Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-18 / 42. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. október 18« Vízsugaras peszticidkeverés Ennél az úgynevezett közvetlen permetezésnél a vegyszert nem a permetlétartályban keverik össze a vízzel, hanem a vízsugárba permetezés közben juttatják be. A közvetlen permetezésre használt, permetezőgépen két tartály van, az egyik a víz, a másik a hígítatlan készítmény részére. Innen mindkettő — szabályozható nyomással — juttatható el megfelelő mennyiségben egy találkozási pontig, ahol a hígítatlan szer bekerül a szórórúd felé áramló vízbe, amellyel még a szórórúd előtti keverűrészben jól összekeveredik. A vizet szokásos módon egy szivattyú, a szerkoncentrátumot pedig egy légsűrítő (kompresszor) áramoltatja, jóval kisebb nyomással. A beadagolt készítmény mennyisége a két nyomás közti különbséggel szabályozható. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítására többféle lehetőség nyílik, így vannak hidrodinamikai, hidraulikus és pneumatikus megoldások. Van olyan rendszer, amelyben a permetlé mennyisége arányosan tgazodlk a haladási sebességhez, és van olyan, amelynél attól függetlenül állandóan változatlan marad. A módszer előnyei: • a kezelőnek nem kell elkészítenie a permetlevet, ezért csökken az egészségügyi kockázat és a helytelen adagolás veszélye; • a tartályban nincs szükség keverésre; • csak a gép peszticlddel érintkező részének kell ellenállónak lennie a készítményekkel szemben; • nem marad vissza el nem használt permetlé; • a készítmény az eredeti tartályában tovább tárolható és később használható lesz; © a permetezést más készítménnyel gyorsan és problémamentesen lenet folytatni. A módszer hátránya, hogy drágább a szokásos eljárásoknál, ezért használata jelenleg csak nagyüzemi permetezésben kifizetődő, illetve ott, ahol gyakran kell cserélni a permetezésekhez használt vegyszereket. (Folytatás az 1. oldalról) A termőföld védelmében és további javításában figyelmünket a szélfogó sávok (a 8. ötéves tervidöszakDan 600 kilométer hosszúságban) építésére, a szélerózió elleni védelemre (80—100 ezer hektár területen), a meliorációs meszezésre (-10 ezer hektár területen), az altalajlazításra (20 ezer hektár területen) stb. irányítjuk. A növénytermesztésben az igényes termelési és felvásárlási feladatok teljesítése nagy Igényeket támaszt a jó minőségű biológiai anyaggal szemben. A 8. ötéves tervidőszakban számolunk a bőtermő fajták és hibridek új nemzedékének megjelenésével, főleg a búza, a kukorica, az árpa, a napraforgó, a cukorrépa és más növénykultúra esetében. A nyugat-szlovákiai kerületben a gyomnövények, a betegségek és a kártevők a termésből évente jelentős részt „szeletelnek“ le, ami a nüvényvédőszer-ellátás fogyatékosságaira vezethető vissza. Például a lisztharmat a búza és az árpa terméshozamát évente 0,3—0,5 tonnával csökkenti, ami a kerület viszonylatában 100— 130 ezer tonnás termés elvesztését Jelenti. Ezt a komoly problémát azonban a mezőgazdaságban dolgozók maguk nem tudják megoldani, a vegyipar, a védett területeken pedig a tudományos-műszaki bázis hatékonyabb segítségnyújtása nélkül. A gabonaprogram megvalósításában további tartalékot Jelent a veszteségek csökkentése a mezőgazdasági üzemekben és a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknál egyaránt. Ugyan a mezőgazdasági üzemek viszonylatában sikerült csökkenteni a betakarítási és szállítási veszteségeket, a döntő problémát a tárolók hiánya jelenti. Ugyancsak hiányoznak a szemes kukorica betakarítás utáni kezelésére hivatott gépsorok. Pozitívan értékeljük a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Tröszt azon kezdeményezését, hogy a probléma végleges megoldása érdekében az integrációs alap eszközeit is felhasználja. Továbbra is megoldatlan az új akciók keretének és az orientációs keretek kérdése. A hüvelyesek, főleg a lencse és a bab termesztésében jóváhagyott program értelmében a társadalmi megrendelést 20—22 ezer hektár területről biztosítjuk. Az olajnövények termelésében az utóbbi években jelentős szerkezeti változásokra került sor. A nyugat-szlovákíai kerületben a háromszorosára növekedett a napraforgó területe, s kisebb mértékben nőtt az őszi repce és a szója területe. 1990-ben 75 ezer tonna olajost kell termelni, ami az idei évi tervfeladatokhoz viszonyítva 3 ezer tonnával több. Mindez azonban megköveteli a betakarítás utáni gépsorok és a tárolók kiszélesítését. E tekintetben a PALMA vállalattól is kezdeményezőbb hozzáállást várunk, főleg a2 integrációs kapcsolatok továbbfejlesztésén és a termelési rendszerek érvényesítésén keresztül. Továbbra is komoly probléma maradt a cukorrépa termelése. Az idén a cukoripari termelési-gazdasági egységgel együttműködve komplex cukorrépa-termelési programot dolgoztunk ki, amelyet a nyugat-szlovókiai kerületi pártbizottság elnöksége is jóváhagyott. A program — mind a termelésben, mind a feldolgozóiparban — az intézkedések egész komplexumának a megvalósításával a 38,4 tonnás átlaghozam elérését, illetve hektáronkénti átlagban a 5 tonna nyerscukor termelését tűzte ki célul. Megval.ósítása érdekében a jampolí— prostéjovi mozgalmat is bevezettük, továbbá megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az adásvételi kapcsolatoknak -a konfliktusmentes felvásárlás megszervezése végett. Az őstermelőkkel való szélesebb körű együttműködés kibontakoztatásához azonban meg kell oldani a cukoripari termelési-gazdasági egység integrációs keretének kihasználását. A burgonya felvásárlásával kapcsolatban már az adásvételi szerződések megkötését megelőző tárgyalásokon is nehézségek merültek fel a tervezett mennyiség, azaz 50 ezer tonna burgonya szerződtetésével. Ezért haladéktalanul szükséges a burgonyaosztályozó gépsorok, a burgonyatárolók, valamint a burgonyafeldolgozó egységek építésének felgyorsítása a mezőgazdasági üzemekben, a Zelenina vezérigazgatóságának, valamint a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat közreműködésével. A zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés megfelel a társadalmi megrendelésnek. Sajnos, továbbra is problémák merülnek föl az őstermelő és a_ Zelenina vállalatai között a kölcsönösen előnyös szerződések megkötésében. Mindez kedvezőtlenül hat a kívánt termőterület elérésére és azon zöldségfélék termesztésére, amelyekből az előző évben többlettermés volt, mint például vöröshagymából, fokhagymából. Különös figyelmet érdemel a primőr és a hajtatott zöldség termelése, elsősorban az anyagi-technikai feltételek biztosítása, továbbá a tüzelőanyag és energia, valamint az árszabályozók kérdésének megoldása tekintetében. Ezek az eddig meg nem oldott problémák a fő okai annak, hogy ezen a téren a mezőgazdasági nagyüzemek nem képesek lépést tartani a kistermelőkkel. Az állattenyésztés szakaszán a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat az 1990-ig szóló intenzifikációs programban bontottuk le. Az állattenyésztési termelés fejlesztési stratégiája a rendelkezésre álló takarmányforrások ésszerű kihasználására támaszkodik. Azzal a céllal, hogy tömegtakarmányokkal elérjük a napi 7—8 literes egyedenkénti fejési átlagot, a marhahizlalásban pedig a 350—450 grammos napi súlygyarapodást. Az optimális állatsűrűségnek — száz hektár mezőgazdasági területre számítva — a 80—85 darab szarvasmarhát, ebből a 29 darab tehenet tekintjük. A jelen időszakban különös figyelmet fordítunk a termelékenység növelése mellett a tej minőségére is. A tej minőségének az új szabvány szerinti értékelése több problémát tárt fel. A jelenlegi helyzet javítása érdekében több Intézkedés megvalósítása folyamatban van. Elvárjuk azonban a szolgáltató vállalatok hathatósabb közreműködését, elsősorban az elfogadható áron forgalmazott tisztítószerek biztosításában, továbbá a tej szállításának javításában, a tej minőségének objektívebb értékelésében, a fejő- és a hűtőberendezések karbantartásának a javításában, valamint a tehénállományokról való jobb gondoskodásban és a betegségek megelőzésében. Szükségszerű, hogy a tejüzem az adásvételi kapcsolatok köretében az őstermelőkkel együttműködve nagyobb igyekezetei fejtsen ki a tej minőségének javítása, valamint az egyes tejipari termékeknek közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben való gyártása érdekében. A 8. ötéves tervidőszakban a párthatározatokkal összhangban kidolgoztuk a sertéstenyésztés optimalizálási és intenzifikádclós programját. A program fő célja a sertéshústermelés hatékonyságának növelése úgy, hogy az előhizlaldában és a hizlaldában a napi súlygyarapodás átlaga elérje az 560 grammot, az erőtakarmányok fogyasztása egy kilő súlygyarapodásra számítva pedig 3,60 kilogramm alá csökkenjen. A takarmányforrásoktól függően kialakított optimális sertésállománnyal el kell érni a tápanyagok jó hasznosítását, valamint az elvárt intenzív termelést. Ez megköveteli a megfelelő minőségű keveréktakarmányok szállítását a kívánt választékban. Kerületünkben továbbra is érvényes az az alapelv, miszerint azon mezőgazdasági üzemekben, ahol a sertéshús-termelésben nem érik el a kívánt intenzitást és hatékonyságot, számolniuk kell a termelés csökkenésével. Csak azon gazdaságokban támogatjuk a sertéshizlalást, ahol képesek hatékonyan termelni. A sertéshús-felvásárlás évi növekedésének a biztosítása — főleg az 1987-re előirányzott terv tekintetében — különösen igényes feladat. Ugyanis az idei tervhez viszonyítva a sertéshús értékesítését 6 ezer 400 tonnával kell növelni. Az idei első félév fedeztetést adataiból kiindulva a következő évi feladatot — az egyes negyedévekben — csak nagyon egyenetlenül teljesíthetjük, miközben az utolsó negyedévben fokozott mértékben kell majd növelni a sertéshús felvásárlásának arányát. Kívánatos lenne, hogy már a tervezés folyamán legalább egy éves időelőnnyel ismerjük a vágósertések értékesítési tervfeladatát — a szükséges biológiai anyag biztosítása érdekében. Az 1986-os és a 1987-es évre megszabott erőtakarmány-mérleg sem számol a sertésállományok bővítésével, Illetve a sertéshústermelés növelésével. Ennek ellenére a kerületben meghoztuk a szükséges intézkedéseket a sertésállományok bővítésére. A baromfitenyésztésben a baromfiiparral együttműködve kijelöltük a baromfitermelő gazdaságokat a 8. ötéves tervidőszakra. Előnyben részesítettük a baromfitenyésztésre szakosított, egész évi üzemeltetést folytató mezőgazdasági üzemeket és korlátoztuk az idényszerü baromfihizlalást. Továbbra is problémát okoz azonban a csirkehizlalásban a biológiai anyag minősége. Kerületünkben a tojástermelést rendszer keretében valósítjuk meg, melynek rendszergazdája a Párovské Háje-i Közös Mezőgazdasági Vállalat. Az idén a tojásfelvásárlás a múlt év valóságához viszonyítva úgyszólván 30 millió darabbal csökkent. Ez a tény érzékelhetően érinti a közös mezőgazdasági vállalatok mutatóit, mivel többségük tojástermelésre szakosodott, s nincs lehetőségük másféle tevékenység folytatására. Kerületünkben az idei üzemanyagkeret a múlt év valóságához viszonyítva 7 százalékkal csökkent. Ez a mennyiség még az ésszerűsítő intézkedések realizálása mellett sem elegendő a növénytermesztési és az állattenyésztési munkák, valamint a beruházások és egyéb tevékenységek széles körű terjedelmének az elvégzésére. A kerület mezőgazdasága fokozott igényeket támaszt a szárítókapacitásokkal szemben — szemes kukorica és egyéb speciális növények szárítása, takarmánylisztek gyártása stb. —, ezért kívánatos lenne felülvizsgálni azt a minisztériumi rendeletet, amely tiltja a könnyű fűtőolajra működő dobos szárítóberendezések üzemeltetését. A rendelet végrehajtásával 70 szárítóberendezést kellenne leállítani, ez pedig súlytaná az állattenyésztés gazdaságosságát és hatékonyságát. A 8. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházások széthelyezésében a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság figyelembe veszi az egyes építkezések fontossági sorrendjét. Vagyis előnyben részesítjük a szociális program által tervbe vett építkezéseket. Továbbá azon létesítményeket, amelyek a veszteségek csökkenését, és az energia-megtakarítást célozzák. Az említett program igényessége főleg az új építkezések esetében bizonyos feszültséget Idéz elő a beruházási keretekkel kapcsolatban, mivel ezek a rendelkezésre állé keretnek úgyszólván a 70 százalékát igénybe veszik. Haladéktalanul szükségessé vált ti mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén épttett létesítmények és technológiai berendezések korszerűsítése, mivel a fokozott elhasználódás következtében gyakoriak a balesetek. Célszerű lenne, ha az új építkezések költségvetésének keretébe bevonnák a korszerűsítésre szükséges költségeket Is. Ha ezeket ugyanis a javítási és karbantartási költségek keretében végzik, számottevően növekszenek a mezőgazdasági üzem önköltségei, ami negatívan befolyásolja a módosított teljesítmények alakulását, csökkenti a béralapot s végső soron nem ösztönzi a gazdaságokat kezdeményezésre. A 8. ötéves tervidőszak tudományos és technikai fejlesztésének irányvonalát a mezőgazdasági termelés intenzifikációs programjában bontottuk le. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlat bonyolult kérdéseinek a megoldására egy-két gazdaság eszközei és ereje nem elegendő. Ezért szorgalmazzuk a kooperációs társulások létrehozását. Példa erre a Párovské Háje-i Közös Mezőgazdasági Vállalat keretében létrejött biotechnológiai társulás, melynek céljait és tevékenységének tartalmát a mezőgazdaság komplex biotechnológiai programja határozza meg. A' további jó példák közé sorolhatók a kerületi fejlesztési műhelyek, melyek prototípusok kifejlesztésére és gyártására, valamint a műszaki dokumentáció kidolgozására vállalkoztak. Ma ilyan alapon gyártják a növényvédő szerek kijuttatására szánt sávos permetezőgépet, amely az Idei Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon elnyerte az Aranysarló dijat. I, Nagyobb igényességgel, felelősségteljesen
