Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-12 / 15. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április TŽ, zeti bizottságok képvisRlői, a horgá­szok, a vadászok, az erdészek, vagy akár a tanulók diákok egyaránt ma' gukénak éreznek. Arra kell törekednünk, hogy a ter­mészeti értékeket ne kizárólag azért óvjuk, mert ellenkező esetben bírsá­got kell fizetnünk, vagy mert nem jó a hatóságokkal szembekerülni, ha­nem azért, mert megértettük a ter< mészetvédelem lényegét. Konkrét gya­korlati példák bemutatásával azt is meg kell magyarázni, hogý a termé­szetvédőknek nem a települések ter­jedésének meggátlása, a korszerű mezőgazdasági módszerek elterjedé­sének megakadályozása a céljuk, ha­nem a megfelelő tájékoztatás, éssze­rű megegyezés alapján folytatott ter­mészetvédelem. Ezek az értékek mindannyiunk jobb életét szolgálják. Ä teljesség igénye nélkül „leltár­ba“ vett közős tennivalók állandó napirenden való tartásán kívül, s az elért eredmények közreadása mellett, az ellenőrzés, a számonkérés, ás szükség esetén a közösségfelráző fi­gyelemfelkeltés esetén, az alapos tényismeretet Igénylő munkából va­lamennyiünknek részt kell vállal­nunk. Különösen nagy figyelmet for­dítva a veszélyes melléktermékek tá­rolására; a háztartási szemét elhe­lyezésére; az olajos hulladékok hasz­nosítására; a környezetvédelemmel' kapcsolatos újítások bemutatására. Továbbá fel kell kelteni az érdeklő­dést a szóban forgó témájú vetélke­dők, tanulmányi kirándulások, pályá­zatok iránt. Népszerűsíteni kell a kör-J nyezetvédelmi táborok, a környezet­védő szakkörök munkáját. Szorgal­mazni szükséges egy környezetvédel­mi adatbank létrehozását, hogy — az információs rendszer segítségével — mérési, statisztikai és megfigyelési adatok alapján figyelemmel kísérhes­sük a környezet állapotát. A jövőben a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj, valamint a településkörnye­zet védelmének helyzetéről is tájé­koztatást kell adni, hogy érzékelhelő legyen a változás, s ha romlás kö­vetkezne be valahol, megtehessék á Szükséges intézkedéseket. A jelenlegi helyzet azonnali megoldást igényel. A kedvezőtlen helyzet értékeléséből kiindulva a CSSZSZK kormánya 1985- ben jóváhagyta „A környezetfejlesz­tés és -védelem, az ésszerű termé­szeti erőforrás-hasznosítás állami koncepciójának alapelvei“ című do­kumentumot, amely — országos je­lentőségű intézkedésről lévén szó — egyedülálló a maga nemében. E do­kumentumbői és a korábbi tapaszta­latokból kiindulva kidolgozták Szlo­vákiában is „Az SZSZK összesített környezetfejlesztési és -védelmi kon­cepciója a 8. ötéves tervidőszak­raelnevezésű programtervezetet. Lapunkban ezentúl rendszereseb­ben olvashatnak majd a környezet­és természet védelemről szóló tény­feltáród riportokat és helyzetelemző beszámo lókat. Korcsmám László Közös tennivalóink számbavétele A gazdasági fejlődés cxtenzív szakaszában — egészen a hetvenes évekig, — a környezetszennyezés és -pusztítás a legtöbb helyen a gazdasági tevékenység kísérőjelenségének, egyfajta szükséges rossznak számított, a természeti tartalé­kok, a környezet megóvása az épitőmunka árnyékában a tu­dományos polémiák és néhány kormánydöntés ellenére má­sodlagos kérdés volt. Jelentős változás ezen a téren a hetvenes évek közepén következett be. Általánossá vált a felismerés, hogy a természet nem eléggé meg­tervezett és kevésbé átgondolt védel­me, a környezetkárosító tevékenység addigi ütemének folytatásával hosz­­szabb távon az egész országnak helyrehozhatatlan károkat okozhat. A felismerést szerencsére tettek kö­vették. Lehetővé vált, hogy a termé­szetvédő mozgalom alakító módon kiaknázza a tudomány és technika legújabb vívmányait. A természet megóvása, az öko­lógiai egyensúlyt fenyegető beavat­kozások megaka­dályozása és min­denekelőtt’ a vé­dett természeti ob­jektumokról való következetesebb gondoskodás képe­zi a magvát há­rom jelentős ter­mészetvédelmi do­kumentumnak, a­­melyet az utóbbi években tárgyalt meg az SZSZK kormánya. Az a­­lábbi dokumentu­mokról van szó: „Az állami termé­szetvédelem \to­­vábbfejlesztésének telve! Szlovákiá­ban“ (1976); „A védett területek hálózata kiépíté­sének terve az SZSZK-ban 2000-ig“ (1981); és „A dif­ferenciált termé­szetvédelem prog­ramja 1985 lg, kü­lönös tekintettel a legjelentősebb és leginkább veszé­lyeztetett védett területek megóvá­sának elmélyítésé­re“ (1982). Rende'etek születtek még a termő­föld védelmére, a talajerózió csök­kentésére, a kivágott erdők pótlásá­ra. A még sértetlen vidékeken ter­mészetvédelmi területeket és rezer­vátumokat hoztak létre. A CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülésén — az élelmiszer ter­melés viszonylatában — kijelölték a környezetvédelem főbb irányait és feladatait. Ezek szerint szigorúbb követelményeket kell támasztani a víz és az egész környezet védelmével szemben. Erre azért van szükség, mivel vízkészleteink korlátozottak. A CSSZSZK víztárolóinak befogadóké­pessége 1945 tői 16,5-szeresére nüve­­dett, amely ma 4,5 milliárd köbmé­ter. így az utóbbi 15 esztendőben évente egy főre számítva, 36 száza­lékkal növekedett a vízfogyasztás. A lakosság 75 százaléka vezetékes ivóvizet kapott. Az intézkedések értel­mében sikerűit kielégíteni az Ipar szükségleteit és a mezőgazdaságban is növelhették az öntözött területe­ket. A csatornázás és a szennyvíz­­tisztítás költségei is növekednek; s egy főre számítva 360—2 ezer 550 koronát tesznek ki. A talaj termőké­pességének a javítása mellett a ta­lajvédelemre is hasonló gondot kell fordítani. E cél elérése érdekében továbbra is aktívan kell viszonyulni a földalap védelméhez, s maximális mértékben meg kell akadályozni a szántóföld nem mezőgazdasági jelle­gű célokra történő elvonását." KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS MEZÖGAZDASÄG Ä növénytermesztés fejlesztésének ütemét mind nagyobb mértékben a termőföld minősége, valamint a ter­mények biológiailag kiegyensúlyo­zott, e talajviszonyoknak megfelelő szerkezete fogja meghatározni. Ezért fontos feladat, hogy következetesen megvalósítsák a termőképességet nö­velő intézkedéseket. A legfontosabb tennivalók közé tartozik a szerves trágya hasznosítása, a talajjavító meszezés, a rétek és a legelők űjra­­míívelése. a nehéz és a homokos ta­lajok termővé té'ele Sürgető fontos­ságú. hogy a tudományos kutatási bázis javaslataival összhangban meg­felelő vetésforgóval védjük a föld­alapot (pl. fasorokkal) az erúziú ha­tásától. illetve a termesztett növé­nyek szerkezetének módosításával a szennyeződésektől. A gyakorlatban el kell terjeszteni az integrált növény­­védelmi rendszert, amely lehetővé teszi a vegyi anyagok használatának csökkenését és a természeti források nagyobb mértékű hasznosítását. A Népi Kamara és a Nemzetek Ka­marája 16. ülésén Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök többek kö­zött ezeket mondotta: „... Haladást értünk el a környezetvédelemben. Tavaly (1984-ben) 55 jelentősebb kör­nyezetvédelmi építkezést adtunk át rendeltetésének, az idén további 68 építését kezdtük meg 2,5 milliárd korona beruházással... Az új építke­zések természetesen nem jelenthetik a környezetvédelemnek szentelt 'fi­gyelmünk kimerítését. El kell ér­nünk, hogy valamennyien, az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a nemzeti bizottságok és maga a lakosság is lehetőségei keretében hozzájáruljon környezetünk védelméhez.“ A párthatározatok és a kormány­rendeletek által egyre sokasodó — a kutatóintézeteket és a termelőüzeme­ket, valamint az egész lakosságot érintő — fontos feladatok és intel­mek közül csak néhányat ragadtam ki annak igazolására, hogy hazánk­ban központi programmá vált az élő környezet védelme. A TARTALÉKOK KÍAKNÄZÄSA Az intézkedések már eddig (rövid távon) is vitathatalan eredményeket hoztak. A sikerek ellenére azonban önkritikusan megállapíthatjuk: még korántsem kielégítő e helyzet. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek je­lentős része nem, vagy alig veszi fi­gyelembe a környezetvédelmi előírá­sokat. Ennek fő oka a gazdasági ér­dekeltség és ösztönzés hiánya, továb­bá a csekély büntetőjogi felelősség. Sok helyen a személyi (döntési vagy cselekvési) felelőtlenség, má­sutt a technikai és technológiai el­maradottság okoz természeti káro­kat Az ipari és mezőgazdasági mel­léktermékek jelentős hányadát még mindig nem hasznosítják, hanem a környezetet szennyezik azzal. A nem eléggé körültekintő gazdálkodás miatt azonban sok helyen az erózió, a felelőtlenül használt vegyi anyagok tönkreteszik a talajt, így csökken a humusztartalom és a terméshozam. A rossz példák között említhetném az eléggé meg nem fontolt környe­zetvédelmi lépéseket Is. LEGFONTOSABB FELADATOK A védett területekről és tájakról való gondoskodás, kulturális és neve­lői kihasználásuk, a természetvéde­lem népszerűsítése olyan alapvető feladat, amelyet az állami természet­­védelem szakaszán a járási nemzeti bizottságok valósítanak meg. A vé­dett területekről, növényekről és ál­latokról való gondoskodás helyzete az adott járás területén voltaképpen azt a figyelmet tükrözi, amelyet a természetvédelemnek szentelnek. Ä nemzeti bizottságok irányító, ellen­őrző és összehangoló tevékenységét az alábbi feladatokra irányítja.: a) a természeti képződmények és emlékek védetté nyilvánítására olyan helyeken, ahol értékük ve­szélyben forog és ott, ahol elég­telen e védett területek hálózata (sajátos építmények, értékes fák, geomorfológiai és geológiai alak­zatok); b) a veszélyeztetett kisebb kiterjedé­sű védett területekről való gon­doskodásra, a növények és az ál­latok védelmére (az SZSZK-ban több mint 40 kisebb kiterjedésű védett terület, mintegy 220 fajta növény és csaknem valamennyi ragadozó madár léte veszélyben forog); c) az új. nagy kapacitású mezőgaz­dasági objektumok kijelölésének összehangolására azzal a tervvel, amely a szlovákiai nagyfarmok és mezőgazdasági központok el­helyezéséről rendelkezik az 1980 utáni időszakban; ú) a nem kívánatos hulladék- és anyaglerakatnk eltávolítására a védett területeken, valamint az ój lerakatok létesítésének jóváhagyá­sára; e) az SZSZK Művelődésügyi Minisz­tériuma 1980/149 számú, az erdő­kön kívül nőtt fák védelméről szóló hirdetmény gyakorlati alkal­mazására; f) a Szlovákiai Természet- és Tájvé­dők Szövetsége járási szervezetei­nek bevonására az állami termé­szetvédelem időszerű feladatainak teljesítésébe, tevékenységük támo­gatásába; g) a kisebb kiterjedésű védett terü­letek céltudatos kulturális-nevelé­si kihasználására, ösvények és szabadtéri múzeumok létesítésére. Akárcsak a korábbi programok és koncepciós dokumentumok feladatai teljesítésének értékelése során, most is ellentmondáéok mutatkoztak a vé­dett területekről való gondoskodás elmélete és gyakorlata között. A táj természeti viszonyait befolyásoló ob­jektumok elhelyezéséről valő dön­téskor még mindig előtérbe helyezik a helyt érdekeket a társadalmi érde­kekkel szemben. Általában a pilla­natnyi eredmény a döntői Nem kielé­gítő a nemzeti bizottságok ez irányú tevékenysége sem, mivel a bizottsá­gok tagjai nem lépnek fel teljes szi­gorral a természetvédelmi előírások megszegőivel szemben. A természet­­védők és a mezőgazdasági dolgozók (N. Kovács István illusztrációs felvételei) kölcsönös együttműködését sem si­került számottevően javítani. Az át­ütő sikerekre még várni kell. A ta­pasztalatok arról tanúskodnak, hogy ezen a területen még ki kell alakíta­ni a koncepciós előfeltételeket az ér­dekek kölcsönös egyeztetéséhez. El­tekintve a téves természetvédelmi el­képzelésektől — mint a mezőgazda­­sági termelést gátló tényezőktől — még számos konkrét kérdés vár meg­oldásra, amely megnyugtató magya­rázatot és megoldást követel. Figye­lembe kell venni, hogy számos olyan látszólagos ellenfelek is léteznek, akik sokszor, érthetően, jobban ra­gaszkodnak a szőkébb közösség ér­dekeihez, s Így nem kívánnak együtt­működni a nagy föbbség javára vég­zett természetvédelmi munkában, vagy pedig azt hátráltatják. A hely­zetet még az is nehezíti, hogy a fel­adatok teljesítéséhez rendszerint nin­csenek meg a szükséges kapacitások és gazdasági feltételek. A természetvédők figyelmének kö­zéppontjában a következő feladatok állnak: gondoskodni a zöldterületek növeléséről; elejét venni a természet túlzott kemizálással való szennyezé­sének; védeni a talajt az eróziótól; megszüntetni a kevésbé kihasznált legelők lebecsülését; szabályozni a hétvégi házak építését az újonnan létesített kertekben; az állattenyész­tés összpontosítása során Jobban fi­gyelembe venni a természetvédelem elveit. NAGYOBB FELELÖSSÉGTÜDATTAL A jövőben nagyobb gondot kell for­dítani a megelőző Intézkedések Idő­­szerűsítésére és valamennyi védett terület rendszeres felülvizsgálatára. A természetvédelem programjának teljesítésében eddig elért eredmé­nyek és a szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, hogy az élő kör­nyezet védelmének — mint államunk kulturális politikája szerves részének — ugyanolyan figyelmet szenteljünk, mint a többi feladatnak. E munka si­kere a természetvédelem jelentőségé­nek tudatosításán múliki Ebben a tö­megkommunikációs eszközöknek a szerepe, feladata, kötelessége az utóbbi években megsokszorozódott. Az újságírók felelősségtudattal kell hogy formálják a köztudatot egy olyan helyzet (közhangulat) megte­remtése érdekében, amelynek során egy egy természeti értéket, ritka ái­­let- és növényfajt a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek, az ipari és me­zőgazdasági üzemek vezetői, a nem-I

Next

/
Oldalképek
Tartalom