Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-16 / 33. szám
Az anyanyulak csecsbimbőszómának jelentőségéről gyakran olvashatunk. A közlemények szerint fontos, hogy az anyanyúlnak legalább 8 csecsbimbója legyen. Nem közölnek viszont adatokat az anyák csecsbimbói számának megoszlásáról, a csecsbimbószám és a termelés kapcsolatáról. Ezért most néhány újabb kísérlet alapján összefoglaljuk a csecsbimbószámmal kapcsolatos ismereteket. De hogyan is alakul az anya-nyulak aktív csecsbimbóinak száma? A csecsbimbók körüli szőrzet csapzottsága biztosan mutatja, hogy a csecsbimbó aktív, ellenkező esetben nem termel tejet, „süket“. A szoptatás 4. hetében végzett vizsgálat megbízhatóan tájékoztat a csecsbimbó állapotáról. Vizsgálatunk szerint — ellentétben egy lengyel beszámolóval — alig akadt olyan csecsbimbó, amelyik korábbi gyulladás miatt nem termelt tejet. Két új-zélandi fehér és egy kaliforniai állományon végzett vizsgálat szerint az anyák 40— 67 %-ának 8, 11—29 %-énak pedig 10 csecsbimbója van. Elenyésző a '8 nál kevesebb csecsbimbójúak száma és mindössze egy kaliforniai anyán találtunk 11 csecsbimbót. Részletesebb elemzéssel megállapítható, hogy eltérés van az egyes állományok csecsbimbőszámai közölt. A kaliforniai anyák csaknem 30 %-ának van 10 csecsbimbója, a két új zélandi fehér vonalban ez az arány 20, illetve 10 % körüli. Fordított a helyzet 8 csecsbimbószám esetén. A vizsgált állományokban az anyanyulak kb. egynegyedének 9 csecsbimbója volt. Ez azt jelenti, hogy a párosával elhelyezkedő csecsbimbók mellett találunk páratlant is. Ezekben az esetekben az egyik oldalon 4, a másikon pedig 5 csecsbimbó van. Teljesen véletlenszerű, hogy a jobb vagy a baloldalon található több csecsbimbó. Amikor a csecsbimbószám és az anyanyúl termelése közötti összefüggést vizsgáltuk, elsősorban a tejtermeléssel reméltünk szoros kapcsolatot igazolni, de az elemzést a születéskori és a felnevelt alomlétszámra, valamint a szopóselhullásra is kiterjesztettük. Figyelemre méltó különbségeket észleltünk a születéskori alomnépességben. Az egyes vonalakban a 8 és a 10 csecsbimbójú anyák 8,4 illetve 8,8, 7,7 illetve 8,8 ésr 8,2 illetve 8,8 fiókát hoztak világra. A két csoport születéskor! alomlétszáma közötti különbség 0,4—1,1 volt. Mindegyik állományban három életkorban, az 1—6, 7—12 és 13—18 hónapja termelésben álló anyáknál végeztük el az adatgyűjtést. Mindegyik életkorban a fentiekkel megegyező tendencia érvényesült. A nyérctenyésztésben is megfigyelték, hogy a több csecsbimbójú anyák több kölyköt hoznak a világra. , Joggal felvetődhet a kérdés, miért van összefüggés az anya csecsbimbószáma és a születéskori alomnépesség között, hiszen a kisnyulak a fialást megelőzően semmiféle előnyt nem élvezhetnek, ha az anyjuknak több csecsbimbója van. A csecsbimbók elhelyezkedésének és a közöttük lévő távolságnak az ismerete segít a válaszadásban. A 8 csecsbimbójú anyákon a 3. és a 4. csecsbimbőpár között sokkal nagyob távolság van, mint az elülső párok között. A 10 csecsbimbójú anyákon ez bimbójű anyák 21 napos kori alomnépessége közötti eltérés 0,7—1,2 volt. Bár a tejtermelés esetében vártuk a legnagyobb különbségeket, a 21 napos korig elért alomtömeg-gyarapodás alapján becsült tejtermelések összehasonlításánál nem igazolódott az elképzelésünk: a 8,9 és 10 csecsbimbójú anyanyulak mindegyik állományon belül csaknem azonos mennyiségű tejet termeltek. A már idézett NSZK-vizsgálatok szerint sem volt lényeges eltérés a 9—10 és a 8 csecsbimbójú anyanyulak hetenkénti tejtermelése között, egyedül a 6 csecsbimbójúaké maradt el lényegesen az előző csoportoktól. 5, illetve 65 %-ot figyeltek meg. Eszerint az almokon belül általában a legerősebb szopós nyulak igyekeznek megszerezni a legjobban tejelő elülső csecspárokat, a kevésbé fejlettek pedig az utolsó csecspárokra szorulnak. Ha az alom népesebb, mint ahány csecsbimbója az anyának van, akkor a legkisebb testtömeggel született nyulaknak csak a csecsváltások idejére jut szopási alkalom. Minél nagyobb az alomlétszám és a csecsbimbószám közötti eltérés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a leggyengébb egyedek éhen pusztulnak. A már említett NSZK-belí vizsgálat során mindegyik anya a házínyül csecsbimbószAma és a hasznosság az utolsó csecspár hátrább helyezkedik el és az így megnövekedett térközben „elfér“ egy újabb csecspár. Bár a törzshosszúságot nem mértük, de joggal feltételezhető, hogy a 10 csecsbimbójú anyák törzse megnyúltabb, így a szaporítőszervek, elsősorban a méhszarvak hosszabbak lehetnek, elhelyezkedésük kedvezőbb. A csecsbimbószám hatással van az anyanyulak nevelőképeségére, a szopós nyulak elhullására is. Az NSZK-ban végzett kísérletek szerint a 9 és 10 csecsbimbójú anyáktól alig hullott el kisnyúl, a 6 csecsbimbójú anyáktól viszont hetente 6,7—10%. Saját feldolgozásunkban nem kaptunk ilyen látványos különbségeket, de mindegyik állományban a 8 csecsbimbójú anyáktól esett ki a legtöbb szopósnyúl. A 8 és 10 csecsbimbójú anyák között a szopóselhullásban 3,9—6,5 % különbség volt. A több csecsbimbóval rendelkező anyanyulak jobban nevelik fiókáikat, tehát a 21 napos kori alomnépességben nagyobb különbséget kaptunk, mint születéskor. A 8 csecsbimbójú anyák 6,2—6,6, a 9 csecsbtrabójúak 6,6—7,2 és a 10 csecsbimbójúak 7,0—7,4 kisnyulat neveltek fel. A 8 és a 10 csecs-Eredményeink" alapján feltehető, hogy a 8—10 csecsbimbójú anyák tejmirigyállománya azonos lehet, így tejtermelésük is megegyező. Az eddigi adatok szerint a több csecsbimbóval rendelkező anyanyulak jobb nevelési eredménye nem magyarázható a tejtermeléssel. A népesebb almokat felnevelő anyanyulaknál egy-egy kisnyúlra kevesebb tej jut. A nagyobb számú csecsbimbó előnye valószínűleg az, hogy a viszonylag rövid szoptatási időszak alatt nagyobb esélyük van az átlag fele i almok egyedeinek arra, hogy a csecsbimbókhoz hozzáférjenek. Szendrei a 60-as években a kisnyulak szopás alatti viselkedését tanulmányozta. Az almokon belül a fejlett és a fejletlen (átlag feletti és alatti testtömegű) szopós nyulak csecsbimbónkénti elhelyezkedésével kapcsolatban leírta, hogy 10 napos kor előtt a fejlettek 50, a fejletlenek 25 %-a az első két pár csecsből szopott, az utolsó csecspárnál viszont ez az érték 5, illetve 25 % volt. A 20 naposnál idősebb nyulak között még nagyobb volt a különbség. Az első két csecspárnál helyezkedett el a fejlettek 75, és a fejletlenek 5 %-a. Ezzel szemben az utolsó csecspárnál 10—10 kisnyulat szoptatott. A fialást követően az almokat úgy osztották szét, hogy mindegyik anyához egyformán került fejlettebb és kevésbé fejlett kisnyúl. Így a 9—10 csecsbimbójú csoportban a csecsbimbószám és az alomnagyság csaknem azonos volt. A 6 csecsbimbójú anyáknál viszont 4 „létszám feletti“ kisnyúl is volt. Ezeknek a nyulaknak 26,7 %-a el is pusztult a 3 hetes vizsgálati időszak alatt. Az ismertetett vizsgálatok eredményei szerint a több csecsbimbójú anyák nagyobb almokat hoznak világra és eredményesebben nevelik fiókáikat, így nő a fialásonkénti elválasztott nyulak száma. A vizsgált állományokban 8,44—8,87 között alakult az átlagos csecsbimbószám. Ha csak a 10 csecsbimbójú anyákat választanánk ki, a 21 napos korig felnevelt alomlétszám 0,41—i 0,73 századdal, azaz 6—11 %kai nőne. Évi 5 fialással számolva, ez egy 10 anyás telepen 20—36-tal több tértékesített nyulat jelent. Ehhez a többleteredményhez csak azt kell megnézni, hogy a kiválasztott anyáknak 10 csecsbimbójuk legyen. (Kistenyésztők Lapja f A háztáji nyúltényésztés eredményesebbé tételében a megfelelő fajta kiválasztásán és a szakszerű takarmányozáson kívül az egyedi kiválasztás is döntő szerepet játszik, s amint látjuk, ehhez a csecsbimbók számának ellenőrzése is hozzá tartozik Fotó: -bor 2 Két év elég a bizonyításhoz Äz állattenyésztők nyomában Andódon (Andovce) jártunk. Ez a kts község mindössze néhány kilométerre van Érsekújvártól (Nové Zámky). Amikor a kihalt utcákon végigmentünk, az a furcsa érzésünk támadt, mintha rajtunk kívül évek óta senki se járt volna arrafelé. A helyi nemzeti bizottságon tudtuk meg, hogy Nagy György az elnöke a Szlovákiai Állattenyésztők Szövet, sége helyi alapszervezetének. Kissé meglepett bennünket, hogy szövetkezeti lakásban él. Hogy miért? Az ember automatikusan nagy, kertes házra gondol, ahol szabadon kényelmesen elfér az „udvartartás“. — Több mint tíz éve történt: kukoricacsépléskor a gép levágta a lábfejem felét. A baleset után nem tehettem mást, hatórás munkaidőt vállaltam. A szímői (Zemné) Haladás Efsz andódi telepén dolgozom mint karbantartó. Nekem megfelel ez a munkabeosztás, így több Időm marad a ház, az állatok körüli tennivalókra. 60 fillért fizet a keltetőtojás darabjáért. A tápszereket rendelésre kapjuk az SZÁSZ járási bizottságától. A tagok tyúkokon és nyulakon kívül tenyésztenek még juhot, kecskét, kutyát, nutriát, egzotikus madarakat stb. Nutriával valamikor többen is foglalkoztak, de miután a felvásárló üzem beszüntete az élő állatok felvásárlását, sokan felhagytak a .tenyésztéssel. A tagok eísősorlyen helyet foglal el az illattenyésztőké? — Minden évben aktívan bekapcsolódunk a mezőgazdasági csúcsmunkákba. Tavaly Is a szalmabetakarításban 108, a gyomirtásban pedig 90 órát dolgoztunk társadalmi munkában. Ezenkívül 266 óra társadalmi munkával a faluszépítésl akciók sikeréhez Is hozzájárultunk. Bármilyen munkáról legyen szó, a tagság csaknem # Állatokkal miért kezdett el foglalkozni? — Falusi gyerek vagyok. Itt nőttem fel, az állatvilággal való megismerkedésem kezdetére szinte nem is emlékszem. Az édesapám még ma Is nagy galambász és nyúlász is egyben. Tehát volt kitől örökölni a szenvedélyt. 0 Mikor alakult meg a szervezet? — Csupán két évvel ezelőtt. Akkor még csak tizenöten voltunk. A szervezetbe csak olyanokat fogadtunk és fogadunk be, akik .valamikor már tartottak, vagy most tartanak állatokat. A szervezet megalakulását nem úgy kell érteni, hogy azelőtt senki sem foglalkozott a tagok közül tenyésztéssel. Több jelenlegi tagunk már tagja volt valamelyik környező falu szervezetének. Amikor felmerült a megalakulás kérdése, a gondolatot röviden tett követte. Az emberek boldogan jöttek vissza szülőfalujukba. Alig telt egy év és a létszám huszonkét főre emelkedett, amelyaz idén további öttel gyarapodik. A tagok mintegy nyolcvan százaléka nyulak és tyűkok tenyésztésével foglalkozik annak ellenére, hogy az utóbbi Időszakban a nyúltenyésztés csaknem ráfizetésessé vált a drága takarmány miatt. Június óta az eleség Ismét olcsóbb lett, ami talán