Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

16

.SZABAD FÖLDMŰVES.

1988. Január i

EZÚTTAL ÖNMAGUNKRÓL

• * —-.у/-"ШЯ k -'W

dósttók számára rendezett tenfolyV

mokon részt vegyek. 1970-től a Cseh' szlovák Rádió magyar szerkesztőségének vagyok külső munkatársa. Szívesen készítek riportokat, Interjúkat* Saját magnóm is van, ezzel dolgozom.

Az olvasás szórakozásaim és Idd-1 töltésem sorában mindig az első helyen szerepel. Természetesen most 1$ olvasom kedvenc lapjaimat, hallga'1 tóm a rádiót — figyelemmel kísérem a csehszlovákiai magyar sajtó munkáját. A lapokban örömmel fedezem fel azoknak a nevét, akik tfz évvel ezelőtt jó ismerőseim, barátaim voltak. Ilyenkor egy kis lelkiismeret furdalást is érzek, mintha cserben hagyj tam volna őket.

Mintegy másfél évvel ezelőtt — talán éppen a lelkiismeret-furdalás ha-1 fására — fokozatosan újra «belelendűltem az írásba. Tudósítok, riportokat készítek. Ez elégedettséggel tölt el. Azt hiszem, ezzel tartozom azoknak is, akik munkámat megbecsülték, akik bíztak bennem. A rádió magyar szerkesztőségétől ugyanis két ízben kaptam elismerő oklevelet és egy ízben az Oj Szó ajánlása alapján a SÜTI elismerő oklevelét.

Ma, amikor már komoly „tudósítói múltra“ tekinthetek vissza, el kell mondanom, hogy mindezt egykori tanáraimnak is köszönhetem, Teleki Tibornénak és később Princ Ernőnek, akik megtanítottak anyanyelvem szeretetére. Az emberek szeretetére, a mások megsegítésére és a munkából eredő sikerek fölött érzett örömre, a társadalom számára végzett közérdekű tevékenység megbecsülésére. Tulajdonképpen ez ösztönzött arra, hogy a megbecsülést és elismerést érdemlő eredményekről és emberekről tudósítsak. Köszönöm ezt nekikí

Torpls József

Tardoskedden (Tvrdošovce) lakom, ahol — nagy faluról lévén szó — mindig történik valami. Sok a jól működő tömegszervézet. Például a Vöröskereszt, a Nőszövetség helyi szervezete. És ha valaki Jól dolgozik, a társadalom, a közösség érdekében tevékenykedik, megérdemli, hogy tudjon róla ország — világ, vagy legalábbis a Szabad Földműves olvasótábora. A jót el kell mondani, de a rossz mellett sem szabad elmenni becsukott szemmel. Egy kicsit talán ezért is írok tudósításokat. 1976-tól az én falum életéből, de más tájakról Is.

Gimnáziumot végeztem, jelenleg háztartásbeli vagyok. Férjem a selylyei (Sala)) Duslo dolgozója. Van két kislányom, Klára négy és fél éves, Katalin három. Óvodások. Falunk lakosai abban a jó helyzetben vannak, hogy minden óvodás korú gyermeknek jut férőhely.

A gyermekek rengeteg kérdésére felelni kell és én az édesapjukkal és a Balogh mamával együtt igyekszem mindenre becsülettel válaszolni, ők a központ a családban, de ezért szívesen olvasok, nézem a tévét és segítek a férjemnek. Van ugyanis egy nagy szenvedélye: a kaktuszok. Am-g nem ismertem őt, nem is gondoltam, hogy annyi féle kaktusz van a világon és ebből olyan sok a ml fóliánk alatt. Gyönyörűek, ha virágoznak, a kislányok is szívesen foglalkoznának velük, de a növények nagyon szúrósak. Nemrég történt, hogy még a sündisznót is kaktusznak nézték, és csodálkoztak, amikor az elballagott.

Balogh Klára

Sfe

Agrometeorológiai

szolgálat

hez felbecsülhetetlen segítséget, sőt nélkülözhetetlen adatokat nyújthat az agrometeorológiai szolgálat. Nemcsak az időjárás-jelentés és -előrejelzés révén, hanem egyéb agrotechnikai és fenológiai szempontból fontos adatok ismertetésével is. A talajhőmérséklet értékeinek alakulásából például meg lehet állapítani a vetés optimális időpontját. A talajnedvesség alakulásának figyelemmel kísérése nélkülözhetetlen adatforrás az öntözés irányításához. A lehullott csapadék és a levegő páratartalmának átlagértékeiből következtetni lehet az egyes betegségek fellépésének veszélyére. A növényzet fejlődésének figyelése támpontot nyújt az egyes agrotechnikai műveletek szükségszerűségéhez, Illetve elvégzésük időpontjához. A ienológiai megfigyelések alapján előre jelezhető az egyes növénykultúrák betakarításának optimális időpontja stb.

Szerkesztőségünk a Bratislava! Hidrometeorológiai Intézet agrometeorológiai szakosztályával együttműködve lapunknak ebben az új rovatában kíván hasznos információkat nyújtani a mezőgazdasági dolgozóknak.

Lapunk 2. számától kezdve rendszeresen közöljük a több éves átlagokon alapuló előrejelzéseket, a csapadékviszonyok és a hőmérséklet alakulását, a fenológiai megfigyelések adatait, valamint az egyes betegségek fertőzésének előrejelzését. Előre kell bocsátani azonban, hogy hetilap lévén, az előrejelzések százszázalékos hitelességét nem szavatolhatjuk; már csak azért sem, mivel az előrejelzések a több éves átlagok alapján „kiszámított normálértékekre épülnek. Am reméljük, hogy a teljességre való igény nélkül is hasznát veszik a mezőgazdaságnk agrometeorológiai szolgálatunknak.

—kmm-i

PP ff”ŠS

A* SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és dolgozói

részére

Főszerkesztő: Bara László mérnök Helyette* főszerkesztő: Csiba László

Szerkesztőség: 815 75 Bratislava, KrtZkova 8 Telefon: főszerkesztő ás titkárság: 475—08, telefonközpont: 472-41

Kiadja: PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó a v., 815 34 Bratislava Krtíkova 9. Nyomja: Západoslovenská Hadarna, 812 62 Bratislava Odho«1Г!!к!!.Пвт; 3- Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető bármely postahivatalnál ás kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS Üstredná expedícia a dovoz tlaCe, 813 8i Bratislava. Gottwaldovo’nám. 8. Előfizetési díj: egy évre 52,— Kös. fél évre 26— Kős.

A szerkesztőség kéziratokat éa fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza

Inde*: 49 636

X lap nyilvántartási száma: Г0П 7100

decemberében küldtem be első fotómat. Hogy miért emlékszem erre Ilyen pontosan? Mert nemsokára levelet kaptam Kádek Gábortól, aki Írásra biztatott. így született meg első riportom.

Munkahelyemen, a Rimaszombati (Rím. Sobota) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál hét évvel ezelőtt a jesenskéi gabonatároló vezetésével bíztak meg.

Dolgos, összeforrott kollektívába kerültem, ahol nagyon sokszor nincsenek szabadszombatok, pirosbetűs ünnepek, ahol a nappal megkezdett munkát éjszaka is folytatjuk. Ez az oka, hogy nem tartozom a folyamatosan tudósító levelezők közé, néha heteken, hónapokon át hallgatok. Pedig nagyon sokat szeretnék és tudnék írni, hiszen állandó kapcsolatban vagyok járásunk mezőgazdasági üzemeivel, ismerem gondjaikat, eredményeiket.

Családom számára Is kevés az időm. Amikor mégis sikerül elszabadulnom a munkából, kirándulunk. Fölkeressük hazánk vagy a szomszédos országok legszebb tájait, Ilyenkor Igazán együtt van a család.

Aki ezeket a sorokat olvassa, megkérdezheti, hogy ha ennyire kevés az Időm, miért írok? Számomra az írás több, mint egyszerű tudósítás. Megnyugvás és kikapcsolódás. Atliangolódás saját dolgaimról, gondjaimról a nagyobb közösségére. Öröm, hogy az ország minden táján olvashatnak arról, milyen dolgos emberek élnek Gömörben. És hogy róluk én irhatok.

Farka* Ottó

lendülettel és megújult kedvvel „pusztítottam a papirt“ és küldözgettem hazai magyar lapjainknak írásaimat, amelyek közül egyre többet találtak közlésre alkalmasnak.

Nagyon szeretek olvasni. Erre, sajnos, egyre kevesebb Idom marad. Zenét hallgatok, népzenét, könnyűzenét. Szeretem a társaságot, az embereket, de a csöndes természetet is. Feleségemmel és két gyermekemmel (az egyik főiskolás, a másik most küszködik a pályaválasztással), megértésben, szeretetben élünk szülővárosunkban.

Remélem, hogy ezután Is találok olyan témákat, amelyek érdeklik a Szabad Földműves olvasóit és sikerül úgy írnom emberekről vagy eseményekről, hogy elnyerje tetszésüket.

Nagy Mihály

Füleken (Fitakovo) születtem 1947-ben. Iskoláimat Is itt vé, geztem. A gimnázium befejezése után jelentkeztem a Komenský : Egyetem jogi karára, azonban három gyenge pont hiányzott a felvélelem- hez. így hát dolgozni mentem a fü• lekl Kovosmaltba. Később a Béke üzemben helyezkedtem el. jelenleg : a Rimaszombati (Rím. Sobota) Járási i Ipari Vállalatnál dolgozom mint I anyagbeszerző. Bár munkám nem • könnyű, az utazások, az állandó mozgás, új emberek, tájak megismerése r éppen mozgékony, nyugtalan termjszetemnek való.

1974 ben nősültem, feleségem a Járás népművelési központjában osztályvezető. Fiunk, Marcel most negyedikes az általános Iskolában. Kapcsolatom az újságokkal már több mint húszéves. Úgy is mondhatnám, az újságokkal nőttem fel. Először a Pionírok Lapjába írtam, majd az Oj Ifjúságba, végül a többi lapba. A levelezők különféle találkozóin sok Íróval, újságíróval, költővel Ismerkedtem meg. Titkos vágyam az volt, hogy újságíró leszek. Ezért megragadtam minden alkalmat, hogy a tu-1

Nincs nehezebb feladat, mint t valakinek önmagát jellemez- j ni, önmagáról vallani. Erre csak most döbbentem rá, amikor le- . ültem az üres papír elé és sokáig j egy sort sem tudtam leírni. Hiszen ^ én ts olyan ember vagyok, mint akik- , kel naponta együtt utazom, dolgo- \ zom, beszélgetek. Olyan, mint aki ] eddig mindig félt a kezébe tollat fogni, gondolatait papírra vetni. j Nagyon sokáig én ts csak olvasó- ; ]a voltam a Szabad Földművesnek. Fel sem merült bennem, hogy ötle- , teimet vagy más egyebet lejegyezzek.

Hogyan Is kezdtem írni? Remélem, egykori tanáraim tgy utólag megbocsájtanak, ha elárulom, hogy óráik alatt sokszor rímeket faragtam. Ha nagyon unalmasnak találtam az előadásukat, vagy nem érdekelt, amiről beszéltek, még novellaírással Is megpróbálkoztam.

Az iskolát befejeztem, az írást abbahagytam. Maradtam másik szenvedélyemnél, a fotózásnál. Szorgalmasan és szinte válogatás nélkül fényképeztem mindent. Legsikerültebbnek tartott felvételeimet eljuttattam a szerkesztőségekbe. Nagyon boldog voltam, ha a lapokban fölfedeztem egy egy általam készített fotót.

A Szabad Földműves szerkesztőségébe (pontosan emlékszem rá!) 1981.

JÍ llltólag Időszámításunk 1938. évében, július 30. napjának éjszakáján az akkori Diőszegen (a mostani Sládkoviöovóban) születtem, jó szüleim elsőszülött gyermekeként. Habár jelenleg absztlnens vagyok, rossznyelvek szerint születésem után a gyermekeknek járó cumit csak úgy fogadtam el, ha nemcsak porcukorba, hanem rumba Is belemártották. Állítólag ettől jól aludtam. Iskolába kerülésemig felcsaptam libapásztornak, a tarlón terelgetve a libafalkákat Idősebb „kollégáimtól“ nagyon sok szép népdalt és nótát tanultam. Ekkor tanultam meg citeráznl Is. Iskolai tanulmányaimat szülőfalumban kezdtem el, de a második világháború nem kedvezett könyvekből megszerezhető tudományunk gyarapításának, mivel többet tartózkodtunk az óvóhelyen, mint az Iskolapadban.

1947-ben Nyíregyháza és Tokaj között egy kis településen, Görögszállás tanyasi Iskolájában folytattam a tanulást. Innen a nyolc általános elvégzése után Nyíregyházára kerültem, mégpedig építőipari középiskolába, amit hazatelepülésünk miatt (1954-ben) nem fejezhettem, be Idehaza aztán mezőgazdasági gépjavítónak taultam ki és elvégeztem a mezőgazdasági mesteriskolát Is. Közben elsajátítottam a hegesztés fortélyait. Ezt a szakmát folytatom ma Is a Galántai (Galanta) Agrostav, n. v. lakatosműhelyében, mint államvizsgázott hegesztő. Azt hiszem, tudásom legjavával és becsülettel.

Ami a toliforgatást illett, gyermekkoromtól szeretem a verseket — és a vicceket. Ezért már magyarországi lakosként elkezdtem a versfaragást és akkortájt néhány viccem a Ludas Matyiban is megjelent.

Hazatérve sem lohadt frásszenvadélyem. írtam vicceket, verseket, novellákat és szűkebb baráti körömet szórakoztattam velük. 1963 és 1970 között kissé „elhanyagoltam" az írást; abban az időben a családalapítás, majd a házépítés foglalta le az ■ időmet és kötötte le érdeklődésemet.

