Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-05 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 5. 14-Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф Gondoskodnak az utánpótlásról Napjainkban viszonylag sok felnőtt hódol a sporthorgászat­nak. Ezt bizonyltja többek kö­zött az SZHSZ Vágsellyei (Ša­ľa) Alapszervezetének értékelő gyűlése. Hiszen a vegyiparáról híres városban tavaly nem ke­vesebb mint 6Ö0 tagot tartottak nyilván. Az 510 felnőtt mellett 150 pionír is tagja a szervezet­nek. Az előbbi adatokból is kitű­nik, hogy az ifjúság körében Is nagy az érdeklődés a sport­horgászat lránt. л városi szer­vezet vezetősége is megtalálta annak a módját, hogy miként lehet felkelteni a fiatalok szakmai érdeklődését. Az ifjú horgászok nevelését szorgal­mazó tevékenységüket három témakörre osztották. A sporthorgászat iránt ér­deklődő fiatalok esetében sziik­­béges volt a szülők, valamint az iskola beleegyezése, hngy a pionírok a szervezet tagjai le­hessenek. Áprilisban rendsze­resen továbbképző tanfolyamot szerveznek a fiatalok részére, amelyen a halfogás elméleti és gyakorlati kérdései mellett szá­mos fontos tudnivalóval is részletesen foglalkoznak. A horgászjelöltek még mielőtt megkapnák az engedélyt, közös papírgyűjtést szerveznek. A hulladékpapírért kapott össze­gen vásárolják meg a nemzet­közi gyermeknap alkalmával rendezendő verseny díjait. Külön szükséges foglalkozni az ifjú horgászok számára ren­dezendő versenyekkel. Az el­múlt évek tapasztalatai alapján az idén is színvonalas verseny­re van kilátás. Érdeklődőből nincs hiány, mivel a korábbi évfolyamok eln/erték a pioní­rok tetszését. A díjak beszerzé­séhez az SZHSZ városi szerve­zete mellett a Duslo nemzeti vállalat, a pionírház, valamint a helyi alapiskola is hozzájá­rult. A városi pionírház keretében megalakították az ifjú horgá­szok körét, amely már évek óta eredményesen működik. A szakkör vezetését Szabó hászlé sporthorgász vállalta, aki szí­vesen megosztja az ifjú társak­kal elméleti és gyakorlati tu­dását, tapasztalatait. Gábor La­jos, a pionírház Igazgatója, va­lamint Ivan Garčár, a termé­szettudományi szakkörök veze­tője és irányítója szintén nagy segítséget nyújt. Elsődleges céljuk, hogy mi­nél több fiatal szeresse meg és óvja a természetet, sajátítsa el a sporthorgászat alapismere­teit. Az eddigi sikerek is azt bi­zonyítják, hogy a fáradozás nem vész kárba. A Nagyfödé­­meseu (Veľké Cľany) megren­dezett horgászversenyen hat csajjat közül a második helyet szerezték meg a vágsellyei pio­nírok. Az egyéni versenyben 30 versenyző közül Varga Ro­land a második, Martina Petrá­éivá pedig az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Szabó Lészlő, a szakkör vezetője és a pionírok (A szerző felvétele) A nehéz kotrógép motorja teljes fordulattal dolgo­zik. Nehéz kanala érzé­ketlenül belevájt a folyó med­rébe és nyomta maga előtt az iszapot a partra. A víz zavar­­gott és a nsapdoső víz össze­keveredett az iszappal. Az iszapban valamik ugrándoztak és az utolsó pillanatukat élték. Ezek a valamik halak voltak. A gépkezelő öntudatosan dol­gozik. Minél többet kell telje­síteni ... Közismert, hngy az . Ipoly Szlovákia egyik legjobban ha­­lasított folyója. Ezért szeretik a horgászok. Nemcsak nyugal­mat, a jó levegőn pihenést ta­lálnak mellette, hanem nem egyszer jó fogást is. Mindez szoros barátságba fűzi az em­bert, a horgászt a természettel. Egyszer csak felmerül a kér­dés, mi lesz tovább az Ipoly­­lyal? Mi lesz akkor, ha a me­der a szabályozás után telje­sen megváltozik és a szabályo­zott meder kiválik a körülvevő pusztaságból? A kotrógép dolgozik tovább. A nagy kanál szeleteli a pan-A vérző Ipoly dalt. A kotrógép szilárdan áll a kifordított fűzfa törzse mö­gött. A víz habzik és a partnál valami lassan felmerül. A lát­vány lekötötte a körUlállék fi­gyelmét. A víz megint fölör­­vénylett és bíborszínü árnyala­tot kapott. A brigád tagja fel­emelte a kezét és leállította a kotrógépet. A zavaros piros víz nem jósol semmi jót. Két férfi gyorsan levetkőzik és a fáradt gépkezelő csodálkozása ellené­re óvatosan belemennek a víz­be.. A fenék elveszik a lábuk alól és mindketten nyakig az iszapba merülnek. A piszkos víz kellemetlen ér­zését fokozza az idegen vér je­lenléte. Egyikük lába valami nagy nyálkásba ütközik. Leme­rülnek a víz alá és valami ha­talmasat húznak ki. Harcsafej. Szó nélkül lemerülnek az elő­ző helyen a víz alá. Kimerítő munka után felszínre hozzák a harcsa testét is. Rövid időn helül a környék­ről ndacsoportosnlnak az em­berek. Megrökönyödve figyelik a két, tetőtől talpig iszapos fér­fi magatartását, akiknek éppen sikerült összerakni a harcsa­test két részét. Ez aztán a harcsa! Nem en-Szabó László, a szakkör ve­zetője elmondta, hogy általá­ban a kezdők nevelése kirán­dulásokon kezdődik, ahol foko­zatosan megismerkednek a vízi élet sajátosságaival, a halak­kal, s nem utolsósorban a ter­mészetvédelem alapszabályai­val. Az elméleti oktatás során a résztvevők megismerkednek a víz körforgásával, a hor­gászvizek felosztásával, a hal­fajták osztályozásával, a víz­ben élő állatokkal és növé­nyekkel. A horgászati alapis­meretek keretében a halte­nyésztésről, a halgazdálkodás­ról, a horgászható halak fogá­si Időpontjáról, a szabványmé­retekről, valamint az SZHSZ be való belépés feltételeiről halla­nak előadásokat a horgászje­­löltek. A pionírok megtanulják a horgásznapló vezetésének alap­jait, s megismerkednek a fogá­­si*"naplóval. A nyári hónapok­ban következik az elméleti is­meretek gyakorlati alkalmazá­sa. Olyankor mindenkinek le­hetősége nyílik arra, hogy megmutassa, valóban mit sajá­tított el az előadások és bemu­tatók során. Igaz, hogy a ver­senyek alkalmával a szerencse is fontos szerepet kap, ennek ellenére a szakmai tudás és felkészültség a döntő.- Az ifjú horgászoknak tuda­tosítaniuk kell, hogy csakis a természetről, a vizekről, vagyis a környezetükről való gondos­kodással teremthetik meg a si­keres horgászat alapjait. Adamcsík Ferenc gedi megjegyzés nélkül az öreg horgász, aki már negyven éve ismeri az Ipolyt. Valaki centimétert húz elő. A hossza: három méter és 16 centiméter. — Életemben ilyet nem lát­tam! — szakította meg a csön­det az öreg horgász és a töb­biek dermedten bólogattak. A súlya is megérte a ma­gáét: kilencvenhat kilogramm a vér és az élet nélkül! Az Ipoly piszkos vize felett múlik az idő és szomorkodik, mintha kegyelettel vinné a har­csa vérének maradványait. Bevégződött egy nemkívána­tos napja az Ipolynak és az ő jé öreg ismerősének — a har­csának. Kár, pótolhatatlan kár. Dudás János hidaskürti (Mostová) horgász Készülődés a föidényre (Magyar Horgász 86/2) Március 16-tól tilos a horgá­szat, hacsak a nemzeti bizott­ságok nem adnak ki külön en­gedélyt.' így a halak általában veszély nélkül úszkálhatnak, hacsak egy-egy orvhorgász nem zavarja meg viszonylagos nyugalmukat. Sajnos, ez nem ritka eset, mivel még mindig sokan vannak olyanok, akik tiltott időszakban — akár ívás előtt vagy közben — Is zsák­mányolni szeretnek. A jelenlegi kedvezőtlen hely­zet kialakulásához a gyenge színvonalú ellenőrzés is „hoz­zájárult“. Pedig a Zsákmány­­szerzés más módszerekkel is megvalósítható, mivel az SZHSZ kerületi bizottságának kérel­mére az illetékes kerületi nem­zett bizottság a megszabott Időpontnál korábban engedé­lyezheti a fehérhalak horgá­szatát. Ezenkívül április 16-tól engedélyezett a pisztránhorgá­­szat Is. A türelmetlenek számára több lehetőség is adódik, hi­szen Szlovákiában szinte vala­mennyi horgászszervezet ápri­lis végétől kezdődően horgász­­versenyt rendez. Az SZHSZ Ga-Iántai (Galanta) Városi Szerve­zete például április 27-én a nagygurabi (Veľký Grob) 45 hektáros halastónál, a sládko­­vifcovői szervezet pedig május 10-én szervez versenyt. Érde­kességként megemlítjük, hogy a galántaiak éjjeli horgászver­senyt is szerveznek a későb­biek folyamán, mégpedig jú­nius 28-án, este nyolctól reggel hat óráig. A tervek szerint fő­leg a harcsa horgászatára fog­nak összpontosítani a verseny« zők. A horgászok persze, Jelenleg sem pihennek. Van mit csinál­niuk: készülnek a horgász­­idényre. Elsősorban Is az orsó­kat kell rendbehozni, kltlsztí« tani, majd megkenni. A hor­gászbotok Is kellő tisztítási igényelnek. A botokat először meleg vízzel alaposan lemos­suk, majd pedig belakkozzuk. Sok horgász önmaga készíti el rz úszókat, nagyobb futódugó­kat, amelyeket a szaküzletek­ben nem nagyon lehet besze­rezni. Kép és szöveg! Krajcsovics Ferdinánd Ф VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • 01 vadászati kutatócsoport z utóbbi időszakban egy­re inkább előtérbe ke­rül a mezeivadállo­­mány csökkenését okozó ténye­zők feltárása. E probléma ak­tualitását tükrözik a vadászati szaklapokban gyakran megje­lenő dolgozatok, akár a „Po­ľovníctvo a rybárstvo“, a „My­­slivosť“ vagy a Szabad Föld­műves hasábjain, esetleg a „Fólia venatoria“ tudományos közleményeiben. A Szlovákiai Vadászok Szö­vetsége Központi Bizottságának környezetvédelmi szakbizottsá­ga ts foglalkozott ezzel a kér­déssel, s javaslatokat nyújtott be az Illetékes szerveknek, a­­mint arról olvasóinkat is tájé­koztattuk az elmúlt év folya­mán. A javaslatok között szere­pelt, hogy tudományos igényes­séggel foglalkozzanak az apró­vad komplex kutatásának kér­déseivel hazánk természeti fel­tételei között. Nem volt ez tel­jesen új javaslat, inkább csak a korábbiak bővítése. A tárgya­lások és megbeszélések ered­ményeként idén január 1-jétől létrejött a mezei vad biológiá­jával és tenyésztésével foglal­kozó kutatócsoport a Nyürai (Nitra) Állattenyésztési Kuta­tóintézet keretében. A csopor­tot további szakemberekkel szeretnék kibővíteni, s a mű­szaki-anyagi bázist is mielőbb korszerűsíteni akarják. A kezdeti nehézségek elle­nére a csoport már megkezdte munkáját Elkészült az alapve­tő. műszaki-gazdasági program­tervezet. amely az ötéves terv­időszakra a kiválasztott vadfa­jok tenyésztésének fejlesztését tűzte ki célul. Ennek a kuta­tási feladatnak az elsődleges célja a lőttvad termelés szabá­lyozása, illetve fokozása. Az apróvadból származó húsmeny­­nyiség növelésével a figyelmet egyrészt a mezei nyúllal kap­csolatos problémák megoldásá­ra, másrészt pedig, a csülkös­­vad hústermelő farmokon való Intenzív tenyésztésére Irányíta­nák. A módszer nemcsak Szlo­vákiában, hanem országos vi­szonylatban is új megoldásnak számít. A csülkösvad farmokon valú tenyésztése elsősorban a dám­vadra és a gímszarvasra alapo­zódik a szlovákiai viszonyok között. Az említett farmokon úgynevezett „vágó-vadat“ fog­nak tenyészteni, miközben a vadhús lesz a fő termék, de a melléktermékeket is hasznosí­tani fogják. A feldolgozás szem­pontjából a melléktermékek közé sorolhatjuk az agancsot és az agancsból készíthető dísztárgyakat, a vadbőrt nyers vagy akár cerzett formában, a belsőségeket, amelyekből ebek, valamint macskák számára konzervek készíthetők. A far­mokon történő tenyésztés fel­tételei között tanulmányozni fogják az agancsfejlesztés le­hetőségeit, a vadetiológiai íkör­­oktani) problémákat, az üze­­kedés és szaporodás biológiá­ját, a populációk nemi össze­tételinek hatását, az utódneve­léssel és a vad táplálkozásával összefüggő kérdéseket. A mezei nvfil tenyésztésének kérdéseit a mai természeti vi­szonyok között különálló rész­letfeladatként fogják tanulmá­nyozni. Mindenekelőtt azt fog kelleni megállapítani, hogy mt okozta az utóbbi években a mezei nyúl állományának csök­kenését. Szintén a fontos fel­adatok egyike az áldatlan álla­pot következtében felmerült tisztázatlan kérdések mielőbbi megválaszolása. A feladat három nagyobb té­makörre osztható. Az első a mezei nyúl szaporodásdinami­káját kutatja, különös tekintet­tel a vadászati idényt megélő, illetve túlélő fiatal egyedek vo­natkozásában. Nagy figyelmet fognak szentelni a megtermé­kenyítés és a szaporodás kér­déseinek. Tanulmányozni fog­ják a nyúlállomány idénybeli eloszlásának kérdéseit a mező­gazdasági növénykultúrák függ­vényében. A mezei nyúl migrá­cióját (időszakos vándorlását) rádiotelemetríkus úton fogják figyelemmel ' kísérni. A külön­böző mezőgazdasági munkála­tok által okozott veszteségeket is meg kell állapítani, s ponto­san felmérni. A mechanikai ha­tásokon kívül tanulmányozni szükséges a növényvédő sze­rek, illetve különböző vegysze­rek hatását a nyúl szerveze­tére. A második témakör, amely bizonyos módon választ adhat a mezei nyúl tenyésztésének tisztázatlan kérdéseire, a nyúl zárttéri tenyésztése lesz. Hazai és külföldi vonatkozásban egy­aránt vannak már bizonyos ta­pasztalatok e téren, de sok még a nyílt kérdés, főleg a far­mokon tenyésztett nyulak sza­badon bocsátásával, valamint a természetes feltételekhez való alkalmazkodásával kapcsolat­ban. Éppen ezekre a témákra, vagyis ökológiát, etiológlai, fi­ziológiai és szaporodási prob­lémákra fog irányulni a kuta­tás. A harmadik témakörben szükség lesz az egyes kiválasz­tott mezőgazdasági üzemekkel való szoros együttműködésre. A kutatók legaláb két üzem feltéielei között fogják tanul­mányozni, hogy miként lehetne olyan növénytermesztési mód­szereket alkalmazni, amelyek többek között a mezei nyúl életterét is kedvezőbbé tennék. Mindenekelőtt az egyszerre több növénykultúrát termesztő módszerek széles körű alkal­mazását fogják kipróbálni. A szakemberek által folyta­tandó kutatás feladata: 1. feltárni a mezei nyúl állo­mányának csökkenését elő­idéző okokat; 2. tisztázni a mezei nyúl sza­­porndásdinamikájának kér­déseit; 3. egy konkrét mezőgazdasági üzem viszonylatában kidol­gozni a mezei nyúl életteré­nek javítását célzó termesz­tési rendszereket; 4. bevezetni a kísérleti zárttéri nyúltenyésztést. Az imént felsoroltakat a kó­­sőbbiek folyamán konkrét for­mában is hasznosítani lehet. Minden bizonnyal a kutatást végző csoport tagjai sok va­dászt, vadgazdát, természetbe« rátot — lapunk olvasóit ts —1 meg fogják keresni, segítség!!« két kérve. Ha a megkérdezet­tek kedvezően viszonyulnak a munkához, a kért segítséget, információkat megadják, a ku­tatást végzők egyrészt gyorsab­ban, másrészt pedig eredmé­nyesebben dolgozhatnak. Minden vadász bekapcsolód­hat a munkába, illetve segítsé­get nyújthat. Az ezzel járó többletmunkát ne úgy nézzük, mint a vadgazdálkodást hátrál« tató tevékenységet! Mi, vadá­szok már régen előkészítettük, illetve sürgettük ennek a cso­portnak a létrehozását. Ezért most, amikor már működik, er­kölcsi kötelességünk a segítség megadása, hiszen tulajdonkép­pen a mi számunkra dolgoznak a csoport tagjai. Remélhetőleg nem lesz so­rainkban olyan, aki az aktív segítséget megtagadná, s csak tétlenül szemlélné mások fára­dozását. Valamennyien azt a­­karjuk, hogy a mezői Járva is­mét szép számban láthassunk mezei nyniat, s az egész év folyamán élvezhessük a tej nyésztöi munka gyümölcsét. Ne feledjük, hogy a huzamo­sabb ideje felmerülő nnhézsé­­gek mielőbbi megoldásához, mindannyian hozzájárulhatunk! KIRNER KAROLY A mezei nyúl iránti piaci kereslet kielégftése csakis a tenyésztés fejlesztésével lehetséges (Pavel Mails felvétele) / л

Next

/
Oldalképek
Tartalom