Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-24 / 21. szám

1986. május 23. .«ÍZARAD FÖLDMŰVES fásokért „Közeledett 1931 pünkösdje. A május virágba borult már, de a Kisalföldön sztrájkra lobbant a nyomor. A fiatalok jó része a sztrájkvidékről való volt, s amikor Száraz Jóska és kebelbarátja, Fehér Gabi bejelentette, hogy kimennek a ga­­lántai járásba, és részt vesznek a mozgósításban, felkészült az egész kórus. Ki az egésszel, fel Kosútra!“ lépett a párttagok sorába, maid 1934- ig Somorján (Samorín) végzett ille­gális pártmunka évei következtek számára. Az útja innént újra Brati­­slavába vezetett, s itt az illegális munka közben ismerkedett meg Lő­­rincz Lídiával, aki később felesége és harcostársa lett. Az élők sorából már elköltözött Lídia néni — akkor tizen­nyolc éves fejjel — a városi főtaná­csos házában szolgált, mint cseléd­lány. És ez alkalmasnak bizonyult ar­ra, hogy ttt folytassák az illegális pártmunkát. Mert még a „legjobb szi­mata" csendőrök, a legvérmesebb nyomozók és a legravaszabb besúgók sem számíthattak arra, hogy épp a városi főtanács házában sokszo­rosítják a kommunista röpiratokat. * * * Kiváló munkasikerekért MAGÁS SZINTŰ EU Már régóta élenjáró a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járá* Munka Érdemrenddel kitüntetett Lücsi (tát na Ostrove) Egységes Földműves-szövetkezete. Először az 5. ötéves tervidőszakban (ami­kor a magas állami kitüntetést is kapta), másodszor a 6. és most pedig a 7. ötéves-tervidőszakban elért kimagasló termelési ered­ményeinek és kezdeményezésének társadalmi elismeréseként, im­már harmadszor kapta meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bi­zottsága vörös zászlaját. Jól sikerült rajt (kovács) ban vetették. Tavaszi keveréket 250. takarmány- per. s további kilenc Slexa és Kertitox típusjelű répát 30, napraforgót 170. silókukoricát pedig 413 permetezőgéppel végzik a vegyszeres gyomirtást hektáron termesztenek. Az utóbbinak százhatvan A kártevők elleni küzdelmet az agrokémiai válla­­hektáron őszi keverék az előveteménye. melynek lat folytatja, zöldetetés céljából történő betakarítása folyamat­ba « a я Az áIlami KazdasfiB műszakilag és szervezésileg A porhanyós. föl ..megvetett . de szaraz mag- is alaposan felkészült az évelő takarmányok és ágyban nedvességre vár a mag. A rendkívül csa- a rétek első kaszálására Mófus utolsó hetében padékszegény április után vigasztalást hozó volt megkezdik a 707 hektáron termesztett évelő ta­­a málus elején megérkező, csendes, áztató eső. karmányok szenázsdását. Három gépsort állítot­­• ... és az öntözőberendezések? tak össze. Mindegyikben két rendrevágó és további — Csak részben üzemképesek. Az otrokocst két önláró kaszálógép van valamint két forgató (OtrokoC) részlegen levő kétszáz hektárt behálózó és hat szállítóiármű. A külön-külön csoportokban esőztetőberendezés kifogástalanul működik. A dolgozók körében első ízben alkalmazták a bri­­méhi (Vőelince) öntözőberendezésről két észtén- gádszerű munkaszervezési és iavadalmazási for­azonban az üzemeltetési idő lejárta után Is lép- ugyanilyen módszerrel próbálják fokozni a mun­­ten-nyomon meghibásodik Folyamatos kihaszná- ka termelékenységét, és minőségét. A mintegy ben Michal Hreüo irányításával eev tíztagú öntő- osztva) 12 rotációs kaszálőgéppel, ugyanennyi zőcsoportot bíztak meg a berendezések működte- szénaforgatóval, illetve felszedőkocsival és a szá­­tésével. natárolókban segédkező félszáz dolgozóval szeret-A soron következő munkafolyamatok a növény- nék ideiében és ió minőségben fedél alá menteni védelemmel kapcsolatosak. Két Globál, két Huni- a rétek fütermését. (—rosl Szándékosan kezdtük írásunkat ez­zel az idézettel, amelyet Balogh Ed­gár Hét próba című könyvéből vet­tünk. Ugyanis már tény-voltából ere­­döen is ez a korról szóló-tudósító krónikák ismertebb része. De pörges­sük csak vissza a filmszalagot egy ember emlékezése segítségével, és úgy közelítsük meg 1931 véres pün­kösdjét, hogy aztán tovább folytat­hassuk. * * * Időskorban bizonyos felfogás sze­rint jelentőségüket vesztik a szüle­tésnapok. Azt mondják, hogy aki túl­jut a hetvenen, az a jelent a minden­napi közérzettel méri, s az elszállt idő, a hajdani aktivitás . megannyi tárgyba, dokumentumba, régi-régi fényképek sarkába húzódva hirdeti mindazt, ami értelmet adott és ad a szenvedésnek és a küzdelemnek. Fe­hér Gábor — bár többször figyelmez­tet, hogy nevét csak Gabi bácsinak írjam — számára ez több annál. Ezen a napon ugyanis nemcsak 74. szüle­tésnapja, hanem párttagságának 55. évfordulóját is ünnepelte. Családi háza ajtaját kenetteljesen, úgy nyitom meg, mintha forradalmi zarándokhelyre térnék, ahol Fehér Gábor megrokkant fizikai erőnlétét feledtetni tudja szellemének frisses­sége. és még valami, amit róla min­denki tud, az emberi tisztaság, a pár­tosság, ez a diadalmas magatartás, amely időt álló, s amt még a megfá­radt, beteges testnek is méltóságot ad. Képtelenség lenne elmondani a számtalan dobozba szánt kitüntetés — köztük legfényesebben a Munka Ér­demrend ragyog, melyet 70. születés­napja alkalmából kapott —, emlék­plakett és díszes oklevél történetét, ami az idős férfi küzdelmes életútját napjainkban is beragyogja. Az emlé­kek? Mintha alagúton kellene átmen­ni, amely néhol vaksötét, másutt meg tündöklőén ki van világítva. * * * Beszélgettünk, és szavat nyomán mintha a történelemkönyvek, króni­kák sárguló lapjai elevenedtek volna meg. És kortársakat, elvtársakat idéz­tünk meg, akiknek a neve többet je­löl önmaguknál: sorsokat, világokat képviselnek ezek a nevek, emberek. Fehér Gábor 1912. május 13-án szü­letett a Dióspatenyhoz JOrechová Po­­tôň) tartozó Agerdőben. Nem hiába mondják, hogy a gyermekkor évet, élményét, esetleges megpróbáltatásai egy egész életen végigkísérik az em­bert. így van ez az 6 esetében is, de sok száz, sok ezer harcostárs eseté­ben is, akiket egyazon döntő ellent­mondások vezettek el a párthoz, a harcos tiszta és embert eszmékhez. Négy gyermek közül a legfiatalabb ő volt a családban. Édesapja béres­ként tenaette életét a Simon-féle bir­tokon. Ötéves korában meghalt az édesanyja, s az ínszakajtó munka kö­vetkeztében édesapját sem kímélte a betegség: fél teste megbénult. így került Fehér Gábor Mezőberénybe, Magyarországra — lelencként — egy családhoz: tovább nyomorogni. Hi­szen „jótevőitől“ fönntartóitól — hiá­ba dolgozott egész nap~ jóformán még csak a legfontosabbat, a létmini­mumot sem kapta meg, a szülői sze­rétéiről nem is beszélve. Tizenkét éves korában pék-, majd borbélyinas­­nak szegődött. Tehát már eszmélésé­­nek első esztendeiben megkezdődött számára a küzdelem. A József Attilá­ra emlékeztető riasztó szegénység, igazi proletárnyomor — ez számára a gyermekkor. De a kitörni vágyás ugyanekkor elemi erővel jelentkezik. A családi melegség, a testvéri szere­tet hiánya nem hagyta nyugodni. E- zért hazatért, Vez.ekénybe JVozo­­kanyj került. Rátalált édesapjára is, akt koldulással tengette életét, s 1929-ben aztán meghalt. Fehér Gábor ekkor a Felsöszelihez tHorné Sallby) tartozó Dbaöspusztára járt napszám­ba. Ezt követően Brattslavába vitte őt az út la. ahol egyik bátyjának volí cipömöhoiye. Segítséget remélve ко pogtatott -be hozzájuk és dolgozn, akart náluk, de onnént Is elutasítot­ták. Szülők, testvérek és munka nél­kül bolyongott hát a nagyvárosban — egyedül. És így, ilyen körülmények között ismerkedett meg 1930 telén a Grössling utcai — a mat Vörös Had­sereg utcája —, munkaközvetítőben Száraz Józseffel. Január 5-én kaptak munkát: havat hánytak. Száraz Jó­zsef már akkor is komszomoltsta volt, megbarátkoztak, és ó vitte el Fehér Gábort a Vörös Szakszervezet Duna utcai székhazába. Itt az isme­retlenek között is otthonára, család­jára talált. Hiszen az emberek úgy viszonyultak itt egymáshoz, mint egy nagy család tagjai. •. Kemény, de mindenképpen hasznos iskolának bizonyult az úgynevezett „Major-Iskola“ — mondotta Fehér elvtárs. Major Istvánra emlékezve Fotó: Kontár Gyula A férfivá érés és az eszmei érés időszakában — a Komszomol tagja­ként — ismerkedett meg Major Ist­vánnal és Steiner Gáborral. Fehér Gábor ma is büszke arra, hogy az illegális pártmunka mellett megszállott terjesztője lett az Üt és a Munkás című folyóiratoknak. Elv­társat tisztelni kezdték széles körű tudásáért, elméleti munkásságáért, rendkívüli vitakészségéért, ritka pu­ritánságáért és segítőkészségéért, a­­mi azok felé Irányult, akiknek tevé­kenységét hasznosnak, támogatásra méltónak tartotta. Ezerkllencszázharmincegyben Fehér Gábor Száraz Józseffel, Balogh Ed­gárral, és Gejer Józseffel azt a fel­adatot kapta a párttól, hogy alakít­sák meg a Vörös Barátság elnevezé­sű, legális munkásszervezetet, mely­nek feladata a magyar ajkú fiatalok szervezetbe tömörítése, nevelése volt. A szervezet egyik kulturális rendez­vényén volt alkalma Fehér Gábornak találkozni Egon Ervin Klsch-sel is, a neves kommunista újságíróval, a száguldó riporterrel". A kosüti véres eseményeket köve­tően útja Komáromba, Lakszakállasra (Sokolce], majd Tallósra JTomaSiko­­vo) vezetett. Az utóbbi két község­ben megalakította a Komszomolt, il­letve a Vörös Szakszervezet ifjúsági csoportját. Az illegálisan végzett munka ével , egyre inkább a tudatos, pártos maga­­r tartást érlelték meg benne. 1931-ben A Šafárikovňi Áriami Gazdaságban a tavaszi munkák második menetét is rövidesen befelezik. Az eddig elvégzett munkákról Szabónál Zoltán növénytermesztési ágazatvezető adott összefoglaló tájékoztatást: — Csupán március 7-én indíthattuk el a vető­­gépeket. A 260 hektárnyi tavaszi árpa után a szemes kukorica vetését készítettük elő nagv alapossággal, ötszáz hektárral vagyunk az IKR taggazdasága, s egyben körzeti irányítója, a lé­­nártfalva! fLenártovcel és a sajőgömörl fGemerl szövetkezettel kibővített csoportban. Az IH Cyclo 800-as vetőgéoet három műszakban üzemeltettük. Vojtech PauCo, Ián Murfn és Viliam Bunda 80— 100 hektáros napi teljesítményt értek el. de még lgv sem sikerült valamennyi termelő félnek a ked­vében iárni. tudniillik mindenki egyazon időpont­ban akarta igénybe venni a gépet. Végülis május 4 én az utolsó táblán ’s földbe került n vetőmag. A cukorrépát — 380 hektáron — két műszak (Vlfanyj költözött, s a volt Sellyét (Sala) járásban a Komszomol alap­szervezetek megalakításán fárado­zott. Hitler uralomra futása után a fa­sizmus elleni harc szervezése lett a párt, s az ö fő feladata is. A CSKP Központi Bizottsága Steiner elvtársat bízta meg azzal, hogy Dél-Szlovátká­­ban a kelet-szlovákiaihoz hasonló tüntetéseket szervezzen. Steiner Gá­bor Tornác (Trnooec) községet java­solta a tüntetés színhelyéül, melynek élén Poszpis József személyében kom­munista bíró állott. A köztársaság megmentésére irányuló, internaciona­lista szellemű manifesztáció előké­szítő bizottságában Poszpis József, Száraz Vendel, Molnár József, Pope­­lák István, Kosztyik István, stb. neve mellett ott szerepel Fehér Gáboré is. * * * A magyar megszállást követően a Horthy-féle fehér terror alatt a kom­munista jelző megbélyegzően hatott. Házkutatást