A 70-es évektől aztán Ismét nagy

Miért, milyen Indítéktól vezérelve fogtam első ízben tollat? Hány éve Is? Ml kényszeríti az embert évek, évtizedek múltán is arra, hogy kevesebb-több rendszerességgel Írógéphez üljön? E kérdések mellé önkéntelenül újabbak társulnak: Mikor jut idő a látottak, hallottak, olvasottak formába öntésére, a feltörő gondolatok rögzítésére? Az esetleges kudarcokat követően mi ad új erőt, bátorságot a nekirugaszkodáshoz? A baráti kör, a munkaközösség viszonyulása serkentő vagy bénító hatása mennyiben meghatározó? Sorjáznak a gondolatok, megtölthetném kérdőjelekkel a papirost.

Közel két évtized ködtüggönyén át sejlenek föl az emlékek. A Kürti (Strekov) Alapiskolában volt egy tanítónő, Sidó Ágnes, aki felfigyelt — állítólagos — íráskészségemre, majd a gimnáziumban magyartanárom pallérozgatott. Ekkor a járási lapban már megjelentek'az élet ellesett pillanatait megörökítő glosszáim és fantáziaszülte karcolataim. Mindegyik írásom első kritikusa édesanyám volt.

■Hihetetlen lelkesedéssel dolgoztam, a lapban számomra tenntartott másfél flekknyl helyre rendszeresen írtam, azonban önmagam kedvére, szórakoztatására regényeket is „alkottam“. Mert elsősorban a szépiroda lom érdekelt. Főiskolás koromban az Üj Szó és a Csehszlovák Rádió magyar adása rendszeresen közölte elbeszéléseimet. Egy szemesztert a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán töltöttem. Itt Hegedűs András főigazgató vezetett be a levéltári kutatómunka pontosságot Igénylő szépséges rejtelmeibe. Azóta előszeretettel kutatom múltba tűnő korok kiemelkedő egyéniségeinek egy-egy szakterületen kifejtett tevékenységét, hagyatékát.

Első riportom, illetve tudósításom a Szabad Földművesben jelent meg, éppen 15 éve, 1970. december 31-én. Azóta ts tartom a kapcsolatot a szerkesztőséggel.

Közben természetesen — dolgozom. Pedagógusként tevékenykedem már tfz éve. Munkehelyl kötöttségem s a vele természetszerűen járó közéleti tisztségeim az írással és a honismereti kutatómunkával való rendszeres, aktív foglalkozást, ha nem Is éppen gátolják, de nem segítik elő. Feleségem, akt szintén tanítónő, igyekszik a munkámhoz, sokrétű tevékenységemhez szükséges körülményeket biztosítani, magára vállalva a háztartás és a gyermeknevelés nehezét. Sokat vagyok együtt, de még többet szeretnék együtt lenni gyermekeinkkel. Tímeával, Enikővel, Örssel. Tartalmas gyermekkort szeretnék nekik biztosítani. Diákjaimat pedig a könyv, az irodalom szeretetére, hazaszeretetre, nemzeti öntudatra akarom nevelni.

Hiszek az írott szó erejében, a könyv személyiségformáló erejében. Illyés Gyulával vallom: „Ma sem tér a fejembe, vagy ha belefér, földre nyom a gondolat, hogy valaki csirkefogó tud lenni, noha elolvasta a Há ború és békét.“

Pénze* látván

A tudományos-műszaki haladás ко- | rát élő világunk sok mindent megöl- ! dott. meghódított az emberiség élet- ! körülményeinek javítása, biztonságosabbá tétele érdekében. Számtalan ' természeti Jelenség, igy egyebek kő- , zott az időjárás alakulásába azonban ninca beleszólása. Egyelőre ki van szolgáltatva az időjárás kénye kedvének. Szeszélyei ellen csakis úgy vé- \ dekezhet, ha feltárja az időjárás vál- 1 tozásainak okait, törvényszerűségéit; ezen ismeretek birtokában a lehető legpontosabb előrejelzéseket dolgozza ki az időjárás várható változásairól. Érthető, hogy mindez támpontul szolgálhat káros hatásainak a mérséklésében.

Különösen fontos ez a mezőgazdaság számára, ahol a hozamok alakulását még napjainkban is legalább harmincszázalékos részarányban az időjárás befolyásolja. Persze, a tudomány fegyvertárának ésszerű felhasználásával a mezőgazdászok sem teljesen védtelenek az időjárással szemben. A szárazság öntözéssel, a szélerózió, szélfogó erdősávok telepítésével, a vízerózió megfelelő művelési módszerekkel, a záporok és viharok pusztító hatása a megdőléssel szemben ellenálló fajták nemesítésével, a tápanyagok kimosódása műtrágyázással, a betegségek okozta kártétel pedig vegyszeres növényvédelemmel kiküszöbölhető.

A* időjárási és egyéb természeti tényezők káros hatásának kivédésé-