Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
SZARAD FÖLDMŰVES' 1386. május 3L Nagy Gizella körzeti gyermekorvos és képviselő Fotó: —vass— Nagy Gizella gyermekorvos véleménye szerint a gyermeknevelésben fontos szerepet tölt be az egészségnevelés. Segíteni szeretne a hátrányos, úgynevezett veszélyeztetett családokban élő gyermekek nevelésében. Tisztában van azzal is, hogy egyéb gondok is felmerülnek a gyermekneveléssel kapcsolatban. Nem vitás, ma már a gyermekek legtöbbje fű anyagt körülmények közölt él. Látszólag semmi sem zavarja testi-szellemi fejlődésüket. ňz SZFSZ járási bizottságai tevékenységének értékelése Gyermekorvos és képviselő NAGY GIZELLA, paraszt-szülők sár- ; ja. Pozsonypüspökiben (Podunajské Biskupice j nevelkedett, ott járt isko- . lába, majd Szlovákia fővárosában érettségizett. Hat évi szívós, kitartó tanulás után ugyanitt avatják orvossá. Majd a komáromi (Komárno] kórházban asszisztenskedik. — Hroboňovóba 1974-ben költöztünk — újságolja. — A több mint egy évtized alatt megkedveltük a falut, a gyermekeket, az embereket. Családi házat építettünk, amelybe a múlt év folyamán beköltözhettünk. Gyakran járunk haza Pozsonypüspökibe, és Bratislavába, ahol mindkét gyermekünk tanul; Ágnes főiskolás, Tibor pedig az idén érettségizik. Fiunk orvos szeretne lenni. Óe ez még sok mindentől függ... — Ön gyermekorvos és képviselő. 'A mostani, új megbízatási időszakban mit szeretne megvalósítani? — Szeretném, ha szakmámból eredően a szociális-egészségügyi bizottság tagjaként tevékenykedhetnék. Választókörzetemhez az a három község tartozik, amelyeket orvosként is rendszeresen látogatok. Elmondhatom, hogy Padány (Padátij, BögellO (Bohelovj és HroboÁovo községekben szép, korszerűen berendezett óvoda van, mindahány tágas. A gyermekek egészséaossk, jól tápláltak, jól öltözöttek’. Megmutatkozik, hogy szocialista társadalmunk milyen óriást anyagi eszközöket fordít a gyermeknevelésre, az egészségvédelemre. Az egészségügyben mi is a CSKP XVII. kongresszusa határozataival összhangban a minőség javítására, a betegségek megelőzésére és a rendelőintézeti ellátás fejlesztésére fordítjuk legfőbb figyelmünket. A Nemzeti Front helyi cselekvési programjában egészségügyi központ felépítése is szerepel. Átadása után minden bizonnyal, — Mégis sok gyerek magányos, amellett, hogy megkap mindent, amire szüksége van. Csak éppen a családi közösség, a szülők szeretelét nem, ami a gyerekek számára a legfontosabb. Valahogy úgy tűnik — érvel a gyermekorvos —, hogy a gyermeknevelés a szülök időhiánya miatt — mintha áttolódott volna a bölcsődék, óvodák, iskolák dolgozóira. Óvónő, pedagógus, orvos sokat segíthet a gyermeknevelésben, de a szülőket egyik sem helyettesítheti. Akadnak fiatal anyukák, akiknek a gyermekneveléshez egyszerűen nincs türelmük. A kétéves gyermekgondozási szabadságot sokan nem használják ki, még akkor se.m, ha anyagi helyzetük azt lehetővé tenné. S ez nagy baj! Ilyen szempontból is nagyon fontos a felvilágosító munka, hogy ráébresszük az illető anyukákat a társadalom nyújtotta lehetőségek minden eddiginél jobb kihasználására. A körzeti gyermekorvos és képviselő a veszélyeztetett családok szempontjából fontosnak tartja a családlátogatást, a gyermek családi hátterének a megismerését, ami eredményesebbé teheti a gyermeknevelést. — A jó kapcsolat kialakulása, különösen a cigányszármazású gyerekek esetében lehet nagyon áldásos. Nekik a közvetlen környezetükből fakadó nehézségekkel is meg kell küzdeniük. Választókörzetemben — Ígéri a képviselő —, közös erővel harcolunk maid azért, hogy minél kevesebb legyen a veszélyeztetett családok száma. Rendkívül fontos, hogy minden gyermek egészséges környezetben nőhessen fel, nevelkedhessen, s szorgalmas, becsületes tagjává válhasson■ szocialista társadalmunknak. NAGY TERÉZ tovább javul a körzet betegeinek a gyógykezelése, a betegségmegelőzést elősegítő egészségnevelés. Azt szeretném, hogy az anyukák idejében jönnének hozzám, panaszaikkal, megelőzve a bajt, amíg nem késő... Ahhoz, hogy а 8. ötéves tervidőszak igényes feladatai valóra váljanak, tökéletesíteni kell a gazdaságirányítást, az üzemszervezést, gazdaságosabbá és jövedelmezővé kell tenni a termelést. Sőt: a tagság körében új szemléletmódnak kell meghonosodnia és általánossá .válnia. A tökéletesített irányítási rendszer, a tudomány és a technika, az új gazdasági szabályozók önmagukban nem visznek közelebb a megújuláshoz. Az emberek gondolatmenetében is gyökeres változásnak kell bekövetkeznie. Mit tesz — és mit tehet — például a Gömöralmágyi (Gemerská Jablonec) Efsz tagsága ennek érdekében, élen a kommunistákkal, az üzemi pártszervezet vezetőivel? Erről beszélgettünk Agócs Gyulával, az efsz elnökhelyettesével, a pártelnökkel. A közös gazdaság vezetősége a 118 tagú pártszervezettel vállvetve azon fáradozik, hogy olyan közösségi, cselekvő magatartásforma váljék uralkodóvá, amely belülről fakadó spontánitással segítené elő az új módszerek, eljárások meghonosítását és az erkölcsi normák gyors átvételét. Elképzeléseikhez viszont társul egyfajta belső szorongás: a világban zajló események miatt sokasodó kérdőjelek ... így azután egyes problémákat nehezebben képesek megoldani. A gondok gyökere abban is keresendő, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítését, majd a termelés továbbfejlesztését nagy fázis- és időeltolódásokkal követték a dolgozók szociális-kulturális szintemelkedését szavatoló intézkedések. Az efsz-tagság jelenlegi helyzetéből adódóan azután még ma sem jut hozzá azokhoz az intézményesített javakhoz, melyeknek az élvezése egyben a tervezett változtatások elfogadására is késztetné őket. A gazdaságvezetés a pártszervezettel együtt egy távlati üzemi stratégiát dolgozott ki. A dolgozókkal úgy próbálnak együttgondolkodni és cselekedni, hogy az egyéni érdekek érvényesítése összhangban legyen a társadalmi érdekekkel. A fiatal elnökhelyettes és pártelnök ilyenformán fogalmazott: — Igyekszünk valamennyi munkahelyen javítani, élénkíteni a pártmunkát. A megfelelő elvi irányítás sokat segít, ám meg kell mondani, ha az idejében kapott tanácsokat és tájékoztatást nem tudjuk megfelelően hasznosítani, feszültség támad, amelyekre korábban nem gondoltunk. Ezt követően Agócs Gyula azt fejtegette, hogv a gazdasági megújulás valamennyiüktól, személyes megújulást követel. Megújulást — akaratban, gondolkodásban. Vagyis, minden eddiginél jobban felkarolni mindazt, amí előbbre viszi a fejlődést. Tehát: örömmel nyugtáznak minden olyan kezdeményezést, mely a tehetséges fiatalok, szakemberek részéről megnyilvánul. Akik már hamarabb is új ötletekkel, ésszerűsítésekkel ostromolták a vezetést... — Minden olyan változtatás esetón — folytatta a közös gazdaság második legilletákesebb embere —, amely sok ember sorsát alapvetően befolyásolja, nehéz feladat hárul a kommunástáinkra. Nekik kelll megérteniük — velünk együtt —, hogy mit és miért kell tenni, ha a teendő nyilvánvalóan szokatlan terheket ró rájuk. A központi irányelveket nekünk kell megmagyaráznunk, hogy sikert remélhessünk. Ugyanilyen feladat hárul reánk, amikor több száz dolgozóval kell szót értenünk, véleményt cserélnünk... Kétségtelen, hogy az Irányítási, szervezési, Jutalmazási és érdekképviseleti rendszer továbbfejlesztése minden szakaszon önálló, hozzáértő, jól felkészült vezetőket követel. Tehát felelősséget, kockázatot vállalni tüdő, döntőképes vezetőkre van szükség, valamennyi munkahely (ágazat) élén. Az agilis vezető a továbbiakban így érvelt: — Amennyiben csak a féléves tervfeladatok teljesítéséről számoltatunk be, túl sokat nem tettünk. Inkább azt kell megismernünk, mik a problémák, s azok megoldásához, miként nyújthatnánk a gazdaságvezetés és a párt tervezet részéről a lehető legnagyobb támogatást. Szőlt az elnökhelyettes, pártelnök arról is, hogy a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesítése megköveteli a termelésben dolgozók nyílt, bátor szókimondását, véleményformálását. Evégből kérdőíveket osztottak szét. Ily módon a dolgozók (névtelenül) közölhetik panaszaikat, véleményüket, ötleteiket. Az így öszszegyűjtött vélemények (átértékelés után) hozzájárulhatnak az Irányítás, a termelés jobbításához, és természetesen a közös vagyon védelméhez is. — Már negyedik éve alkalmazzuk ezt a fcszültségoldó módszert — újságolta Agócs elvtárs. — Ez hozzájárul az emberi kapcsolatok természetesebbé válásához, a segítőszándék érvényesüléséhez. Dolgozóink nagy többsége hajlandó még jobb minőségű munkát is végezni, nagyobb teljesítményt nyújtani, ha helytállásuk kellően becsült, erkölcsi-anyagi téren egyaránt elismert. Hozzáfűzte még a pártelnök, hogy a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesítése nem Is olyan könnyű feladat. Például: a feladatteljesítés szigorú számonkérése csak akkor indokolt, ha a gazdaságvezetés ehhez megteremtette az anyagi, műszaki és szellemi előfeltételeket. — Abban mindenekfölött igényesnek kell lennie a pártvezetésnek, hogy ki-ki a saját munkaszakaszán nyújtson a legtöbbet a közösségnek. Persze, ez is bonyolult. Amikor látjuk, hogy egy vezető vagy szakember kilátástalannak tartja helyzetét, kimondjuk: lejárt a mandátuma. Holott éppen ekkor kellene a legtöbb segítséget kapnia ... S ha a jószándékű segítség Is „falra hányt borsó“, akkor megérett a helyzet a leváltására. Ezzel azonban még nem oldódott meg a probléma. Olyan embert kell a helyére állítani, aki lépésváb tásra tudja késztetni a beosztottjait, a környezetében levőket. A pártpolitika alapelve: csak a2 irányíthat, aki szakmailag és politikailag egyaránt jól felkészült, jő szervezőképességű. Aki következetesen tud küzdeni a problémák mielőbbi megoldásáért, dolgozó társaival együtt. Megtudhattuk: a kérdőíves visszajelzések, valamint a vezetők személyes tapasztalatai a gazdaságvez#tós döntéseihez nyújtanak jő alapot. Persze árnyoldalaival is tisztában vannak, ezért megváltoztatták a tanácskozások rendjét: az alapszervezetek negyedévenként (a vezetőségi gyűlésen kívül) még egy nyilvános párt-* gyűlést is tartanak, melyen a pártonkívüliek is részt vehetnek .A gazdaság vezetőt hetente üléseznek, ellenőrzik a névreszóló feladatteljesítést. Havonta egyszer kerül sor az ágazatok problémáinak megoldásával és újabb feladatok meghatározásával kapcsolatos munkaértekezletre. Végezetül elmondom, hogy a gömöroimágyl szövetkezetben nemcsak jó, hanem eredményes is a kommunisták és a pártonkívüllek együttműködése, cselekvőkészsége. A feladatok a párt kongresszusai valamint KB-ülései és a járási pártkonferencta határozataiból eredőek, összehangoltak, melyek teljesítéséért az egész tagságot csatasorba állítják. Töröd« nek azzal, hogy azok a gyakorlati életben maradéktalanul valóra váljanak... K. L. Ä Bratislava-vidéki Járás a Kis- Kárpátok északi és déli részén, valamint a Duna menti síkságon terül el, ahol tíz, illetve négy egységes földműves-szövetkezet gazdálkodik. Az SZFSZ Járási bizottságának hatáskörébe tartozik még további hat efsz, amelyek az SZSZK fővárosa, Bratislava területén gazdálkodnak. Az efsz-eknek IS ezer 180 tagja, ebből 10 ezer 538 állandó dolgozója van. A mezőgazdaság nagyüzemi szocialista szektorát képezi még három további állom! gazdaság. A járás mezőgazdasági területe — beleértve a bratislavai mezőgazdasági üzemeket — 72 ezer 410 hektár, ebből a szántó 58 ezer 897 hektár. Az efsz-ek 53 ezer 929 hektár mezőgazdasági, s ebhői 48 ezer 853 hektár szántóterületen gazdálkodnak. A nagyarányú lakásépítés és iparosítás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági terület nagyságára; az utóbbi öt évben a mezőgazdasági terület a járásban 1 ezer 141, ebből a szántóterület 236 hektárral csökkent. A 7. ötéves tervidőszakban a bruttó mezőgazdasági termelés értéke meghaladta a 6 milliárd 301 millió koronát, ami a 6. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 20.6 százalékkal több volt. Az árutermelés ugyanakkor 24,2 százalékkal növekedett. A gabonafélék átlagos hektáronkénti terméshozama a 7. ötéves tervidőszak éveiben 4,51. a szemes kukoricáé pedig 4 ,43 tonna volt. Az efsz-ek többsége zöldség-, gyümölcs- és szőlő-, valamint tej- és hústermelésre szakosodott. A járásban például a tehenek átlagos évi tnjelékenysége a műit évben 4 ezer 155, az efsz-ekben 4 ezer 240 literes volt. 4- 4 4-'Az efsz-ek 1984. szeptember 29-én megtartott járási konferenciáján megválasztották az SZFSZ 40 tagfi járási bizottságát, valamint 5 tagú ellenőrző és revíziós bizottságát. A járási bizottság első ülésén megválasztották a 9 tagú elnökséget; a járási bizottság elnökévé Cyril Morav- Cík agrármérnököt, titkárává pedig Stefan Vagnnda agrármérnököt választották. A járási bizottság 1905 márrinsl második ülésén az SZFSZ Járási bizottságának elnökévé Stefan Balážik agrármérnököt választották. Az efsz-ek járási konferenciája óta a járási bizottság öt. az elnökség kilenc, az ellenőrző és revíziós bizottság pedig négy alkalommal ülésezett. A járási . bizottság üléseinek napirendjén tübhek között az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és a szövetkezeti földművesek komplex gondoskodásáról szóló jelentés, a mezó'gazdaság tökéletesített irányítási rendszerének, a járási bizottság fő irányainak, az efsz-ek gazdálkodása eredményeinek és az új tervfeladotok, a mezőgazdasági mnnkák politikai-szervezési intézkedéstervezotének megvitatása, valamint a szövetkezeti munkaiskola, a szövetkezeti földművesek kezdeményezésének és a szocialista versenyek értékelése szerepelt. A járási bizottság apparátusának — amely a titkárból, az I. és II. politikai dolgozóból, a gazdasági ügyek intézőjéből és személygépkocsi vezetőjéből tevődik össze — munkáját az efsz-ek járási konferenciáján megválasztott öt szakbizottság is elősegíti, amelyok üléseikre rendszerint meghívják a járási mezőgazdasági igazgatóság és az illetékes efsz-ek képviselőit. Tekintettel a járási bizottság különleges szerepére —a Bratislava-vidéki járás egységes földműves-szüvetkezetei mellett az SZSZK fővárosához, Bratislnváhnz tartozó eísz-ek is a hatásköreim tartoznak — az idén várhatóan megvalósul egy régebb! gondjuk; a politikai dolgozók számát három főre gyarapítják. 444 Az SZFSZ járási bizottsága rendkívül nagy figyelmet szentel a szocialista versenyek kritériumai kihirdetésének és a versenyek kiértékelésének. Már jól bevált forma az SZFS2 járási bizottsága és a járási mezőgaz daság! Igazgatóság vándorzászlajánal elnyeréséért folyó versenymozgalom főleg a legjobb minőségű tej, az ara tási és az őszi mezőgazdasági mun kák esetében. A szocialistaverseny -mozgalmat egy külön bizottság irá nyitja és értékeli. A már említetteket kívül évente meghirdetésre kerül i környezetszépítésre és a takarmány begyűjtésre, valamint a szövetkezel munkaiskola legjobb üzeme, haliga tója. előadója és vezetője cfm elnye résére hivatott szocialista verseny, i járás: h’zotfság már három éve szer vezi az alapszervözntek számára mcj hirdetett szocialista versenyt a lej tevékenyebb bizalmiért, a komplex ésszerűsítő és szocialista brigádért. i A járási bizottság a munkaRezdeményezés kibontakoztatására évente — : saját forrásokból — mintegy 160— 200 ezer koronát fordít. ♦ 44-Az efsz-ekben 2B4 szocialista brigád 5 ezer 726 tagja versenyez, ebből 99 brigád a megtisztelő cfm elnyeréséért. Hetvennégy dolgozó viselője az arany-, 539 az ezüst-, 1 ezer 988 pedig a bronzéremnek. Az egy- ■ séges földmfives-szövetkezetekhen ugyanakkor húsz komplex ésszerűsítő brigád 237 tagja tevékenykedik, három efsz kapcsolódott he „A szocialista munka szövetkezete“, öt kollektíva pedig „A szocialista munka úttörője“ versenymozgalomba. Az újítók és a feltalálók száma 172 fő. A 7. ötéves tervidőszakban a benyújtott újítási javaslatok száma megközelítette az ötszázat, ebből 439-et valósítottak meg a gyakorlatban. Az újftásbk megvalósítása eredményezte társadalmi haszon értéke elérte a 7 millió 700 ezer koronát. 4-4-4-A 22 élenjáró mezőgazdasági nagyüzem felhívásához a járásból 11 efsz csatlakozott; ebből hat efsz a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére, öt efsz pedig a korábbi években bekövetkezett lemaradások mérséklésére. A Nyugat-szlnvákiai kerület élenjáró' gabonatermesztő mezőgazdasági nagyüzemeinek a CSKP XVTI. kongresszusa és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére tett felhívásához eddig öt egységes földműves szövetkezet csatlakozott. ■f-f-f A járási bizottság ugyancsak nagy gondot fordít a tagság képzettségi szintjének emelésére, jelenleg a munkásfoglalkozású állandó dolgozók 05,1 százaléka rendelkezik szakképzettséggel. A szövetkezeti munkaiskola 1985/1980-os évfolyamába az állandó dolgozók 55 százaléka kapcsolódott be. A forradalmi hagyománvok emlékszobája öt efsz-ben található meg, a szövetkezeti krónikát rendszeresen nyolc efsz-ben vezetik. Az SZFSZ járási bizottsága 1985-ben rendezte meg Az efsz-ek kulturális napját, amely a szövetkezeti tagság körében rendkívül nagy visszhangra talált. 4-44 Ä szövetkezeti tagokról való gondoskodás keretében a 7. ötéves tervidőszakban a kulturális- és szociális alapból évente — egy tagra számítva — 1 ezer 080 koronát használtak fel. Gyakorlatilag minden efsz-ben van üzemi étkezde, ahol naponta átlagosan 4 ezer 580-an, a mezőgazdasági munkacsúcsok idején pedig 5 ezer 240-en használják ki a lehetőségeket. A tagság igényeit 660 lakásegység elégíti ki, további 28 lakásegység kivitelezése jelenleg van folyamatban. Az efsz-ek kölcsönök folyósításával, valamint a szállítás és gépek biztosításával támogatják az egyéni lakásépítést. A járási bizottság példásan gondoskodik a szövetkezeti tagok üdültetéséről és gyermekeik pionfrtáborokban történő elhelyezéséről. Például a múlt évben a hazai üdüléseken 350- en, a külföldi üdüléseken 323-an, a pionirtáborokban pedig 925-en vettek részt. Az egységes földműves-szövetkezetek nagy gondot fordítanak az alacsony nyugdijak kiegészítésére. Ez az összeg évente meghaladja az 1 millió 766 ezer koronát. 4 4 4 Az SZFSZ alapszervezeteinek kiépítése a járásban gyakorlatilag az 1981 -1983-as években valósult meg. A húsz alapszervezetben 98 részlegbizottságot és 285 szövetségi csoportot alakítottak. Az alapszervezetekben a szövetségi tevékenység globálisan ugyan pozitívan értékelhető, de még vannak kiaknázatlan lehetőségek. 444-Az SZFSZ Bratislava-vidéki járási Bizottsága tevékenységét az efsz-ek X. országos kongresszusa, a CSKP KB 11. ülése, a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak következetes végrehajtása 1 T&• nyitja. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának javaslatára számos intéZKff[ dóst fogadtak el, amelyek a szüvet- I ségi tevékenység további eredmé■ nyességét szorgalmazzák, i STEFAN VAGUNDA agrármérnök, i az SZFSZ Bratislava-vidéki járási Bizottságának titkára és BARA LÁSZLÓ agrármérnök, a Szabad Földműves főszerkesztője
