Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-12 / 28. szám
1986. július 12. ★ 28. szám ★ XXXVII. évfolyam -Ar-Ara 1,— Kčs Eredmények és táviatok Előtérben a minőség. Társadalmunk legfőbb feladala a 8. ötéves tervidőszakban a gazdaságosság javítása, a társadalmi haladás meggyorsítása. Történelmi jelentőségű. bonyolult és rendkivül igényes programról van szó. amely megvalósítása egybehangolt intézkedések rendszerét követeli meg a technológiától a szervezésen keresztül a gazdasági szabályozásig egyaránt. Ezért mindenekelfttt olvan szerve zési • és érdekeltségi rendszerre van szükség, mely hatékonyan egyesíti a társadalmi, az iizemi. a csoport és az egyéni érdeket — és ennek folytán az üzemi szervezel minden fokán mozgósító feladatokat tűznek ki. biztosítják a teljesítésükhöz szükséges feltételeket és értük konkrét anyagi érdekeltség mellett konkrét munka közösségek vállalnak felelősséget. E feladatok és körülmények újra ráirányították a figyelmet a belüzemí önelszámolás alkalmazására és a haladó munkaszervezési formák es jutalmazási módszerek érvényesítésére. Szükségessé vált. hogy felmérjük mit értünk el ezeu a téren, mik a tapasztalatok és mely szakaszon mutatkozik szüksége, hoév az eddig alkalmazott eljárásokat újragondoljuk és módosítsuk. A belüzemi önelszámolási rendszer vonatkozásában szinte valam»nnvi mezöga»dasáei üzemben létrejöttek a belüzemí önelszámolási egységek, működési rendjüket írásba foglalták, a vállalati terveket szétirták rajok. Hozzá igazították a nyilvántartási rendszert, és a prémiumrend kidolgozásánál is figyelembe vették azl Ellnek ellenére még ma is nehéz olvan példákat találni, ahol a beliizemi önelszámolási rendszer minden vonat kozákban kielégíti a hozzáfűzött elvárásokat. Melvek azok a gvenge láncszemek, melvek a siker teljességét akadályozzák? Ezek egy része objektív és a mezőgazdaság sajátos jellegéből adódik. nagvnhh részük viszont az anyagi érdekeltség nem eléggé hatékony biztnsifásáhól ered. Az objektív nehézségek közül elsősorban a természeti hatások figyelembevételét kell számításba venni. A növénytermesztésben az időjárási viszonyok igen nagy befolyással van nak mind a termelési eredményekre, mind az önköltségekre E hatásokat viszont a kiértékelés során nagyon nehéz számszerűsíteni. Emellett a mezőgazdasági üzem esak ritkán tudja teljes egészében teljesíteni azokat a feltételeket, melyeket az egyes önéi számolási egységekkel az egyes anyagi kellékek biztosítása terén vállalt. Például a takarmányadagokat, vegyszert. növényfajtákat stb. Sok üzemhen a beliizemi önelszámolási rendszer bevezetése óta a hrigádszeríí munkaszervezés és jutalmazás érvényesítése folytán módosítani kellett volna az önelszámolási egységek összetételét, és az egyes brigádokat kellett volna önelszámolási egységekként kialakítani. A másik általános hiánvosság. hogy sok helyen nincsenek elkülönítve a teljes pénzügyi tervvel rendelkező úgynevezett gazdasági központok a kiemelt költségfajták szerint értékelt költségközpontoktól. Ami a legáltalánosabb hiányosságot illeti, az az elégtelen anyagi érdeketlség, — éspedig mind mértékét, mind pedig formáit illetően. Sok üzemben a belüzemí önelszámolási rendszer indításakor az volt az elképzelés. hogy az egyes elszámolási egységek dolgozói az általuk létrehozott tervezett és terven felüli nyereség előre megbatározott százalékában részesülnek. Nos, ebből különböző módszertani és ökonómiai okok folytán nem sok valósult meg. Mik tehát a gyakorlati tennivalók? Az első és legfontosabb a vállalati szervezet és az önelszámolási egységek felépítése közötti összhang megteremtése. A belüzemí önelszámolási egységeknek egyúttal megbatározott önállósággal btró szervezeti egységeknek kell lenni. Ennek során külön figyelmet kell szentelni