Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-23 / 34. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. augusztus 23. AZ IGÉNYESSÉG ŰTJÁN ÉSSZERŰ MUNMEMZDÁUOHÁS, ÖSZTÖNZŐ BÉREZÉS (Befejezés az 1. oldalról) zatot Jelenti, amivel az élőmunka gépivel való felváltását kell végrehajtani. Ez Igen sok eszközt igényel. Ezen kívül a mezőgazdasági termelés további lntenzifikálása. az önellátás szintjének emelése, mindenekelőtt a zöldségfélék, a burgonya, a hüvelyesek, a gyümölcs és az Ipari növények tekintetében sok élőmunka-ráfordítással jár. A hatékonyság növelésének és a minőség további javításának útja a mezőgazdasági munka jellegének további változása, a munkaerő magas szakmai színvonala nélkül nem volna járható. Természetesen a munkaerő újratermelésének programja szerint tovább növekszik a mezőgazdaságban foglalkoztattak szakképzettségének szintje, elsősorban a fiatal, szakképzett dolgozók részarányának növekedésével. A 8. ötéves tervidőszak folyamán 51,6 ezer fiatal szakember kerül ebbe az 'ágazatba, ebből csaknem 7 ezer főiskolai képesítéssel, 13,7 ezer szakközépiskolai végzettséggel, a foglalkoztatottak számának növekedése nélkül, mivel tovább csökken a dolgozó nyugdíjasok száma. Ezzel az itt dolgozó szakemberek összlétszáma a tervek szerint eléri a 77,6 ezer főt (ebből 25,5 ezer lesi a főiskolai képzettségű, több mint 52 ezer a szakközépiskolát végzettek és csaknem 213 ezer a szakmunkások száma). A 7. ötéves terv Időszakával szemben csaknem egynegyedével növekszik a szaktanintézetekben tanuló fiatalok száma, akiket a korszerű követelményeknek megfelelő szakmákra készítenek fel négyéves tanulmányi időszakokban. Ezáltal a mezőgazdaság népgazdasági termelésünk legképzettebb munkaerővel rendelkező ágazatává válik. — Fokozódik a mezőgazdasági termelés belterlesítése, növekszik a mezőgazdasági termelés hatékonysága a tudományos-műszaki forradalom eredményei alkalmazása révén — ahogyan azt miniszter elvtárs mondja. Ez tehát azt eredményezi, hogy megváltozik a fizikai munkások és a tudnmánvos-műszaki dolgozók állományának szakmai összetétele? Milyen új szakmák jelennek meg? Illetve miiven jzakmai felkészítést kapnak ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez az emberek? — 1978-tól — kísérleti szakként — a Kassai fKoSice] Állatorvosi Fölsko. Ián a kormány 250/80-as számú határozata érelmében . megnyílt az állattenyésztési biotechnológiai szak. hogy az itt képzett szakemberek a fajtanemesító állomásokon, a biotechnológiai Iparban, az irányított szaporodásbiológia területén nyerjenek maid elhelyezést. A Bratislava! Műszaki Főiskola Vegyipari Tanszékén képezik ki a fermentációval, molekuláris biológiával foglalkozó szakembereket, a Biotechnológia! és Mikrobiológiai Tanszék védnöksége alatt. A munkaerő-újratermelés program, la azt írja elő, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozóinak létszámát 1995-re 5—6 százalékkal kell csökkenteni. Ugyanakkor növekedni fog a szerelők,^ a tehergépkocsi- és traktorvezetők, az energetikusok, a meliorációs szakemberek száma. Mezőgazdasági üzemeinkben megjelennek a biotechnikusok és biotechnolőgusok. Rajtuk kívül a mezőgazdasági üzemekbe egyrte nagyobb számban kerülnek majd más, egyetemeken, főiskolákon végzett szakemberek Is, például építészmérnökök, jogászok, közgazdászok, szociológusok, vagy az automatizált Irányítási rendszer szakemberei. — Az új szakemberek — szakmák — megjelenésével párhuzamosan, ahogyan a miniszter elvtárs mondatta, a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozóinak létszámát 1995-ig 5—S százalékkal kell csökkenteni. Milyen más munkaterületekre irányítják át az így feleslegessé vált, illetve kevésbé képzett munkaerőt? — A mezőgazdaság munkaerő-csökkenése az elkövetkező időszakban éppúgy, mint ezldálg, természetes folyamatként megy végbe. Most 57 ezer nyugdíjkorhatárt betöltött ember dolgozik a mezőgazdaságban, s több mint 20 ezer közülük már elmúlt 65 éves. A kérdés tehát nagyrészt a kiöregedő dolgozó nyugdíjasok számának csökkenésével oldódik meg. Ezenkívül a népgazdaság más ágazatainak a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőre nggy szüksége van, föltéve, ha nem nyernek alkalmazást az élelmiszeriparban, vagy a mezőgazdasági termelés belterjesitett területein. Az építőipar például elegendő munkalehetőséget kínál mind a szakmunkások, mind azok számára, akik új szakmában kívánnak elhelyezkedni — vagy új szakképesítést akarnak szerezni. — Hogyan növekedtek a keresetek a mezőgazdaságban? — A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés eredményességének a fokozásában kulcsfontosságú szerepet tölt be az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi Jelentősége szerinti jutalmazás. A 7. ötéves tervidőszak fontos mérföldkőnek tekinthető a mezőgazdasági dolgozók keresetének dinamikus növekedésében. Ebben az időszakban a mezőgazdasági ágazatban elért átlagbérek nemcsak utolérték az Ipar az építőipar és más fontos népgazdasági •ágazat dolgozóinak átlagos fizetését, hanem több esetben magasabbak annál. A hetedik ötéves terv Időszakában népgazdaságunkban az átlagbérek 9,2 százl ékkai növekedtek és az 1985-ös esztendőben 2887 koronára emelkedtek. Az egységes földművesszövetkezetekben Szlovákiában 1985- ben az átszámított havi átlagbér 2997 korona volt, 110 koronával magasabb a népgazdasági átlagnál. Az állami gazdaságok dolgozóinak havi átlagos jövedelme a vizsgált öt év alatt 16.6 százalékkal emelkedett és 1985-ben elérte a 2866 koronát. Az élelmiszeripar dolgozóinak az átlagkeresete 2738 koronára emelkedett, ami 12,1 százalékkal több, mint 1981-ben. A nyolcadik ötéves tervidőszakra jóváhagyott bérpolitikai intézkedések értelmében a mezőgazdaságban is, hasonlóan mint a népgazdaság egyéb ágazataiban, a gazdasági tevékenység eredményeitől függően fognak növekedni az átlagkeresetek. Fő célkitűzésünk következetesen érvényesíteni az érdem szerinti jutalmazás elvét az egyes népgazdasági ágazatok, szervezetek és dolgozók viszonylatában. Jobban kell értékelnünk és jutalmaznunk azokat a dolgozókat, akik kiváló eredményeket érnek el és akik kiemelkedő munkát végeznek a társadalom szempontjából. A nemzeti jövedelem előállításának és az élelmiszer-önellátási program céltudatos megvalósításának szempontjából a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet tölt be és a népgazdaság legfontosabb ágazatai közé sorolható. Ez a szerepkör hűen visszatükröződik a bérpolitikában is. Konkrétabban ez annyit jelent, hogy a 8. ötéves tervidőszakbán a dolgozók anyagi ösztönzésében kellőképpen érvényre juttatjuk a termelési eszközök tulajdonából és a mezőgazdasági termelés jellegzetességéből adódó sajátosságokat. Az 1986-os esztendőtől kezdve a mezőgazdaságban is olyan bérezési és jutalmazási rendszert vezetünk be és érvényesítünk, amelynek a fő célja fokozni a mezőgazdasági nagyüzemek érdekeltségét a gazdaságos termelés növelésén és a bérigényesség csökkentésén keresztül. A bérezési politika további célja, hogy takarékosságra serkentse a me. zőgazdasági dolgozókat, főként a takarmányozás, a nyersanyag-, az energia-, fűtőanyag, és üzemanyag-fogyasztás területén. A tervezett bérnövekedés az 1986- os esztendőben a mezőgazdaságban 0,9 °/o, az élelmiszeriparban 2,1 °/o és a felvásárlőüzemeknél 1,6 %. A tervezett bérfejlesztés túllépésének a lehetőségei a mezőgazdasági nagyüze. mek vezetőségének és dolgozóinak a kezdeményezésétől, a teljesítményektől és az elért eredményektől függnek. A legjobban és legeredményesebben dolgozó szövetkezetek és állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok stb. a tervfeladatok túlteljesítésével további bérfejlesztési forrásokhoz juthatnak. Az ilyen torrások közé sorolhatók például a növénytermesztés és állattenyésztés értékesítést, piaci tervfeladátainak a túllépéséért kapott prémiumok. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ütemes bérfejlesztésért mindenütt keményen meg kell dolgozni, és az egyes munkahelyeken minden tartalékot meg kell mozgatni, hogy a dolgozóknak minél magasabb bérfejlesztést biztosíthassanak. — A munkateljesítmény szerinti bérezés elvének gyakorlati megvalósítása, következetes alkalmazása, a dolgozókkal való elfogadtatása napjaink egyik legfontosabb gazdasági és politikai feladata. Miiven ütemben halad a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó II. szakasz bevezetése a mezőgazdaságban? — A tökéletesített bérrendszer bevezetése a mezőgazdasági szervezeteknél jő ütemben halad. Elmondhatom, hogy 1985-ben, illetve az Idei év elején a tökéletesített bérezési rendszer II. szakaszát 95 állami gazdaság és 3 efsz alkalmazta csaknem 75 ezer dolgozónál. Az 1986-os év végéig további 261 (72,5 °/o) állami gazdaság és 276 ( 43,6 %) szövetkezet fogja bevezetni a tökéletesített bérezési rendszert. Az új bérrendszer fő célja a teljesítmények és az egyéb normák átértékelésével együtt tovább növelni a bérek ösztönző, serkentő hatását, növelni a dolgozók érdekeltségét szakképzettségük emelésében. Bizonyos változásokra kerül sor a tarifarendszer tételeiben, az egyes munkák, munkacsoportok és munkakörök minősítésében, a munkások és a gazdaságt-müszak! dolgozók bérosztályokba történő besorolásában. Az átdolgozott bértarifarendszer a mezőgazdaságban lehetővé teszi, hogy a munkások bértarifái körülbelül 350 koronával emelkedjenek. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági szervezeteknek saját forrásaikból keli biztosítani a bérnövekedéshez szükséges pénzeszközöket. Szükséges tehát minden tartalékot mozgósítani, magasabb munkatermelékenységre törekedni, ésszerűbben és takarékosabban gazdálkodni, tovább fokozni, illetve javítani a munka és a termékek minőségét stb. Napjaink gazdasági követelménye, hogy ne csak az egyént, de a kollektívákat, a munkacsoportokat Is érdekeltté tegyük a jobb munkavégzésben. Ezt célozza a brigádrendszerfl munkaszervezés és javadalmazás bevezetése Is. E bérezést torma lényege abban rejlik, hogy a brigádok tagjai saját maguk döntik el a prémiumok és egyéb jutalmak — tehát a bér — „mozgó“ részének az elosztátását. A prémium nagysága az egész munkaközösség igyekezetétől és munkaeredményeitől függ. A munkaközösség egyes tagjai — végzett munkájuk mennyisége, minősége és gazdaságossága — arányában részesednek a közösen elért eredményekből. A brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást az 1988-os esztendő elején Szlovákiában már 3728 kollektíva 99 ezer dolgozójánál érvényesítették. A mezőgazdaságban 1037 munkacsoport csaknem 17 ezer tagjánál vezették be ezt a bérezési formát. — Nem is olyan régen Csehszlovákiában még a mezőgazdasági dolgozók többsége nő volt. 1955-ben arányuk 5Б 2 százalékos volt, 19B4-ben már csak 42.1 százalék, és 6* az arány előreláthatólag tovább csökken. Mely ágazatok alapoznak továbbra Is a nők munkájára. Illetve milyen új munkalehetőségek kialakítására számíthatunk a nők részére? — Ez az arány még mindig jelentősnek tekinthető. Az SZSZK-ban magasabb az országosnál, a mezőgazdasági dolgozóknak még mindig 45,2 százalékát alkotják. Az egykori gyakorlattal ellentétben, amely szerint elsősorban ott volt rájuk szükség, ahol a kevésbé effektiv és a nehéz munkát kellett végezni, ma már a középkáderek között magas az arányuk, de főiskolai képzettségű mezőgazdasági szakembereink között is egyre többen vannak nők. A fejlődés folyamán egyre nagyobb számban dolgoznak majd až élelmiszeriparban és a szolgáltatásokban. Azokban az ágazatokban is magas marad számarányuk, amelyek már ma Is jellegzetesen elnőiesedtek, mint az iskolaügyben, az egészségügyben, a szociális intézményekben és a kereskedelemben. Ä 8. ötéves terv a gép- és az elektrotechnikai ipar dinamikus fejlődését is előirányozza. 1986—1990 között népgazdaságunk új részlegek, létesítmények üzembe helyezését tervezi, amelyek szintén elsősorban a női munkaerőre épülnek. Ilyen, új üzemegység lesz a Tesla Piešťanyban, Vrábleban, Stará Lubovňában, a Nemzetközi Nőnap üzemé Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), a Chiranáé Humennéban, a Strojsmalté Mecenzéfen (Medzev), a Skloplasté Trnavéban, a Slovakofarmáé Hlohovecben, egy nagyáruház épül Léván (Levice), húsfeldolgozó üzem Losoncon (Lučenec), Tőketerebesen (TreblSov) és Spišská Nová Vesben. — E munkalehetőségek területi megoszlásának jelentőségét nem kell hangsúlyozni, hiszen a dolgozó családok életkörülményeinek függvénye, hogy a lakóhelyen, illetve ennek közelében találjon megfelelő munkalehetőséget, munkahelyet a családanya. Mit tehetnek a mezőgazdasági üzemek, illetve a helyi nemzeti bizottságok az esetleges aránytalanságok, sürgető esetek rendezéséért? — A 8. ötéves tervidőszakban á szolgáltatásoknak is az eddigieknél gyorsabban kell fejlődni. A hnb-k helyi gazdálkodási üzemel, műhelyei a legteljesebb mértékben ki kell hogy elégítsék a lakossági igényeket, csak okos és felelősségteljes kezdeményezésre van szükség. Ugyanakkor a nemzeti bizottságok nagyobb hatáskörrel rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek az adott területek komplex fejlesztésében, hogy nagyobb súllyal szóljanak bele éppen az említett aránytalanságok megszüntetése szempontjából egy-egy új üzem, üzemegység stb. létesítésébe. A lakóhelyhez kötött munkaerő foglalkoztatása népgazdasági szempontból is fontos, mivel minden rendelkezésre állő munkaerőt hatékonyan ki kell használnunk társadalmunk további fejlesztése érdekében. Ezzel párhuzamosan még az a lehetőség ts adott, hogy a szövetkezetek melléküzemági termelésben foglalkoztassák a fő ágazatokban felszabaduló munkaerőt, természetesen az SZSZK kormányának erre vonatkozó elveivel összhangban. Miniszter elvtárs, köszönöm a beszélgetést. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET A dél morvaországt práčet Béke Efsz-ben megrendezett „Cj technika napján“ mutatták be első ízben az új, SP 8-049 típusú járvaszecskázó gépet, amely a Jól bevált SPS 35 TORON jelű szenskázógép fejlesztésének a folytatása — az Agrozet konszern prostfijovi üzeme gyártja. A szecskázógép motorjának a teljesítménye 1B9 kW. Külsőleg a TORON típustól alig különbözik, azonban több olyan szerkezeti változást hajtottak rajta végre, aminek következtében javult a gép üzemeltetési biztonsága, nőtt a teljesítménye, s leegyszerűsödött a kezelése. A tervezők figyelembe vették az ökológiai követelményeket is, nevezetesen a vadállomány és a hasznos rovarok védelmét. A legjelentősebb változás az, négy az új lárvaszecskázó gépet egy elektronikus védőberendezéssel látták el, amely megakadályozza az idegen fémek bekerülését a gép szerkezetébe. Ezek ugyanis a vágószerkezet meghibásodásának leep"ekor(hb okai A szecskázóba beszere'betfi egv elektronikus automata vezérlőberen-GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK dezés, amely lehetővé tesz! a gép irányítását különböző sorszélességű ültetvényekben, további kelléke egy magasfeszültségű riasztóberendezés a vadállomány elriasztására. Ehhez hozzátartozik még egy rázóberendezés. a hasznos rovarok eltávolítására a növényzetről. A járvaszecskázóra egy nagy térfogatú kocsi függeszthető a levágott zöldanyag begyűjtésére. Ezáltal jelentősen csökkenthető a takarmányt elszállító pótkocsik száma. A járvaszecskázó a két fokozató sebességváltó helyett három fokozatú sebességváltóval van ellátva, az óránkénti 0—6, 0—12 és 0—25 kilométeres sebességgel. A sebességváltás karos rendszerű mechanikus irányítását levegőnyomás segítségével működő sebességváltórendszerrel váltották fel. A behelyezett sebességi fok optikailag is ellenőrizhető. A dobos vágftszerkezet bárnmínkozatú váltóberendezését négy fokozatúra cserélték, a szecska jelentős változásnak számit rclhető, amelyből a zöldanyag hossza — amely 3—5,5, 12—21 az is, hogy az új járvnszecská- nagyobb nedvességtartalma esemilliméter lehet — egy vezér- zóhoz egy 800 liter befogadó- tén azonnal tartósító szer perlőkar segítségével állítható be. képességű műanyagtartőly sze- raetezhotő a betakarítandó zöldanyagra. További változása, hogy a dobos vágószerkezet — a GPA és az LKS technológiához szükséges — sokkéses vágószerkezettel felcserélhető. A köszörűkő tologatása automatiknsan történik. A hidraulikus rendszerből az olaj kiszivárgását szignalizáciős berendezés jelzi. Az SP 8-049 járvaszecskázóhnz hasonló munkaeszközök csatolhatok, mint az SPS 35-ös szecskázóhoz: méghozzá a magyarországi AZU 104-es kaszálóadapter, a lengyel Z 332-es felszedőfcerendezés, a szovjet gyártmányú ZSKN 3,4 kukoricabetakarító, továbbá a magyarországi négysoros SKA 04 és a hatsoros SMA 08-05 silőkukorica-betakarító adapter, valamint a kukoricaszár betakarítására alkalmas FKA 403 és a RR 403 M berendezés. Még az idén a prőbagyár*fis során az Agrozet prostéjovl üzeme tíz darab járvaszecskázót legyárt. A következő évtől kezdve pedig beindítják a sorozatgyártását. Kép és szöveg: —ik—
