Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-04 / 40. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1986. október 4. A CSEMADOK AZ ÚJ ÖTÉVES TERVIDŐSZAK KÜSZÖBÉN Az 1986-os évre szóló munkatervé­­nek elkészítésekor a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­sége is a társadalmunk életét meg­határozó legfontosabb eseményből: Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusából, illetve annak határozataiból indult ki. Tevékeny­ségének súlypontja az úf ötéves terv­időszak első évében ennek megfele lóén arra irányait, hogy széles kör­ben aktivizálja tagjait a kongresszn­­si határozatok megvalósítása érdeké­ben. természetesen szem előtt tarlve a szövetség sajátos céljait, küldetését és lehetőségeit. A nyolcadik ötéves tervidőszak első évének nagyobbik fele már mögöttünk van, s ez a kö­rülmény már alkalmat kínál a mér­legkészítésre, csakúgy. mint a még előttünk álló feladatok újbóli és vi­lágos megfogalmazására: ezt a mér legvonást és előretekintést kulturális szövetségünk központi bizottságának dolgozói is elvégezték. Az eddigi eredmények összegezé­sét illetően az első helyre kívánko­zik. hogy a társadalmi életünk két kiemelkedő eseményének — a XVII. pártkongresszusnak, valamint • CSKP megalakulása 65. évfordulójának — tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sokat a szövetség 322 alapszerveze­tének döntő többségében teljesítették. A mintegy 88,3 ezer Csemadok-tag ezzel jelentős mértékben hozzájárult a Nemzeti Front programjának telje­sítéséhez a 7. ötéves tervidőszakban, egyben sikeres rajtot vett az üj vá­lasztási Időszakban kitűzött célok megvalósításában. Ami a Csemadok előtt álló felada­tok tartalmi megoszláséi Illeti az új időszakban, először a szervezőmun­káról szólunk. A szövetség központi bizottsága tavaszi ülésének fő napi­rendi pontja a kongresszusi határo­zatok lebontása volt, a Csemadok fel­adataira és küldetésére való tekin­tettel. A záröközlemény ennek szel­lemében a munka színvonalának to­vábbi javítását tűzte ki célul, éspe­dig a szövetségi élet minden terUle tén. Szó esett arról is, bogv bővíteni kell a Nemzeti Front tömegszerveze­teivel, valamint a kulturális és tudo­mányos intézményekkel való együtt­működést. A szövetség járási bizott­sága! tovább konkretizálták ezeket a célokat, és feladatokat, s így foko­zatos megvalósításuk már június vé­gén megkezdődhetett. Itt kell szülnünk arról, hogy az el­múlt napokban — szeptember 26-án és 27 én — került sor a szövetség őszi ülésszakára, amely megvitatta az 1987. évi munkatervei, elkészítette az alapszervezetek évzáró közgyűléseire vonatkozó tervezetet, és jóváhagyta a Csemadok új alapszabályzatát. Ennek kapcsán Ismét utalnunk kell a XVII. pártkongresszus által szövetségünk számára kijelölt fő feladatokra: a tagság hatékony eszmei-politikai ne­velése. a szocialista nemzetköziség és a hazafiság elmélyítése. A történelmi-honismereti tevékeny­ség terén szintén fontos szerep jutott a CSKP jubileumának. A szövetség alapszervezeteinek aktivistái és elő­adói februárban kétnapos szeminá­riumon vettek részt Bratislavában, amelynek témája a CSKP megalakulá­sának jelentősége, történelmi fejlő­dése és napjainkban betöltött szerepe volt. Ugyancsak a párt megalakulá­sának évfordulója tiszteletére zajlóit az az irodalmi-történeti vetélkedő, amelybe az alapszervezetek szintjén közel négyszázan kapcsolódtak be. A XVII. kongresszuson előtérbe ke rült a jogi nevelés, a logpropagända. vagyis az állampolgárok jogi ismere­teinek. jogtudatának elmélyítése. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége már oyotc éve ak­tívan foglalkozik ezzel a kérdéssel. jjr A kolnn-zsérei (Kolíiíany-Zirany) kórus a Csemadok egyik központi rendezvényén, a legutóbbi Kudály­­napoknn. és környéke irodalmi hagyományai­ról, továbbá értékelték a Madách Könyv- és Lapkiadó 1985. évi munká­ját is. A másik ilyen rendezvény a már említett irodalmi-történelmi ve­télkedő irodalmi része volt, amelynek kérdései közvetlenül kapcsolódtak a párt történetéhez. A már említett losonci szeminá­riummal egy időben és azonos hely­színnel került sor a klubvezetők köz­ponti szemináriumára, amely a köz­művelődési klubok' feladataival fog­lalkozott. A szervezők külön hang­+ Pillanatkép az idei gombaszügi kulturális ünnepségről. (A szerző fel vételei I s az idén is kellő súlyt helyezett rí. Az 1986-os munkatervben számos olyan előadás szerepelt, amelyek el­sősorban az ifjúság problémáival fog­lalkoztak la családi életre való'ne­velés. harc az alkoholizmus, a toxiko­mánia, valamint a bűnözés valameny nvl formála ellen és így tovább). Tág teret szenteltek továbbá a, szocialista vagyon védelmének és a korrupció elleni küzdelemnek is. Az irodalomnépszerűsitő munka területén a szövetség ebben az évben már két lelentős rendezvényt valósí­tott meg. Március első napjaiban kö­rűit sor Losoncon (Lučenec) az akti­visták központi szemináriumára, melynek fő témája a két világháború közötti csehszlovákiai magyar iroda­lom volt; szó esett ezenkívül Losonc súlyozták a gyakorlati értelemben vett klubtevékenység fontosságát, melynek azonban szilárd eszmei-poli­tikai alapokon kell folynia. Módszer­tanilag a szeminárium szerves foly­tatása volt a X. nyári művelődési tá­bor. amelyet augusztus közepén ha­gyományos színhelyén, Űrsújfalun (Nová Stráž) rendeztek meg. A nyelvkultúra javításának érde­kében is sokat tettek a szövetség ve­zetői, aktivistái és tagjai. Az alap­­szervezetek kebelében szórakoztató nyelvi vetélkedők tucatjaira került sor. örvendetes előrelépést lehet el könyvelni a nyelvjárásgyűjtö mozga­lom terén, amely mind területileg, mind a taglétszámot tekintve évről évre bővül, erősödik. Természetesen az idén is sor került a szövetség tlyen jellegű központi rendezvényé­re, amely Kazinczy Nyelvművelő Na­pok néven él immár hagyományosan a csehszlovákiai magyarság köztude­­tában; ugyanide sorolható a Fábrv­­napok rendezvénysorozata, amelyek színhelye, a Kazinczy-napokéhoz ha­sonlóan szintén Kassa (Košice), Ulet­­ve európai rangú írónk szülőfaluja, Stósz (Štós). A nyelvműveléssel kap­csolatos feladatok közé sorolható, hogy a Csemadok részt vállalt a ma gyár tanítási nyelvű alap- és közép­iskolák diákjai nyelvi versenyeinek rendezéséből, éspedig nemcsak a ha­gyományos magyar kiejtési verseny, de a hasonló szlovák és orosz verse­nyek esetében is. A Csemadok működési területének legszélesebbike kétségtelenül az ama­tőr művészeti mozgalom. Ezen a té­ren. több más intézménnyel és szer­vezettel együttműködve nem kevesebb mint öt központi rendezvényre ke­rült sor az Idei év első felében. Idő rendben ezek a következők voltak: a zselízi (Želiezovce I1 országos nép­­művészeti fesztivál (május 30,—június 1.). a gyermekszínjátszók, bábcsopor­tok, vers- és prózamondók országos versenye, a Dnna Menti Tavasz (jú­nius 3—7.), a gyermek- és az ifjú­sági kórusok központi versenye, a Csengő Énekszó (június 14—15.). a felnőtt színjátszó csoportok, kisszin­­padok. vers- és prózamondók orszá­gos seregszemléje, a lókai-napok (jú­nius 16,—22.). valamint a csehszlo­vákiai