megbeszéléseken ugyanis olyan volt az amerikai állásfoglalás, hogy azokban régi, megkövesedett nézetek és álláspontok keveredtek azokhoz az engedményekhez viszonyítva, amelyeket a Szovjetunió Reykjavíkban tett az elöíerejsztett „csoraagtervhen“. A szovjet külügyminiszter kijelentette: „Nem tndok szabadulni attól a benyomástól, bogy partnereink a lehető leggyorsabban meg akarnak feledkezni Reykjavíkrôl“. Ez azonban lehetetlen, hiszen Stockholm és Reykjavík után megindult egy olyan folyamat, amelynek különféle hadiipari meggondolásokkal 6з érdekekkel manőverezve nem lehet útját állni. Ezt bizonyítják az enrópai államok bécsi törekvései is, amelyeknek figyelmét e „kosaras" módszerre! nem lehetett a kérdéscsoportok lényegéről és összefüggéseiről elterelni. Ha létrejönne a moszkvai fórum, amelyen az emberi jogok az ENSZ alapvető dokumentárna értelmében kerülnének a tárgyalóasztalra, pontos képet alkothatna a világ arról, hogy ki mennyi jogot és mennyi megoldatlan problémát tartogat ebben a „kosárban“. Addig viszont még sok tennivalója van a Szovjetuniónak, hogy megértesse azokkal is, akik rágalomhedjáratot folytatnak ellene: eszményképe nőm az erő politikája, hanem a politika ereje. M. MÉSZÁROS ERZSÉBET reinek átépítésével, a káderkérdés lelentőségével foglalkozott, majd a külpolitikái helyzet elemzésére téri át a szónok. Teszögezte, hogy úi gondolkodásmódra van szükség, amely mentesül a nukleáris érát megelőző korszak elképzeléseitől és nézeteitől. Az áprilisi plenáris ülés éppen azért rendkívül fontos, mert megkezdte annak az úf gondolkodásmódnak a kialakítását. amelyet átfogóan az SZKP XXVII. kongresszusa fogalmazott meg. A kongresszus arra a következtetésre intott. hogv a jelenlegi körülmények között, amikor halálos veszély fenyegeti az emberi faj puszta létét, a kanitalizmiis és a szocializmus közötti konfrontáció kizárólag a békés versengés formájában mehet végbe. A külpolitikai kérdésekhez való űl hozzáállás mindenekelőtt azáltal adott, hogy a biztonság szavatolása most elsősorban politikai, nem pedig katonai feladat: a saiát "biztonságot nem lehet garantálni, ha más országok veszélyeztetve érzik magukat. Mát út nincs — szögezte le a szónok. Maid rámutatott arra. hogv az atomfegyverek megsemmisítéséért tolvó harc minőségileg új. gyakorlati síkra helyeződött át ez év íanuár 15-e után. amikor is a Szovjetunió előterjesztette a fegyverek 2000-ig történő világméretű megsemmisítésének konkrét programiát. A revkjavíki találkozót méltatva kíielentette. hogy az a két legnagyobb atomhatalom politikáiénak valamiféle próbaköve volt és megmutatta az egész világ előtt, hogv ki kicsoda. A Szovjetunió bátor és radikális tervet terjesztett elő a nukleáris potenciálok jelentős és kiegyensúlyozott csökkentésére, maid mielőbbi megsemmisítésére. Az Egyesült Államok részéről beigazolódott, hogv nem képes megtenni az út reá eső felét sem. sőt. képtelen volt kimozdulni a holtpontról. Egyetlen célt tartott csak szem előtt:, megvédelmezn! az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést fSDII, a „csillagháború“ hírhedt tervét, a militarizmus e koncentrált kifejezőiét. Más szóval: fenntartani a halált hozó úi fegvverfajták kifejlesztésére váló Jogot“, ameivek bármely ország ellen az agresszió eszközévé válhatnak a jogot“ в Szovletunió és az egész emberiség zsarolására. A nagv októberi szocialista forradalom 69. évfordulóién elmondott beszéd befejező részében a szónok az ideológiai harc kérdéseire tért ki. Hangsúlyozta, hogv a Szovietunfó azért száll síkra, hogv az ideológiai harc ne akadályozza a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlesztését. Az elkövetkező évekről szóivá kijelentette, hogv a Szovtefuniő kitartóan halad előre a szoviet nén által vélasztott úton — október útián. Október évfordulója megünneplésének legjobb módja az — mondotta végezetül —. hogy előbbre vigyük azt a müvet, amelyért a szoviet nép dicső fiai és leányai támadásba lendültek a Téli Palota ellen, életüket áldozták a polgárháborúban és a nagv honvédő háborúban, s bebizonyították nagv hősiességüket a harcban és a munkában. Ez egyet jelent azzal, hogv nagv lépést kell tennünk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa történelmi határozatainak tcljesftésében. Es mi ezeket teljesíteni fogjuk — hangsúlyozta Jegor Ligacsov. washingtoni változat „az öreg halAsz és a TENGER“ TÉMÁJÁRA