annak, hogy я most szerveződő brigádszerü szervezeti egységek egyúttal belüzemi önálló elszámolási egységek legyenek akár gazdasági központok, akár költségközpontok formájában. Arról van szó. hogy az ój szervezési módot szervesen bele kell építeni a belüzemi önelszámolási rendszer keretébe, mert csak így válhat egyidejűleg alapvető jutalmazási rend- j szerré is. Ez természetesen felveti an ! nak szükségBsségét is. hogy tisztázva ' legyen, mit tekintsünk brigádnak? j Nyilván, olyan termelői kollektívákat. ! melyek azonos végtermék előállításán j tartósan azonos összetételben munkálkodnak. és anyagi érdekeltségük a yéetcrmék által képviselt teljesítményüktől függ a szerződésben rögzített feltételek szerint. Lényegében tehát nem is brigádszerü. hanem szerződéses munkaszervezésről és jutalmazásról van szó. Fz annál pontosak ban működne, minél kisebb létszámú csoportokról van szó. Ha viszont minél több ilyen csoportunk van. annál nagyobb adminisztratív miinkaieénv jelentkezik, Ezen a téren nvilván elónyben vannak a számítástechnikával rendelkező vállalatok. A döntő láncszem ez anvagi érdekeltség felépítése. Itt elsősorban nem is az alaniutalomról és annak a brigádon belüli helyes elosztásáról van szó, hanem az ösztönző bérrészr/íl és annak formáiról — elsősorban az eredménvprémiumokról és az elért megtakarítások jutalmazásáról. Hngv ez tárgvilaeosau értékelhető tegyen, tárgyilagos normákra és normatívakra van szükség. Az önelszámolási egységek számát csak annyival emeljük. amennyivel az adminisztratíva terén vele bírunk. Ez érvényes annak 1 az eldöntésére is. hogv mely önetszá- j molási egységeket működtetjük gaz- ; dasági s melyeket költségközpontok ; formájában. A prémiumrendszer ki dolgozásánál nem feltétlen Cnntns a terven felüli nyereség külön jutalmazása. mert ez könnyen a laza tervek kiharcolására ösztönözhet. A belüzemi önelszámolási rendszer általános elveit az egyes ágazatokban természetesen az ágazat sajátos feltételeinek és jellegének megfelelően kell alkalmazni. Az egyes ágazatokat célszerű gazdasági központokként önálló hnliizemi elszámnlási egységekké szervezni. Fz azt jelenti, hogy minden mezőgazdasági üzemben mi nimá'isan három gazdasági központ működik: a növénytermesztési, az állattenyésztési és a műszaki szolgál í tatások ágazata. Ez azt jelenti, hogy j e gazdasági központok önálló dolgo- j zólétszámmal, termelőeszközökkel és j teljes körű pénzügyi tervvel rendel ; keznek. melvet rendszeresen kiértékelnek. s ennek alapján érvényest- j tik a jutalmazási elveket. A növénytermesztésben legalább j magát az ágazatot gazdasági központként kell megszervezni, de célszerű az összes termelési rendszert ugyan- - ezen elvek szerint alakítani. Ha a növénytermesztési ágazat növénycso- 1 portok szerint tagozódik alacsonyabb fokú szervezeti egységekre, akkor : ezeket önálló belüzemi önelszámolási | egységenként kell kezelni. Ah»! a növénytermesztés területi elvek szerint külön gazdaságok keretében tagolódik, ott természetesen az egyes gazdaságok növénytermesztési brigádjai képeznek önelszámolási egységet. A telejsítmények kiértékelése és jutalmazása valamennyi változat esetében szerződésben rögzített feltételek szerint kell. hugy történjék. Természetesnek tűnik, hogy az egyes speciálisnövény-termesztési ágazatok, mint a kertészet, a gyümölcsészct és a szőlő önálló elszámnlási egységeket képeznek. Ezeknél célszerű a teljesítményt az elért árbevételekben mérni és jutalmazni. Összegezve a beliizemi önelszámolási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat. megállapíthatják, hogy nem kis előrelépés történt, de amit elértünk, az még nem az igazi. Sok még a lehetőség atra, hogy az önelszámolási rendszert aránylag egyszerű intézkedésekkel az új gazdasági szabályozókhoz, főleg pedig a hatékonyabb jutalmazási formákhoz, valamint a most bevezetésre kerülő brigádszerü munkaszervezés követelményeihez igazítsuk. Dr. Ľséfalvay Gábor Ä Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda I járásban a múlt hét derekán, közvetlenül a nyári munkák legfontosabbikának általános megkezdése előtt tartották meg a hagyományos aratási aktivaértekezletet. Az SZLKP járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóság által közösen szervezett tanácskozáson a mezőgazdasági üzemek vezetői, a pártalapszervezetek elnökei, valamint az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok növénytermesztési és gépüzemelési főágazatvezetői értékelték a szellemi és az anyagi-műszaki felkészültség színvonalát, s megvitatták az idei nyár terméskilátásait. Az aktívaértekezletet Magyaríts Vince, a járási pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. Egyebek között utalt arra, hogy az aratás, a kenyér- és a takarmánygabona betakarítása minden időkben a legfontosabb mezőgazdasági munkák közé tartozott, s ennek megfelelően az aratók feladata mindenkor szép, de ugyanakkor nehéz és felelősségteljes volt. A szónok a későbbiekben aláhúzta, hogy ezen a nyáron különösen nagy felelősség bárul az aratásban résztvevőkre — természetesen nem csupán a kombájnosokra, de a magéihordókra, a szalmahcgyűjtőkre, a 1 tarlőhántókra stb. is —, mivel jó részt az emberi önfeláldozástól, a szorgalomtól és a minőségi munkavégzésre törekvéstől függ, hogy a mező szerényebb ígérete ellenére sikerül-e elfogadható eredménnyel megkezdenünk az új, a nyolcadik ötéves tervidőszakot, és leraknunk a remélt jövőbeli sikerek szilárd alapját. A tanácskozás vitaindító főbeszámolóját Bartos Andor, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője terjesztette elő. Többek között elmondta, bogy a járásban összesen több mint 26 ezer hektár aratnivalö várja az újkori kaszásokat. Ebből a járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemekre 24 ezer 291 hektár termésének betakarítása jnt. Az őszi búza területe ezúttal 15 ezer 650 hektár, az őszi árpáé 430, a tavaszi árpáé 5. ezer 546,’a zabé pedig 40 hektár. Őszi repce az idén 760 hektáron, bab, borsó és egyéb hüvelyes pedig 1865 hektáron termett a járásban. A legfontosabb nyári tennivaló igen komoly feladatot ró az emberekre, hiszen a terv összesen 134 ezer 423 tonna szemes, illetve 129.5 ezer ton-* na sűrűn vetett gabona kitermelését adja feladatul. Tekintve, hogy a szélsőséges időjárás következtében a határ a múlt évinél is meg a tervezettnél is általában kevesebb szemet és szalmát ígér, most az a legfontosabb. hogy a megtermelt javakból a lehető legtöbbet sikerüljön fedél alá gyűjteni. Az aratás optimális időben és jó minőségben történő elvégzését az anyagi-műszaki felkészültség teljes mértékben szavatolja. A 192 saját kombájnon kívül még 140 kisegítő géppel is számolhatnak a járás mezőgazdasági üzemei. Ez annyit jelent, hogy egy átszámított kombájnra csupán hatvanegy hektár szemtermésének kicséplése-betakarítása jut, tehát kapkodásra semmi ok. Persze, lia már kasza alá érett a termés, akkor az egyelőre kedvező időjárást mindenütt tökéletesen ki kell használni, mert egy esetleges vihar tetemes károkat okozhat. Ha megdől a gabona, nemcsak a gépkezelők munkája lesz nehezebb, de a pergési veszteség is többszörösére nőhet az elkerülhetetlennek, ami feleslegesen súlyosbítaná a helyzetet. A szónok több ízben hangsúlyozta, hogy az idei nyár legfontosabb alapkövetelménye a minőségi munka. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor inkább tartson két nappal tovább az aratás, de a lehető legkisebb veszteséggel dolgozzanak о gépek. sh kombájnok beállítását, a tényleges betakarítási veszteséget rendszeresen és szigo(Folytatás a 2. oldalon) r
