Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

1988. Január i.

.SZABAD FÖLDMŰVES .

3

A KGST tagországok tudomőnvos-mQszaki haladásának 2000-ig szülő komplex programja

A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2D00 lg szóló komplex programját a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezlete (1984) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak teljesítéseként dolgozták ki. és a 41. (rendkívüli) ülésszakán fogadták el, 1985. december 18-án. Moszkvában. Ennek legfontosabb szakaszait az alábbiakban ismertetjük.

CÉLOK, fXLADATTJK, ELVEK

Ä KGST-tagországok népei a kommunista és munkáspártok vezetésével, önfeláldozó alkotó munkájuk, az erőforrások minden egyes országban történő mozgósítása révén, a sokoldalú kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció kiszélesítése és elmélyítése eredményeként nagy sikereket értek el a szocializmus és kommunizmus építésében, a gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében. A társadalmi élet minden területén fejlődésük és együttműködésük új, magasabb szakaszába léptek.

A KGST-tagországok úgy vélik, hogy a termelés intenzifikálása a tudományos-műszaki haladás gyorcítása alapján a fő láncszem' az előttük álló feladatok megoldásában, ami csak békés feltételek között lehetséges. Azért szállnak síkra, hogy a mai tudományos-technikai forradalom eredményei a béke ügyét szolgálják.

Ebből kiindulva a KGST-tagországok az elvileg új típusú technika és technológia létrehozását és alkalmazását célzó egyeztetett akciókról állapodtak meg, erőiket összpontosítva, és a KGST keretében megvalósuló, szoros komplex együttműköködést megszervezve a következő öt kiemelt irányban:

1. a népgazdaság elektronizálása;

2. komplex automatizálás;

3. atomenergetika;

4. új anyagok, gyártási és feldolgozási technológiák;

5. biotechnológia.

Mindezek az Irányok, amelyek a tudományt, a technika és a termelés mai forradalmi változásainak alapját jelentik, egyben bázist alkotnak ahhoz, hogy a KGST-tagországok a kölcsönös érdekű, a gazdasági fejlődéssel és az együttműködéssel összefüggő területeken egyeztetett — az érdekelt országok pedig egységes — tudomány- és műszaki politikát dolgozzanak ki és érvényesítsenek.

E megállapodás rögzítéseként és a megvalósítását célzó közös akciók szervezése érdekében a nemzeti programok alapján kidolgozásra került a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex porgramja.

A program megalkotásával a KGST- tagországok valóban forradalmi feladatot tűztek ki: a tudományos-műszaki haladás legfőbb irányaiban a tudomány, a technika és a termelés legmagasabb szintjének elérését. E feladat megoldása elő fogja segíteni, hogy 2000-re a KGST-tagországok öszszességében a társadalmi munka termelékenysége legalább megkétszereződjék, és az egységnyi nemzeti jövedelemre vetített fajlagos energia- és nyersanyag-felhasználás jelentősen csökkenjen. Ez végeredményben jelentősen erősíteni fogja a szocializmus pozícióit a kapitalizmussal való békés versenyben.

A KGST-tagországok a saját erőforrásaikat a jövőben is maximálisan mozgósítva, egyre koordináltabban, a kölcsönös együttműködés alapján fogják fejleszteni és kihasználni saját ipari és tudományos-műszaki potenciáljukat. A KGST-tagországokban a termelési eszközök társadalmi tulajdonán, a dolgozók érdekében folytatott tervszerű gazdálkodáson, a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás élvein alapuló szocialista termelési viszonyok objektíve szabad teret adnak a tudományos-technikai haladás gyorsításához, jelentősen aktivizálni fogják az emberi tényező — minden változás döntő tényezőjét.

Az együttműködés a tudomány, a technika és a technológia fejlesztésének fő irányaiban fejlesztve a KGST-tagországok elsősorban arra törekednek, hogy megoldják a társadalmi-gazdasági haladás gyorsításának, állampolgáraik életszínvonala emelésének és életminősége javításának, a kultúra, az oktatás, az egészségügy további fejlesztésének, a lakosság szükségletei minél teljesebb kielégítésének feladatait.

A szocialista közösség országaiban a tudomány és a technika forradalmi fejlődése elő fogja segíteni, hogy gazdasági fejlettségi szintjük fokozatos kiegyenlítésének folyamata felgyorsuljon, az európai KGST-tagor szágok részéről a Vietnami Szocia lista Köztársaság, a Kubai Köztársa ság és a Mongol Népköztársaság szá mára történő tudományos-műszaki él gazdasági segítségnyújtás hatékony sága fokozódjék.

Ä jelen program végső soron megfelel az egész emberiség alapvető érdekeinek, mivel valóra váltása révén tágabb teret kap a KGST-n kívüli szocialista országokkal, fejlődő országokkal, a világ más államaival való sokrétű, kölcsönösen előnyös együttműködés.

A KGST-tagországok határozottan síkra szállnak a gazdaság, a tudomány- és a technika területén a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, a mindennemű mesterséges akadály és korlátozás kiküszöböléséért, a nemzetközi gazdasági kapcsol átokban, a bizalom erősítését szolgáló intézkedésekért, a gazdasági agresszió bármelyik formájának és válfajának felszámolásáért, többek között a technológia területén, a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok egész rendszerének igazságos és demokratikus alapokra helyezéséért és az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért, a gyengén fejlettség, mint égető globális probléma felszámolásáért.

A KGST-tagországok határozottan síkraszállnak az űrfegyverkezés megakadályozásáért és a földön folyó fegyverkezési verseny beszüntetésé: ért, a leszerelésért, a legszélesebb nemzetközi együttműködéséit, azért, hogy a tudomány, a technika és a technológia terén a forradalmi eredményeket kizárólag békés célokra használják fel.

A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy a korunkban zajló tudományos-technikai forradalom eredményeit gyorsabban és nagyobb mértékben használják fel valamennyi nép Javára, ezek az eredmények segítsék elő az olyan, még ma is létező jelenségek felszámolását, mint az éhezés, a betegségek, a szegénység és az írástudatlanság.

А ТТООМА^ПГПЯ-ГЕСНтКА! HALADÄS élvonala

Ä KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának gyorsítása elsősorban a mai tudományos-műszaki forradalom öt kiemelt irányának fejlesztésén fog alapulni. Ezeken belül is megjelölik a tudományos-műszaki haladásnak azt az élenjáró színvonalát, amelynek elérése a program elsőrendű célja.

Az öt fő irányban az élvonalat mind a saját, mind a világméretű tapasztalatok összegezése, mind pedig a közös műszaki prognóziskészítés eredményei alapján jelölték ki. 'Figyelembe véve a tudomány, a technika, a technológia fejlődésének gyors ütemét, és sok vonatkozásban váratlan fejleményeit, a most kijelölendő mutatók a program végrehajtása során pontosíthatók.

A tudományos-technikai haladás kijelölt szintjének elérését elsősorban a KGST-tagországok saját egyeztetett erőfeszítéseivel fogják biztosítani. Az ehhez szükséges feltételek adottak, illetve megteremthetők, ha a tudomány általános magas fejlettségi szintje mellett felhasználják az alaptudományok kimagasló eredményeit, a modern technika és technológia számos területén már rendelkezésre álló modelleket, az egyedi berendezések megalkotásában, a kutatásigényes termékfajták egységes műszakipolitikai alapján való tömeggyártásában szerzett gazdag tapasztalatokat.

1A népgazdaság elektronizálása. A testvéri országok e területen • való együttműködésének fő célja a termelés és a társadalmi élet valamennyi területének széles körű ellátása legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel — ez az alapja a termelékenység gyökeres megjavításának, az erőforrások, anyagok és energia megtakarításának, a népgazdaságban a tudományos-technikai haladás meggyorsításának, a tudományos kutatások időtartama jelentős lerövidítésének, a nem termelő szféra minőségi átszervezésének .

A program megvalósítása útján előirányozzák a nemzeti jövedelem, a munkatermelékenység évi átlagos növekedésének Jelentős fokozását valamennyi tevékenységi területen — beleértve az ipart, az építőipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést, az egészségügyet, az oktatásügyet, a kereskedelmet és a szolgáltatószférát — a termelés anyag- és energiaigényességének háromnegyedére-felére csökkentését, A számítástechnikai eszközökkel kombinált hírközlési technika fejlesztése biztosítja a termelési beruházások megtakarítását,

a termelő ráfordítások mérséklését, az irányító apparátus létszámának csökkentését.

A tudományos, a tervezési és a fejlesztési tevékenységben az Információs számítógéprendszerek alkalmazása lehetővé teszi a tudományos programok és mérnöki-műszaki tervek kidolgozási és megvalósítási idejének felére, harmadára csökkentését, a minőség egyidejű Javítása és a végrehajtásukhoz szükséges ráfordítások jelentős csökkentése mellett.

Hatékonyabbá válik az oktatás, a szakképzés, az orvosi ellátás, javulnak a lakossági szolgáltatások. Az elektronikát széles körben fogják alkalmazni a termelésben és a mindennapi életben. így a lakosság jelentős része mentesül a fizikai, nem alkotó Jellegű munka alól. javulnak a KGST-tagországok dolgozóinak szociális körülményei.

2 Komplex automatizálás. E tekintetben a KGST-tagországok • együttműködésének fő célja a népgazdasági ágazatok széles körű komplex automatizálása, beleértve a többrendeltetésö automata gépsorok, a folyamatos gyártósorok, az inart robotok, a saját vezérlőrendszerekkel ellátott automatizált berendezések, a precíziós berendezések, nagyfeszültségű méréstechnika, a technológiai eljárások és a technológiai — különösen a precíziós — berendezések ellenőrzésére szolgáló automatizált eszközök létrehozását és bevezetését. valamint az integrált rendszerek széles körű alkalmazását.

A program tellesítése esetén csaknem felére csökkennek a termékek tervezéséhez és gyártásához szükséges ráfordítások, biztosítható lesz a KGST-tagországokban gyártott aggregátok és modulok széles körű csereszabottsága; a gyártásuk munkaigényessége a felére fog csökkenni, az anyagmozgatási és raktározási munkák területén a munka termelékenysége legalább négyszeresére fog növekedni.

A technológiai eljárások és a termelés automatizált tervezési és irányítási rendszereinek kifejlesztése, valamint széles körű alkalmazása lehetővé teszi a termelés minőségileg magasabb szintű tervezését, elszámolását, ellenőrzését és szervezését, a technológiai előkészítésre fordított idő csaknem felére csökkentését.

A rugalmas, automatizált gyártórendszerek létrehozása és a KGST-tagországok népgazdaságában való széles körű gyakorlati alkalmazásuk Jelentősen növeli a termelés hatékonyságét, lehetővé teszi az űj termékfajták meghonosításához szükséges idő és ráfordítások csaknem felére csökkentését .a termelékenység két-ötszörösére a berendezések müszaki-kihasználtságl együtthatójának pedig 2.8-re való emelését, a kezelőszemélyzet létszámának csökkentését, olyan körülmények megteremtését, amelyek az alkotó és vonzó munka feltételei .

A kiemelt irányok közé tartozó ..komplex automatizálás“ feladatai nak valóra váltása mély hatást gya kőről a társadalom életének és tévé kenységének minden szférájára, lé nyegesen emeli a munka termeié kenységét a népgazdaság alapvető ágazataiban, elsősorban a gépipar ban, Javítja a termékek megbízható ságát. minőségét és versenyképessé gét, növeli az alaphatékonyságot, je lentősen csökkenti a fizikai és az alacsony szakképzettséget igénylő munka mennyiségét, nagymértékben emeli a termelés általános technológiai színvonalát és fokozza hatékonyságát.

Ar atomenergetika gyorsított fejlesztése magában foglalja atomerőművek, fűtőerőművek és fűtőbűvek, gyorsneutronos reaktorok berendezéseinek gyártását, a termonukleáris energetika alapjainak létrehozását. A testvéri országok együttműködésének fő célja a KGST- tagországok energiagazdálkodásának nélyreható minőségi átalakítása, a rtllamosenergta-ellátás hatékonyságának és üzembiztonságának fokozása, j szerves fűtőanyag felhasználásának csökkentése, a városok hőellátásának lavításá, a környezet védelme és az energia ésszerű felhasználása.

A program megvalósítása nagymérlékben megoldja a KGST-tagországok energetikai potenciálja növelésének problémáját, csökkenti a beruházásokat a fűtőanyag-kitermelő iparágazatokban a hiánycikk jellegű szerves fűtőanyagokból jelentős mennyiségeket szabadít fel egyéb szükségletek kielégítésére, bővíti az atomenergetika erőforrásbázisát, megteremti az alapot az új, nagyvolumenfl termelési ágak szervezéséhez, fokozza az atommüvek gazdaságosságát, üzembiztonságát és megbízhatóságát, és

fontos feltételeket teremt az Irányítható termonukleáris reakción alapuló, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás létrehozásához.

4Üj anyagok és technológiák, gyártásuk és megmunkálásuk.

» E területen a KGST-tagországok együttműködésének fő célja az, hogy olyan, elvileg új típusú anyagokat vezessenek be széles körben a népgazdaságba, és mindenekelőtt az iparba, amelyek a hagyományos anyagokhoz viszonyítva olyan értékes tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a korrózió-állóság és a sugárzással szembeni ellenállás, a höállóság, a kopásállóság stb., valamint az, hogy megteremtsék a gyártásuk és feldolgozásuk ipari technológiáit, s ezen az alapon meggyorsítsák a gépipar és az egész népgazdaság vezető ágazatainak fejlesztését, biztosítsák a KGST-tagországok termékeinek versenyképességét a világpiacon.

A program megvalósításával előirányozzák a termelés műszaki és technológiai színvonalának jelentős emelését a gépiparban, a kohászatban, a rádiőelektronikában, az elektrotechnikában, a vegyiparban és a népgazdaság más döntő ágazataiban a gépek és a berendezések' megbízhatóságának és élettartamának nagymértékű javítását, az anyag-, energia- és munkaigényesség, az önköltség csökkentését, olyan értékes anyagok, mint a platina, a nikkel, a kobalt, a krőm, a mollbdén, a wolfram, a niobium stb. helyettesítésének biztosítását, és más szükségletekre való észszerű felhasználását, a vas, az acél és a színesfémek, az energiaforrások, a munkaerőforrások és más egyéb források jelentős megtakarítását, az új generációs technika kifejlesztéséhez szükséges legfontosabb alapok megteremtését.

5 A biotechnológia gyorsított fejlesztése. A KGST-tagországok ■ e területen való egyiitttmüködésének fű célja: a lakosság siilvos megbetegedéseinek megelőzése és hatékony gyógyítása, a* élelmiszerforrások jelentős növelése, a népgazdaság nyersanyagellátásának javítása, további megújítható energiaforrások meghonosítása, a hulladékmentes termelés további fejlesztése és a környezetet károsító hatások mérséklése.

E cél elérését azon élenjáró biotechnológiai eredmények • gyorsított bevezetése révén kell biztosítani, amelyeket a testvéri országok egészségügyi. agráripari és ipari együttműködése útján, a biotechnológiát tudományok és az életjelenségek fizikai-kémiai alapjainak tanulmányozásához közvetlenül kapcsolódó más természettudományi területek egész komplexumát átfogó alapkutatások továbbfejlesztésével, valamint a szükséges technológiai berendezések létrehozásának és gyártásának megszervezésével érnek el.

Kiemelt feladat a következők létrehozása és széles körű meghonosítása a népgazdaságban;

— й|. biológiailag aktív anyagok és gyógyszerkészítmények (Interferon, Inzulin, növekedéshormon, monoklón antitestek stb.), amelyek lehetővé teszik az egészségügy terén a súlyos betegségek — a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok,, az örökletes, a fertőző, többek között a víros okozta megbetegedések — korai diagnosztizálását és gyógyítását;

— a betegségek és kártevők elleni mikrobiológiai növényvédő szerek, bakteriális trágyák és növényi növekedésszabályozók;

— a mezőgazdasági kultúrák olyan, nagy terméshozamú és fajtahibridjei, amelyeket a gén- és a sejttechnológia-módszerekkel állítottak elő;

— értékes takarmányadalékok és biológiailag aktív anyagok (takarmányfehérje, amlnosavak, ferment» mok, vitaminok, állatgyógyászati készítmények stb.) az állattenyésztésben a szaporulat növelésére; új bit* technológiai módszerek a haszonállatok főbb betegségeinek hatásos megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésérej

— a gazdaságilag értékes termékek előállítására szolgáló ój biotechnológiai eljárások az élelmiszeriparban, a vegyiparban, a mikrobiológiai és más iparágazatokban való felhasználásra;

— a mezőgazdasági, az Ipari és á városi hulladék alapos és hatékony feldolgozására szolgáló biotechnológiai eljárások, a szennyvíz és a hulladék gázok és levegőszennyezők felhasználása biogáz és jó minőségű műtrágya felhasználására.

A program valóra váltása lehetővé teszi a megújítható biológiai erőforrások mind ésszerűbb felhasználását a népgazdaságban, fokozza a lakosság félétét, és javítja egészségét, biztosítja a lakosság jobb élelmiszer- és gyógyszerellátását, valamint az energiatakarékos és hulladékmentes technológiák alkalmazása révén Javítja a környezet állapotát, minőségileg új szintre emeli az egészségügyet, az orvostudományt, az agrártudományt és az állatorvosi tudományt

A MEGVALÖfWJW ÓIT»

Ä KGST-tagországok a program ;yüttes, következetes megvalósítását kiemelkedő fontosságú gazdasági és politikai feladatnak tekintik.

Abbéi Indulnak ki, hogy a gazdásági tervezést a tudományos-műszaki haladás vívmányai alapján kell megvalósítani, ami a népgazdasági tervek koordinációja és a tervezési együttműködés egyéb formál további tökéletesítését, a szoros termelést és tudományos-műszaki együttműködés biztosítását Igényli.

Ä KGST-tagországok elhatározták', hogy a program kiemelt Irányait haladéktalanul konkretizálják a „tudomány-technika-termelés értékesítés“ folyamat minden stádiumát komplexen átfogó egyezményekben és szerződésekben, e célbői szükség szerint pontosítják a hatályban lévő egyezményeket. A felek vállalt kötelezettségeit figyelembe fogják venni a KGST-tagországok népgazdasági és társadalmi fejlesztési terveiben.

Az együttműködési, többek között я gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények kidolgozása és pontosítása során figyelembe fogják venni a kiemelt programokat, valamint á KGST-tagországok jelenlegi termelési és tudományos-műszaki potenciálja hatékony kihasználását. Az országok egyetértettek abban, hogy kölcsönösen, széles körben tájékoztatják egvmást a tudományos-kutatási munkák eredményeiről és a jelenlegi technológiákról, azzal a céllal, hogy valamennyi érdekelt KGST-tagország mihamarább alkalmazza azokat.

A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy a program teljesítésével kapcsolatban a következő ötéves tervre vállalt kötelezettségeiket felveszik az 1986—1990. évi terveikbe. Ä továbbiakban az országok javaslatai alapján a programot rendszeresen pontosítják és kiegészítik az elért társadalmi-gazdasági és tudományos-műszaki eredmények, a világban elért új tudományos-technikai és termelési eredmények, valamint a KGST„-tagországok időszerű együttműködést feladatat figyelembevételével. Ä program fejlesztése és megújítása úgy fog történni, hogy a megfelelő egyeztetett együttműködési intézkedéseket kellő időben figyelembe veszik a népgazdasági tervkoordináció folyamán és az országok ötéves állami terveiben.

3.

A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány megvitatta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa december 17-én és 18-án Moszkvában tartott 41. (rendkívüli) ülésszakának eredményeit .

Nagyra értékelte a KGST tagországok tudományos-műszaki fejlesztésének 2000-ig terjedő komplex programját, és hangsúlyozta, hogy e program egyhangúlag történt jóváhagyásával megvalósult az 1984. évi gazdasági csúcsértekezleten kitűzött egyik legfontosabb feladat. A komplex tudományos-műszaki fejlesztési program humánus és békés jellegű a KGST-tagállamok közös tudományos és műszaki stratégiáját rögzíti. Valóra váltásának kulcsszerepe lesz a gazdasági fejlődésünk és a lakosság életszín“ vonalának emelkedése szempontjából.

Kiemelte, hogy a program céljai megfelelnek a tudományos-műszaki forradalom követelményeinek. Elérésük minőségileg magasabb szintre emeli a KGST tagállamok együttműködését, hozzájárul az egyes országok és az egész szocialista közösség sikeres fejlődéséhez, valamint nemzetközi pozíciójuk megszilárdulásához. v

jóváhagyta a csehszlovák küldöttségnek a KGST 41. (rendkívüli) ülés“ szakán követett eljárását és intézkedett, hogy a program tükröződjék a csehszlovák gazdaság minden tervében, tevékenységében, valamint mindennapi gyakorlatában.