magyar dolgozók gombaszögi (Gnmbasek) országos kulturális ün­nepsége (június 27—29.). A felsorolt rendezvények mindegyike — a gom­baszögi kivételével — egy hosszú versenysorozat kicsűcsosodását je­lentette, amelyekbe összesen több mint 90 együttes kapcsolódott be. a legkülönbözőbb műfajokban; a részt­vevők száma szerény becslések sze­rint is legalább hatezerre tehető. A versenyeket, az alapfordulóktól az országos döntőkig mintegy 50 ezren tekintették meg. Három központi rendezvényen béketelhívást fogadtak el. amelyekben a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók támogatásukról bizto­sították a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország következetes békepoli­tikáját. A gombaszögi kulturális ün­nepségén részt vett Viliam Salgoviö, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is. aki nagy horderejű beszédet mondott az ünnepség népes hallgatósága előtt. A Csemadok idei utolsó központi ren­dezvényére a napokban — szeptem­ber 19-én és 20-án — került sor So­mozán (Šamorin) és Bratislavában, s nem volt más. mint a Melódia '86 könnyűzenei verseny országos döntője; erről egyébként lapunk kö­vetkező számában részletesen Is be­számolunk. Az amatőr művészeti mozgalmat illetően a Csemadok feladata világos és egyértelmű: minden lehetőségére álló eszközzel erősíteni azt. Mennyi­ségileg Itt elsősorban új aktív . mű­kedvelők megnyeréséről van szó, min­denekelőtt természetesen, a fiatalság soraiból, minőségileg pedig olyan új formák meghonosítására, illetve nép­szerűbbé tételére, mint a társastánc, a dzsesszgimnasztika. az amatőr fo­tózás és filmezés, valamint a képző­művészet. A szövetség előtt álló idei felada^ tok közül meg kell még említeni a tanácsadó testületek munkájának ko­ordinálását. A testületek őszt ülésein kerülnek majd megvitatásra az 1987- es központi rendezvények tervezetei, és szó lesz az amatőr művészeti moz­galom irányításának és szervezésének néhánv kérdéséről. Is. Végezetül még megemlítjük, hogy a Csemadok Központi Bizottságé két művészegyüttes munkáját irányítja közvetlenül. Az egvik a Csehszlová­kiai Magvar Tanítók Központi Ének­kara. közismert „nevén" a CSMTKfi, amelyet Szlovákia szinte minden ma­gyarlakta »helységében Ismernek már, s amely A kiváló munkáért állami kitüntetés viselője. A másik együttes­ről éppen lapunk múlt heti számában olvashattak, s Így még emlékezhet­nek rá, hogy a közelmúltban kiemel­kedő Sikert ért el az olaszországi Goriziában; természetesen a Szőttes­ről van szó. " Az elmondottak rövid összefogla­lásaként csak annyit: kulturális szö­vetségünk vezetői tisztában vannak azzal, miiven konkrét feladatok há­rulnak rájuk a párt kultúrpolitikájá­nak megvalósítása terén. Ezt bizo­nyítja nemcsak a szövetségben folyó munka tervezése és irányítása, de a kitűzött célok következetes elérése Is. VASS GYULA Hétfő volt, szeptember elseje. Új tanév kezdődött. Csípős, szeles, hamisítatlan őszi reggelre ébredi a kis bányászváros. Táskával a vállukon, kezükben, vagy a hónuk alatt apró meq nagyobb diákok szaporáitok a lépteiket az Is­kolák felé, Néhányon már hét óra után útnak indultak, ám akadtak olyanok is. akik épp a csöngetés előtt — az utolsó pillanatban lépték át az alma mater küszöbét. Virág azonban mindenkinél Volt. Fél nyolc mült kél perccel. Hetedi­kesnek vélt fiú válogat a pléhvödörbe állított pompás kardvirágok között n nagykürtös! ÍVeľktj Krtísl piacon. Végül talál is három szép. kedvére való égővörös szálat. — Nagymama — nyújtja vigyázva a termetes, hatvanvalahánu esztendős néninek и virágokat —. ezeket meg­veszem. kértek, kösd csokorba Őket. — Jaf. Imrlském — csapta össze tenyerét az asszony —. már hoay fi­zetnél értük? Mit szólna az édes­anyád? De miért nem szedtél odahaza a kertben, azok közül, ahonnan eze­ket Is hoztam — bök adcsörtös alfá­val az illatozó viráqhalom felé. — Mtt képzelsz te, nagyiI Hisz oda­haza már csak a satnyák maradtak. De ne féli — nyűi táskája mélyére fizetek értük. — Még csak az hiányoznaI — szól a néne. s félénken Icörbeplllanl. ugyan hallotta-e valaki a diskurzusokat. Am miékek az első a legényke csak köti az ebet a karó­hoz. — Van pénzem, mamuska —- simo­gatja meq nagyszüleje fehér hajfüri­­jeit hisz tudod, dolgoztam a nyá­ron. fis életem első keresetéből virá­got vásárolok az osztályfőnökömnek. — Jól van. no — enyhül meg о nénike arca —, derék fiú vagy, lá­tom. fis mast már büszkén meséli szom­szédainak. milyen rendes, kedves uno­kája is van Őneki. Háromnegyed nyolc: nagyobbacska leány vezeti kézenfogva az úton el­sős ktsöccsét. fiz egytk díszfán két tarka papagáj zajonq. A járókelők megállnak, bámulják a nem minden­napi látványt. — Nicsak. Bernike — torpan meg a kis lurkó is —. valahonnan elszök­tek a kanárimadarak. Fogiuk meg őket — rikkantja, és már bújna Is ki a táskáidból, Indulna a fára. de nő­vére rászól keményen: — Sietnünk kell, mindjárt nyolc óra, nem érünk rá játszadozni. Már az első napon el akarsz késni? — Persze, igazad van — sóhajt bá­natosan a gyerkőc, és ktcsi kezét testvérnénfe tenyerébe csúsztatja. — Siessünk hál! Véget ért a gondtalan gyermekkor, kicsi srác?. Öt perc múlva nyolc. 'A Komensktj utcai Alapiskola előtt szinte már lép­ni sem lehet a sok ünneplőbe öltö­zött diáktól. Beszélgetnek, tereferél­nek. ám fél szemmel már az Iskola­­kaput kémlelik. Sokukat, ha csupán két háztömbnyivel odébb laknak is, autóval hozták a szüleik. A kávébarna Lada hátsó ülésén leányka szorong. Elöl, az apuka mel­­let* Mo*,ingtuk' feszH A gyerekek egymás után bújnak elő a jármű belsejéből. — Apuci — csicserqi egyikük —, jövőre már másik kocsit veszünk, ugye? Tágra mered mindkét szülő szeme a csodálkozástól. — Aztán ugyan miért kellene? — firtatja az édesapa. — Hát. mert eqy év múlva már To­mika is iskolás lesz, és négyen nem fogunk elférni a hátsó ülésen. Szegény ember, azt sem tudja htr­­telenében, kacagjon-e vagy bosszan­kodjon gyermeke okfejtésén. Felesé­gére pillant, aztán barackot nyom a csacska kislány leje búbjára. — Ёп méq mezítláb is tártam isko­lába, neked meg az autó sem eléq kényelmes — jegyzi meg csendesen. — Még megérem, hoqu mindannyi­an saját kocsit követeltek az tskolá­­ba\járáshoz magatoknak! 4 Az óramutató a nyolcasra ugrott. A gyerekek az osztályok jelé igyek­szenek. Kezében iskolatáskákat szo­rongatva, riadt tekintetű apuka fut­kos közöttük. — Nem látta valaki az én Bénát­­kárnál? — kérdezgeti mindenkitől. — Mi történt a gyerekkel? — ér­­dektődik egy naaumama a kezét tör­­delő fiatalembertől. — lat. el sem merem mondani — sopánkodik a kérdezett. — Nem üayeitem rá otthon, s a nagy készü­lődés közevette becsempészte az is­kolatáskáidba a kedvenc macskáját. Kicsi barátnőjének szerette volna megmutatni a kandúrt, de a macska kiugrott a táskából, kereket oldott, a lánykám meg utána eredt. Most kereshetem mindkettőjüket,.. Hosszan berreg az iskolacsenaő, üres már a tér. egymás után becsu­kódnak a tantermek ajtajai is. Becsöngetlek. , Hétfő volt, szeptember elseje. Oj tanév kezdődött... ! ZOT.C7ER LÄS7.LÔ (Fotó: a szerző) Számvetés és előretekintés

Next

/
Oldalképek
Tartalom