Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
s AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI Es éieimezésügyi minisztériumának hetilapia 1986. május 31. к 22. szám ★ XXXVII. évfolyam ★ Ага 1,— KCs A feltételek megteremtésével Irta: Július Varga, a CSKP KB tagja, a KB osztályvezetője Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa rendkívül nagy figyelmet szentelt az élelmiszer-termelés növelésének és a lakosság élelmezése biztosításának. Méltatta a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumnak a társadalom fejlesztésében és a népgazdaság további megszilárdításában az utóbbi 15 évben, főleg a 7. ötéves tervidőszakban betöltött állandósuló feladatát. Teljesült a CSKP XIV. kongresszusának az a feladata. amely az élelmiszer fogyasztás saját forrásokból történő növelését szorgalmazta, s megvalósult a CSKP XV. és XVI. kongresszusának azon irányvonala, amely a szemesek termelésében való fokozatos önellátás elérésével és az élelmiszer termelésben való önellátás ■övelésével számolt. A mezőgazdasági termelés az utóbbi tizenöt évben egyharmadávol. az élelmiszer-ipari termelésé pedig több mint 50 százalékkal növekedett. Önellátásunk a hetvenes évek 80 százalékos szintjéről fokozatosan 95—97 százalékra nőtt. mindamellett húsból, tejből és tojásból — a fogyasztás növekedése mellett — teljesen önellátókká váltunk, jelentős sikerként könyvelhető el. hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben önellátókká váltunk a gabonafélék termelésében. Lakosságunk élelmezése egvre kevésbé függ a világpiac alakulásától Fz elsősorban a CSKP érdeme, s vezetése alatt az állami, gazdasági és társadalmi szervek, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari dolgozók becsületes, áldozatos munkájának köszönhető. Különösen az előző ötéves tervidőszakban értünk el jelentős előrehaladást. A CSKP Központi Bizottsága lebontotta és konkretizálta а XVI. pártkongresszus határozatait, s ezek valóra váltását rendszeresen ellenői-'Z- te. E tekintetben jelentős határkő volt a CSKP KB 1981. évi 4. ülése, amely megjelölte a bonyolult helyzetből kivezető utat. A komplex intézkedéstervezetek kidolgozásával és ezek fokozatos érvényesítésével lerakták a növénytermesztés gyorsabb Ütemű fejlesztésének alapjait, mint az önellátás növndésének döntő forrását és efóTeltéfnleit. Az állattenyésztés fejlesztését ugyanakkor a hazai takarmányforrásnk hatékony kihasználásához igazították. Néhány belteriesítő tényező, főleg a növényvédő szerek, a műtrágyák és a fehérjetartalmú takarmányok behozatalának mérsékelését és az üzemanyag fogyasztás lényeges csökkentését a mexőgazdaság belső tartalékainak gvors ütemű mozgósításával és felhasználásával kellett megoldani. Tnhhek között ezt a célt szolgálták a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének alapelvei is. A pozitív eredmények eléréséhon és a tervfeladatnk teljesítésében ki kell emelni azt az igyekezetei, amely az intenziiikálás kulcsfontosságú kérdéseinek megoldására, az anvagi műszaki feltételek megteremtésére, valamint a tudnmánvns-míiszaki ismeretek gyors ütemű és a tökéletesített irányítási rendszere érvénvesítésére irányult. A mezőgazdasági termelés nem egészen 19 százalékkal növekedett, s a növénytermesztés megközelítőleg kétszeresen gyorsabb ütemű növekedésével sikerült elérni a kívánatos szerkezeti változásokat, valamint javítani a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot. A t34 milliárd korona értékű beruházásokkal jelentős mértékben növekedett a mezheazriaság anvagi műszaki bázisa. Mindkét főágazatban javult a genetikai alap kihasználása, az újnemesítésü fajtákkal rendkívül jó eredményeket értek el Tovább javult a mezőgazdaság szakképzett káderekkel való ellátása, nőtt a mezőgazdasági nagyüzemeknek a társadalmi igények kieléeítésével kapcsolatos önállósága és felelőss>>p A termelés jövedelmezőségének megkétszereződésével jelentős mértékben megerősödött a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete, s ezáltal a [ termelés további fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése és a saját forrásokból származó jutalmak növekedése. Az elért eredményekkel, a kivitel növekedésével és az importigényesség csökkentésével a mezőgazdaság is hozzájárult külkereskedelmi fizetőképességünk javulásé hoz. A feladatok sikeres teljesítése azonban nem vezethet önelégültség hoz. A 7. ötéves tervidőszak felndalai teljesítésének aprólékosabb értékelése megmutatta, hogy az esetek többségében a könnyen felhasználható tartalékokat mozgósították, hngv továbbra sem értek el kellő eredményt az intenzifíkálás döntő jelentőségű tényezőinek, főleg a tudományos műszaki ismeretek kihasználásában és a termelés anvagigényességénnk csökkentésében. Számos mezőgazdasági özemben és az irányítás különböző fokain gyakran nagy ellentmondás tapasztalható a párt irányvonala, a társadalmi szükségletek és a tervelőirányzatok között az egyik oldalon, hozzáállásuk és a feladatok teljest- | tése között a másik oldalon. Számos vonatkozásban nem sike- 1 rült eleget tenni az elvárásoknak. A növénytermesztésben főleg a cukor- | répa. a burgonya, néhány ipari no- I vénv és a zöldségfélék esetében, j Több egységes földműves szövetkezetben és állami gazdaságban nem teljes mértékben használják ki a föld alapot, s nem tudják kellőképpen értékelni az anvagi befektetéseket. A források különböző fokú kihasználása uz előidézője a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában előforduló nagy különbségeknek. Ezidáig nem sikerült lényegesen csökkenteni a mezőgazdasági termelés alap-, anyagos energiaigényességét, valamint az I élelmiszer termelés költségeit. E tö- | kéletesítntt irányítási rendszer pozi- ; tív hatását gyengíti a gyakorlati érvénvnsilés következetessége. Továbbra is az adminisztratív módszerek vannak túlsúlyban, hiányzik az ágazatok közötti kapcsolat, problémák merülnek fel a leszállított termelőeszközök minőségével és megfelelő kihasználásával, nem élünk kellőképpen a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségekkel és a dolgozók irányításban való részvételének elmélyítésével. Az említett gyenge pontok még jobban kirajzolódnak a lakosság élelme zésével kapcsolatban. Amint ez a CSKP KB 11. ülésének és а XVII. pártkongresszus határozataiból is kitűnt. a küzélelmczéssc! kapcsolatos politikát úgy kell irányítani, hogy az élelmiszer-fogyasztás szintje ossz hangban iegven az egészségügy, követelményekkel. A mezőgazdasági termelést úgy kell továbbfejleszteni, hogy a minőség szüntelen javításával а Я. ötéves tervidőszak végén teljes mértékben biztosítani lehessen az egy lakosra számított évi 88 kilogrammos hús . 255—265 kg-ns tej- és tejtermékek-, a 92 kg-os zöldség- es a 88 kg ns gvümölcsfngyasztást. Tovább kell szilárdítanunk az öncllátottságnt. mert még elég jelentős a fehérjetartalmú takarmányok, a növényvédő szerek és a gépek behozatala. Lényeges előrehaladást kell elérni a termelés intenzifikálásában. Azon országok közé tartozunk, ahol kiesi a földterület nagysága, egy lakosra számítva mindössze 0.44 hektár me zőgazdasági. ebből 0,31 ha a szántó terület. Ugyanakkor a mezőgazdasági terület jelentős részét erózió és ipari szennyeződés fenyegeti Hatékonyabban kell leküzdeni a talaj termőképességének stagnálásával és osetle ges csökkenésével kapcsolatos akadályokat. jelentős feladat a mezőgazdasági termelés anyag-, energia- és beruházásigényességének csökkentése. A mezőgazdasági termelést a jövőben extenzív úton már nem lehet továbbfejleszteni. A hatékony intenzifíkálás elérésé(Folytatás a 2. oldalon) A szarvasmarba tenyésztés fejlesztésének elengedhetetlen követelménye a szaporodásbiológiái feltételek megteremtése. valamint az elhullások csökkentése. E kettős követelménynek megfelelő emberi hozzáállás tapasztalható a sumerjai (Sainorin) Kék Duna Efsz korszerű bnrjúneveldéjében Kontár Gyula felvétele Elismerés a jól végzett munkáért Ünnepi aktívára került sor a közelmúltban Cíferben (Trnavai járás), amelyen a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozói vettek részt. A rendezvény kettős küldetést teljesített: egyrészt sző esett a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum eredményeiről a Nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt ötéves tervidőszak során, valamint az idei év igényes feladatúiról, másrészt a komplexum legjobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemei es dolgozói átvehették a CSSZSZK kormánya és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága elismerő oklevelét, illetve A szocialista munka úttörője, A mezőgazdaság és élelmezésügy érdemes és kiváló dolgozója részortkitüntetéseket. Az elnöki asztalnál egyebek között helyet foglalt Ján Sabik. az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese, Ivan Knotek, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára, Jaromír Algayer, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője, valamint más kerületi mezőgazdasági vezető dolgozók és párffunkcionáriusok. Ünnepi beszédet jaromír Algayer mondott, s a beszéd több gondolatai — tekintettel, hogy egy ötéves tervidőszak eredményeinek összegezéséről volt szó — méltán ide kívánkoznak. Algayer elvtárs először a növénytermesztésben elért eredményekről szólt. Elmondotta hogy a 7. ötéves tervidőszak során 9.3 százalékkal növekedett a bruttó mezőgazdasági termelés a kerületben, ebből a növénytermesztésé több mint 12 százalékkal. A gabonatermesztés területén pél dául olyan eredménnyel — 12 millió 52 ezer 900 tonna — dicsekedhetnek a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági ü7,emek, amely eléri egy átlagos esztendő országos gabonatermesztési produkcióját. Megtudhattuk .továbbá hogy a szemes kukorica termelésében viszont nem sikerült elérni a kitűzött tervet a kerületben, ugyanakkor lencséből és szójából — egyes élenjáró szövetkezeteknek, mint például a léginek (Léhnice) és a keszegfalvinak (Kameniüná) köszönhetően — csak az elmúlt évben ötezer, illetve 3- ezer 30U tonnát termeltek Algayer elvtárs a továbbiakban leszögezte, hogy növelni kell a cukorrépa termesztés és az egyéves takarmánynövények, főleg a silókukorica termeszlésének hatékonyságát. Ezután az állattenyésztés eredményei kerültek skoba. Mindenekelőtt azt tudhattuk meg. hogy a 7. ötéves tervidőszak során tovább folytatódott a stabilizáció ezen a téren. A két legfontosabb területen — a sertés- és a marhahústei melésbon — a kerületben éppen az említett időszak során érték el a legjobb eredményt, miközben főleg a sertéshús termelési önköltsége csökkent jelentős mértékben. Ezek az eredmények nagyban hozzájárultak a piac ellátásának javításához. A tejtermelés terén Is túlteljesítették a tervet a kerület dolgozói. A tehenenkénti évi tejési átlag elérte a 3 ezer 865 litert, sőt egyes járásokban — a Dunaszerdaiielyi (Dunajská Streda), a Trnavai vagy a Bratislava-vidéki — a négyezer litert is. Mindent összevetve: a bruttó mezőgazdasági termelés érteke a Nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt ötéves tervidőszak során elérte a 80 milliárd koronát, ami 20 milliárddal több, mint a 8. ötéves tervidőszakban volt. A tiszta jövedelem megha(Folytatás a 2. oldalon) A föbeszámntót jaromír Algayer tartotta A kitüntetettek érdemeit ján Šabik miniszterhelyettes méltatta A Lúcsi Efsz képviseletében Bartai Ferenc elnök vette át az elismerő oklevelet