követően — a szalma­zsákban megtalálják pártignzolványát — letartóztatják, majd a hatóságok csendőrt felügyelet alá helyezik. En­nek ellenére Hübs Sámuellal, Blahó Károllyal — érsekújvári JNové Zám­ky! kommunistákkal —, Poszpis Jó­zseffel Bakán, Nagy megy eren (Galo­vo), Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), Gabííkovóban, Eperjesen JJahodná), Nyárasdon (TopoTniky), Vásárát on (Trhové Mýto) sztrájkokat szervez­nek. Mondok Gábor irányításával pe­dig rendszerellenes politikai előadá­sokat tartanak, a hiénák bosszújától azonban — korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint — gyakran menti meg öt és társait Bajcsi Zsilinszky Endre kommunista országgyűlési kép­viselő. A végzet hatalma azonban 1944-ben őt is utoléri. A nagylgmándl, majd a komáromi Csillag erődben rabosko­dik. A több hónapos letartóztatás után, az Auschwitzié Irányitottt ha­­lálmenetből sikerül megszöknie. Ka­landos bújkálások után Farkasára visszatérve az első szabad tavasz le­heleté fogadja. A felszabadulást követően a Chebl járásban dolgozott szakszervezeti ve­zetőként, majd a februári győzelmet követően a dunaszerdahelyi Járást pártbizottság titkáraként aktívan részt vett a mezőgazdaság szocialista átépítésében. Hosszú éveken keresz­tül tevékenykedett politikai dolgozó­ként a Nyárasdi és a Nagymegyeri Állami Gazdaságban, s megromlott egészségi állapota következtében a járási építkezési vállalat üzemi párt­­szervezetének elnökeként vonult nyugállományba, a mozgalmi élethez azonban napjainkig hti maradt. Utazásaim során sehol sem éreztem olyan gyógyítónak a csendet, olyan Ünnepélyesnek a békét, mint Fehér Gábor tenyérnyi kertjében. Szülőfa­lumból, Dióspatonyból félárvaként in­dult az akkor még nem sejthetett szolgálatra, hogy aztán a megélt események terhével térjen vissza e kelmefinomságú, nedvdús élettel telített tájra — a szülőföldre. Csiba László Nos. a lúcsiak —, akik hangyaszor­galmukról, élenjáró közös gazdálko­dásukról, szívós célratörésükről köz ismertek, — ezúttal is kiválóra vizs­gáztak. Igaz, nem nagy kiterjedésű közös gazdaság az övék — 1525 hek-' tár mezőgazdasági földterülettel s 248 állandó dolgozóval —, ám rend, fegyelem és jó közösségi szellem uralkodik benne. A vezetők, szakem­berek és dolgozók jól ismerik egy­más erényeit, szokásait, szakmai-po­litikai felkészültségét. Ilymódon az egymásra hatás Is hatványozottabb. Amellett bátrak, kezdeményzőek. Kezdeményezésük kicsűcsosodása­­ként tjadd említsük, hogy azon 22 élenjáró mezőgazdasági üzem közé tartoznak, amelyek nemcsak vállal­ták — a Csebszlövákía Kommunista Pártja XVII. kongresszusának tiszte­letére —, hogy a 7. ötéves tervidő­szak társadalmi elvárásait (mutatóit) teljesítik, hanem felhívással fordul­tak hazánk mezőgazdasági üzemeinek dolgozóihoz is, hogy kövessék példá­jukat. A nagy horderejű, széleskörű visszhangra talált felhívást összesen 159 mezőgazdasági üzem dolgozói fo­gadták el. A lúcsiak természetesen teljesítették, sőt túlteljesítették ez irányú, szocialista hazafiságról ta­núskodó, önként vállalt kötelezettsé­geiket. Az ötéves tervidőszakban sze­mesekből 3 ezer 095, cukorrépából 3 ezer 139, napraforgóból 200, húsból (ebben nincs benne a baromfihús) 240 tonnát, tehenenként! éves átlag­ban 4 ezer 543 liter tejet értékesítet­tek terven felül. A tervezett hektá­ronkénti nyerstermelési értek 27 ezer 100 koronával szemben 30 ezer 095 korona volt; amellett a tervezett nyereséget Is magasan túlteljesítet­ték. Ha azt vizsgálgatjuk, hogy a kiváló termelési-gazdálkodási eredmények elérésében (az ötéves tervidőszakban elértről van szói), kié a legfőbb ér­dem, erre vonatkozóan a válasz a következő: mindkét