Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1936. január 4. A mellékngi termelés továbbfejlesztése Ä mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának elmélyülő folyamatában az egységes földműves-szövetkezetek melléküzemági termelése és az állami gazdaságok hasonló tevékenysége egyre nagyobb szerepet tölt be, különösen az utóbbi években. A melléküzemági termelés a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységének különleges eszközét Jelenti. Mindenekelőtt Jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság idényjellegű problémáinak megoldásához, a helyi munkaerőfnők, csökkent munkaképességű dolgozók, nyugdíjasok stb. foglalkoztatása) és nyersanyagforrások hatékonyabb kihasználásához, s ezáltal a mezőgazdasági nagyüzemek bővített öjratermelésének további megszilárdításához. Tömören fogalmazva: az efsz-ek melléküzemági termelése és az állami gazdaságok hasonló tevévékenysége a mezőgazdaság szocialista átépítésének folyamatában társadalmi szempontból előnyös kiegészítő tevékenységgé fejlődött. Olyanná, amely a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum mellett más népgazdasági ágazatok igényeinek hathatósabb kielégítéséhez vezetett. A melléküzemági termelés továbbfejlesztésének az utóbbi években a párt- és állami szervek is megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell említeni a szövetségi kormány elnökségének 84/1983-as számű határozatát. A melléküzemági termelés továbbfejlesztésének lehetőségeit 1983. július elsején a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége is megtárgyalta, s ugyanez az anyag 1984-ben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzeti Kamarájának együttes ülésén is szerepelt. Az elfogadott határozatok és intézkedéstervezetek értelmében a melléküzemági termelést a jövőben is társadalmi szempontból előnyös tevékenységként kell továbbfejleszteni úgy, hogy az jelentős mértékben elősegítse elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek belső tartalékainak feltárását és hatékony kihasználását. A mezőgazdasági üzemekben az említett határozatok alapján dolgozták ki a melléküzemági termelés továbbfejlesztésének programjait a hetedik ötéves tervidőszak utolsó két évére és távlatilag a nyolcadik ötéves tervidőszak éveire. Ä melléküzemági termelés továbbfejlesztésében a mezőgazdasági nagyüzemek, főleg az egységes földműves-szövetkezetek az utóbbi két évben értek el figyelemre méltó eredményeket. A jobb megérthetés kedvéért nézzük meg közelebbről is az előző években tapasztaltakat. Tavaly az előző év valóságához viszonyítva a melléküzemági termelést folytató egységes földműves-szövetkezetek száma hazánkban ötvenhéttel fáz SZSZK-ban tizenhattal), az állami gazdaságok száma pedig néggyel növekedett. Összegezésként megállapítható, hogy a CSSZK 1060 efsz-e közül 686-ban, az SZSZK 633 efsz-e közül 563-ban, a CSSZK 95 állami gazdasága közül harminchatban, az SZSZK-ban a hatvanhét állami gazdaság közül pedig negyvenben éltek a melléküzemági termelés adta lehetőségek kihasználásával. Az adatokból könnyen megállapítható, hogy Szlovákiákban a melléküzemági termelést folytató mezőgazdasági üzemek száma lényegesen több. Az efsz-ek vonatkozásában a Kelet(99,5 százalékos részarány) és a Közép-szlovákiai (94,5 %), valamint az Eszak-morvaországi kerület (91,0 %) vezetett, a legalacsonyabb részarány az Észak- (40.4 tó) és a Nyugat-csehországi kerületben (40,3%) volt. A teljesség kedvéért még megemlítem, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület 243 egységes földműves-szövetkezetéből 184-ben (75,7%) folytattak melléküzemági termelést. Az állami gazdaságok vonatkozásában jóval alacsonyabbak a részarányok. Az élen a Dél-csehországi (100%), a Középszlovákiai (76,2%) és a Dél-morvaországi kerület (82,5%) volt. Ha az efsz-ek melléküzemági termeléséből származó teljesítmények értékét vesszük alapul, megállapítható, hogy a múlt évben az előző év valóságához viszonyítva a CSSZK ban 21 százalékkal, azaz több mint egymilliárd 270 millió koronával, az SZSZK-ban pedig 25,8 százalékkal, azaz több mint egymilliárd 360 millió koronával növekedett. Míg a melléküzemági termelésből származó teljesítmények értéke Csehországban meghaladta a héímilliárd 214 millió koronát, addig Szlovákiában meghaladta a hatmilliárd 629 millió koronát. A kerületek vonatkozásában a legnagyobb teljesítményeket a Dél-morvaországiban, a Kelet- és Közép-szlovákiaiban, a legkisebbet pedig a Nyugat- és Dél-csehországi kerületben érték el. Érdekes következtetésre jutunk, ha megfigyeljük, hogyan részesednek a melléküzemági termelésből származó teljesítmények az efsz-ek összes teljesítményeiből. Nos, e tekintetben a Kelet- (25,9%!) és a Közép-szlovákiai (24,3%), valamint a Dél-morvaországi kerülőt (20,3%) végzett az élen, a legalacsonyab részarány a Dél- (1,9%), a Nyugat- (3,3%) és a Közép-csehországi kerületben (5,7%) volt. Szlovákiában a melléküzemági termelésből származó teljesítmények az efszek összes / teljesítményeiből a múlt évben átlagosan 18,3 százalékban részesedtek. Csehországban ez a részarány csak 12,2 százalékos volt. Ha az állami gazdaságok hasonló tevékenységéből származó teljesítmények értékét vesszük számításba, megállapítható, hogy az tavaly az előző év valóságához viszonyítva a CSSZK-ban mindössze В százalékkal több mint 349 millió koronára, az SZSZK-ban ugyanakkor 19 százalékkal több mint 415 millió koronára növekedett. A kerületek vonatkozásában a legnagyobb teljesítményeket a Közép-szlovákiaiban és a Dél-morvaországiban, a legkisebbet pedig a Nyugat- és az Eszak-csehorsZágiban érték el. A melléküzemági termelésből származó teljesítmények az állami gazdaságok összes teljesítményéből a múlt évben Csehországban 1,8, az SZSZK-ban 2,9 százalékban részesedtek. E tekintetben a kerületek vonatkozásában kimagaslóan a Középszlovákiai (11,9%) vezetett, a legalacsonyabb részarány pedig a Nyugat- (0,4 %) és az Észak-csehországiban (0,9 %) volt. Igen érdekes következtetésekre és különbségekre jutunk, ha a melléküzemági termelésből származó bevételekből csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium számára végzett tevékenységet vesszük figyelebbe. Míg ez a részarány a múlt évben az efsz ek vonatkozásában a CSSZK ban átlagosan 47,1 százalékos volt, addig Szlovákiában mindössze 24,9 százalékos, de ez is csak a Nyugat-szlovákiai kerület (40,1%) jóvoltából. A kerületek vonatkozásában a Dél-morvaországi (57,2 %) és a Nyugat-csehországi (48,4%) vezetett, a legalacsonyabb részarány pedig a Kelet- (17,9%) és a Közép-szlovákiai kerületben (20,2 %) volt. Az állami gazdaságok viszonylatában is Csehországban álltak jobban (35,9%), mint az SZSZK-ban (27,7%). A melléküzemági termelés jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megszilárdításához is, főleg a kedvezőtlen éghajlati feltételek közepette. Egész sor efsz és járás e tevékenység nélkül nem tudná teljesíteni a tervezett nyereséget, és sok helyütt a melléküzemági termelésből származó nyereség jelentős mértékben részesedik az összes nyereségből. Ez a részarány az efsz-ekben a CSSZK-ban átlagosan 182,2, az SZSZK-ban 45,7, az állami gazdaságokban pedig 3,5 illetve 23,3 százalékos volt. A statisztikai adatok alapján a melléküzemági termelésben hazánkban több mint 59 ezren, ebből az SZSZK-ban több mint 32 ezren dolgoztak. A legtöbben -— több mint 56 ezren, ebből az SZSZK-ban több mint 30 ezren, — az efsz-ekben. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység a CSSZK-ban átlagosan 278 ezer 300, az SZSZK-ban 216 ezer 300 korona volt. A legnagyobb munkatermelékenységet a Dél-morvaországi (448 ezer korona) és a Nyugat-szlovákiai kerületben (245 ezer 600 korona) értek el. Az említettekből arra következtethetünk, hogy a melléküzemági termelés kedvezően befolyásolja a mezőgazdasági termelés alakulását. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek élnek a melléküzemági termelés adta lehetőségek kihasználásával, azonos feltételek között általában jobb termelési eredményeket érnek el. Mindemellett egyre javulnak a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki lakosság szociális és gazdasági teltételei. Az utóbbi években néhány tevékenység vonatkozásában csökkent a melléküzemági termelés jövedelmezősége, sőt, több esetben ráfizetéses volt, ami elsősorban az új tevékenységgel kapcsolatos többletkiadások rovására írható. A jövőben a mezőgazdasági igazgatóságok részéről a melléküzemági termelés továbbfejlesztési programja alapján a kevésbé energia- és anyagigényes tevékenységeket kell előtérbe helyezni. A melléküzemági termelés szervezése, irányítása és ellenőrzése a lövőben sokkal nagyobb figyelmet érdemel. mind az állami 'és gazdasági szervek, mind pedig az efsz-ek és az állami gazdaságok részéről. Erre azokból az ismeretekből is következtethetünk, amelyeket az SZSZK Legfelsőbb Ügyészsége szerzett. Szlovákia járásainak mintegy a felében végeztek különféle felméréseket, alapos ellenőrzéseket. Többek között megállapították, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a melléküzemági termeléssel kapcsolatban számos esetben megsértették a szocialista törvényesség alapelveit, ami gyakran a mezőgazdasági nagyüzemek tagjainak jogtalan meggazdagodásához is vezetett. A melléküzemági termelés eddigi eredményei alapján loggal feltételezhető, hogy az egységes földműves-szövetkezetekben sikerül eleget tenni az elvárt feladatoknak: a CSSZK- ban az elfogadott program értelmében nyolcmilliárd 235 millió, az SZSZK-ban pedig hatmilliárd 665 millió korona értékű teljesítményeket kell elérni. Az állami gazdaságok vonatkozásában már nem annyira kedvező a helyzet, főleg Csehországban, ahol 415.4 millió korona értékű teljesítményeket kell elérni. Az SZSZK- ban minden feltétel adott ahhoz, hogy a tervezett 430 millió korona értékű teljesítményeket elérjék. A melléküzemági termelés továbbfejlesztési programja értelmében a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben az olyan tevékenységeket kell előnyben részesíteni, amelyek elősegítik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítését, az üzemek közötti hatékony együttműködés elmélyítését, a mezőgazdaság számára végzendő tevékenységek részarányának növelését, a mezőgazdasági termékek hatékonyabb értékesítését, a helyi munkaerő- és nyersanyagforrások ésszerű kihasználását, a piaci szükségletek jobb kielégítését és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését. Bízunk abban, hogy az egységes földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok élnek is az adott lehetőségekkel, s a melléküzemági termelést az elfogadott határozatok és intézkedéstervezetek alapján fogják továbbfejleszteni. Forrásanyagok alapján: —blm A mezőgazdaságban dolgozó emberek életóról nehéz beszélni, hiszen a feladatok, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük nagy önfeláldozást és szakértelmet igényelnek. A legnehezebb talán éppen az időjárás viszontagságaival megbirkózni. Ahhoz, hogy valaki évtizedek múltán ú örömmel és lelkiismeretesen végezze munkáját ezen a téren, komoly elhivatottságot kell hogy érezzen szakmája iránt. A nagygurabi (Veľký Grob) Oj Élet Efsz boldog fat (Boldog) telepén dolgozik ifj. Nemes Sándor >traktoros, akit a mezőgazdasági munkákhoz és az állatokhoz már gyermekkora óta erős szálak fűzik. Megkértük, mutassa be önmagát és a családját. — Még iskolába jártam, amikor édesapám mellé fel-felültem a kocsira, hogy én is buzdítsam a lovakat. Miután befejeztem alapiskolai tanulmányaimat, én is beléptem az egységes földműves-szövetkezetbe. így aztán már tizennégy évesen lovas kocsival jártam. Nagyon szerettem a lovakat. Hűséges, okos és tiszta állatok. A katonai szolgálat után öt éven keresztül a vasútnál dolgoztam mint pályamunkás. A rossz kereseti lehetőségek miatt visszamentem a szövetkezetbe. S hogy az igazat megvonjam, szívem is oda húzott vissza. De ekkor már. nem lovas kocsival jártam,, hanem a DT-54-es típusú lánctalpas traktorral. Nehéz munka volt. Elsősorban meg kellett szokni ezt a munkát. Két év után a Major 3011-es, később pedig a Major 5611-es traktorral kezdtem el dolgozni, amellyel a mai napig végzem a munkámat. Eddig a gép hiba nélkül működik, s ezért nagyon meg vagyok vele elégedve. Azelőtt, ha valami meghibásodott a traktoron, például kilyukadt a gumi, vagy megsérült az üzemanyagtartály, azt én javítottam meg a helyszínen. A gépjavító műhelybe csak akkor mentem, ha komolyabb hibásodás történt. Kezdetben nehéz dolgom volt, mivel egyedül kellett kocsira raknom majd az istállóba vinnem az állatok számára az eleséget és az almot. Takarmánykeverékért jártam Seredbe és Vágselylyére (Šaľa), kukoricadaráért pedig Nagygurabra. Két évig dolgoztam egyedül, majd Fábry Pál traktoros lett a társam. Azóta lói megvagyunk, megértjük egymást minden téren. — Mikor kezdődik önök számára a munkanap? — Mindennap reggel négykor kelünk, függetlenül attól, hogy ünnepvagy hétköznap van. Napi 13—14 órát dolgoztunk. Volt eset, amikor 380 órát töltöttem egy hónap alatt a traktor volánja mögött. De hát szerencsére nem minden hónap ennyire zsúfolt. Szeretem a munkámat, a gépeket, s ezért sose érzek fáradtságot. Pedig amikor építkeztem, sok esetben az alvásra kevés idő maradt, mégis bírtam és bírom még ma is a fizikai megterhelést. — Ml az, amit a munkájából kifejezetten szeret?. — A vezetést szeretem a legjobban. Nehéz azonban kimondottan elhatárolni, hogy mit szeretek és mit nem. Számomra minden munka egyformán szép. Ha csak a körülmények nem kényszerítenek rá, akkor mindent magam csinálok meg. Kétségtelen, hogy télen nehezebb feltételek között dolgozunk, de ilyen körülmények közepette is mindent elkövetünk, hogy a munkánkat jól elvégezzük. — Milyen kollektívában dolgozik? — Közvetlen felettesemmel, juhász Arpád zootechnikussal nagyon jól megértjük egymást. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkámat szívesen, örömmel végzem, mert érzem hogy megbecsülnek. — Vajon mennyi idő jut a kikapcsolódásra, a családra? — Kilencáras kertem van. Az egyik felében szőlőt, a másikban zöldséget és gyümölcsöt termesztek. Tehát a munkát tulajdonképpen munkával oldom fel. A feleségem sokat segít a kertben. Két' lányom van. Az idősebbik —- Ildikó — a Bratislaval Elektrotechnikai Főiskola másodéves hallgatója. A fiatalabbik — Erzsi — a Szenei (Senec) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium harmadik évfolyamába jár. Macsicza Sándor Napjainkban a mezőgazdasági termelés belterjesítése nem oldható meg csupán részkérdésekkel, hanem csakis a tudományos-műszaki haladás .vívmányainak széles körű gyakorlati alkalmazásával. Ehhez az alapelvhez tartják magukat a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban is. Sipos elvtárstól, a gazdaság Igazgatójától megtudtuk, hogy első lépésként igyekeztek kedvező feltételeket teremteni a termelés belterjesítéséhez . Elvégezték a mezőgazdasági terület tömbösítését, s rendezték a föld nyilvántartását. Kiépítették az öntözőhálózatot és az öntözőberendezéseket maximálisan ki is használták. Az igényekhez igazodva módosították a növénytermesztés szerkezetét és az adottságoknak legjobban meg-Pozitív mérlegelés felelő biológiai anyagot biztosítod ták. A gabonafélék, az olajnövónyek, a hüvelyesek és a takarmánynövények jelentős hozamnövekedésének köszönhetően az állattenyésztést szarvasmarha-tenyésztésre és tojástermelésre szakosíthatták. A kedvező feltételek megteremtése a munkaszervezés tökéletesítésével és a munkaközösségeknek az irányításban való közvetlen részvételével egybekötve a termelési eredmények javulását vonta maga után. Igazolják ezt a 7. ötéves tervidőszak eredményei — főleg a 6. öitéves tervidőszak eredményeivel való összehasonlításban. öt év átlagában gabonafélékből 4,34 tonna, szemes kukoricából pedig 4,47 tonna hektárhozamot értek el, ami az előző ötéves időszakhoz viszonyítva 12, illetve 16 százalékos hozamnövekedést jeléntett. Tekintettel arra, hogy a 7. öitéves tervidőszak szélsőségesen aszályos volt, a cukorrépa átlaghozama mindössze 29,25 tonna körül alakult, vagyis 2,5 százalékkal kevesebb volt, mint az előző időszakban. Jelentős előrehaladást értek el viszont a tömegtakarmányok termelésében. Takarmányokból egységnyi területre számítva hektáronként úgyszólván harminc tonna zöldanyagot takarítottak be. Az átlagos hozamnövekedés hozzávetőlpgesen négy tonnát tett ki zöldanyagban számítva. Az állattenyésztésben is kedvező fejlődést könyveltek el. A tehenek napi fejési átlaga megközelítette a 12' litert és a tojónként! tojástermelés átlaga elérte a 375 darabot. Vagyis az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az elmúlt öt évben a tejtermelés egy tizeddel, az egyedenkénti tojástermelés pedig 9 darabbal nőtt. A termelésnövekedés a gazdásági mutatók kedvező alakulásában is megnyilvánult. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva a mezőgazdasági bruttó termelés elérte a 24 ezer koronát, ami egy harmaddal több mint a 6. ötéves tervidőszakban. A piaci termelés öt év átlagában 22 ezer koronát tett ki, a teljesítmények értéke pedig meghaladta a 24 ezret. Az előző időszakhoz viszonyított növekedés csaknem elérte a 30 százalékot. Az elmúlt öt esztendőben a teljesítmények növekedésével arányosan nőtt a gazdaság jövedelme is. A tiszta nyereségének évi átlaga elérte a 16 millió 750 ezer koronát, ami a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonylítva 30 százalékos növekedést jelentett... Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység értéke átlagban elérte a 71 ezer koronát, s ez 50 százalékos növekedést ütemnek felelt meg. A gazdasági helyzet szilárdulása kedvezően befolyásolta a dolgozók keresetét is. A havi átlagbér elérte a 3 ezer 146 koronát. Az előző időszakhoz képest a bér mozgó része az eredeti 3—4 százalékról a jelenlegi 15 százalékra nőtt. Az állami gazdaság dolgozói továbbra is az élenjáró gazdaságok soraiban szeretnék megtartani rangos helyüket. Ezért igyekeznek feltárni a termelés korszerűsítésének és hatékonyabbá tételének további lehetőségeit. Štefan Kocián agrármérnök Ráfémp 'мш &ihw//Av ййЫЖЧrlfív vMlf tUáffl tflí^Mvp