újabb gyarapodáshoz vezet. A tyúktenyésztők főleg hemsír tojókat nevelnek. U- gyanls a felvásárló 2 korona ban fajtatiszta tenyészállatokat nevelnek, amely népgazdasági szempontból Is nagy Jelentőséggel bír. Megfigyelhető, hogy minél Inkább hatnak a piaci —■ értékesítési, beszerzési, információszerzési — viszonyok, annál inkább racionalizálódik a „termelés“. Faluhelyen a gazdálkodás módszerei a legtöbb esetben a hagyományokhoz kötöttek. örülünk, hogy kistenyésztőink rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz, hiszen Időről-időre egyik vagy másik állatfajnak az értékesítési lehetősége előnyösen változik. S erre azonnal reagálni kell. De mint említettem, mindehhez elsősorban a feltételeket kell biztosítani. 0 A faluban működő társadalmi szervezetek között mimindig teljes létszámban megjelenik. A helyi nemzeti bizottság értékelése szerint a miénk a legaktívabb tömegszervezet, pedig létszám tekintetében az utolsó helyen kullogunk. Évente négy-öt alkalommal tagsági gyűlést tartunk, amelyen megbeszéljük gondjainkat, megtárgyaljuk a felvetett új javaslatokat stb. Hogy a falu lakosságának némi elképzelése legyen a munkánkról, Időközönként kiállításokat szervezünk. Természetesen más kiállításokra is benevezünk, elsősorban a kapcsolatteremtési lehetőség kihasználására gondolva. A Járásban összesen 47 szervezet működik, s ezek közül csak igen kevés vesz részt ezeken a seregszemléken. Ez talán azzal magyarázható .hogy a kiállttá son való részvétel bizony egyáltalán nem kifizetődő a tenyésztő számára. 0 Vajon mivel foglalkozik a szervezet elnöke? Hol tartja az állatokat? — Innen a konyhaablakbél rálátni a mi kis birodalmunkra. Az alig 25 négyzetméteres alapterületen van nyúl, galamb, papagáj, sertés, tengerimalac és növendék baromfi. • Menjünk, nézzük meg közelebbről! . — kértük a gazdát, aki szívesen eleget tett kérésünknek. Az ólak előtt kicsi kert kínálja most gyümölcseit. Két szőlólugas között kecses fóliasátor terpeszkedik, benne paprika, paradicsom és uborka. Az eper termésének már hírét se látni. A szőlőfürtökből ítélve szép termés mutatkozik. 0 Tehát kertészkedéssel ÍZ foglalkozik? — Pusztán a konyhai szükségletek kielégítése végett —> mondta a gazda, miközben megérkeztünk a messziről nyúlketréc benyomását keltő labirintushoz. Ä postagalambok épp „házon kívül“ voltak. —-1 Kár, hogy nem hamarább jöttek — jegyezte meg Nagy György sajnálkozva —, megmutathattam volna, milyen szelídek. Füttyszóra a vállamra, a’ kezemre szállnak, mert tudják, olyankor finom „szemecskével“ tölthetik meg a begyüket. A gazda, hogy bizonyítékká! szolgáljon, csalogatón füttyentett egyet-kettőt a háztetőn tollászkodó madarak felé, de eredménytelenül. A jóllakottság győzött. így elmaradt a mutatvány. Viszont a nyulak „kéznél“ voltak, s egyikükkel közelebbről Is megismerkedtünk (lásd á képet). Ez a példány állítólag már több kiállítást is megjárt társaival. — Igazán klr, fiogy neití családi házban lakom — panaszolja a tenyésztő. — Ilyen körülmények között nehéz sok állatot tartani. Pedig, ha lenne elég helyem ... Vajon milyenek lesznek a m! gyerekeink? Néha még azok is idegenkednek az állatoktól, akik falun nőnek fel. Távolról sem olyan szoros a kapcsolatuk az állatokkal* mint nekünk volt. A városi gyerekekről nem is beszélve. Lehet, hogy számukra a természetvédelem Ismertebb fogalom lesz, mint az állatok, a természet csodálatos világa? Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy ne így legyen. ' Kép és szöyegi MACSICZA SÄNDOR