Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-08 / 45. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. novemfier f. Ä Šafárikovói Állami Gazdaságban öt évvel ezelőtt napi 6,1 literes fejési átlagot értek el tehenenként. Egy évvel később pedig még ennél is kevesebbet: 3,4 litert. Felvetődik a kérdés, vajon mi váltotta ki ezt a zuhanást? Kocsis Lajos agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető akkor úgy nyilatkozott, hogy elsősorban a nyitott állatforgó és a takarmányhiány okozta a gyenge termelést. Más gazdaságoktól vásárolták az üszőket, ami nem egyszer zsákbamacskaféle kockázattal járt. Az egyik ilyen „importjuk“ (300 darab) 800 literes fejési átlaggal, a vártnál jóval alacsonyabb genetikai képességű volt. Az idő tájt 2430 tehenet tartottak, és hosszú távon 2 ezer 500 darabban akarták maximalizálni az állományt. A járási átlagnál lényegesen nagyobb állatsürüség miatt a növénytermesztési ágazat számára komoly feladatnak számított a szükséges mennyiségű tömegtakarmány előállítása, amit általában csak 83—90 százalékra sikerült saját termelésből biztosítaniuk. A biinyzó mennyiséget vásárolt takarmánnyal pótolták. t I Ä lemaradás felszámolására reális esélyt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordított 100 millió koronás beruházás Ígért. Ebből egy ezer férőhelyes szupermodern tehénistállót. egy 1800-as borjú- és egy 1300-as üszőneveidét építettek. Közben hozzáláttak a legelők termőerejének a növeléséhez. Az évi takarmányszükséglet biztosításával, valamint hatékonyabb tenyészmunkával akarták kiküszöbölni a tejtermelés idényszerűségét. Ugyanis májustól szeptemberig naponta 15—17 ezer liter tejet szállítottak a tejüzembe, a téli időszakban viszont nem többet 6—8 ezernél. A gazdaság vezetői rendületlenül bíztak abban, hogy az eredmények egy-két éven belül javulnak. Most — fél évtized távlatából — az ágazatvezető akkori előrejelzéseit az eltelt Időszak fejleményeivel és a jelenlegi helyzetképpel szeretnénk kiegészíteni. ♦ ♦ ♦ A háromnegyed éves tervteljesítés kiértékelésekor kiderült, hogy 327 ezer liter tej értékesítésével maradtak adósak, s ezzel az „eredménnyel“ a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás tejtermelőinek sorában a legutolsók között vannak. Vajon ml szegte szárnyát a reményeknek? Ml vetett gáncsot a fejlesztési folyamatnak? Az Indokolt kérdésekre ismét Kocsis Lajos agrármérnök fogalmazta meg a kényszerű választ. — A helyzet Javulásával és a termelékenységi mutatók lassú, de töretlenül fölfelé ívelő növekedésével egybekötöt szép reményeinket ezúttal a leukózls törte derékba. A betegség 1984-ben ütötte fel a fejét, s az egész állományt megfertőzte. A felszámolására kidolgozott programban mellőztük a radikális módszert, és olyan eljárást dolgoztunk ki, amely több éven keresztül elhúzódó karanténén és a selejtezésen alapul. Emiatt a tehénállományunk 2 ezer 200 darabra csökkent. A betegség felszámolási programjában a száz férőhelyes istállók folyamatos korszerűsítése Is szerepel. Évente két-három ilyen elavult épület kerül felújításra egymillió korona költségráfordítással. A tervezett selejtezési arány évente nem haladja meg a harminc százalékot. A leukózisban szenvedő tehenek egészséges borjakat ellenek, s amenynyiben hat héten belül elválasztjuk, nagy a valószínűsége annak, hogy az utódok egészségesek maradnak. A betegség átvitelének a megakadályozására, naponta fertőtlenített szállítójárművel szedjük össze az Istállókból az elválasztott állatokat és viszszük a borjúneveldékbe. A zárt állatforgóban való cserélődés folyamán már újra van 500 egészséges tehenünk. Közben az egészséges tehenek létszámgyarapodásával előbb az ötszázas Istállót töltjük fel. majd az ezres kerül sorra. Csakhogy ttt meg egy más természetű kedvezőtlen jelenség elien kell küzdenünk a termelékenység megtartásának védelmében. Az idén 70p vemhes üsző borjazott le, s ezeknek az ötven százaléka — terv mindössze tizenöt százalékot engedélyez — nem Sri el a napi 15 literes fejési átlagot, így tehenenként ezer liter tejet veszítünk egy laktáció alatt. A genetikai alapanyag kifogástalan, hiszen a legjobb, törzskönyvezett apaállatoktól nyert spermával végezzük az Inszemináclót. A hibát ott követtük el, hogy az üszőket viszonylag későn fedeztettük, így csak harminchónapos korukban borjaztak le. Az utóbbi időben már igyekszünk betartani az optimális fedeztetési Időpontot, azaz 18 hónapos korukban — feltéve, ha el-Péidás zöldségtermelők Ä nagysallói (Tekovské lužanyl Haladás Efsz zöldségtermesztői a Lévai (Levice) járás legigyekvőbb munkaközösségei közé tartoznak. Kiváló eredményekkel dicsekedhet különösen a Kovács Pál és Jokel Dániel vezette ötventagú szocialista brigád, amely 1970-ben alakult. Elérték a megtisztelő cím ezüst fokozatát, s ma az arany fokozat várományosai. Ugyancsak kiváló eredménnyel dicsekedhet a Helena Chabenová és Lukács Mária által vezetett szocialista brigád. A szövetkezet vezetősége a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a két brigád munkájáról, helytállásáról. A zöldségkertészet dolgozói múlt évi termelést tervüket úgyszólván félmillió koronával túlteljesítették. Az idén a szélsőségesen aszályos időjárás ellenére is kiváló eredményt értek el. A kertészetben 95 hektár területen paprikát és paradicsomot termesztettek. Ä fóliasátrak két hektár* nyi területet foglaltak el. A kerté* szét korszerű gépi eszközökkel és öntözőberendezésekkel rendelkezik. A kertészet dolgozói munkájukkal és keresetükkel elégedettek. Igaz, sokszor áldozatot kell hozni. Szükség esetén szombatonként Is dolgoznak, de a többletmunkát panasz nélkül vállalják, önfeláldozó munkájukat a gazdag termés sokszorosan meghálálja. Az idén 2900 tonna zöldséget tér* meltek. Ennek a mennyiségnek hetven százaléka paradicsom. A jő eredménynek köszönhetően a pénzügyi tervet is teljesítették. A CSKP XVII. kongresszusának a tiszteletére a két brigád tagjai 200 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak. A termelésnövelésre irányuló vállalásukat maradéktalanul teljesítették. A' termés túlnyomó hányadét a Lévai (Levice) Hronfruct Közös Mezőgazdasági Vállalat és az Oroszvári (Pohronský Ruskov) Konzervgyár vásá* rolta fel. A szövetkezetben paradicsomlét is készítettek, amelyet aí Trnavai Cukorgyárnak és a Losonci (Lučenec) Konzervgyárnak szállították. A paradicsomtermesztésben elsősorban a korai fajták váltak be, főleg a Korái, a Dari és a K-262-es faj* tajelölt. A papríkatermesztésben a PCR és a Citrina fajtát részesítik előnyben. Minden jel arra utal, hogy a szövetkezet kertészetének dolgozói az Idén is teljesítik hétmillió koronás termelési tervüket. Belányi JánoS A gabonatermesztés lehetőségei El tud képzelni 10 tonnás búza-, avagy 15 tonnás kukoricatermést hektáronként? Erre a kérdésre a szakember így válaszol: igen, hiszen a köztermesztésben lévő fajták, illetve hibridek genetikai adottsága ekkora. Ha társul ehhez a korszerű technológia és technika, nem utópia. A Kelet-szlovákiai kerületben egyelőre csak 4,01 tonnánál tartanak a gabonatermesztésben. Am ez sem lebecsülendő. A termésátlagokkal való számolgatást egy kerületi szintű aktivaértekezlet indokolta, ahol a 221 gabonatermelő gazdaság eredményeinek értékelése került napirendre. A Kelet-szlovákiai kerületben az idén 186 ezer 77 hektáron termesztettek gabonaféléket, és 4,01 tonnás hektárhozamot értek el. A mezőgazdaság szocialista átépítése óta a legnagyobb hozamot. Összesen 746 ezer 154 tonna gabonát termeltek, s ezáltal a tervet 17,6 százalékkal teljesítették túl, ami 111 ezer 609 tonna többlettermelésnek felel meg. A kerületben összesen huszonegy mezőgazdasági üzem ért el őt tonnán felüli átlaghozamot, és nyolcvannyolc üzem négy tonnán felüli átlagot mondhat magáénak, örvendetes, hogy a kerület hat járása — Tőketerebes (Trebišov], Spišská Nová Ves, Kassa (Košica-vidiek), Poprad, Michalovce és Vranov nad Toplou — ért el négy tonnát meghaladó átlagot. Az elsőbbséget ezúttal a Tőketerebesi járás tartja — 4,71 tonnás átlaghozammal. A gazdaságok közül kerületi viszonylatban az első helyre — 6,21 tonnás átlaggal — a Sečovce! Efsz került. Nagy a szóródás azonban a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemekben. így például míg a Michalovce! járásban lévő Bracovcei Efsz 5,78 tonnás átlaghozamot ért el, addig a porubkaiak eredménye csak 3,08 tonna gabona volt hektáronként. Dušan Forgéč, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy bér a növénytermesztés eredményeire — a talaj-előkészítésen, a talajerő-visszapótláson, a vetőmag és a vetés minőségén és a növényápoláson túl — kihatnak a termőhelyi adottság, az Időjárás, de nem 2,70 tonnás hektáronkénti különbséggel. Ennek másik példájaként a Svidník! járásban gazdálkodó stropkovi szövetkezetét lehet említeni, ahol hektáronként 3,53 tonnás termést takarítottak be, mig a Svidníki Állami Gazdaságban csak 2,20 tonnás átlaghozamot értek el. További példák sorolhatók fel a Vranov nad Topľou-1 járásból. Az ottani Nižné Hrušov-t szövetkezetnek közel sincs olyan jó gabonatermó földje, mint Holőíkovcében, mégis 5 tonnán felüli termésátlagot értek el. Következésképpen, ha a gazdaságok fegyelmezetten végrehajtják a termőhelyre adaptált technológiát, úgy a jó termés, az átlagon felüli hozam nem maradhat el. Jó példát szolgál a Poprádi járásban lévő mlynice! szövetkezet, ahol a zord természeti adottságok ellenére is hektáronként 5,13 tonnás átlaghozamot értek el. A kerületi aktíván sok szó esett á fentiek mellett az olyan új törekvésekről is, amelyek a következő években az Intenzív gabonatermesztés nagy lehetőségei lehetnek. Oj búzafajták kerültek és kerülnek a köztermesztésbe, ezek közül nem egynek genetikai termőképessége 9—10 tonna körült. Például a kísérleti parcellákon a Szomo* tori (Somotor) és a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Magtermesztö Állami Gazdaságban, a Vefatyl Állami Gazdaságban, valamint a Budkovcei, a Bežovcei és a Vranovi Efsz-ben a hozamok 4,28 és 8,01 tonna között ingadoztak. A legkisebb hozamot -* 2,18 tonnát — az Ágra fajta adta, míg a legnagyobbat — 9,12 tonnát — a Selekta. Mivel a gabonatermesztésben a legnagyobb energia- ős költségráfordítást a talajművelés igényli^ már nem csak kutatják, de alkalmazzák is azokat a talajművelési módokat, amelyek energia- és költségtakarékosak. Beigazolódott, hogy a vetőgépek pontos beállítása és a vetés mlnőséges elvégzése Jelentős többlettermeléssel jár. Nem marad ki a gazdaságosság lehetőségének sorából a folyékony műtrágya alkalmazása sem, ha lassan ts, de fokozatosan terjed. A gabonatermelés fejlesztése kiemelten fontos népgazdasági feladat. A gabonaprogram 8. ötéves tervre szóló céljai kerületi viszonylatban előirányozzák, hogy a tervidőszak végére elérjék az egymillió tonnát. A1 fő feladatok között szerepel, hogy szűnjön meg az üzemek közötti őrié-" si különbség, minél több gazdaság termeljen 4 tonnás átlagnál többet. Gyarapodjon azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol 5 tonnán felült átlagot érnek el. Ebben a követelményben ma már nincs semmi túlzás. A Kelet-szlovákiai Síkságon nagy gondot fordítanak a talaj termőképességének a növelésére. A komplex meliorációs munkálatok keretében ma a kerületben 27 ezer hektáron építették ki az öntözőhálózatot. . -------------;----------;_____________(1Ш Az idet Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron szép számlán képviselve voltak a CGST-országok mezőgépipa- 1 termékei. Az NDK-beli ľorschriít cég a B 4U2 D 11 ányéros boronát, a Román izocialista Köztársaság géppara pedig egy univerzális etőgépet mutatott be Vass Gyula felvételei érték a 350 kilogrammos súlyt — fedeztetjük az üszőket, de még leborjazásuk után sem soroljuk be mindjárt a tehénállomány nyilvántartott létszámába, nehogy később a tejtermelő istállóból kelljen esetleg alacsony termelékenységük miatt kiselejtezni. Ezért előbb kiértékeljük a termelékenységüket, s. csak a 15 literes fejési átlagú teheneket soroljuk be az állományba. Jelenleg még mindig mintegy 200 darab vár selejtezésre. A felsorolt problémák miatt a tehenenkéut! évi fejési átlag mintegy 150—200 literrel marad majd el a tervezett 3 ezer 50 literes tejtermeléstől. Az eddig értékesített tej zsírtartalma meghaladta a normát, de e tisztasági értéke miatt a tejminőség a kővetkezőképpen alakult: a tej 83 százalékát sorolták első, 29 százalékát második, 2 százalékát pedig harmadik osztályba. Vajon mi ennek a magyarázata? — Itt nem a mechanikai szenynyezettség, hanem a tőgygyulladás miatt keletkező baktériumok magas száma, valamint esetenként megkésett hűtése következtében vált kedvezőtlenné a tej minősége. Mindezek hátterében: a mér felújított Istállókban csőrendszerbe fejünk, a hagyományosokban pedig még kannákba. A szakszerűtlen fejőgép-beéilítás miatt is ez utóbbikban fordul elő a legtöbb tőgygyulladás. Legújabb intézkedésünk értelmében minden fejőházban van egy megbízott Személy, aki felel a tisztaság betartásáért. • A korábbi években komoly gondokat okozott a gazdaságnak a takarmányalap biztosítása. Lényeges kérdés: vajon hogyan alakult az idén a takarmányozás kérdése? — Ä tavalyi évhez viszonyítva — amikor a takarmánykészletünk mindössze 64 százalékét fedte a szükségletnek, és 400 tonna szénát meg 1000 tonna szenázst kellett vásárolnunk — az Idén jobb az ellátás, de még mindig nem kielégítő. A szárazság miatt a „zöld futószalag“ is sokat akadozott; az öntözetlen gyepterületeken nem nótt meg a növényzet. A legelők az 5 ezer 500 szarvasmarhából csak 1400-at bírtak eltartani. A lucerna termőterületét az utóbbi három év alatt 500 hektárral növeltük, s ennek a területnek mintegy húsz százalékát öntözhettük. Sajnos, szeptember hatodikén meg kellett kezdenünk a szenázs etetését: ezer darab tehénnek napi öt kilogrammnyi fejadagot porciózunk ki a téli takarmányozásra történő teljes átállásig. Vásárolt takarmányra tehát az idén is szükség lesz, hogy az eltérő összetételű téli takarmányadagot nemcsak súlymennyíségben, hanem tápértékben is biztosíthasssák. ♦ ♦ ♦ A tejtermelésben, illetve a szarvasmarha-tenyésztésben bekövetkezett — részben kivédhetetlen — körülmények miatt lemaradozé gazdaságban most ismét gyors reagálással, a magasabb igényeket támasztó feladatok megvalósítását akadályozó problémákkal kíséreltek meg szembenézni. De az is igaz, hogy a kedvezőtlen objektív feltételekből sem lehet örök érvényű érveket kovácsolni a lemaradások megmagyarázására. Az idő ngyanis már adott lehetőséget a cselekvésre, a kedvezőtlen körülményeknek részbeni ellensúlyozására. Amiből egyértelműen következik az okokat önmagokban is keresni kell, hogy bátran és önkritikusan nézhessenek bele a gazdaságuk helyzetéről eléjük tartott tükörbe. KORCSMAROS LÄSZLÖ
