Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-01 / 44. szám
/ Szabad Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1986. november 1. 44. szám XXXVII. évfolyam Ars 1,— Kčs ŐSZI SZÁMVETÉS Megérkezett végre a várva várt eső, amely az elmúlt héten kiadúsan áztatta a kiszikkadt talajt, az aszálytól sínylődő őszi vetéseket. Bár egy kissé megkésve érkezett, így is sokat segített a mezőgazdászoknak az őszi teendők végzésének a megkönnyítésében, valamint az őszi vetések gyengébb fejlődésének a helyreállításában. Ez ideig ugyanis a szélsőségesen aszályos időjárás következtében különösen nehéz, embert és gépet egyaránt próbára tevő körülmények között haladtak az őszi munkák. Az embereket megviselte az erőfeszítő nyújtott műszakokban végzett munka. A gépeket, talajművelő eszközöket pedig megrongálta a kiszáradt talaj. A többszörösére nőtt a szűkre szabott üzemanyag-fogyasztás. Igaz, az öntözőberendezésekkel-felszerelt mezőgazdasági üzemekben Igyekeztek enyhíteni az aszály negatív hatás* l_ Az idén szlovákiai viszonylatban több mint 800 ezer hektáron öntöztek, ami a kétszerese a korábbi években öntözött területnek. A legtöbbet a Nyugat-szlovákiai kerület gazdaságai öntöztek, összesen 670 ezer hektárnyi területen. Az őszi munkák ütemét lassító aszály ellenére a mezőgazdasági üzemek zömében jóval előbbre vannak a vetéssel, a betakarítással és a szántással, mint a korábbi években. Ez főleg annak köszönhető, hogy a tartós kánikula hatására valamennyi növénykultúra egy-két héttel korábban beérett я a gazdaságokban bizonyos időelőnnyel foghattak hozzá az ősz munkákhoz — állapították meg az SZSZK Mézőgazdsági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési bizottságának a közelmúltban megtartott ülésén. Az őszi gabona vetése Szlovákia-szerte a végéhez ért, bár azon területeken, ahol az őszi búza gyengén ' kelt ki, a gazdaságok ntóvetéssel próbálnak valamit javítani a helyzeten. Több mezőgazdasági üzemben — tekintettel a szűkösebb téli tömegtafcarmány-készletekre — bővítették az őszi keverékek vetésterületét. Nagy kár azonban, hogy ilyen előrelátó gazdálkodásról tanúskodó intézkedések nem tapasztalhatók minden mezőgazdasági Szemben. Sajnos, számottevő azon gazdaságok száma — főleg a Közép-szlovákiai kerület déli járásaiban — ahol vunakodnak az őszi keverékek termesztésétől azzal az ürüggyel, hogy ez csökkenti a főnövény hozamát. Az ilyen extenzív gazdálkodási szemléletre utaló érvek ma a mezőgazdasági termelés fejlődésének a fékezni. A szemes kukorica termésének túlnyomó hányadát betakarították. A jelen időszakban a kukoricatermelő üzemekben szorgalmazni kell az utószedést, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe, mert az idén szemesekből nem bővelkedünk. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy még akkor is, ha a gazdaságokban mindent elkövetnek a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében, nehéz beszélni a veszteségek minimalázásáról addig, amíg a mezőgazdasági és felvásárló üzemek nem rendelkeznek elegendő szárító és tároló kapacitással. A burgonyatermelés eddig kellőképpen meg nem oldott gépi betakarítása. utókezelése és szállítása, valamint a tárolók hiánya — s ráadásul a szigorított szabvány — fokozott mértékben kiélezte a termelők és a felvásárlók közötti feszültséget. A burgonyatermelők úgy érzik, hogy a monopol helyzetben lévő felvásárlóval szemben ők húzzák a rövidebbet. Nehéz eldönteni, kié az igazság. A minőségellenőrző felügyelőség képviselőjének a véleménye szerint az idei burgonya minősége a korábbi évekhez képest lényegesen gyengébb, ami elsősorban az évjárat rovására írható. Különben a termelők is sok fölösleges bosszúságtól kímélhetnék meg magukat, ha ellenőriznék a burgonya minőségét és a szabványnak nem megfelelő tételeket nem szállítanák nagy távolságokra. Kétségtelen azonban. hogy napjainkban a legnagyobb veszteségeket a jelentős mechanikai károsodással járó géni betakarítás, a nem megfelelő zsákolás, a gyakorta kíméletlen és hosszan tartó vasúti szállítás, de legfőképpen a tárolókapacitások hiánya idézi elő. A számítások szerint Szlovákia lakosságának téli bnrgonyasziikséglete 200 ezer tonna körüli — a megtermett mennyiség ennél jóval nagyobb — viszont Я0 ezer tonna tárolókapacitás hiányzik. Sokat segítene a helyzeten a tárolók építése, főleg a burgonyatermelő gazdaságokban. A cukorrépa betakarítása az üzemterv szerint halad. A termésnek több mint a fele a lerakatnkra vagy a cukorgyárakba került. Sajnos, a hozamok nem a legkedvezőbbek, ráadásul főleg a csapadék előtti időszakban óriásiak voltak a betakarítási veszteségek. A Nyugat-szlovákiai kerületben például mindössze 28—29 tonnás átlaghozammal számolnak. A harminc tonnát csnpán a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Dalántai és a Trnavai járás gazdaságaiban lépik túl. Aggasztó jelenség, hogy az utóbbi két évben az alapmíítrágvák jelentős hányada a raktárokon marad, mert a mezőgazdasági üzemek többsévé helytelenül értelmezett takarékossági szempontokból nem vásárolja fel ezeket. Vonatkozik ez főleg a nitrovén- és a foszfortartalmú műtrágyákra. Igaz, hogy az úi gazdasági intézkedések megkövetelik a fokozott takarékosságot és a hatékony termelést. Az is igaz, hogy a műtrágyák árai emelkedtek. megszűnt az állami dotáció, ami kétségtelenül a mezőgazdasági üzemek mérlegét terheli. Nem lehet azonban gazdaságosnak vagy hatékonynak nevezni az olyan hozzáállásra alapozott termelést, amely a talajerő csökkenését eredményezi. Hiszen e helytelen gyakorlat néhány év múlva jelentkező súlvoa következményeinek a kiküszöbölése hatványozottan nagyobb ráfordításokat igényel majd. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten már azért is, mert példán! a Kelet-szlovákiai kerületben a talajok egy negyedrészén, a Közén-szlovákiai kerületben pedig egy ötödén foszforhiány mutatható ki. Különben az élenjáró mezőgazdasági üzemek példája a legjobban igazolja, hogy a műtrágyákra fordított költségek többszörösen megtérülnek. A másik oldalon viszont jogos a termelőknek a minőséges műtrágyák iránti követelménye. Vonatkozik ez főleg a foszfortartalmú műtrágyákra. Ha a termelő kénytelen drágán vásárolni, akknr jogosan elvárja a hazai ipartól, hogy ne 17—19 százalékos, hanem legalább harmincszázalékos foszfortartalmó műtrágyát forgalmazzon. Ne legyen egyoldalú csnpán az óstermelőt érintő elvárás a hatékony termelés követelménye. KLAMARCSIK MÄRIÄ /Г3. olöaT.ön megemlékezünk az UNESCO megalakításának 40. évfordulójáról. Elemezzük Mozambik helyzetét és szerepét a dél-afrikai fajüldöző rezsim elleni küzdelemben, azokat az okokat, amelyek a mozambiki elnök repülőgép-szerencsétlenségét előidézhették. Kommentárunkban pedig Washington legújabb szovjetellenes manővereivel foglalkozunk. Ä 4-5. OLDALON beszámolunk a bábolnai szántóverseny néhány mozzanatáról, továbbá színes írásokat közlünk az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről és alakulásáról. A helyszín Eperjes f Jakodnál, valamint a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás néhány egységes földműves-szövetkezete. Ш Somogyi László mérnöknek, az SZSZK belkereskedelmi miniszterhelyettesének — lapunk szerkesztőbizottsága tagjának — 60. születésnapja alkalmából „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést adományozták. Felvételünkön a jubilánsnak július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és éielmezésUgyi minisztere Ibalról) „Az SZSZK mezőgazdaságának és élelmezésügyének érdemes dolgozója" reszortkitüntetést nyújtja át. Egyúttal lapunk munkaközössége is gratulái a jubilánsnak. Fotó: -k-Áldozatkészségből: jeles A mezőgazdaságban dolgozók óriási megelégedésére — hosszó idő eltelte urán — október negyedik hetének kezdetén végre bővebben megeredtek az égi csatornák. Nagyon kellett már az eső a szomjazó földeknek. 'az úgyszólván sziklakeménv talajba elvetett gabonaféléknek és a takarmánynövényeknek. De amikor október tizenhatodikén a Lévai (Levice) járási Mezőgazdasági Igazgatóságon tártunk, a fő téma érthetőleg a rendkívüli aszály volt. Az őszi munkák menetét elemezve mindig gyorsan közös nevezőre bukkantunk: a csapadék után olyannyira áhító talaj lett a mondát végén a pont. Rudolf Rusnák mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, beszélgetésünk elején a "betakarítást munkálatokat részletezte. Többek között kiemelte, hogy a napos, száraz időjárás ugyan kedvezett a begyűjtési munkák menetének, de a zökkenőmentesség végképp nem jöhet szóba. Szemes kukoricái 9 ezer 600 hektárnyi területről kell a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemeknek betakarítaniuk. Ottlártunkkor a kukoricának már csaknem a 75 Százaléka tető alatt volt. A kukoricát sok helyütt szárítani szükséges. És Itt a bökkenő. Naponta ugyanis 400—450 hektárról gyűjtik be a termést, bár képesek lennének többre is. De mihaszna. ha a szárítási kapacitásuk mindössze kétezer tonna.’ Ebből a mezőgazdasági üzemek körülbelül ezer tonnányi termést tudnak szárítani, míg a POENOPÖ Szintén ugyanennyit vállal. A (mi igazgatója szerint a betakarítási kapacitásokkal nincs probléma. a szárítási kapacitások viszont annál több fejtörést okoznak. A tervben egyébként 5,4 tonnás átlagos hektárhozam elérése „szerepelt“, ám a valóság ielenleg 4;5 tonnát mutat. A szemes kukorica vonatkozásában a legkritikusabb a helyzet Ipolyság (Šahy) környékén, ahol talán még a három tonnát sem fogiák elérni egy hektár átlagában. Az öntözési lehetőségek többek között Gyűgy (Dudincel környékén sem biztosítottak, így tehát ott sem várhatnak különösebb eredményeket az idén szemes kukoricából. Dicséretre méltó a Lévai járásban a kukorica utószedése. Ehhez hasonló lgvekezettel például Bratislava környékén nem nagyon találkoztunk. Űgyszintén fokozott figyelmet szentelnek a kukorlcasz'ár hasznosításának is. nem feledvén, hogy a takarmánvínséges Időszakban valóban lói jön mindennemű helyettesítés. Külön ki kell emelni ilyen összefüggésben az Ipolysági Állami Gazdaságot és a Felsőszemerédi (Horné Semerovce) Egységes Földműves-szövetkezetet. Az említett két mezőgazdasági üzem a továbbiaknak is kínálja a kukorieaszárat azonnali felhasználásra. A csapadék hiánya bizony a cukorrépa betakarításánál lobban megmutatkozik. A cukorrépa egyébként apró. szinte szivacsszerű. A cukortartalommal sem elégedettek a Lévai lárásban. hiszen mindössze 15,3 százalékos értékkel szolgálhattak. Az liléi ékesek szerint az utóbbi négy esztendő répatermése legalacsonyabb cukortartalmának elkönyvelése van kialakulóban. A folyamatosság — sajnos — e téren is akadályokba ütközött-ütkö. zik. A jmi' igazgatója mindenekelőtt a Šuranyi Cukorgyárról szólt-negativ vonatkozásban: Pedig a kampány Ideién mily fontos lenne a zökkenőmentes felvásárlás A szőlőszüret már ottjártunkkor a végéhez közeledett. Tavasszal mindenképpen gazdagabb termést reméltek a szakemberek. S ami felettébb érdekes: a sző szoros értelmében óriásiak az egyes mezőgazdasági üzemek hozamai között a különbségek. Hiszen jobbára 4—5 tonnát gyűjtenek be hektáronként, de pl. Žemberovcében 10 tonnát is leszüreteltek egy hektárról. Michal Varga főagronómustól az ősziek vetése felől érdeklődtünk. A járásban mintegy 27 ezer hektáron vetnek az idén őszi büzát. Négy alapfajtával próbálkoznak: Vigintával, Danúbiával, Roxánává] és írisszel. De Ko5útkát és Agrát is vetnek, bár ez a két fájta az idén nagy csalódást okozott a Lévai járásban. S ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy gabonafélékből a tervezett 5,25 tonna átlagos hektárhozammal szemben mindössze 4,42 tonnát takarítottak be. őszi árpát GPS-rendszer keretén belül csupán ötszáztíz hektáron vetettek. A szóban forgó területet képesek öntözni, s az árpa után másodnövényként silókukoricát és szemes kukoricát vetnek, valamint burgonyát ültetnek. A hosszan tartó szárazság természetesen a talaj-előkészítést végzők erejét és kitartását teszi legjobban próbára. Hiszen sok helyütt nem volt elegendő az egyszeri simítozás. többször szükségeltetett megismételni ugyanazon munkafolyamatot. A mélyszántást egyébként 43 ezer hektáron kell elvégezni. Látogatásunk nap)álg csaknem 20 százalékos teladattellesftéséről számoltak be a lárási mezőgazdasági igazgatóság illetékesei. Többszöri fordulat, nagyobb menvnviségű üzemanyag. S persze, mindez energiaszegény hétköznapjaink forgatagában! A Lévai lárási Mezőgazdasági Igazgatóságnak az idén a tavalyihoz viszonyítva 1300 tonnával kevesebb üzemanyagot szolgáltattak. Beszélgetésünk végén Rusnák mérnök az őszi mezőgazdasági munkákat végző dolgozókat szimbolikusan bősöknek nevezte. Hősöknek, akiket nem látunk-hallunk mindennap. Csak azt tudfuk róluk, hogy értünk is küzdenek-fáradoznak. SUSLA BÉLA A 6—7. OLDALON megismerkedhetnek egy érdemes hagyományőrzővel, beszámolunk, arról, hogyan készül egy" mezőgazdasági nagyüzem a csehszlovák— szovjet barátsági hónapra, és beszámolót közlünk a Malesz komáromi (Komár« no), illetve kassai (Košice) társulatának legutóbbi bemutatójáról. A 11. OLDALON „Tejtermelők és -feldolgozók“ című írásunkban fontos élelmiszer-ipari alapanyagunk minőségével kapcsolatosan nyilatkoznak a kelet-szlovákiai termelők, valamint a feldolgozók. E- zenkívül a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyárban tett látogatásunkról olvashatnak riportot. A 13. OLDALON „A kettős termesztés új táv- • latokat nytt“ című cikkben a légi (Ĺehnine) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz által kezdeményezett és fejlesztett újszerű termelési technológiát mutatjuk, be. Ez a progresszív eljárás .öntözött területeken két termés betakarítását teszi lehetővé. /
