Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-10 / 19. szám

1986. május 10. .SZABAD FÖLDMŰVES. Teles Réietazonosség, kölcsönös megértés A szovjet kormány meghívására április 24-e és 26-a között hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott Bohuslav Chftoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügy­minisztere. \ Bohuslav Chöoupeket fogadta Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, akik a szívélyes és elvtársi légkörű beszélgetés során tá­jékoztatták őt az SZKP XXVil. kong­resszusa határozatainak teljesítésével t kapcsolatos, a Szovjetunióban jelen- , leg folyó munkáról. Bohuslav Chíiou- ■ рек tárgyalásokat folytatott Eduard , Sevardnadzeval, az SZKP KB PB tag- , jával, szovjet külügyminiszterrel is. , Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok' ] fejlesztésének kérdéseit és az idősze- ; rű nemzetközi problémákat; vélemé­nyükről közös közleményt adtak ki. Megelégedéssel nyugtázták a szov­jet-csehszlovák kapcsolatok dinami­kus fejlődését. E kapcsolatok a mar­xizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elévülhetetlen a­­lapelveire épülnek, teljes összhang­ban vannak az 1970. május 6-án kö­tött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés­sel. Hangsúlyozták Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák találkozójának je­lentőségét a csehszlovák—szovjet testvéri barátság elmélyítése, a sok­oldalú együttműködés tökéletesítése szempontjából. A kétoldalú megálla­podások és a KGST keretében a köl­csönös kötelezettségek következetes teljesítése megfelel a testvérnemze­tek létérdekeinek, hozzájárul a két ország együttműködésének további fejlődéséhez, társadalmi-gazdasági ha­ladásuk meggyorsításához. Kijelentették, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben rendkívüli je­lentősége van az európai és a világ­béke megszilárdítása szempontjából a Varsói Szerződés tagállamai egysé­ge és összeforrottsága szilárdításá­nak, a Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésén kidolgozott külpolitikai irányvonal alapján. Leszögezték, hogy a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi helyzetben a fe­szültség fő forrása az USA agresszív militarista politikája, amely legköze­lebbi NATO-szövetségeseinek támoga­tásával kibontakoztatja a fegyverke­zési verseny újabb fordulóját, azzal a céllal, hogy megszerezze a katonai fölényt és rákényszeríthesse saját akaratát más országokra és népekre. Az USA szövetségeseinek bevonása az SDl-program megvalósításába, s e program kiegészítése a „csillaghábo­rúk“ európai változatával azt a célt követi, hogy megbontsák a stratégiai egyensúlyt és aláássák a nemzetközi biztonságot. Hangsúlyozták, hogy energikus ak­cióra van szükség az USA által foko­zott fegyverkezési verseny megállí­tása, a világűrre való kiterjesztésé­nek megakadályozása, az atomve­szély felszámolása és a leszerelésre való áttérés érdekében. Bohuslav Chftoupek a CSSZSZK kormánya ne­vében síkraszállt a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek évezred vé­géig való felszámolásának programja mellett, amelyet az SZKP KB főtitká­ra ez év január 15-én ismertetett. Úgy ítélték meg, jelentősen hozzá­járulna a háborús veszély elhárítá­sához, az európai és a világbéke megszilárdításához a Szovjetunió és . Együtt a tartós békéért, a leszerelésért, a szabadságért, a társadalmi haladásért Világszerte megemlékeztek a munkásszolidaritás nemzetközi ünnepéről, amely az idén ép­pen századszor emelte magasra azo­kat a zászlókat, amelyeket 1в86-Ьап Chicágóban a munkát, kenyeret kö­vetelő munkások vére festet# pirosra. A szocialista országokban a legjobb dolgozókat köszöntötték a munka ünnepén, a transzparensek a kong­resszusi határozatok teljesítésére szó­lítottak fel. A nyugati országokban a foglalkoztatottságért, a szociális jogokért, a fajüldözés ellen és a bő­kéért tüntettek a haladó erők. JdOSZKVA A szovjet főváros dolgozói a Vörös téren megrendezett felvonuláson a társadalmi-gazdasági fejlődés straté­giai meggyorsítását, a XXVII. párt­­kongresszus irányvonalának teljesíté­sét vállaló és megvalósító elkötele­zettségükről biztosították hazájukat, a párt- és az állam legfelsőbb veze­tőit, akik élükön Mihail Gor.bacsov­­val, az SZKP KB főtitkárával a Lenin­­-mauzóleum díszemelvényéről kísér­ték figyelemmel a felvonulást. A ki­emelkedően dolgozó munkások és szövetkezeti dolgozók, a párt érde­mes tagjai és külföldi vendégeli szintén innen nézték végig az ifjúság az üzemek és gyárak kollektíváinak a kisgyermekeikkel vonuló családok nak e vidám tavaszi menetét. BUDAPEST A Dózsa György úton a Hősök ten irányában haladt a magyar fővároi dolgozóinak felvonulása. A jelszavai a béke megőrzésére, az MSZMP XIII kongresszuán kitűzött feladatok tel jesítésére szólítottak fel. Kádár Já nos, az MSZMP főtitkára hagyomá nyos rádió- és tévényilatkozatába! egyebek közt a magyar nép testvér szolidaritásáról biztosította a több szocialista országot, a nemzetköz kommunista és munkásmozgalma mindazokat az erőket, amelyek a füg getlenségért, a szabadságért és a tár sadalmi haladásért harcolnak. SZÓFIA A bolgár fővárosban a dolgozó tízezrei vonultak a Szeptember ! térre a munka ünnepén. A mene élén az üzemek fiatal dolgozói, szocialista munka hősei és a legmí , gasabb állami kitüntetések viseli , haladtak, a zászlók és virágok érdi jében vonulókat Todor Zsivkov, \ BKP KB főtitkára, a párt- és az á . lám legfelsőbb vezetői, valamint S t országból érkezett külföldi vendége köszöntötték. A Szovjetunió kölcsönös moratóriumot szorgalmaz az USA európai övezetben levő köze­­pes hatótávolságú rakétáinak teljes ^ felszámolása, s ezzel megoldódna a v' harcászati-hadműveleti eszközök kér- " dése, amely eszközöket e térségben „ az amerikai Persingek és robotrepü- u lőgépek nyugateurópai telepítésére r' adott válasz keretében helyezték el. lí a A Szovjetunió és Csehszlovákia ki­­fejezi azt a meggyőződését, hogy az ^ atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltása hatékony gyakorlati lépést jelentene e fegyverek felszá­molása felé, s élesen elítélték az USA vezető köreinek felelőtlen poli­tikáját, amellyel meghiúsítják az t atomkísérletek leállításának egyedül- t álló lehetőséget, azt a lehetőséget, g hogy megteremtsék* a leszerelési fo- 1 lyamat reális alapjait. Az európai országok létérdekeinek 2 megfelelnek a legújabb szovjet javas- | * latok a hagyományos fegyverzetek I és fegyveres erők lényeges csökken­téséről beleértve az európai államok ‘ szárazföldi erőinek és taktikai légi­erejének összes alakulatait, valamint < az USA és Kanada Európában levő erőit. Ugyanezt a célt követi a vegyi ] fegyverek, és a gyártásukhoz szűk- ‘ séges ipari üzemek felszámolását ‘ szorgalmazó konstruktív szovjet ja­vaslat, melyet a genfi leszerelési kon- 1 ferencián terjesztettek elő. A Szov­jetunió és Csehszlovákia szerint ezek az új szovjet kezdeményezések lehe­tővé teszik egy vonatkozó nemzetkö­zi konvenció mielőbbi megkötését. A Szovjetunió kijelentette, teljes mér­tékben támogatja Csehszlovákia és az NDK, valamint Bulgária és Románia kezdeményezését a vegyi fegyverek­től mentes övezetek létrehozására Közép-Európában, valamint a Balká­non. A Szovjetunió és Csehszlovákia ha­tározottan elítélte a békés líbiai vá­rosok bombázását az amerikai légi­erő által. Hangsúlyozták, az USA- nak ez a közvetlen Líbia elleni — egy önálló, az ENSZ tagállama elleni — agressziója nemcsak a Földközí­­. -tenger déli térségében veszélyezteti . a békét, hanem azon túl is. Ismét , hangsúlyozták annak sürgető szüksé­­. gét, hogy ezt a térséget a tartós bé­­. ke és együttműködés övezetévé kell . változtatni. 1 Nyugtalanságuknak adtak hangot I a közép-amerikai feszültség fokozó­­t dása miatt is. Elítélték az USA táma­­• dásait Nicaragua szuverenitása ellen, 1 kinyilvánították szolidaritásukat a ni- 3 caraguai nép hősi harcával és síkra­­- szálltak a közép-amerikai helyzet t igazságos politikai rendezéséért. i A Szovjetunió és Csehszlovákia is­mét megerősítették azon szándéku­kat, hogy szilárdítani kívánják az együttműködést a külpolitikában, an­nak érdekében, hogy megakadályoz­zák/ a nemzetközi helyzet további éleződését. Síkraszálltak a Kelet és e a Nyugat közötti konstruktív párbe­­v széd folytatása, a nemzetközi ügyek­­,_ ben az enyhüléshez való visszatérés s mellett. i- A tanácskozás a testvéri barátság, a a teljes kölcsönös megértés és a né­­í- zetazonosság légkörében zajlott. Bo­huslav Chftoupek a CSSZSZK kormá­­i- nya nevében hivatalos csehszlovákiai i- baráti látogatásra hívta meg Eduard e Sevardnadzet. A meghívást köszünet­­is tel elfogadták. VARSÖ 0 n A lengyel fővárosban rendezett a központi ünnepségeken Wojciech Ja- r ruzelski, a LEMP KB első titkára, ál- r lamfő mondott beszédet! Elmondta, t hogy Lengyelországban már elmúltak E a legnehezebb évek, ám a válság kö- j vetkezményei még ma is érezhetők. e A két hónap múlva kezdődő X. párt- i kongresszussal kapcsolatban rámuta- ] tott, a tanácskozás kitűzi Lengyelor- ; szág fejlesztésének távlatait az év- j ezred végéig. BERLIN Az NDK fővárosának május elsejei i felvonulását Erich Honecker, a Né- : met Szocialista Egységpárt főtitkára köszöntötte. Az üzemek, gyárak dol­gozói a nemrég sikeresen lezajlott XI. pártkongresszus jegyében ünne­pelték május elsejét. A tizenöt éve meghatározott irányvonal töretlen fejlődést biztosított az ország szocia­lista építése számára. Ennek további fokozására most újabb vállalások születtek, hogy a gazdasági és szo­ciális fejlődés még dinamikusabb le­gyen. BUKAREST ‘ Románia fővárosában a munka ün­­: пере előestéjén emlékeztek meg a ■ Román Kommunista Párt közelgő 65. ■ évfordulójáról. A sajtó, a rádió és ■ a televízió a kötelezettségvállalások • sikeres teljesítéséről számolt be. Má­­> jus elsején népmulatságok, ifjúsági 1 karneválok, különböző kulturális ak­­í ciók szórakoztatták országszerte a 1 dolgozókat. HAVANNA Kubában különböző színes, szóra­koztató műsorokat rendeztek és az ünnepségsorozat a Forradalom terén rendezett felvonulással érte el tető­pontját. A félmillió kubai dolgozó menetének élén Fidel Castro, a KÚ­­I. bai Kommunista Párt főtitkára és a t többi párt -és állami vezető haladt, a Jelszavaikban a fegyverkezési ver­­- seny megszüntetését, a kubai forra­lt dalom vívmányainak megőrzését és i. az imperializmus elleni harcuk győ­­a zelmét hirdették. I­­_ 2 SANTIAGO DE CHILE к Vízágyúkkal és könnyfakasztó gáz­zal próbálta a Pinochet rezsim szét­oszlatni azt a hatalmas tüntetést, a* mélyet az elnyomás elleni tiltakozás, a szabadságjogok kivívása, jegyében rendeztek a haladó erők. A chilei rendőrség május 1-je előestéjén San­­tiagóban és más nagyvárosokban széles körű razziákat tartott és leg­alább ezer embert letartóztatott. Ez azonban a tiltakozók ezreit nem riasztotta vissza attól, hogy a mun­kásszolidaritás ünnepén ott legyenek a La Monda elnöki palota előtti nagy­gyűlésen. NEW YORK A világ proletariátusának történel­mi küzdelmét méltatta a dolgozók manifesztáciőján Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztály történelmi harca most az imperializ­mus militarista törekvései ellen irá­nyul, amely az Egyesült Államokban a nép érdekeivel ellentétben fokozza kiadásait, lázasan fegyverkezik és az állami terrorizmus eszközeivel a fia­tal államokat akarja elhallgattam!. PÄRIZS „Egyesüljünk és harcoljunk a fog­lalkoztatottságért, a bérekért, a szo­ciális jogokért, a szabadságjogokért, a fajüldözés ellen, a- békéért és a le­szerelésért!“ — Ez volt a központi jelszava a legnagyobb szakszervezet, a CGT által rendezett május elsejei felvonulásnak. Az 50 ezres menet élén haladtak a kommunista párt ve­zetői is, köztük Georges Marchais fő­titkár. A felvonuláson tiltakoztak az USA agresszív politikája ellen, s a jobboldali francia kormány poldiká­­jával szembeni egységre szólították fel az ország dolgozóit. PRETORIA Általános sztrájkkal, tüntetésekkel emelte fel szavát a Dél-afrikai Köz­társaság feketebőrű lakossága a faj­üldöző rezsim kegyetlenkedései és el­nyomó politikája ellen. A gettókba zsúfolt lakosságra éppúgy rátámad­tak, mint a tüntetőkre. Az ország mintegy 23 városában voltak össze­csapások az utcákra vonulók és bru­tálisan a feketebőrű lakosokat bán­talmazó karhatalom között. A sztrájkot azért hirdették meg, mert a fajüldöző rezsim nem enge­délyezte május elseje megünneplését. • A tüntetések és az összecsapások ■ során többen meghaltak. Május 2-án a TASZSZ hírügynök­ség nyilvánosságra hozta Mihail Gór­­bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának válaszát Argentína, India, Tanzánia, Svédország, MexiKö és Görögország legjelsőb vezetőinek április 8-án kel­tezett felhívására. A felhívásban az ún. hatok egyebek között arra emlé­keztetnek, hogy csoportjuk két évvel ezelőtt első ízben szólított fel min­den atomfegyver-kísérlet megszünte­tésére, egyelőre azonban nem rajzo­lódnak ki semmiféle megállapodás körvonalai. A hatok most arra szólí­tották fel a Szovjetunió és az USA legfelsőbb vezetőit, hogy a tavalyi genfi megállapodással összhangban a lehető legrövidebb időn belül is­mét találkozzanak, s tartózkodjanak a további atomrobbantásoktól leg-­­alább a találkozóig, s kétszítsenek elő egy megállapodást a kétoldalú és ellenőrző moratóriumról. Mihail Gorbacsov a hatoknak írt válaszában leszögezi, hogy az üzene­tet éppen akkor kapta kézhez, ami­kor az Egyesült Államok újabb atom­­robbantásokat hajtott végre. A Szov­jetunió több alkalommal is felhívta rá a figyelmet, a korábban meghir­detett egyoldalú moratóriumát nem hosszabbíthatja meg a végtelenségig. A továbbiakban rámutat: a Szovjet­unió mindent megtesz annak érdeké ben, hogy a kétoldalú szovjet—ame rikal moratórium realitássá változ zon. A legfőbb feladat továbbra is az atomfegyver-kísérletek betiltása nem zetközi és jogi szempontból egyaránt Ezt a feladatot tárgyalások útján tel jesíteni lehet. — Hangsúlyozza az üzenet, majd kifejti, hogy a sokol dalú tárgyalásokra jó alkalom nyílik a genfi leszerelési konferencián. A Szovjetunió, tekintettel az atom fegyver-kísérletek megszüntetése kér désének különleges jellegére, java solia, hogy a 'közeljövőben Európában rendezzenek külön erről a problémá ról szovjet—amerikai csúcstalálkozót Ez nem helyettesítené azt a találko zót, amelynek megtartásáról Genfben született megállapodás. Az európai ta lálkozón meg lehetne egyezni atomkísérletek megszüntetéséről, majd ezt követően ki lehetne dolgozni ide vonatkozó megállapodás szövegét Mihail Gorbacsov végezetül arról biztosítja a hatok vezetőit, hogy a Szovjetunió az atomfegyver-kísérletek megszüntetését és betiltását az atom­mentes világ koncepciójának a meg­valósítása felé vezető legfontosabb lépésnek tartja. A tavalyi USA-beli farmer-tünte­tések után mostanában Nyu­­gat-Európában is fel-fellob­­lannak a paraszt-tüntetések, tiltako­zások. Legutóbb az NSZK-beli, bajor is alsószászországi mezőgazdák vo­­íultak az utcára traktoraikkal és tor­laszolták el az utakat. Mindebből könnyű kitalálni, hogy a Közös Piac gépezetének működésében továbbra is a mezőgazdasági politika az érzé­keny ideggőc. Néhány nappal ezelőtt azt írta az NSZK-beli Handelsblatt című tekinté­lyes gazdasági szaklap: „Az Egyesült Államok tovább bírná erővel a Közös Piaccal vívott kereskedelmi háborút. Csupán az a kérdés, érdekében áll­­hat-e, hogy tovább hergelje gazdasá­gi cowboy-stílusával az amúgy is bosszús európai szövetségeseket.“ Habár Washington papíron mindig támogattá a folyamatosan bővüld Közös Piacot, most mégis a helyzet változását érzik, illetve ettől tarta­nak a nyugat-európai partnerek. Az ibériai államok — Spanyolország és Portugália — csatlakozása és beil­leszkedése a Közös Piac protekcionis­ta mezőgazdasági rendszerébe, már elindította a változásokat. E két or­szág — az alacsony nemzeti vámok­nak köszönhetően — az Egyesült Ál­lamok hagyományos búza-, kuknrica- és szöjafelvevő piaca volt mostanáig. A közöspiaci csatlakozással azonban az amerikai agrárexportot terhelő vá­mok megsokszorozódnak, s ez össze­sítve évente B00—BOB'millió dolláros veszteséget okoz majd az Egyesült Államoknak, hosszú távon pedig szál­lítási pozícióinak megrendülésével fe­nyeget. Minthogy a nyugat-európai integráción belül Franciaország lesz az ibériai piac fő haszonélvezője, Washington többlépcsős megtorlási „menetrendje“ e tényhez igazodik. Május elsejétől kezdve vámemelést, mennyiségi korlátozásokat kívánnak életbe léptetni a Közös Piacból szár­mazó borokra, ásványvízre, sajtra, sertéshúsra stb. Ezzel párhuzamosan a nyugat-euró­pai országok pénzügyi rendszere, az úgynevezett Európai Pénzügyi Rend­szer (EMS) a „szimmetrikus illesz­kedés“ ellenválaszát határozta el: A francia frankot leértékelték három százalékkal, s ugyanilyen mértékben Közös Piac — agrárgondokkal felértékelték az NSZK-ban a márkát. Ez a nyolc nyugat-európai ország között intézményes kapcsolatot te­remtő valutarendszer egyfelől elszá­molási egység, másfelől mesterséges valuta, amelynek a külkereskedelmi egyenlegek kielégítésénél, „kiegyen­lítésénél“ van szerepe. A le- és felértékelés a gazdasági gyakorlatban külkereskedelmi előnyt, illetve hátrányt jelent. Most az NSZK-beli mezőgazdák azt látják, hogy az amúgy is kedvezőbb feltéte­lekkel rajtoló francia versenytárs hatszázalékos előnyhöz jutott. A franciák viszont tudják, hogy náluk az elmúlt években csaknem három­szor gyorsabb volt a fogyasztói árak növekedése, mint az NSZK-ban és emiatt a francia kivitel sokat vesz­tett versenyképességéből. Ezért vár­ható az ottani parasztok reagálása is a vámemelésekre, mennyiségi korlá­tozásokra, amelyeket a Közös Piac rendelt el. Amíg folynak a tárgyalások, az amerikai farmerek azonnali támoga­tást sürgetnek, hogy a kormány já­ruljon hozzá adósságaik csökkenté­séhez, jövedelmük zuhanásának meg­állításához. A közeledő törvényhozást választások fényében a Fehér Ház cselekvési kényszerpályára kerül, ha Reagan elnök nem akarja elveszíteni hagyományos választóinak tekinté­lyes hányadát. Az NSZK-ban is hasonló a helyzet, ami a választási időszak „megszorí­tásait“ illeti. A mezőgazdasági mi­niszternek itt a veszélyeztetett pa­rasztgazdák védelmében mégis a* agrárárak emelése mellett kell kar­doskodnia. Ezzel alighanem magára marad a nyugat-európai integráción belül. Ez esetben viszont a kormány kénytelen lesz nemzeti eszközökkel, újabb szubvenciókkal a parasztok se­gítségére sietni. Választásokra ké­szülvén, lehet, hogy „kiszorítanak“ belőle valamit.. . E furcsa „közlekedőedény“, a Kö­zös Piac agrárpolitikája meglehető­sen szövevényes összefüggéseket rejt magában. „Kiegyenlíteni“ a különbö­ző körülmények között, más-más ha­tékonysággal előállított mezőgazdasá­gi termékekből származó hasznot a­­nélkül, hogy maguk a termelők ne .érezzék a változó „menetrend“ bi­zonytalanságát, még igazságosabb, ki­egyensúlyozottabb gazdasági és ke­reskedelmi rendszabályok mellett sem könnyű. A keményedé amerikai magatartás, a protekcionizmus nyilvánvaló jelei azonban egyre feszültebbé teszik mind a tagországok egymás közötti, mind az Egyesült Államokhoz fűződi? viszonyát. Természetesen azonban ez a helyzet nem kongat vészharangot e szoros érdekszövetség feje fölött. Tárgyalnak, fenyegetőznek, követe, lőznek — végül — ha lesznek is még farmer- és mezőgazda-tünteté­sek, azért majd megegyeznek. A ke­reskedelempolitikai fegyvereket majd „kifelé sütögetik“, a konfliktust to­­vábbgyűrűztetik. És a legfőbb veszte­sek a súlyosan eladósodott fejlődő országok lesznek, ahol nem jut em­berek millióinak falatnyi kenyér, amíg a Közös Piac országai nem tudnak mit kezdeni a halmozódó élelmiszer­készletekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom