Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 11. szám
I I 14 SZABAD FÖLDMŰVES $986. március $1 A jól végzett munka érzésével Mezőgazdaságunk a 7. ötéves tervidőszakban is vitathatatlan sikereket könyvelhetett el. Hiszen a szemesek termelésében elért önellátottság а fejlődésnek egy újabb fordulópontját jelentette. Nem beszélve már a megfelelő szinten stabilizálódott élelmiszer ellátásról. A közös asztal bőségkosarának megtöltéséhez érzékelhetően járultak hozzá szorgalmas, áldozatkész munkájukkal a csallóközi emberek. Az olyan élenjáró egységes földműves-szövetkezet dolgozói, mint például a nagymegyeri (Galovo), akik az eltelt öt év átlagában gabonafélékből hektáronként 7,40 tonnát termeltek, hogy csak egy adatot emlísek kiváló eredményeik közöl. Ä jól végzett munka örömének ér adatok megalapozásához, amelynek zésével foglalhatta el helyét a tagság során megfogalmazódtak a célok 8 nagymegyeri művelődési ház dísz- megvalósítását elősegítő mozgósító termében a zárszámadó közgyűlésen; erők. amely nemcsak az eltelt időszak A közel 2 ezer 300 iiektár mezőeredményeinek tárgyilagos elemzé- gazdasági területen gazdálkodó szösét, a tartalékok feltárásának lehető- vetkezet szilárd gazdasági alapjára ségeit foglalta össze, hanem a köz- utal a kizárólag mezőgazdasági terponti politikai és gazdasági irányéi- melésből származó 69 millió 521 ezer vek átvitelének, konkrét megfogal- korona értékű teljesítmény, a 61 milmazásának fórumává is vált. Gaál lió 369 ezer korona mezőgazdasági Sándor agrármérnöknek, az efsz el- bruttó termelés, az 53 millió korona nőkének beszámolójából is nyilván- értékű piaci termelés, valamint a 16 valóvá vált, hogy a szövetkezet si- millió 300 ezer koronás tiszta nyerekereinek, dinamikus fejlődésének fő 'ség, amely 3 millió 300 ezerrel hamozgósltó ereje a tagság hozzáérte- ladta meg a tervezettet, sében, alkotó hozzáállásában és a A növénytermesztés szakaszán a termelés iránti érdeklődésében rejlik, legmagasabb szintet elérő ágazat a Persze csak akkor valósíthatók meg gabonatermelés. Hiszen szemesekből a kitűzött célok, ha a dolgozók szór- elérni a nyolc tonnát meghaladó hekgalma a magas színvonalú szervezés- tárhozamot már kiváló szaktudást, sei, a körültekintő irányítással és az következetes és aprólékos munkát ésszerű termelési szerkezet kialakí- követel. A gabonatermelés a jövőben fásával párosul. Olyan eredmények is a feladatok előterében áll az edszülethetnek, mint Nagymegyeren, dig! magas szint további emelése ahol az eltelt öt év alatt 41 ezer mellett. Az évek során ugyanis ki- 697 tonna szemest — 4 ezer 617 ton- kristályosodtak a sikeres gabonaternával többet a tervezettnél — tér- melés alapkövetelményei, amelyek meltek, s tejbői 14 millió 715 ezer között elsődleges helyet foglal e! a litert, húsból pedig 4 ezer 676 tonnát biológiai anyag, a parcella- és fajértékesítettek, Tömören fogalmazva taspecifikus agrotechnika, a szökséötéves tervüket szinte valamennyi ges növényvédő szerek biztosítása, termelési és gazdasági mutatóban valamint a minimális veszteséggel túlteljesítették. történő betakarítás. Külön említést érdemelnek a műit A gazdaságban a kimagasló eredévi eredmények, amelyek —. bár ne- mények ellenére sem elégedettek az héz körülmények között és nem elértekkel. Szüntelenül keresik a haproblémamentesen születtek, — je- tékonyabb termelés lehetőségét. Ezért lentős mértékben hozzájárultak a 7. részletesen elemezték a napraforgó, ötéves tervidőszak sikeres befejező- a vetőmagnak termesztett kukorica és séhez, s egyben az előttük állő fel- a cukorrépa termesztésének az elkép-A zárszámadó közgyűlés résztvevői Fotó: Néveri Sándor zenéseiknél gyengébb eredmények okát. A cukorrépa-termesztéssel — tavaly mellesleg 40 tonnás hektárhozamot értek el — a nagy betakarítási veszteségek miatt elégedetlenek, ezt tartják a technológiai folyamat leggyengébb — s mielőbbi megoldásra váró — láncszemének. Több éves céltudatos munkával megalapozták a tömegtakarmányok termelését, úgy, hogy ma bőséges mennyiséget adnak át az állattenyésztésnek. Számottevő tartalékokat azonban ebben az ágazatban is föltártak. Tudatosították, hogy a takarmánytermelés hatékonyságának további növelése a takarmányok minőségében rejlik. Ezért a termelésben eluralkodott szemléletet, s ezzel egyidejűleg a termelési technológiát a minőség felé orientálják, továbbá gazdaságosabban kihasználják a takarmányok termőterületét. A kedvező takarmányozási feltételek, a szakértelemmel. és lelkiisinerettel végzett állatgondozás, de nem utolsósorban a dolgozók bevonásával történő szigorú és rendszeres ellenőrzés is meghozta a várt eredményeket. Tavaly a tehenészetben egyedenkénti évi átlagban 4 ezer 725 literes tejtermelést, a marhahizlalásban 0,92 kilogrammos, a sertéshizlalásban pedig 0,65 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el. Az elnök beszámolójában azonban rámutatott arra is, hogy a jövőben az állattenyésztésben — úgy, mint a gazdaság többi ágazatában — növelni kell a munkatermelékenységet. Hangsúlyozta továbbá a növénytermesztés ée az állattenyésztés Jtözötti kölcsönhatások elmélyítésének szükségességét. Egyrészt gyorsabb ütemben kell fejleszteni a növénytermesztést, más részt pedig teljes mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló szerves trágyát a talajerő megtartására, illetve további növelését©. Ä nagymegyeriek helyesen ismerték fel azt a tényt, miszerint változtatni kell az eddigi gyakorlaton, s a mennyiségi szempontokról a minőséget és a gazdaságosságot kel! előtérbe helyezni. A termelés hatékonyságának növelése pedig csakis az észszerű talajgazdálkodás mellett lehetséges. Ezért követnek el mindent a talaj szervesanyag-tartalmának növelése érdekében. E törekvésükben a talaj szerkezetének megóvását sem hagyják figyelmen kívül. Tisztában vannak azzal, hogy a nehéz erő- és talajművelő gépek milyen nagy mértékben rombolják szét a talajok aprószemcsés szerkezetét. Intézkedéseket tettek ennek elkerülése érdekében, s a jövőben nagyobb körültekinGaál Sándor, a Nagymegyeri Efsz elnöke téssel választják ki a talajművelés eszközeit, s biotechnológiai módszerek alkalmazásával Is próbálkoznak a talajok termőképességének fenntartására és növelésére. A szövetkezet törekvéseivel, távlati elképzeléseivel összhangban vannak a műszaki szolgáltatások is, amelyek az utóbbi években sokat fejlődtek. Magas szintet ért el a gépesítés foka, emelkedett a gépjavítás és a karbantartás színvonala. A beruházások többnyire silótérségek, szénatárolók, takarmánykeverő és trágyatelep építésére, valamint a meglévő épületek és a gyümölcsészet korszerűsítésére irányulnak. Tehát itt is a meglévő pénzeszközök célszerű, a termelés hatékonyságát szolgáló felhasználását szorgalmazzák. A jövőbeni elképzeléseket, vagyis pontosabban a hogyan továbbra a választ be-' számolójában tömören és kifejezően összefoglalta az elnök, amikor hangoztatta: — Szocialista mezőgazdaságunk gyakorlatában évtizedek óta hozzászoktunk a termelés mennyiségi növeléséhez. Ma viszont a követelmények a minőség irányába tolódtak el. Tudatosítanánk kell, hogy ebbe az irányba való átállást elsősorban a saját gondolkodásunkban kell kezdenünk. Az új közgazdasági szabályozók á vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt megkövetelik az ökonómiai gondolkodást. Vagyis annak a szükségszerűségét, hogy minél kisebb anyagi ráfordítással, minél nagyobb teljesítményt érjünk el- Ez határozza majd meg a gazdasági mérleget, s végső soron ez szabja meg a felhasználható bérösszeget — fogalmazta meg a gazdaság előtt álló feladatokat az elnök. A szellemi tőke kiaknázására irányul az elvégzett munka szerinti bérezési rendszer is, amely a kitermelt mennyiség, a minőség, valamint a társadalmi érték figyelembevételével igyekszik megközelíteni az érdem szerinti jutalmazást. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a dolgozók bevonásának az irányításba, továbbá az olyan munkakörülmények megteremtésének, hogy minden szövetkezett tag, de elsősorban a fiatalok jól érezzék magukat. Az elkövetkezendő években megkülönböztetett gondot fordítanak a szocialista létesítmények építésére, a munkahelyi- és életkörnyezet javítására. Ez valamennyi közül a legcélravezetőbb befektetés, hiszen azokról az emberekről van sző, akik ez ideig is bizonyítottak, s akik minden bizonnyal a jövőben is hozzáteszik nem csekély részüket közös kenyerünkhöz. KLAMARCSIK MÄRLÍ 4вяяяяяяяаввавяаавяявяаяяяяяаявяяяаяяяясвввявяяаяявяяяаяяаяяяяяя1яяаяавэяввяяаяяявяя*яввамяявяяаявявваяввявввяяввЕЯЕЯяявввзяваея!::’'?пя8г1!Я8ас1ввваяяяа|яя1даяв Ott voltam a zárszámadó közgyűlésen. Figye’mesen hallgattam a beszámolót, az előterjesztett tervet. Szép eredményeket soroltak fel, igényes feladatokat tűztek maguk elé. De az emberekkel beszélgetve úgy éreztem, a számok bizonyító erejűek ugyan, azonban azokról az erőfeszítésekről, töprengésekről, latolgatásokról, a vitákról és a verejtékes vagy idegtépő munkáról, amelyek végül meghatározzák őket. keveset árulnak el. Ezért IS kértem meg Szabó Dániel mérnököt, a felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnökét, válaszoljon néhány kérdésemre. Talán először a jellemzéshez szükséges adatokat a szövetkezetről... — Azt már a beszámolóból tudja, hogy 4 ezer 826 hektáron gazdálkodunk. Már több mint tíz éve, 1975- ben társult a két falu, Alsószeli (Dőlné Salibyj és Felsőszeli szövetkezete. A két fain határában a szántóterület 4 ezer 620 hektár. Én 1970-től dolgozom a szövetkezetben. Csaknem rögtön a „mélyvízbe dobtak“. 1972-től alelnök voltam —* ez a szövetkezetegyesítés után azt jelentette, hogy én vezettem a növénytermesztés szakaszát. Egészen tayalyig. Egv éve vagyok az egységes földműves-szövetkezet elnöke. Nagyon Jé évünk vnlt a tavalyi; ami a növénytermesztést illeti, kiváltképpen jő. Minden tőlünk telhetőt megtettünk a hektárhozamok növeléséért, az igaz. A talajvizsgálat és e termesztett növénvek levélzetének vizsgálata alapján biztosítottuk a talaj tápanyagszükségletét, illetve az öntözést. A szántóföld 25 százalékát szervestrágyáztuk. Lelt is eredménye. Szemes kukoricából a tervezett 6,3 tonnával szemben 6,7 tonna, burgonyából pedig a 10 tonnával szemben 15,9 tonna termelt hektáronként. Túlszárnyaltuk a járási átlaghozamukat Magasra ebből a két terményből. Elsők lettünk a fűszerpaprika termesztésében a 2,26 tonnás hektáronkénti átlagunkkal, s ezzel a tervezett termelést 51 százalékkal túlteljesítettük. Meg kellett dolgozni érte, de sikerült. — „Összeszoktak“ már a emberek? Egyáltalán — milyen a tagság összetétele? — Azt hiszem, ha természetes is, azért érdemes hangsúlyozni, munkaszerető, szorgalmas nép a miénk. Túlságosan nagy összeszokásra nem volt szükség, hiszen tulajdonképpen csaknem mindenütt maradtak megszokott helyükön, szakaszukon az emberek, ki Alsószeliben, ki Szigeten, ki az Elvira majorban, vagy Felsőszeliben. A vezetőség számára szervezési szempontból jelentett új, igényesebb feltételeket, más körülményeket a szövetkezet egyesítése. 1985 december végén összesen ezer 451 tagunk volt, ebből 806 aktív dolgozó — 575 férfi és 231 nő. Ami íiég mindig gond. az alsószeli részlegen bizony kevés az olyan szakképzett, fiatal tagunk, akire az egyre magasabb követelményeket igénylő időszakban támaszkodhatunk. — A beszámolóból az is kitűnt, hogy tavaly huszonkét új tagot vettek fel. — Igaz, jönnek haza a fiatalok, sokszor gondot is okoz, hogy egészen más szakképzettséggel hová helyezzük őket. Volt, olyan is. hogy a villanyszerelő beállt fejőnek. Ma szívesen és (ól dolgozik... De hosszú távon azért sokkal tudatosabb káderpolitikát kell kialakítanunk. Olyat, hogy minden szakaszon legyenek főiskolai végzettségű szakembereink. állították a — Mi vonzza a szövetkezetbe az embereket leginkább? A jövedelem lehetősége, a háztáji „fólia-háttere“, vagy a két falu kínálta házépítési (telek, kölcsön) kilátások? — Talán minden felsorolt tényező. És meggyőződésem, hogy nem kis mértékben a szövetkezetünk szociális juttatásai is. Az étkezést minden igénylő számára biztosítani tudjuk. A nyugdíjasok étkeztetését is természetesen. Kéthetes üdülésre a Szovjetunióba, Bulgáriába járnak szövetkezetünk tagjai. Csereüdültetési szerződésünk van, amelynek alapján Harkányba mehetnek. Gyógykezelésre Piešťanyba és Trenčianske Teplicébe. Gyermekeik számára egyhetes téli üdülésre van lehetőség, nyáron negyven gyerek mehetett pionirtáborba. Tavaly egyszerre három autóbuszunk volt úton kirándulókkal. Nagy élmény volt a bulgáriai—törökországi kirándulás. — Csak az asszonyok panaszkodnak, hogy számukra még nincs biztos és állandó téli munka ... — Bizony, azt még meg kell keresni, mi lenne a legkézenfekvőbb, legmegfelelőbb. A ciroktermesztés tulajdonképpen ezért szerepel a tervünkben, ez is ad tél idejére munkát. És melléküzemágként a fafeldolgozás. — A növénytermesztés eredményei mellett mire a legbüszkébb? — Tejtermelő „milliomosainkra“, akiket a zárszámadó közgyűlésen is elismerésben részesítettünk. És arra, hogy a 4 millió 948 ezer 166 liter tej 93,7 százaléka első osztályú vblt az elmúlt évben, csak 6,3 százalék, 311 ezer 305 liter került a második osztályba. A műszaki részleg jó munkájára, amelyen 58 tagú csoport dolgozik mércét bárom specializált műhelyben. Ä javítórészlegen két szocialista brigád végzi példásan a gépek karbantartását. Nagyon fontos — és egyre nagyobb jelentőségű — az állattenyésztési részleg karbantartó csoportjának jó munkája. Melléküzemági tevékenységünkben kiemelném a permetezők gyártását, amivel jelentős devizát takarítunk meg, eddig ugyanis külföldről kellett behozni a permetezőket. Szakembereink leleményessége segítségével sokkal olcsóbban állítjuk őket elő, mint amennyiért megvásárolhatók. — Mi okoz gondot most, a nyolcadik ötéves terv első évének kezdetén? — Äz új gazdasági szabályozók életbe lépésével bizony mindent „újra keli értelmeznünk“. A 7. Ötéves terv és különösen az elmúlt év jó eredményeire alapozva magasra állítottuk a mércét, nagy feladatokat tűztünk magunk elé. Ä növénytermesztés — ha az időjárás is kedvez —, ha sikerül kiszűrnünk az esetlegességeket, remélem, most is „hozza“ a tervet. Nem vetünk cikóriát, mivei nem gazdaságos a betakarítása, répakombájitnal szedtük. Harminc hektárnyit annyi idő alatt, hogy kilencven hektár cukorrépát is betakarítottunk volna ennyi erővel. Viszont 100 hektár napraforgót is vetünk. A többi vetemény viszonylag megfelel az előző tervidőszakban alkalmazott vetési struktúra arányainak. Ami űj, s lényeges továbblépés: 1989-ig a szántóterület 68 százalékát vagyis 3 ezer 143 hektárt fogunk öntözni. Gondolom, ez meghozza a maga eredményét, habár másrészt nem lesz „olcsó" befektetés. toos, a tej. Az új minőségi mutatók' alapján megfelelni a követelményeknek — ezt a leckét is meg kell tanulni, legfőképpen pedig tanítani. Tényleg minden ember minden egyes napon elvégzett munkájának függvénye lesz, milyen kategóriába sorolják ezt az óriási mennyiséget. És ennyi millió Wer tejnél az érte járó —1 vagy a belőle levont — fillérek máé nagy összeget jelentenek. — Beszéljünk az anyagi ösztönzők szerepéről. Ügy láttam — és érthető —, ez foglalkoztatta a zárszámadáson is leginkább az embereket. — Nem mondom, ez bizony okoz még az idén nehéz pillanatnkat. U- gyanis szövetkezetünk Is a járás azon nyolc mezőgazdasági üzeme közé tartozik, amelyeknek már az idén át kell térniük a hatékonyabb bérezési rendszer második szakaszéra. Többet, jobbat, olcsóbban termein] — ez a cél. És ez azt jelenti, hogy a hatékonyabb termelés minden öszszetevőjét megvizsgálva, megkeresve személyre szólóan meg kell határoznunk, milyen munkáért mennyit fizetünk. Erre inkább majd még- egyszer visszatérünk. Hiszen nemcsak maga a más, az egyéni teljesítményeket jobban figyelembe vevő, a brigádszerű bérezést továbbfejlesztő rendszer kidolgozása, hanem a tagság elé terjesztése. Ismertetése is felelős feladat. A lényeg, hogy valóhan ösztönözzön. Nemcsak szorgalmas, hanem pontos, hatékony munkára is. Üzemanyag-, takarmány- és egyáltalán mindenféle takarékosságra. A jobb minőség elérésére. Ezeket az országos követelményeket lebontani a szövetkezet feltételeire és minden egyes ember munkájának krédójává tenni — bizony szép feladat, de nem könnyű. Köszönöm a beszélgetést] H. Mészáros Erzsébet