Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január Л, Í4-MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Tartalékanyák telelíetése páraztató kaptárban Méhészeti munkáink során állan­dóan keressük az ú|, eddigieknél Jobb megoldásokat. Minél részleteseb­ben ismerünk egy-egy munkafolya­matot, annál jobban kirajzolódnak előttünk annak árnyoldalai is. Né­hány évvel ezelőtt lapunkban „Üj tí­pusú pároztató kaptár“ címmel írtam cikket, akkor még csupán elméleti megfontolások és mások jónak tar­tott ötletei alapján. Elgondolásomat hozzászóláséban Csurilla József mé­hésztárs tanulságosnak, és az ilyen pároztató kaptárak terjesztését hasz­nosnak találta. A négyrekeszes pá­­-roztató kaptáraim akkor készültek. A velük szerzett ötéves tapasztalatai­mat szeretném az alábbiakban köz­zétenni. Az érthetőség kedvéért röviden az akkori cikk lényegéről. A fiatal fej­lődő anyák számára jobb feltételeket szerettem volna biztosítani, mint a kis pároztatők maroknyi népe nyújt­hat, de úgy, hogy a pároztatők tölté­se gazdaságos is legyen. Az anya a jövendő népe között keljen ki, a né­pességet kellő fiasítás pótolja, az éle­lem feldolgozása, az építtetés a pá­­roztatók népét ne terhelje. Egyszerű legyen a telepítés, a már bepárzott anyák felhasználása után pedig köny­­nyü legyen az érett bölcsővel való anyásítás. A pároztató tehát népes­ségben tartsa fenn önmagát több anya folyamatos pároztatásáhnz. Az anyák, ha felhasználásukra nem ke­rül sor, hosszabb ideig tartalékolha­­tók legyenek, mint a kicsi pározta­­tókban és szükség esetén az áttelel­­tetés is megvalósítható legyen. A kaptárkők kihúzható szololitlapokkal. méhbiztosan négy rekeszre vannak osztva. A kijárók négy oldalra nézt­­nek, szűkíthetők. Minden rekeszben 4 olyan keretke van. amelyekből ket­tő fér egymás mellé a szabványos „B“ keretbe. Minden kis családnak külön etetője van, ezek mindegyikébe hozzávetőlegesen 0,25 liter szörp fér. Az etető egyúttal keretfedő is. A betelepítés már az első évben kitűnően sikerült. A kaptárak terve­zett betelepítésének időpontja előtt három héttel, a műlépezett keretké­ket párosával az üres fészekkeret felső részére erősítem dróttal és a termelő családok fészkének közepébe tűzdelem. Egy család négy kis kere­tet kap. Ha hordás nincs, akkor ete­tek. A családok a műlépeket szépen kiépítik, az anyák pedig bepetézik azokat. Némelyikbe virágport és méz­készletet is raktároznak. Mindig akad néhány olyan keret, különösen jó hordáskor, amely csak élelemmel te­lik meg. Erre szükség is van. A há­rom hét eltelte után a keretben a fiasítás fedett kelés előtt áll. Cgy Ha az élelem elegendő, még a téli vizsgálat sem végzetes a családok szempontjából (A szerző felvételei) osztom el, hogy a pároztatők minden rekeszébe 2—3 félkeret fiasítás és legalább egy keretke mézkészlet jus­son. Elegendő fiatal méhet söprők hozzá. Néhány óra múlva fedett böl­csőt kapnak. Az anyanevelést köny­­nyű úgy ütemezni, hogy a beadott bölcsőkből az anyák már 1—2 nap múlva kikeljenek. A telepítésnél csu­pán arra kell ügyelni, hogy a keret­ben anyanevelésre alkalmas nyitott flasitás legyen. A párzott anya felhasználása után 4—5 nappal fedett bölcsővel újra le­het anyásítani. A bölcső oldalát alu­fóliával vagy spirállá tekert puha dróttal védhetjiik a kirágástól Így egy idény során minden rekeszből 4— 5 kiváló párzott anyát kaphatunk. A kaptárkák pároztatásra kitűnően beváltak. Kezelésükben rendkívüli örömet lelek. A bepárzott. gyönyörű anvák jóval nagyobb területet petéz­nek be. mint a kicsi pároztatókhan. A rablástól, a méhek szökésétől eva­­korlatilag nem kell tartani. Az etetés könnyű, még sosem fordult elő, hogy az élelemkészlet egy idény alatt tel­jesen elfogyott volna, mint ahogyan az a kis pároztatókhan gyakran e'ő­­fordul. A szomszédos családokat gyakran egyesítem, majd úira meg­osztom. s az ilyen kicsi családocs­­kák anyásítása szinte mindig sikerül. Evés közben jön meg az étvágy, a­­hogy mondani szokás. Kiváncsi vol­tam: kitelel-e ez a kis népesség. Ősszel a kis családokat is úgv ke­zelem mint a termelő nagv családo­kat. Clelemkészletiiket megközelítően szeptember közepéig kiegészítem Ez két kilogrammnál nem nagyon tehet ki többet, mert a fiatal anyák sokáig intenzíven petéznek. A lépek egv ré­szét a fiasítás és virágpor foglalja el. A lénecskék felületének fele a­­zonban fedett méz. A nagy családok­ban ennyi is szokott lenni. A kis csa­­ládocskák azonban hiába telelnek egymás mellett, aránylag többet fo­gyasztanak és élelmük a tél közepén elfogy. Az első évben január végén, februárban elfogyott az élelmük és sorban elpusztultak. A második évben ugyanígy telel­tem be. de november végén a négves kaptárkőket elsötétített kamrába he­lyeztem. fgy nyugalmukat semmi sem zavarhatta. A szellőzésről azonban azzal, liogv a kijárókra rostaszövet darabot raizszögeztem. nem gondos­kodtam megfelelően. A hullák teste elzárta a kijárót. A méhek még az élelemkészlet teljes elfogyasztása e­­lőtt anvástól elpusztultak, a lépeket bepiszkították. A harmadik évben az etető rosta­szövetén keresztül is biztosítottam a szellőzést. Az etetővályúba négy lép szélességében 1 cm es nyíláson jut­hatnak a méhek. Ez a rnstszövetes kijáróval egvütt elegendőnek bizo­nyult. A családocskák március köze­péig éltek. Akkor pusztultak el teües élelpmhiánvban, amikor a szabadba hordtam őket. Ezt követően világossá vált. hogy elegendő szellőzés mellptt a pusztu­lás oka, akár szabadban, akár zárt helyen teleltetünk, a kevés élelem. Ezt kell a tél kellős közepén pótol­nunk Az átteleltetés végül is a ne­gyedik évben telies sikerrel tárt. Ez volt az 1984T15-ÖS rendkívül kemény és hosszan tartó, emlékezetes tavalvl tél. Január közepén gumicső segítsé­gével hallgatózással megállapítottam, hogy még valamennyi családncska életben van. A mínusz 14 Celsius­­-fnkns hideg ellenére hármat felnyi­tottam Mindegyiknek az élelme tel­jesen elfogyott. A kaptárokat becsuk­va. végső kétségbesésemben. azonnal kemény cuknrlepény készítésébe fog­tam. Ezt örösi Pál Zoltán: A méhek között című kitűnő szakkönyvrecept­­ie szerint forralással síirítettt cukor­­nldatból öntöttem. Készítésének méd­iával és a vele szerzett tapasztala­totokkal eey külön Írásban foglalko­zom maid a későbbiek folyamán. A kemény nuknrtáhlák készítése kissé hosszadalmas volt és mire ki­hűltek. heesteledett. Másnapra, ami­kor beadhattam, egv családncska már el is pusztult pedig az előző nap még élt. A többit azonban, bár nem nagyon bíztam benne, a keretekre horítntt nuknrtáhlák megmentették. Ä kaptár levegőjében a felületük nedvesedik és a méhek nyalogatják Két ilyen noknrtábla beadásával szé­pen megérték a tavaszt. Az anyák közül eevet macam használtam fel egy anyátlan család anvásttására őey. hogy egyszerűen beengedtem a ki­­iárón Négy nap múlva, amikor el­lenőriztem. szépen petézett, sőt a pe­téiből kikelt álcákat is találtam. Te­hát az ú| családba kerülve azonnal petézni kezdett. A termelésben ez a rsalád kitűnően helytállt. Kora ta­vasszal az első vizsgálatok Ideién mindig nagy a méhek iránti kereslet. Ä többi anyát eladtam, illetve el­­ejándékoztam. Év közben sorsukról érdeklődve megtudtam, hogy a nálam megtartotthoz hasonlóan, mind bevál­tak. Megjegyzem még, hogy az épít­ményt eddig minden évben kimeté­­lem a kis keretekből és kiolvasztom. A keretkéket forró, szódás vízbe mártva, a kaptárak belsejét pedig forrasztólámpa lángjával fertőtlení­tem. A kaptárkák közül csak egy hő­­szigeteit, kettős falú. A többi 22 mil­liméter vastag deszkából készült, te-A méhek a lépek felső részén tartóz­kodnak, az élelem már elfogyott hát hőszigetelés nélküli. A családok teleltetésére ez gyakorlatilag nincs hatással, bár a szigetelt falú kaptár­ban valamivel kisebb a fogyasztás. A közhiedelemmel ellentétben a gyors téli vizsgálatnak és a cukor­tábla alacsony kinti hőmérsékleten történő beadásának a méhcsaládok telelésére nincs észlelhető káros ha­tása. Röviden összefoglalva a fentieket, a méhanyák folytonos pároztatására az új típusú pároztató kaptárkák ná­lam beváltották a hozzájuk főzött re­ményeket. Bennük a fejlődő méh­anyák biológiailag jobb feltételek kö­zött élnek, mint a kis púrnztatókhan és hosszabb ideig tartalékolhatok, sőt áttelelhetők. A kaptárak üzemel­tetése emellett gazdaságos, a fiasítás és népesség sosem vész kárba. Az anyák átteleltetése hozzávetőlegesen 3 kg énkor árába kerül. A fiatal méhanyák értéke azonban tavasszal ennek a többszöröse. KOVÁCS PÉTER Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakM, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12.— koronáért 1Ô minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk s ha partnereink kíván|3k. foszforral feljavftjuk, hogy a méhek egészsége­sen szaporodónak. A viaszt, a sonkolyt, s a megren­delést az alább! cfmre küldjék: Výrobňa medxístienok 991 08 2 e I o v c e Telefon: 931-14 Az elmúlt év végén ke­rült sor Brnóban a méhészettel foglalko­zó kutatók és újítók V. or­szágos konferenciájára. A brnói vásárváros területén lévő kongresszusi teremben tartott tanácskozásnak kí­sérőrendezvénye is volt, mégpedig az a méhészeti bemutató, amelyen 35 kiál­lító vett részt, több mint száz különféle, a méhész­kedéshez szükséges kellék­kel, segédeszközzel, műszer­rel és berendezéssel. Az országos tanácskozás­ra hatszáznál ts többen ér­keztek, nem csoda tehát, ha a kongresszusi terem kicsi­nek bizonyult. Sok résztve­vő helyszűke miatt lema­radt az érdekes beszámo­lókról, és csupán a kiállí­tást tekintette meg. Termé szetesen, ez sem volt ha­szontalan Időtöltés. A kü­lönböző, több programra is beállítható elektromos méz­­pergetők — köztük a prá­gai Anton Síma mérnök újí­tása — vagy a lévai (Levi­ce) dr. Ernest Alt kiállított újdonságai felkeltették a konferencia résztvevőinek figyelmét. A tanácskozás mindkét napján — szombaton és va­sárnap is — nagy volt a tolongás a kiállítóteremben. Egyesek figyelmét a köny­­nyen szabályozható és be­állítható mézpergetők vagy villanyáram-fejlesztők kötötték le, mások a virágporszárítót, a viaszol­vasztót vagy a méhek mézeslépről való eltávolítására szolgáló berende­zést vették alaposabban szemügyre. A kiállítás újra azt bizonyította, hogy a méhészkedők többsége kedv­vel újít és szívesen alkalmaz új, kor­szerű módszereket, noha nem min­den találmány vagy újítás kerül so­rozatgyártásra. Igaz, a méhészeti kel­lékek és segédeszközök gyártása — a gazdasági szempontokat figyelembe véve — nem mindig kifizetődő a vál­lalkozó számára. Sok újdonság pedig mint például a már említett prog­ramozható elektromos mézpergető — nagyon nehezen talál gyártóra, hi­szen ezek olyan speciális berendezé­sek, műszerek, amilyeneket egy kis­termelő vagy méhészkedő aligha en­gedhet meg magának." De térjünk vissza a kongresszusi terembe, ahol a tanácskozás két nap­ján 29 érdekes beszámoló hangzott el. Az elsőt a tanácskozást megnyitó Juráú elvtárs, a Csehországi Méhé­szek Szövetsége ésszerűsítő bizottsá­gának az elnöke tartotta. Ez köve Müszeti tanácskozás Fűtött itató a házi ték a méhcsaládok gondozási technok lógtájáről, Illetve a különböző kap­tártípusok használatáról szóló elő­adások és beszámolók. Érdekes előadások hangzottak el á méhcsaládok élelmezéséről, a méhé­szeti segédeszközökkel való ellátás­ról, a méhbetegségek gyógyításának és megelőzésének kérdéseiről. A fel­szólalók nem feledkeztek meg a vi­­rágportermelésről, az anyanevelésről és a feromonok méhészeti hasznosítá­sáról sem. Felkeltette az érdeklődők figyelmét a méz cukortartalmának gyors megállapítására szolgáló mű­szerrel kapcsolatos beszámoló, ame­lyet a Dol u Libčíc-i Méhészeti Kuta­tóintézet munkatársa, Bacílek kandi­dátus tartottt. Az ismertetett műszert a szlovákiai mézfelvásárlók már ebben az évben alkalmazni fogják, így a mézmintákat nem kell majd a galán­­tai Medos üzemébe küldeni. A kétnapos tanácskozás után a leg­több résztvevőnek az volt a vélemé­nye, hogy az újítók és kutatók kon­ferenciáját gyakrabban — és széle­sebb körű részvétellel — kellene megrendezni. PAVEL SILN? Tartaléklépek megóvása Amíg a lépek a kaptárban vannak, addig nincs gondunk velük, hiszen a méhek megóvják azokat a kártevők­től. Amint azonban tartalékba kerül­nek, a méhésznek kell gondosan vi­gyáznia, hogy tárolás közben az egér és a vtaszmoly — a lépek két fő el­lensége — ne férhessen a közelükbe. Az egerekkel kapcsolatban nem kell bővebben szólnunk, hiszen minden méhész tisztában van azzal, hogy a lépek csak egérmentes helyiségben lehetnek biztonságban. (Bármennyire is zárt helyen van a léptárolónk, azért az egérfogókat nem árt felsze­relni!) Hanem a viaszmolyokkal már nem ilyen egyszerű a helyzet. Lássuk hát, hogyan védekezhetünk ellenük. Először Is tudnunk kell, hogy kétféle viaszmoly létezik: nagy- és a kisvIaSzmoly. Mindkét faj vilá­gosságkerülő és nagyon szapora. A nagyviaszmoly a gyakoribb és a ká­rosabb. Hernyói a lépeket annyira tönkreteszik, hogy csak piszkos háló­csomó marad nyomukban, még a ke­retléceket Is átfúrják. Különösen a bábinges vagy virágporos lépeket kedvelik. Maguk a kifejlett viaszmo' lyok — a lepkék — nem esznek, csak a hernyólkl Kifejlődésüknek a meleg Időszak kedvez, tehát ekkor kell az alábbi kezelési módokhoz fo­lyamodnunk. , 1. A lépeket tartsuk hűvös, szellős és világos helyiségben, mert az ilyen helyet a viaszmoly nem kedveli. A tárolt lépek között hagyjunk leg­alább 5 cm tágas utcát, hogy a leve­gő minden oldalról áramolhasson kö­zöttük. Ugyanakkor a helyiség abla­kát rostaszövet védje a méhek ellen! 2. A tartaléklépeket lépszekrénybe, illetőleg (ha sok van belőlük) lép­­raktárban, állványos helyiségben tá­roljuk. Mind a szekrény, mind a he­lyiség jól zárjon, hogy a viaszmoly ne férkőzhessen a lépekhez. Ha ke­vés lépet kell tartalékolnunk, egy üres kaptár ts megteszi. Egyébként a kaptárak tartalékfiókjaiból is tornyot alkothatunk, de ebben az esetben le­gyen gondunk arra, hogy a fió­kok érinkezését papírszalaggal zár­juk. A lépek között itt is a szokásos­nál tágabb utcát kell hagynunk. A' helyiségben (vagy a ládában) ként égetünk; nyáron kéthetenként, hűvö­sebb Időszakban háromhetenként. Az égő kénből fejlődő kéndioxid a viasz­molyt és a hernyóit megöli — a pe­tét és a bábot azonban nemi Ezért aztán a kénezést többször meg kell ismételnünkl Egy köbméter térfogatú szekrényben egyszerre 150—200 gram­mot kell elégetni. Természetesen ké­sőbb, mielőtt a lépőket beadnánk majd a méhek közé, alaposan kt kell szellőztetnünk. Nyitott mézes lépeket nem szabad kénezni, mert méreg kép­ződik a mézbenl Műlépet, kiolvasztott viaszt molytól védeni nem szükséges. Ugyanez érvé­nyes a fiasításra még nem használt lépekre Isi —FDN-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom