Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

tualizálnl. Az önálló rendszerek és a központi számítógép kö­zötti közvetlen adatátvitelnek a jövőben automatikusan kelle-D(!AmmlľľmáSliinmértékben elektronikus megoldású csehszlovák berendezések közé tartoznak az abraktakarmány adagoló be­rendezések és a gazdasági állatok súlyának mérésére szolgáló hídmérlegek. Ezek a berendezések már gyártásra kész állapot­ban vannak Az említett berendezéseken kívül egész sor, elektronikát érvényesítő berendezés működik a gyakorlatban vagy áll fejlesztés alatt. ABRAKTAKARMÄNYT ADAGOLÖ BERENDEZÉS Az abraktakarmány eddigi adagolási módja nem felel meg a zootechnikai követelményeknek. Az automatikus takarmá­­nyozó boxok az abraktakarmány adagolásának szokatlan mód­ját képviselik. E rendszer alapvető eleme a fejőstehenek auto­matikus azonosítása, valamint az udagolóállványok és az irá­nyítóegység közötti kapcsolat. A rendszer főbb részei: — automatikus azonosítás; — takarmányadagoló-állványok (takarmányozó boxok); — irányítóegység; — felettes mikroszámítógép-rendszer. Az automatikus azonosítás alapja a különleges tokban lévő ún. azonosító, amely be van építve az állat lekötő láncába vagy szíjjal erősítik az állat nyakába. Amikor az állat a ta­karmányozó boxba lép, egy különleges berendezés olvassa le és a takarmányt adagoló irányítóegységbe továbbítja a tehén számát, s ennek alapján az állat megkapja a program szerint neki járó eleséget. ' A rendszerhez tartozik egy mikroszámítógép, melynek segít­ségével az irányítóegységet programozzák. Ezért a mikroelek­­tronikus számítógépet különféle programokkal szerelik fel, amelyek különféle műveleteket tesznek lehetővé (például a napi takarmányadagok aktualizálását). Egész sor ilyen takarmányozó boxot szereltek fel Csehszlo­vákia több egységes földműves-szövetkezetében. Zömében tő­kés behozatalról van szó, saját szerkesztésű takarmányozó boxok gyártásának előkészítésén most dolgozunk. A bekötéses rendszerű Istállókban rosszabb a helyzet, de már Itt is meg­találták az első megoldást. Ez lényegében a már említett rendszerhez hasonló. Legfontosabb részét az abraktakarmány­­tartály képezi, amely az etetővályú mellett haladva adagolja az abrakot minden tehénnek az elektronikus adatrögzítő által az állásban elhelyezett címkéről leolvasott adatok alapján. Az adagoló berendezés a számára mélyített horonyban mo­zog. Lehetővé teszi az egyedek szerinti optimális abrakadago­lást. Ezt a berendezést ZP-1-111 típusjlezéssel a Dubnái Efsx gyártja. AUTOMATIKUS MÉRLEG A gazdasági állatok tömegének rendszeres megállapítása mezőgazdaságunk huzamos ideje tartó nagy problémája. U- gyanis Csehszlovákiában megfelelő mérleget nem gyártanak, a behozottak paraméterei pedig nem felelnek meg a mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés követelményeinek. Az új megoldású mérlegek jelentősége abban rejlik, hogy erős szerkezetűek és lehetővé teszik az állat tömegének csak­nem azonnali kiértékelését és az adatok különféle adathor­dozókra való kihozását. A mikroelektronlkus számítógép irá­nyítóegységként vezérli a be- és kijárati kapuk működését, és kiértékeli az adatrögzítő által megadott értékeket. Ezek az adatok (a fejőstehén nyilvántartási száma stb.) és az állat tömegének értéke megjelenik a képernyős adatkijelzőn. Az adatok rögzítését beépített gyorsnyomó biztosítja. A folyamat­­irányító számítógép általi adatfeldolgozás céljáira az irányí­tó egységhez kazettás magnó csatolható. Az irányítóegység adatbevitele billentyűzettel van ellátva. A berendezés a követ­kező években beszerezhető lesz . AZ ELEKTRONIKÁN ALAPULÓ AUTOMATIZÄLÄS EGYÉB LEHETŐSÉGEI A MEZÖGAZDASÄGI ŐSTERMELÉSBEN Ezeket a lehetőségeket röviden így vonhatjuk össze: a) szállító és anyagmozgatási technika; b) speciális, növénytermelés (üvegházak, szőlőskertek, zöld­­- ségíiltetvények); c) speciális üzemegységek (a mezőgazdasági termények osz­tályozása, raktárak, szárítóüzemek, préselt takarmány­­-készítés, biogáz-termelés, villamosenergia- és vízforrá­sok ...); d) szolgáltatások (laboratóriumok, meteorológiai szolgálat, • vállalat energiaellátása). ’Az a) ponthoz: A mezőgazdaság számára . gyártandó tehergépkocsik az elektronika alkalmazása szempontjából alig térnek el a szok­ványosaktól, csak a különféle speciális felépítmények és adap­terek vezérlésére és működésének ellenőrzésére szolgáló ele­mekkel gazdagodnak. Különösen a mezőgazdaságnak van szüksége arra, hogy a gépkocsikat mérőrendszerekkel lássák el, (a tengelyre gyakorolt nyomás mérésére). Az önjáró rako­dókat és hasonló munkagépeket a traktorokhoz hasonló rend­szerekkel kellene ellátni. A b) ponthoz: Az üvegházak gazdaságos üzemeltetését az üzemelési para­méterek optimális határok közötti automatikus szabályozása biztosítja, amit az üvegház saját mikroszámítógépes irányítási rendszere vezérel. Olyan programválasztékkal kellene ellátni, hogy lehetővé tegyék az összes szokványosán termesztett kul­túrnövények termesztését. Üzemzavar esetén a rendszernek lehetővé kell tennie a kézi kezelést. Csehszlovákiában van néhány olyan üvegház, amelynek üze­melését automatikusan irányítják. Berendezésük az NDK-böl származik és már elavult. Jelenleg a világpiacon sok korsze­rű automatikus irányítórendszert kínálnak, amelyek teljes mértékben kihasználják a számítástechnika kínálta lehetősé­geket. Nálunk és a KGST-államokban a szakemberek e rend­szerek kifejlesztésén dolgoznak. Gyártásuk és forgalmazásuk a jelenlegi ötéves tervidőszakban várható. Az automatizálás segítségével kell biztosítanunk a gyümöl­csösök, szőlőskertek és zöldségültetvények fagyok, kártevők és betegségek elleni védelmét, valamint a talaj nedvességtar­talmának és a tenyészidőnek megfelelő vízellátást. A külföld­ről behozott fagykár-megelőző rendszerrel a Lehnicei Efsz-ben már huzamosabb ideje kísérleteznek. A mezőgazdaság szük­ségleteinek megfelelő meteorológiai szolgálat és automatikus mikrometeorológiai- rendszer a fejlett országokban már mű­ködik. A problémakörrel már mi is foglalkozunk és feltéte­lezhető, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végén megjelen­hetnek a gyakorlatban az első hazai védelmi rendszerek. A e) ponthoz: Az önálló technológiai egységet képező speciális üzemrész­legekben az üzemelés irányítását és ellenőrzését saját rend­szerekkel fogják biztosítani. A fontos kimenő adatokat közvet­lenül a vállalat központi számítógépébe kellene átvinni. A mezőgazdasági termékek osztályozóit technológiai gépso­rok alkotják. A megfelelő üzemelés érdekében az automatikus rendszernek elsősorban a következőket kell ellenőriznie: az anyag mennyisége és mozgásának egyenletessége a szállító­kon, az idegen anyagok vagy hibás termékek jelenléte, a ter­mékek minősítése, munkavégző részek terheltségi foka. a mé­rő, adagoló és csomagoló automaták működése. A mezőgazda­sági termékek raktárait elsősorban automatikus légkondicio­náló (szellőzés, fűtés, hűtés) és tűzvédelmi rendszerrel, az anyagok kezelését és mozgatását szolgáló félautomatikus be­rendezésekkel kell ellátni. Nálunk ilyen felszerelésű raktár még nem üzemel. A szárítóüzemek önálló technológiai egységek, amelyekben előnyösen érvényesíthető az egyetemes automatizálás. A gép­sorokat az anyag befogadásától a kész termék továbbításáig automatikusan lehet irányítani. Az automatizált irányítórend­szernek biztosítania kellene a be- és kirakodó berendezés irá­nyítását és működésének ellenőrzését, beleértve az anyag tö-* megének, hőmérsékletének és nedvességtartalmának mérését, a szállítók rendszerének működését és a tulajdonképpeni szá­rítóberendezés paramétereit. Az egész objektumot automati­kusan működő tűzvédelmi rendszerrel kellene felszerelni. A préselt takarmányt készítő üzemeket jelenleg nem kivite­lezzük automatizált üzemeléssel és műszakilag az erősáramú elektronika alapján tervezzük. A teljesen automatizált üze­mekben a számítástechnikát az egész termelési komplexum irányítására és ellenőrzésére kell kihasználni. A szárítóüze­mekhez hasonlóan ez a rendszer fogja irányítani (és ellen­őrizni) minden anyag átvételét, szállítását, tárolását és továb­bítását, beleértve az anyag hőmérsékletének, nedvességtartal­mának mérését és az egyes gépi berendezések működésének irányítását. Az objektumot automatikus tűzvédelmi berende­zéssel kellene ellátni. Ilyen automatizált üzem nálunk még nem működik. A nem hagyományos energiaforrások közé sorolhatjuk a biogáz-termelést, a szoláriumot, a szél- és a vízenergia ki­használását és a fáradtgőz hasznosítását.' Ezeknek a berende­zéseknek emberi segítség nélkül, automatikusan kellene mű­ködniük. Kivételt csak a biogáz-termelés képez, ahol szükség van a berendezés részleges kezelésére. A d) ponthoz: A vállalati szolgáltatások közé elsősorban azok a részlegek tartoznak, amelyek fontos munkát végeznek a vállalat szá­mára. Ilyenek mindenekelőtt: — a talajelemzést, az állattenyésztésből és a növénytermesz­tésből származó anyagok elemzését, a nedvességtartalom (talaj, termények) mérését, a talaj tömődöttségét stb. agro­kémiai vizsgáló laboratórium; — a főként automatikus mikrometeorológiai rendszerrel, a növényzet állapotát ellenőrző automatikus berendezéssel, a meteorológiai jelentések átvételére és feldolgozására szolgáló rendszerrel ellátott meteorológiai szolgálat. Ezeket a szolgáltatásokat csak abban az esetben lehet biz­tosítani, ha a munkahelyeket kitűnő készülékekkel szereljük fel. Ilyen célokra ma már egész sor olyan speciális készülé­ket gyártanak, amelyek teljes mértékben kihasználják az elektronika és a mikroelektronika előnyeit. Némely készülé­kek és berendezések teljesen automatikusan dolgoznak, bele­értve a mért adatok feldolgozását és az eredmények kinyom­tatását is. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XV. évfolyam 3. tananyag Az elektronika szerepe a mezőgazdaság gépesítéseken és technológmi folyamataiban Napjainkban az irányító szervek, valamint a tudományos és kutató intézetek nagy figyelmet- szentelnek az automatizációs és információs rendszerek kiépítésének. Ez főként abból a sürgető feladatból ered, hogy mindinkább szükséges az irányí­tás tökéletesítése és pontosítása, s ezért a vezető dolgozókat el kell látni a döntésekhez nélkülözhetetlen információkkal, biztosítanunk kell az objektivitást, a döntéshozás! folyamat pontosabbá és gyorsabbá, tehát hatékonyabbá tételét is. Fon­tos szerepe van a technológiai gépsorok, egyedi gépek, gépi berendezések stb. műszaki és gazdasági paramétereinek javí­tására irányuló követelményeknek. Ennek a követelménynek egyrészt automatikusan dolgozó berendezések, másrészt auto­matikus vezérlő és információs rendszerek beépítésével lehe­tünk eleget, beleértve az elektronikus számítógépeket is. Mezőgazdaságunkban a tudományos és műszaki haladás, va­lamint az anyagi-műszaki bázis fejlődése termelési, technoló­giai és gazdasági változásokat idézett elő, s ezek a termelés minden szakaszán megkövetelik a szervezés és az irányítás folyamatos tökéletesítését. A mezőgazdaságban jelenleg alkal­mazott irányítást módszerek eléggé szubjektivek, nem bizto­sítják az irányító beavatkozások kielégítő hatékonyságát. AZ ELEKTRONIKA ÉRVÉNYESÍTÉSE A MEZÖGAZDASÄGI ŐSTERMELÉSBEN Az automatizálás és a számítástechnika érvényesítése az azonos idejű (real time) termelési és nem termelési folyama­tok irányításában azt az irányzatot jelenti, amely lehetővé te­szi a termelés és a munkalermelékenység növelését, a termé­kek minőségének javítását, valamint az anyagi ráfordítások és munkaerő-szükséglet csökkentését nemcsak a termelésben, hanem a nem termelési szféra túlnyomó részében is. A mező­gazdasági technológiák és termelési folyamatok automatizá­lásának fejlesztése népgazdaságunk többi ágazatához, elsősor­ban a gépiparhoz viszonyítva, néhány sajátságos vonással ren­delkezik, amelyek jelentősen befolyásolják és ezzel bonyolul­tabbá is teszik az egész problémakör megoldását. Az automatizálás az Iparban, elsősorban a gépkocsigyártás­ban, a vegyiparban, az élelmiszer-feldolgozó és az elektro­technikai iparban már meghonosodott. Ezzel szemben a mező­­gazdasági termelési folyamatok automatizálása sokkal nehe­zebb feladat, mivel számtalan, kizárólag a mezőgazdaságra jellemző sajátosságok befolyásolják. Ilyen elsősorban a mun­kálatok idényszerüsége, az üzemek műszaki ellátottságának és technológiáinak elaprózottsága, az éghajlati viszonyok és a személyi tényező behatása, a munkahelyek és a technika szét­­helyezése, a gépek karbantartásának, illetve a szervizszolgálat problémája, a rezgések, a magas viszonylagos nedvességtarta­lom. az agresszív anyagok, a környezet nagy hőingadozása (mínusz 20 C-foktól plusz 80 C fokig), a vezetékekben lehet­séges veszteségek, a gépi berendezések szakszerűtlen keze­lése, a termelés sorozatjellegének alacsony foka, továbbá a végtermékek és a rendszerek összetevőinek aránylag jelentős választéka stb. A mezőgazdasági vállalat vezetésével kapcsolatos probléma­körre és a termelés menetére nemcsak nálunk, de külföldön Is nagy figyelmet fordítanak. A vezetés állandó információ­­igénye a termelési tényezők mindenkori helyzetéről, a gépi berendezések működéséről, a munka tárgyának a technoló­giai folyamat idején észlelhető viselkedéséről, hogy a mért adatok alapján közvetlen hatást gyakorolhassanak a folyamat­ra. megköveteli olyan irányítóközpont kialakítását, amely a szükséges technika segítségével az információkat nemcsak összegyűjti, feldolgozza és kiértékeli, hanem a döntéshozást is előkészíti és kapcsolatban áll az irányított objektumokkal. A tulajdonképpeni technikai berendezést feltétlenül fel kell i szerelni az elektronika, elsősorban a mikroelektronika alap­ján kiépített automatizációs technikával, a legegyszerűbb rend­szerektől egészen az elektronikus számítógépek kihasználásáig. Általánosságban tehát megállapíthatjuk, hogy a tecnológiai folyamatok automatizálása és a vállalat irányítása mindeddig Inem képez egyetemes rendszert, amely magába foglalná az egész irányítási ciklust. Csak egyes 'fesetcket old meg, azok kölcsönös összekapcsolása nélkül. Az automatizálást műszaki­lag kezdettől fogva az egyetemes műszaki megoldás szemsző­­géből igyekezzünk megvalósítani, vagyis építőkocka elvű rend­szereket alakítsunk ki és lehetőleg hazai szállítóktól igye­kezzünk beszerezni az építőelemeket (a bizonyos funkciókat teljesítő, elemi alkatrészeket). Az elektronika és a számítástechnika érvényesítése — első­sorban közvetlenül a technológiai folyamatokban — nálunk még kezdeti stádiumban van. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a technika még a fejlett országokban sem képezi például a mezőgazdasági gépek alapvető tartozékát, holott a gyártó cégek elég nagy választékban kínálják. A elektroniká­nak a mezőgazdaságban való érvényesítését egész sor tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik például az árak kérdése, a tervdokumentáció és a gyors szervizszolgálat biztosítása, va­lamint az Is, hogy első pillantásra ezek a berendezések néha nem eléggé hatékonyak. A felsorolt és egyéb negatív tények ellenére nálunk is léte­sülnek „mezőgazdasági elektroniknus berendezések“ mind a tudományos és műszaki fejlesztési terv keretében, (kutató és fejlesztő munkahelyek, Iskolák stb.), mind pedig a vállalatok dolgozóinak személyes kezdeményezése és lelkesedése ered­ményeként. Sajnos, az így keletkező berendezések többsége unikátum marad, mivel lehetetlen biztosítani a gyártót és а szervizszolgálatot. AZ ELEKTRONIKA ÉS SZÄMlTÄSTECHNIKÄ ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI A CSEHSZLOVÁK MEZÖGAZOASÄGBAN A növénytermelés gépesítésének szakaszán az elektronika érvényesítésének legfőbb hordozói a legfontosabb mezőgazda­sági gépek lesznek. A jövőben számolnunk kell a gépállo­mány szerkezeti változásával. Kevesebb lesz a traktor, a te­hergépkocsik és az önjáró gépek száma. Csak néhány gépet látunk el elektronikus berendezésekkel, de még így Is több ezer darabról lesz szó. A MEZÖGAZDASÄGI VÄLLALAT AZONOS IDEJŰ (REÄL TIME) VEZETÉSE A mezőgazdasági vállalat valós (azonos) Idejű, ügyviteli (adminisztratív) szakaszon kívüli irányítása diszpécser alkal­mazásával a számítástechnika kihasználására épül. A központi vállalati számítógépre (vállalati számítóközpontra) kapcso­lódnak az egyes terminálokkal (végberendezésekkel) felsze­relt részlegek (diszpécser központ), adatgyűjtő berendezések­kel, esetleg a központi számítógéppel kapcsolatban álló, auto­matikus folyamatellenőrző berendezéssel ellátóit munkahe­lyek. A vállalati számítástechnikai rendszer ilyen módon történő megoldása a vezető dolgozóknak lehetővé teszi a vállalat valós idejű vezetésének optimalizálását. Az információáramlás szempontjából a jövőben azzal számolunk, hogy a központi számítógép kapcsolatban lesz az egyes technológiai munka­helyekkel, gépsorokkal, esetleg munkagépekkel. A számítástechnika kihasználásán alapuló vállalati vezetés rendszere lényegében kétszintű. Nagyjából két alapvető veze­tési színvonalról van szó. Az egyiket a vállalat -irányítási rendszere képezi, a^másikat az önállóan működő vezérlőrend­szerek. A vállalati vezetésbe tartozik a műszaki ellátottság, elsősorban a központi vállalati számítógép, valamint a műkö­désével kapcsolatos számítóközpont és a vállalat vezetését végző osztály. A termelési szakaszokról, központokról, gép­sorokról és egyéb további munkahelyekről begyűjtött infor­mációkat megfelelő műszaki eszközök segítségével vagy köz­vetlenül a vezető dolgozókhoz, vagy a központi számítógép­hez irányítják, amely .ezeket az információkat feldolgozza. Ä közvetlen, de a számítógép által feldolgozott Információk is elsősorban a vezető dolgozók munkáját segítik. Például segít­séget nyújtanak a mezőgazdasági technika konkrét munkára való bevezetésére, valamint a mezőgazdasági gépek javításá­nak tervezésére és elvégzésére stb. irányuló döntéshozatalban. Minden jól kiépített számítástechnikai rendszert a vállalat­vezetés szükségletei szerint, megfelelő mennyiségű program-

Next

/
Oldalképek
Tartalom