Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-18 / 42. szám
1988. október 18. ★ 42. szám ★ xxxvn. évfolyam ★ Ara 1,— Kč* Népén éve a szakemberképzés szolgálatában Irta: Dr. OKENKA IMRE agrármérnök, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola docense írta: IVÓ Š0LC agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője A 8. ötéves tervidőszakban a Nyugat-szlovákiai kerületben minden erőnket és eszközt a CSKP XVII. kongresszusa stratégiai irányvonalának megvalósítására — a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítására. a mezőgazdasági termelés . intenzitásának növelésére, az önellátás mértékének további növelésére és az élelmiszerek minőségének javítására — összpontosítjuk. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia határozatainak és a 8. ötéves terv értelmében a bruttó mezőgazdasági termelést — a 7. ötéves, tervidőszak valóságához viszonyítva — 8, ebből a bruttó növénytermelést 11, a bruttó állattenyésztési termelést pedig 6 százalékkal kell növelni. A. kerületi mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó mezőgazdasági nagyüzemekben a bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 1,6, a bruttó növénytermelést 2,2, a bruttó állattenyésztési ' termelést pedig 1,2, százalékkal kell" növelni, ami abszo-, lút értékben kifejezve 257, 166, illetve 91 millió koronának felel meg. A CSKP XVII., az SZLKP legutóbbi kongresszusának és a nyugal-szlovákiai kerületi pártkonferencia határo zatait a kerület sajátos feltételeire egy egységes intézkedéstervezetben bontottuk le. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnöksége által jóváhagyott előrehaladási terv. és az intenzifikációs program az idei évi tervvel együtt képezi munkánkhoz a politikai-gazdasági irányvonalat. Néhány konkrét adat a 8. ötéves tervidőszak feladatairól: szemesekből évi átlagban 2 millió 320 ezer tonnát kell termelni fa 7. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 5,8 százalékkal több), az állami alapba S26 ezer tonna gabonát (+5,2 %), 246 ezer 200 tonna vágóállatot (+3,4%), ebből 87 ezer 700 tonna vágómarhát (+5,2%), 156 ezer 400 tonna vágósertést (+2,2%), továbbá 765 millió 800 ezer liter tejet (+8,7%) és 517 millió tojást (+18,3%) kell felvásárolni. Annak ellenére, hogy nagyon igényes feladatokról van szó. megállapítható: a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságában dolgozók pozitívan viszonyulnak ezen feladatokhoz, melyek teljesítéséhez igyekeztek minden anyagi-műszaki előfeltételt megteremteni. Már a mezőgazdasági üzemek terveiben nagy súlyt helyeztek a mezőgazdasági termelés költségigényességének csökkentésére, főleg a mezőgazdaság tökéletesített Irányítási rendszerének hatékony érvényesítésén, a belüzemi önelszámolás javításán. a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás továbbfejlesztésén, a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése II. szakaszának bevezetésén és más Intézkedéseken keresztül. Mindez az idei első félév, tervfeladatainak teljesítésében is megmutatkozott. főleg a növénytermesztésben és áz állattenyésztésben, az építkezési beruházások és a gazdásági mutatók tekintetében, Túlteljesítettük a tervezett bruttó mezőgazdasági és áru-, termelést. Nem sikerült viszont teljesíteni a hús felvásárlását a kívánt szerkezetben. A módosított saját teljesítmények tervét 14.9 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Növekedett a munkatermelékenység és javult a gazdasági eredmény — mindez mutatja a kerület mezőgazdasági termelése növelésének és hatékonysága fokozásának lehetőségeit. Pozitívan kell értékelni azt ts. hogy megtakarítást értünk el az anyagkö.ltségek, a pótalkatrészek, az üzemanyagok, a műtrágyák, az építkezési . anyagok stb. felhasználásában. A huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemekben — amelyekből a kidolgozott intenzifikációs programok alapján a kerületben 25-öt tartunk nyilván — az első félévben szintén javult az újratermelési folyamat hatékonysága. Ezt többek között az is mutatja, hogy az anyagigényesség két ponttal csökkent. A tervezett növénytermelést feladatok teljesítésére' nagyon kedvezőtlenül hatottak az időjárás viszontagságai, főleg a hosszan tartó szárazság. Féldául a gabonafélék, és a szemes kukorica esetében az egész tenyészidő alatti csapadékhiány 100—150 mm között ingadozott. Az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok szektorában a gabonafélék tervezett termelését csak 83.8 százalékra teljesítették, a lemaradás 259 ezer 810 tonna volt. Mind a kerületi, mind az egyes járási gabonatermesztési konferenciákon differenciáltan értékelik az objektív és szubjektív okok arányát. Itt mindenekelőtt az öntözőberendezések ésszerű kihasználására kell gondolni. Az öntözés adta lehetőségeket az idei őszön is ki kell használni, mert amint azt a gyakorlati tapasztalatok megmutatták, a'tartaléböntözés pozitívan befolyásolja a gabonafélék tér-, méshozamának alakulását. Mivel a kedvezőtlen- Időjárási vlJ szontagságok az aratás utáni Időszakban is tovább tartottak, az őszi' betakarítási! termények, főleg a szemes kukorica esetében is terméskieséssel kell. számolni. A 8. ötéves tervidőszak és a lövő évi népgazdasági terv feladatainak szétirásával irányító- és szervezőmunkánkban a következő problémák megoldását szorgalmazzuk: A CSKP XVII. kongresszusának ha-’ tározatai értelmében továbbra is elsőbbséget élvez a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia határozata alapján a kerület iiszszes szektorában évi átlagban legalább 2,5 millió tonna szemest kell termelni. Ebből a kerületi mezögaz-' daság irányítása alá eső szektorra 2 millió 320 ezer tonna jut. Ezen igényes feladat teljesítése során a növénytermesztés optimalizálási tervéből. a 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott gabona- és kukoricaprogramból. a termelési rendszerek érvényesítésének kiszélesítéséből, a legújabb tudományos-műszaki vívmányoknak a takarmányozásban, a tápanyagellátásban, a növényvédelemben, az agrotechnikában, az öntözésben, a talaj termőképessége növelésében történő kihasználásából indulunk ki. (Folytatás a 12. oldalon) Nyitrán, a mezőgazdasági tudományok központjában, október 14—15-én nsúcsosodtak a mezőgazdasági főiskola megalakulása 40. évfordulójának ünnepségei. Tulajdonképpen az egész év folyamán szakmai és tudományos rendezvények tömkelegéről számoltunk be a jubileumi év kapcsán. Negyven évvel ezelőtt Kassán (Košice) »"eilt meg a Mezőgazdasági és Erdőt<ernöki Főiskola. Persze, ha mélyrehatóbban akarjuk elemezni a szlovákiai mezőgazdasági főiskolák alakulásának helyzetét, egy kissé a régebbi múltba kell visszamennünk. Hiszen Kassán már 1875-ben megnyílt a Kassai Mezőgazdasági Intézet, amely tulajdonképpen az első magasabb rendű mezőgazdasági iskola volt az akkori Felsö-Masyarországon. 1906-ban ezt az iskolát akadémiai szintre emelték, ami annyit jelent, hogy mezőgazdasági főiskola érvényűvé vált. Sajnos, a burzsoá köztársaság idejében a szóban forgó iskolát, valamint a Banská Štiavnica! Erdészeti és Bányászati Főiskolát nem újították fel. Éppen ezért az említett időszakban valóban nagy harcot kellett vívni annak érdekében, hogy mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság megfelelő szlnvunalú szakembergárdával rendelkezzen. E- zen politikai harcban jelentős szerepet töltött be Juraj Hronec professzor, valamint a baloldali eszméket hangoztató tanulóifjúság egvik kimagasló egyénisége, pártunk jelenlegi főtitkára és köztársasági elnökünk, Gustáv H u s á к elvtárs. A szó szoros értelmében nehéz harc eredményeképpen alakult meg 1937-hen Kassán az M. R. Štefánik nevét viselő műszaki főiskola. A II világháború tragikus kimenetelű eseményei — s főképpen a Csehszlovák Köztársaság déli részének Horthy-féle megszállása — nem kedveztek a kassai főiskola tevékenysége kibontakoztatásának. Ezen várva várt tevékenység tulajdonképpen csak 1939-ben kezdett kibontakozni — a Szlovák Műszaki Főiskolán. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán az elsők között alakult meg az erdő- és mezőgazdasági kar. De a mezőgazdasági részlegen csak később. mindössze 1941-ben kezdték el az oktatást. A műszaki főiskolán a mezőgazdasági tudományokat a háborús évek folyamán nagvon kemény feltételek között oktatták. 1954-ben bárom professzor nevét emelhetjük ki: V. Truksa, J. Hovorka és. G. C h o m k o v i 5. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola egyik pozitívumaként emelhető ki az a tény, hogy 1940-ben lehetővé tette az államvizsgát azon diákok számára, akik a II. világháború kitörése következtében nem fejezhették be tanulmányaikat sem a csehországi, sem pedig a dél-szlovákiai főiskolákon. Ezek közöl a végzősök közül többek között kiemelkedő E. Š p a 1 d o n akadémikus és J. labuda professzor. A felszabadulás után a Szlovák Nemzeti Tanács felújította a főiskolák működését Kassán. Az erdő és mezőgazdasági mérnöki szakot a bratislavai főiskolán megszüntették, és áthelyezték Kassára. Ott tulajdonképpen az újonnan létrehozott főiskola magvát képezte. Tehát egyértelműen leszögezhető, hogy az első szlovákiai mezőgazdasági főiskola létrejötte teljes mértékben összefügg hazánk felszabadulásával. s további fejlesztése pedig falvaiuk szocialista építésével. Az ígéretes kezdet azonban rövid időn bel fii kudarcba fulladt: a Csehszlovák Köztársaságban ugyanis átrendeződtek a főiskolai állapotok. A szóban forgó kassai főiskolát megszüntették. és helyette két intézményt hoztak létre: a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolát és a Zvolení Erdészeti és Faipari Főiskolát. Azonban meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági szakképesítés sz°mnontiából mintegy raegbolygatá8nak tűnő beavatkozás végül is nagyon pozitívnak bizonyult. Hogy miért? Hát elsősorban azért, mert Nyitra tulajdonképpen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legprodnktivabb mezőgazdasági körzetében terül el; másrészt viszout azért, mert éppen Nyitrán összpontosult a mezőgazdasági középiskolák, valamint a további szlovákiai mezőgazdasági institúciók hálózata. Ez a tény természetesen kedvezően hatott mind a nyitrai mezőgazdasági főiskolai élet, mind pedig a város fejlődésének alakulására. De az áthelyezéssel, illetve az új székhelyű főiskola létrejöttével kialakult egy kényes probléma: a főiskola épületével kapcsolatos kérdések. Pontosabban fogalmazva: vajon kielégíti-e az igényeket a meglévő épület? Az illetékesek arra a következtetésre jutottak, hogy nem. Éppen ezért már 1956-ban hozzáláttak egy új főiskolai központ építéséhez. Először a Mladosť elnevezésű főiskolai kollégiumot hozták létre, majd az 198U—1966-os években felépítették a csodálatos épületet — a volt repülőtér helvén. A főiskola épülete ma is a város egyik legpatinásabb létesítménye. Negyven év valóban hosszú idő. A négy évtized alatt összesen 19 ezer 486 hallgató fejezte be tanulmányát a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskulán. Agronómusok. zootechnikusok. főgépesítők, meliorációs részlegek vezetői, üzemgazdászok, az utóbbi évtizedben pedig a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum számítógépes irányításának vezető szakemberei. Csaknem húszezer végzős — ami mezőgazdaságunknak valóban jelentős erő. amely természetesen nagymértékben befolyásolja a gazdasági eredmények alakulását mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés szakaszán. A negyven évet értékelve termékeny időszakról beszélhetünk. A főiskola mind szervezeti, mind pedig anyagi vonatkozásban olyan színvonalat ért el, amit hazai és külföldi berkekben egyaránt elismernek. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozókollektívája számos olyan kérdésre találta meg a választ, amely országos viszonylatban is döntő tényezőként említhető. Ilyen vonatkozásban mindenképpen szólnunk kell arról, hogy a főiskola érdemleges sikereket ért el az elméleti ismeretek rugalmas gyakorlati alkalmazásában is. Olyan egyénekről és kollektívákról van szó, akik, illetve amelyek megértették a gyors cselekvés szükségességét a tent említettek vonatkozásában. Az utóbbi időben — főképpen a CSKP KB 8. ülését követően — tökéletesedett a főiskola applikációs tevékenysége, mindenekelőtt figyelembe véve az oktató-neveid munka hatékonyságát. Ezen folyamat elsőrendű célja az elméleti ismeretek minél gyorsabb átültetése a gyakorlatba, illetve a tudományos-műszaki haladás sokoldalú érvényesítése a mezőgazdasági termelésben. A főiskola tanárai ezen nemes cél érdekében szoros kapcsolatot tartanak fenn az iskola egykori végzős diákjaival. S természetesen élni kell az együttműködés további lehetőségeivel is. Az együttműködés azonban nem csupán a hazai tudományos körökre vonatkozik. Meg kell említeni, hogy a főiskola több külföldi tudományos intézettel tart fenn szoros baráti kapcsolatot. S hogy konkrét adatot említsünk: 14 külföldi — mindenekelőtt szocialista országbeli — főiskolával működik együtt a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola a mezőgazdasági tudományok fejlesztése céljából. Szólni kell itt elsősorban a Szovjetunióról, az NDK-ról és Magyarországról. Az említett országokba a nyttraiak több alkalommal szerveznek tanulmányi kirándulásokat, különböző csereakciókat Nagyobb igényességgel, felelősségteljesen \ Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola főbejárata
