Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-01 / 9. szám
) 4 SZABAD FÖLDMŰVES* 198S. március 1 fiif, a Da д n «a mm i orvos a szövetkezetben Orvosi diplomát 1958-ban szerzett Pospfsil Miklós, aki általános orvosként 1960-tól tevékenykedett az Ung-vldéken, és 1980-tól a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Efsz üzemi orvosa. Az elsó kérdésem Így szólt: ■ Milyen az üzemi orvos és a szőkerül a megelőző, orvosi tevékenység. Persze, van még tennivaló. Az üzem fejlődése ellenére még van elavult Istálló elég. Ezekben a gazdasági épületekben a dolgozók egészségi állapotát fokozottabb mértékben kell figyelemmel kísérnünk. Gondolok elivW / тг/ я i.. -í ............ , I....... . ч >4V,V ч O '■ c- --V' *" z 'ЯВ -v ' # ф ' ; Л.-'' M :,r l: .‘v. ľ ’■ У' i S ' n' MX v Kéváry Miklós, az efsz egyik lakatosa az üzemi orvosnál vetkezet vezetősége közötti együttműködés? — Jónak mondható, hiszen gyakran véleményt cserélünk. A dolgozók egészségvédelme, a betegségmeg előzés és a gyógyítás közös érdekünk. Я On szerint szolgálati ével alatt hogyan változtak a szövetkezetben az egészségügyi-szociális feltételek? — Az elmúlt fél évtized alatt a változás elég szembetűnő. Tágas, világos javítóműhelyek épültek, istállókat korszerűsítettek, szociális helyiségek létesültek. Tehát egészségesebbé, modernebbé váltak a munkahelyi körülmények. ■ Az üzemi orvos számára sajátos terület a közétkeztetés... — A Tőketerebesl (Trebišov) Járásban az elsők között létesült üzemi konyhánk megfelel a higiéniai és egészségügyi követelményeknek. Közösen olyan étrendet állítunk össze, hogy az élettani szempontból szükséges fehérjék, ásványi sók, vitaminok megtalálhatók legyenek benne. Pörkölt helyett párolt húsokat ajánlok. Mondhatom: a szövetkezet vezetősége napirenden foglalkozik a szociális programmal. ■ Milyen arányú a munkahelyi ártalom. az ebből eredő megbetegedés, s mely betegségek a legjellemzőbbek? — Az első években, amikor kezdtem, magas számú szakmai ártalmat, megbetegedést észleltünk, s vettünk kezelésbe. Ezek aránya az évek során egyre csökken. Elsősorban ez annak tulajdonítható, hogy előtérbe mennyiben támogatja az üzemi orvost az efsz vezetősége? ' — Köztudott, a munkaviszonyba lépők kötelező egészségügyi vizsgálaton esnek át. Ehhez társul a munka-egészségügyi szakorvosi vizsgálat. Az utóbbi hagyja jóvá, hogy az illető dolgozhat-e a számára kijelölt munkahelyen, vagy sem. E vizsgálat alapján állítjuk ki az említett dolgozó alkalmassági egészségügyi lapját, melyet a munkába lépő átad a szövetkezet vezetőségének, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjének. Probléma olyankor adódhat, amikor a dolgozó munkahelyet változtat. Sajnos, adódhatnak esetek, amikor olyan egyéneket bíznak meg* különböző munkák elvégzésével, akiknek az egészségvédelmi szempontból ellenjavallt. Az utóbbi öt évben több mint 25 dolgozónak kellett munkahelyet változtatnia. Konkrét vizsgálat és szakorvosi vélemény alapján végül olyan munkahelyekre kerültek, amelyek nem ártalmasak az egészségükre. Ilyenkor minden körülményt figyelembe kell vennünk és megvizsgálnunk, s a vezetőséggel közösen kell megoldást találnunk. ■ Milyen ez együttműködés a gyógyfürdőbe utalás esetében, s a fürdőbeutalók elosztásában? — Ä szövetkezet fürdőbeutaló-igénylőit, panaszaikat, betegségeiket ismerjük, a Javaslatok ezek alapján születnek. Általában valamennyi fürdőbeutalő gazdára talál. A szövetkezet 800 dolgozója közül évente 8— 10-en részesülnek gyógyfürdői kezelésben. ■ ön szerint mivel magyarázható, hogy évről évre gyarapodik az üzemi balesetek száma, valamint az időleges (munkanapkieséssel járó) megbetegedés is számottevő? Mint üzemi orvos, milyen általános jelenségre hívná fel a dolgozók, a vezetőség, a tágahb környezet figyelmét? — Az utóbbi öt évben valóban magasra szökött a táppénzes betegek sősorban a fertőző bőrbetegségben szenvedőkre. Munkahelyt ártalmakban, megbetegedésekben bővelkedő a növénytermesztési főágazat. A traktorosok fokozottan kt vannak téve a zaj-, a por- és a hidegártalomnak, a rázásnak, az esésnek. Sőt, vegyszerekkel, mérgekkel dolgoznak, főleg a növényvédelmiek. Rájuk is nagyon kell ügyelni. ■ Vajon máskor Is ilyen sokan várakoznak a rendelőben? Győzi-e a munkát? — Naponta átlagban 60 betegünk van, közülük a fele szövekezeti dolgozó, a többi nyugdíjas. Már három hőnapja dr. Vladimír Igaz segít a munkámban. A baj az, hogy a szövetkezeti dolgozó akkor fordul orvos-, hoz, amikor már komoly oka van rá. Sokszor még akkor sem, ezért különösen fontos, hogy az üzemi orvos Idejében észrevegye a lappangó kórt, Hiszen nincs az a betegség, amelynek ne lenne megelőző tünete. ■ Hogyan sikerül megelőzni e szakmai megbetegedéseket? — Elsősorban a kötelező orvost ellenőrzésekkel. Például a TBC-vizs gálatot háromévenként végezzük A tüdőszűrés nagyon alapos. Így ez után idejében felfedezhető és gyógyítható ez a betegség. Évente szű Fővizsgálaton esnek át az állatié nyésztésben dolgozók, valamint a növényvédelmisek Minden dolgozónak van egészségügyi könyvecskéje, amelybe beírjuk a vizsgálatok ered ményett. Ha valakinél veszélyt észlelünk, a szakorvosi vizsgálat után a szövetkezet vezetőségével egyetértésben más munkahelyre javasoljuk.. ■ Munkahely-változtatás esetén Betegek a rendelő várótermében arányszáma. Az okok vizsgálatakor kitűnt, hogy a szövetkezetben hihetetlenül magas az átlagos életkor. Velejáró a gyakori öregkori megbetegedés; a magas vérnyomás; a szívbetegség, az Idegrendszeri és más neurézlsos megbetegedés. Alapja? Részben az alkohol. A mezőgazdaság dinamikus fejlődésével várható volt a táppénzes helyzet Ilyen felduzzadása is. A korszerű gépekhez és berendezésekhez a dolgozók sem fizikailag, sem szakmailag nem készültek fel kellően. Az állattenyésztésben nincsenek mindenütt szociális helyiségek. A munkahelyi higiénia sem minden szövptkezetben megfelelő. Az egészségügyi ládácskákhoz sem jutnak mindenütt hozzá a.dolgozók. Növelte a táppénzesek számát az a szociális Intézkedés Is, amely alapján a beteggyerekes anyáknak biztosítják az ápolási pénzt. A tényezők közül csupán néhányat emlíiéttem. Megszüntetésük érdekében (az utóbbit kivéve!) össze kell fogni az egészségvédelemben érdekelt feleknek — dolgozóknak, az efsz-vezetőségnek, az üzemi orvosnak egyaránt. Befejezésül a saját véleményem: a táppénzes helyzet javítása nemcsak orvosi feladat. Például a nagykaposi szövetkezet dolgozói szociális ellátásának javítása, a hatékonyabb balesetvédelem, az alkoholizmus elleni következetesebb harc csökkeni hetné a megbetegedések, a balesetek számát. Az erőfelfrissttéssel, a gyógyfürdői kezeléssel valé komolyabb törődés szintén hozzájárulhatna a táppénzesek számának csökkentéséhez. Az egészségügyi dolgozókon kívül nagy feladat hárul a munkahelyi vezetőkre: a hibás szemléletmód nem célravezető. A Jő munkaerkölcs kialakítása sem mellőzhető. Az egyre Igényesebb feladatok teljesítése megköveteli a dolgozók Jő erőnlétét, egészségi állapotát, szakmai-politikai felkészítését. Ami az egészségnevelést illeti, dr. Pospísil üzemi orvos már több előadást tartott. Felvilágosító, meggyőző munkájával elősegítette, hogy a dolgozók megértik a tüdő- és a rákszűrést vizsgálat fontosságát A tájékoztatást köszöni: ILLÉS BERTALAN (Bogoly János felvételei) Az alábbiakban Mag Istvánnénak, a Gömöralmágyi (Gemerská Jablonec) Efsz személyzeti- és káderosztálya vezetőjének a tömegpolitikai és kulturális nevelőmunkával kapcsolatos tájékoztatását foglaljuk össze. EGYSÉGBE KOVÁCSOLVA A szóban levő szövetkezetben több tömegszervezet Is működik, s ezen csoportok munkájához a gazdaságvezetés kellő segítséget nyújt. Ezt a munkát a közös gazdaság vezetőségi ülésein rendszeresen értékelik. Megállapítást nyert például, hogy az 1983-ban alakult üzemi SZISZ-szervezet, amely 80 tagú, eredményes munkát végez. Ezt az Is bizonyítja, hogy a múlt évben kiérdemelték a SZISZ járási bizottságának a vándorzászlaját. A szervezett fiatalok megértették: gyarapítanluk kell szakmai politika! tudásukat, ha lépést akarnak tartani az egyre gyorsuló ütemű fejlődéssel. Ezek a fiatalok — Albán Gyula SZISZ-elnök Irányításával — kezdeményeznek, újítanak. S nem véletlenül I Az Ifjúsági szervezet elnöke a gépüzemplési ágazatban dolgozik, s ily módon az újítók munkáját hatékonyan segíti. A fiatalok a termelés minden szakaszán, ágazatában megtalálhatók. Rendszeresen találkoznak. Kicserélik tapasztalataikat. Sőt, Javaslatokat is tesznek a közös munka jobbítása céljából. A szabadidő hasznos eltöltéséről sem feledkeznek meg; rendszerint ők szervezik a közös gazdaság honvédelmi és sportversenyeit. A szövetkezet 540 dolgozója közül 290 a nő, s ezek valamenyien tagjai a Nőszövetség helyi szervezetének. A nőszervezeti munkát Agőcs Lídia irányítja eredményesen, Immár másfél évtizede. Nincs egyetlen olyan rendezvény (politikai, kulturális és egyéb), amelyről hiányoznának. Sőt, a munkaszüneti napokon is bekapcsolódnak az öntevékeny társadalmi munkába. Tevékenységüket személyes példamutatásukkal a pártszervezet kommunistái is serkentik. Az egyik legsikeresebb rendezvényük volt egy kézimunka- és süteményklállítás. A közös gazdaságnak 75 tagú az üzemi szovjetbarát-szervezete. Kosec Károly agrármérnök tölti be az elnöki tisztet. Gazdag programtervükbe beszélgetéseket, előadásokat, zenés szórakoztató esteket és különféle vetélkedőket iktattak be. Évente két legaktívabb tagjukat küldik a Szovjetunióba tanulmányútra, öttagú zenekart alakítottak. A zenekart két énekes egészíti ki. Népszerűségüket máris megalapozták. Egy éve „üzemel“ a szövetkezeti klub, Agőcs Lívia vezetővel. Már eddig Is Jő tapasztalatokat szereztek. A jövőben a népihagyományokat is felidéző szerepet szánnak az otthonossá szépítendő „fonőháznak“. Mintegy kétezer kötetes könyvtára is van a szövetkezetnek. Az agitációs központ tevékenysége most van kibontakozóban ... Szép kezdeményezés: a fiatal és az idős dolgozók találkozója. Erre első ízben 1985 szeptemberében került sor. Fő célja: az értékmentő tapasztalatátadás, a helytállásnak szőlő közmegbecsülés. A fiatalok beszéltek gondjaikról, lehetőségeikről. Az Idősebbek pedig azokról a régi időkről szóltak, ahová utódaik emlékezetét már nem táplálhatja személyes élmény. Az egyik veterán szövetkezeti tag így nyilatkozott: „A néppel sokat kell foglalkozni. A problémák rendszerint a megvitatás hiányából adédíiak“. A találkozónak családias meghittséget kölcsönzött a múltidéző szándék. Az ünnepi ebédhez „társult“ egy könyv-» ajándék Is, mely a Járás mezőgazdaságának szocialista átépítéséről szól, teljes részletességgel. A megbecsülés szándékánál maradva, de már újra a szövetkezet Jelenében szemlélődve arról Is tegyünk említést, hogy egy régebbi taggyűlés határozata alapján 1982-ben mintegy 270 dolgozót részesítettek személyenként 300 korona pénzjutalomban (efsz-alapító tagokról van sző!). Egy évvel később köszönőlevelet, továbbá 1000, Illetve 2000 korona hűségjutalmat kaptak, akik több mint 20, illetve harminc évet ledolgoztak á közösben. Ugyanebben az évben született az a döntés, hogy a jutalmazást terjesszék ki a 10 és a 15 éve ott dolgozók részére is. Tekintettel a rendkívül nehéz terepviszonyokra a két évtizeden át helytálló traktorosokat 2 ezer 500 koronával jutalmazzák. S ha még további öt évre hajlandók a rázós gépen maradni, szerződésileg, úgy ez az összeg megduplázódik. A munkaerő-állandósítő intézkedések közé sorolható az új lakásegységek építése, a brtgádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezető se, a szocialistabrigád-mozgalom erőteljesebb kibontakoztatása stb. jelenleg egy komplex ésszerűsítő brigádot és 15 szocialista brigádot tartanak nyilván. Az utóbbiak közül a péterfalvl fejőbrigád aranyérmes, a közgazdasági részlegen működő pedig az ezüstérem várományosa. Következetes káderpolitikával azt is elérték, hogy immár 9 helyi származású főiskolai végzettségű szakember kamatoztatja tudását a közös gazdaság Javára. (korcsmáros) LlreiÉIL HŰM, íiialuM A Tőketerebesl (Trebišov) járás szövetkezeteiben összesen 188 szocialista brigád tevékenykedik, 2 ezer 188 brigádtaggál. Ezen kívül húsz munkaközösség versenyez a szocialista brigád címért. A brigádok, munkaközösségek tevékenysége, különösen most, a CSKP XVII. kongresszusa előtt élénkül, egyre lendületesebbé, tartalmasabbá válik. A brigádtagok s a munkBközösségek tagjai értékes kötelezettségek vállalásával, alkotómunkával köszöntik a közelgő pártkongresszust. Erről tájékoztatott Alexander Sabol, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Tőketerebesl Járási Bizottságának titkára, aki ízelítőt adott abból Is, milyen a brigádélet, a kongresszusi verseny miben tér el az előző munkaversenyektől. H Mit tudna mondani a versenyvállalásokról? — Valamennyi szocialista brigádunk magasabbra emelte a mércét, hogy a kongresszusi versenyben mi sem maradjunk le a járás többi szövetkezeti szocialista brigádjától. E- zeknek a vállalásoknak az értéke meghaladja a 9 millió koronát. Я Ez valóban nagy érték, de ml rejlik mögötte? — Az Idei kongresszusi versenyre, Illetve a vállalásokra az jellemző, hogy nemcsak gazdasági, termelési eredmények születnek. Elmélyül a brigádszellem, az elvtársi segítökészség, ami megsokszorozhatja a munkateljesítmények értékét. A brigádmozgalom célja, az, hogy a dolgozók maguk alakítsák ki közösségi felelősségérzetüket, gondolkodásmódjukat, brígádéletük szocialista normált. A brigádokban nagy alkotóerő rejlik, melyei a termelés szolgálatába kell állítani. A közösség, a brigád olyan kezdeményezésekre képes, amelyek nemcsak üzemi, hanem társadalmi jelentőséggel Is bírhatnak. Я Ezek szerint összhangnak kell lenni a szövetkezet termelési érdeke és a versenymozgalom célkitűzései között. — Ez így igaz. Még sosem volt olyan jó az összhang, mint most, a kongresszusi verseny elején. Előtérbe került a termelés hatékonyságának a fokozása, az anyagköltségek csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság, valamint a minőség javítása. Konkrétabban: minden eddiginél többet tesznek szövetkezeteink dolgozói a hektárhozamok növelése, a tejminőség javítása, az állatelhullás csökkentése stb. érdekében. A vállalásokat Illetően az egyik fő szempont a termejés gazdaságossága, jövedelmezőségének javítása volt. A vállalások egyben a legégetőbb problémák megoldására, a legfőbb feladatok teljesítésére Irányultak. Ezeket az ágazatvezetők határozták meg! Amt eddig a vezetők jóindulatán, segítőkészségén múlott, most egyértelmű kötelességgé vált. H Szerintem a verseny Irányítása, az eredmények tárgyilagos elbírálása, az élenjárók, a győztesek népszerűsítése, (avaslattevés erkölcsi-anyagi jutalmazásukra; a vezetők munkaköri kötelessége. — Természetesen — folytatta a tájékoztatást Sabol elvtárs, a szövetség jb-títkára. — Ez manapság már gyakorlat. A vezetőknek alapvető kötelességük felkarolni, támogatni a dolgozók, munkaközösségek, brigádok hasznos kezdeményezéseit, ötleteit, újításait, ésszerűsítéseit. Sőt, a vállalások teljesítésének a rendszeres ellenőrzésével Is törődniük kell. A helyes döntősekkel, a közösen hozott szervezési intézkedésekkel olyan segítséget nyújthatnak a vezetők a brigádmozgalomnak, amelyre más nem képes. Azáltal, hogy mindennapi munkájuk a versenyhez kapcsolódik, a brigádélet is nemesebbé, tartalmasabbá válik. f—lb-)