termelési főága­zat dolgozóié, a szakembergárdáé, a gazdaságvezetésé, az élen Bartal Fe­renc efsz-elnökkel, aki 31 éven át töltött be elnöki tisztséget, 4 éven át (ezt megelőzően) pedig agronómus­­ként állt helyt. Talán nem veszi a kedves olvasó szerénytelenségnek, hogy Bartal elvtárs három év alatt a járás gazdaságilag és politikailag egyaránt elmaradott nádasát (Trste­ná na Ostrove) szövetkezetét Is rend­behozta, tagsága közreműkdésével. Ami a lúcsi szövetkezet növényter­mesztési főágazatát Illeti, feltétlenül említést érdemel, külön is, két szo­cialista brigád. A bronzérmes trakto­rosbrigád vezetője idős Veréb László; az ezüstérmesé viszont Bartal Jenő — ez utóbbi közösség a szárítóüzemben tevékenykedik, példamutatóan. Mind­amellett a többi növénytermesztési dolgozó is derekasan helytállt. Épp­úgy az állattenyésztők s az egész tagság. Mindanyiukat az a tudat és felelősségérzet fűtötte, amely a felhí­vással kapcsolatban reájuk háruló feladatok teljesítését illeti. Az meg már a gazdaságvezetés, a szakembergárda erénye, jő tulajdon­sága, hogy megfontolt, következetes, mind az Irányításban, mind a munka­­szervezésben, mindpedig az ellenőr­zésben. Az állattenyésztésben negyed­évenként értékelik az eredményeket, s a felszínre kerülő fogyatékosságo­kat a lehető legrövidebb időn belül kiküszöbölik. Ugyanez a helyzet a növénytermesztésben is, ahol a mun­kacsúcsokra összpontosítanak. A fel­adatok személyekre, csoportokra, bri­gádokra méretezettek. Különös fi­gyelmet fordít a gazdaságvezetés ar­ra, hogy a tervteljesítéshez az előfel­tételek is adottak legyenek. Hadd il­lusztráljuk ezt egyetlen példával; az állatállomány takarmányellátásáről a szövetkezet gondoskodik; például a szántóterület 18,6 százalékán termesz­tenek lucernát, összesen 220 hektá­ron. Emellett más takarmányforráso­kat is jól hasznosítanak. S természe­tesen a zootechnika! szolgálat is pél­dásan végzi a dolgát. Az meg a sokéves tapasztalattal rendelkező Zsilinszky István üzem­gazdászt dicséri, hogy példás rend és pontosság tapasztalható a nyilván­tartásban, a bérgazdálkodásban, az anyaggazdálkodásban stb. A nyeresé­ges közös gazdálkodásnak a jó elő­feltételeit nemcsak műszakilag Igye­keznek megteremteni, hanem szelle­mileg ts, mégpedig a céltudatos is­meretgyarapítással, a dolgozók kü­lönböző szaktanfolyamokon, üzemi oktatáson való részvételével ts. Hi­szen a szüntelen fejlődés, a kor pa­rancsa ezt. követeli. No meg az élvo­nalban maradás is... Sőt, azt is hoz­zátehetjük: a mostani, egyik legma­gasabb erkölcsi-társadalmi elismerés — a szövetségi kormány és az SZFSZ , KB vörös zászlaja is erre kötelezi mindannyiukat. * * * A vörös zászló ünnepélyes átadá­sán Štefan Ferencei miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságé­nak elnöke nagyra becsülte a lúcsiak 7. ötéves tervidőszakban elért kima­gasló eredményeit. Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára többek között azt emelte ki, hogy a lúcst szövetkezet — a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem közül — a leg­jobb eredményeket elérők között sze­repelt. A szövetségi kormány és az SZFSZ KB vörös zászlaját ünnepélyes külső­ségek között Štefan Ferencei minisz­ter és Cyril Moravfiík, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke adta át Bartal Ferenc elvtársnak, a szövetkezet el­nökének. Bartal elvtárs köszönetét mondott a magas erkölcsi, társadalmi elisme­résért, s arról biztosította a vörös zászló átadóit, hogy a lúcsiak a 8. ötéves tervidőszakban is megtesznek mindent az élelmiszer-önellátáshoz való példás hozzájárulás, az élvonal­ban maradás érdekében. (kovács)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom