Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-13 / 37. szám

Izsóp 'Az Izsóp az alakos virágza­­'túak |Lablatue| családjába tar­tozó illatos félcserje. Nálunk vadon nem terem, csak ter­mesztéssel jutunk hozzá. For­májában hasonlít a kakukkfű­höz. Kb. 20 — 80 cm magas, egyenes szárain hosszúkás lándzsaalakú levelei kereszt­ben, átellenesen állnak. Virá­gai a levetek hónaljában álör­­vökben állnak. A szirom fehér, kék vagy piros. Nyáron nyílik. Gyűjtése: a növény föld fe­letti részét a virágzás kezde­tén kell szedni. Ügyelni kell arra, hogy csak gyenge és nem íás részek kerüljenek bele. Kötszer is lehet gyűjteni egy évben úgy, mint a kakukkfü­vet. Az első gyűjtést május vé­gén és június elején kell elvé­gezni, majd a másodikat szep­temberben. Szárítása: szárítani vékony rétegekben papíron kell, jól szellőzött helyiségben. Nem szabad a napon szárítani. Ha mesterséges hővel szárítjuk, akkor a hőmérsékletnek nem szabad magasabbnak lennie, mint 35 C-fok (mert illóolajat tartalmazó növény). A drognak kellemes fűszeres illata és ke­serű íze van. Hatóanyagai: illóolaj (0,1— 1%), az illóolajban a követ­kező aromatikus anyagok van­nak: limonén, pinán, nopinen és pinekamfan. Továbbá flavo­­nos glikozidákat (diosmin, hes­­peridinj és csereanyagot is (8%) tartalmaz. Gyógytulajdonságai: illatszer, köptető,, vizelethajtó, izzadást csökkentő, étvágyjavító. Gyógyászati felhasználása: a meghűlésnél és a köhögésnél mint köptető szolgál, felsza­kítja a légcsőhurutot. Asztmá­nál is jó hatása van. Étvágy­­javító a gyomorrontásnál és az éivágytalanságnál. A tüdőbajo­soknak is gyógyszere, mert azok sokat izzadnak. Az izsóp használata az orvost zsályához hasonlóan ezt megakadályozza. Megállítja a hasmenést, enyhíti a bélgyulladást, és feloldja a szélgörcsöket az epebajosok­nál. Kedvezően befolyásolja az epeműködést. Á menstruáló nők gyítják a máj-, az epe-, a gyo­mor- és a bélbántalmakat. lo­­vabbá a köhögést. A gyerme* kéknél fel lehet használni, mint erősítőt és gilisztaűzöt. Külső használata megegyezik a kakukkfű és az nrvusi zsálva használatával, vagyis mint to­­roköblitő a tarok- és a mandu­lagyulladásnál, öblögető a fog­húzásnál, mint borugatu a rosszul gyógyuló sebekre és ekcémák, valamint a kelések kezelésére. Adagolása és a tea elkészí­tése: 1 teáskanálnyi mennyisé­get kell leforrázni vízzel. Na­ponta csak két csészével sza­bad elfogysztani. Mellékhatása: habár nem tartalmaz mérgező anyagokat, nem szabad nagyobb adagokat használni, mert idegességet, feszültséget okozhat, különö­sen Ideges embereknél. A ház­tartásban felhasználható tű­­gyógyszere. Az öreg emberek szerként, a főzelékek ízesílé­­erősítő Itala. Alkotórésze olyan sőre. teakeverékeknek, amelyek gyó- Dr. Nagy Géza A fürtösszárnyú levéldarázs veszélyeztet Az utóbbi időben ismeretlen kártevő támadta meg a meggy­fák levelét. A kis meztelen csi­gához hasonló, fekete, nyálkás bevonattal borított lárva a le­velek színén a bőrszövetből eleinte csak parányi foltot rág ki a hajszálerek között. Ahogy a kártevő fejlődik, a levelek felületén egyre nagyobb folto­kat hámoz. E hámozgatás he­lyén megmaradt bőrszövet kez­detben sárga színt ölt, majd megbámul. A -károsítás a ké­Egyre több húst termel a közellátásnak Frenkó László 1581-ben gaz­dasági épületeket' vásárolt meg Nagy túron (Veiké Túrovce), és öt éve virágzó állattenyésztést vezet bennük. Sok tekintetben a nagyüzemekkel is versenyké­pes. Az ind olásnál két anya­sertést vásárolt, és átlagosan 40 db. hízott sertést adott le szerződéses alapon. 198ü-ban már 8 tenyészbikát, és 18 anya­­sertést értékesített. Egy törzs­könyvezett landrasz kant tart, s az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz nek szerződéses alapon 240 választott malacot ad el. A növendékbikákat 110— 117 kg súlyban vásárolja fel, s egy év után adja le a felvá­sárlónak. Szerény számítások után ez évente 4 tonna sertés­húst és 3 tonna marhahúst je­lent. Minden eladott malac után 40 kg abraktakarmányt kap hivatalos áron. Munkájá­ban igen sokat segít sógora Majtán Pál és fia. A gazdasági udvaron még számtalan kacsát, libát, naposcsirkét láttunk. Frenkó László elmondta, hogy imádója a háziállatoknak. So­kat költ rájuk, de nemcsak sa­ját magának termel. Áruját gyakran viszi a piacra, a vevők általában elégedettek. Van lu­cerna- és kukoricaföldje, éven­te átlagosan 4 tonna répát vá­sárol. Ismerőseivel kaszálgat- Ják az út menti árkokat, a par­kokat, és az erdőkben nőtt fü­vet. Tavasszal két lovat Is vá­sárolt. Frenkó László egyébként az ipolysági Blankyt szálloda por­tása. Sokszor éjjel a vendége­ket fogadja, nappal pedig az istállókban dolgozik. Nagyon szívéhez nőttek az állatok. An­nak ellenére, hogy tévúton a breznóí vendéglátó-ipari szak­­középiskolát látogatja, nem a­­kar lemondani az állatokról. A meglévő istállókat 20—30 ezer korona ráfordítással szeretné felújítani. Az Idén 20 db. anya­sertésre, akarja emelni az állo­mányt, és hat bikaborjút is vá­sárolt. Szerinte nagyon kifize­tődő állattartással foglalkozni. Ez is egyik formája a szabad­idő eltöltésének. Belányi János Frenkó László az anyaserlés állományban gyönyörködik ÍA szerző felvételei * Egy kis falu a hegyek mélyén: Barka (Börka). Szerény parasztporta e­­lőtf állok. A ház lakatlannak tűnik, de az udvaron nyüzsög az élet. Félretolom magam előtt a léckaput. A kutya rám se hederít, de Simkó László a harmincesztenős gazda elém siet. Keze csalántól illatozik, éppen az aprójószágait eteti. Az egyik barkácsolt ketrec­ben nyuluk rágcsálják a fris­sen kaszált füvet. — Tavaly nyolcvanra felsza­porodott az állomány, üe a tél folyamán (a ragadozók eddig még nem prédáitok) négy anyanyulat elloptak, így az idén megcsappant a létszámuk. ■ Pekingi kacsákat is lá­tok ... —- Négy tojót és egy gácsért tartok. Az egyik tojó a fahasá­bok alatt költötte ki a kicsi­nyeit, de a japántyúkok is ilyen életrevalók. A múltkor átszól a szomszéd: „Gyere fiam a tyúkodért“. Mentem tüstént, s iám a kis „asszonyság“ tizen­­kettedmagával bújt elő egy kerti bokorból. — Összesen mennyi szárnyas röpköd az udvaron? — Közel ötven, de folyama­tosan növelem a számukat. A fák árnyékában líbasereg gagýorog. 89 Már csak a malacok hiá­nyoznak a „bárkából“... — Az is les-z hamarosan, méghozá három, 60—70 kilósat veszek. A minap két kecskegi­­dára akartam vásárt kötni, de végül meggondolásra készte­tett a keresztapám — egyedüli kisegítőm —, mondván: „előbb építsél egy jó nagy ólat, ahol egy helyen lehetnek az alia­­taid, és csak azután szaporítsál a gondodon“. И Mivel eteted a kedvencei­det? — Változatos táplálékon ne­velem őket. Az abraktakarmá­­nyon kívül a nyulak naponta kapnak zöld füvet, a többi j'ó­­szág részére aprított csalánból, kukoricakásából és takarmány­répából készítek ízletes takar­mánykeveréket. ■ Nehéz a hozzávalók beszer­zése? — Inkább Időigényes. A téli­­revaló szénát két gyümölcsös­­kertből gyűjtöm össze. A takar­mányrépát pedig (és egyéb zöldségféléket) egy ötáras me­zei parcellán termesztem. ■ Mennyi időt fordít napon­ta az áltatok etetésére? — Sokat, de úgy szervezem e munkámat, hogy még másra is jusson a szabadidőmből. ■ Például?. .. — Mosásra, főzésre, olvasás­ra ... — ??? Kenyérbecsület, állatszeretet és megbékélés — Apám néhány éve bekö­vetkezett halála óta egyedül lakom az egykor népes családi házat. Hatan voltunk testvé­rek; két lány és négy fiú. Hat éves voltam, amikor anyánk váratlanul elhunyt. Ekkor ke­servesre fordult a sorsom. A nővérem elkerült a háztól, a fiűk közül én voltam a legki­sebb — s mint a szomorú me­sékben — velem dolgoztattak. Mesét keveset hallottam, szi­dást, verést viszont annál töb­bet kaptam. Nem volt gyermek­korom. Mosnom; főznöm kel­lett. Mikor más gyerekek fociz­ni mentek, én a patakra cipel­tem a hátamon a tekenönyi szapulnivalót. Fejni is megta­nított a kényszerű sors, mert volt egy tehenünk, és apám még vagy negyven bárányt is tartott. Talán másvalaki meg­­útálta volna á kötelezővé tett gyermekkoromat, én azonban megszerettem az állandó do logtevést, és még az apámra sem tudtam úgy igazából meg­­haragulni. Ma sem tudom az engemet ért hántásokat kővel visszavágni . Arca szelíd, tekintete szu­­morú. Szabadon beszél ... — Pincér szerettem volna lenni, de mivel apám szabónak szánt, hát elmentem pékinas­nak. A szakma kitanuiása után immár tizenhét esztendeje dol­gozom a rozsnyói (Rožňava) péküzemben. Az évek során rengeteget éjszakáztam, a rá­szorulók helyett csereműszako­kat vállaltam, és szükségből is sokat túlóráztam. Néhány éve mesterré léjitettek elő. Egy ti: zenháromtagú kollektívának vagyok a vezetője, de nem ját­szom meg a főnököt. Szükség esetén velük készítem a kenye­ret. Ebben a szakmában kevés fiatal marad. Én ennek ellené­re szeretem és tisztelem a szakmámat. Sok sok lemondás­sal jár, mert a hétvégeken meg az ünnepnapokon is helyt kell állni. Szemében még ott ül gyer­mekkora levéltelcn szomorúsá­­ka, mikor kijelenti: — Egy sikertelen házasság után magamra maradtam. Egye-' dűl élek. Magam mosok, fő­zök, gyűjtöm a tüzelőt, műve­lem a kertet, és gondozom az álatokat. Keserűségemben bú­nak, vagy az Italnak is adhat­nám a fejemet, de inkább az állandó tevésvevésben keresem a boldogulásomat. Amikor ha­zajövök, az állatkáim már a kapunál várnak rám. Leteszem Tele a* udvar Fotó: Macsicza a táskámat, átöltözöm, majd jóllakatom őket. Én csak az­után eszem. Már túljutot a lázadásokon, és bölcs derűvel figyeli a dol­gok sorsszerű folyását. — Naponta négy öt órát al­szom, nekem ennyi elég. Sze­rényen élek. Egyszerűen, de egészségesen étkezem. Az ud­var „hústermelését“ egymagám fogyasztom el. Kedvelem a sül­teket, de a káposztás húshoz knédlit, a húsleveshez „lako­dalmi “csigatésztát gyúrok. Ha valaminek okán ünnepelek, ak­kor a torta, meg a sütemény sem hiányzik az asztalról. Ä sertéshúsból konzerveket készí­tek. A kert gyümölcs- és zöld­ségtermését pedig befőzüm, hogy télen se legyek szűkében a vitaminoknak: A kacsákat és a libákat pedig- elsősorban a­­zért tenyésztem, hogy a tollúk­ból összegyüjtsek egy két pap­lanra és párnára valót. Bemegyünk a házba. A tűz­helyen fő az ebéd. Simkó Laci bizakodással pártolja fel a jö­vőt. — Megspórolt pénzemből ki­fizettem a testvérek jussát. Most a megviselt állapotban lévő ház felújítására gyűjtöm a „krajcárokat“. A szorgal­mamból megélek, s remélem a balszerencse Is elkerül, a sors sem lesz hozzám állandóan méltatlan. Itt megáll a beszédben. Te­kintette a könyvespolcon időz, közben szelíd nyár oson be a nyitott ajtón, a hálát és életet nyüzsgő kertudvar felől. Körül­leng a puritán és békés, a fia­talosan magányos és csöndes élet. Bezárom a jegyzetfüze­tem fedelét, és elköszönök Nemecsok-sorsú riportalanyom­tól. A fából ácsolt garádicson futkosó csibék között óvatos­kodók le az udvarra, amelynek gyepét most a kiskacsák csipe­getik. Az idén miattuk lett ke­vesebb ültetett virág a kerítés mentén. Meleg\van. Az állat­kákra vigyázó (!) fehérszőrű kutyus figyelőn heverész. A bő­séggel megtelt udvar csupa élet, vidám disszonancia, akár Laci jövőképének hangulata. Korcsmárus László sőbbiekben a levelek funákjára is kiterjed. E sajátos kórképet a fürtös­szárnyú levéldarázs álhernyói idézik elő. A fürtösszárnyú levéldarázs­nak évente két nemzedéke van. Az eredményes védekezéshez nélkülözhetetlen a kártevő sa­játos életmódjának ismerete. Alhernyó alakban telel át a talajban szőtt gubóban. A tojá­sokból kikelő lárvák június­ban—júliusban károsítanak. Ezt kővetően a talajba huzonnaK és ott bábozódnak. Nem sza­bad megfeledkeznünk a máso­dik nemzedék álhernyóiról sem, amelyek augusztustól októberig támadják meg a növényeket. A kártevők ellen jó hatású készítmény az illékonysága miatt elsősurban légzőszervi, érintő- és gyomorméregként is ható Unifosz 50 ЕС 0,1 száza­lékos oldata. (KSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom