Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-21 / 51. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. december 21. Hagyományosan szilárd kapcsolatok Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk de­cember 11-én Nicolae Ceausescunak, a Komán Kommunista Párt főtitká­rának. a Román Szocialista Köztár­saság elnökének meghívására baráti munkalátogatáson vett részt Románi­ában. Ebből az alkalomból Nicolae Ceau­­sescu Gustáv Husáknak átnyújtotta a legmagasabb román kitüntetést, a Román Szocialista Köztársaság Csil­lagrendjének első fokozatát. E kitün­tetést a CSKP és az RKP, a CSSZSZK és az RSZK közötti barátság és e­­gyüttműködés elmélyítésében szerzett érdemeiért, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifejtett áldozatos munkásságáért a­­dományozták pártunk főtitkárának. A kitüntetés átvétele alkalmával Gus­táv Husák elvtárs köszönetét mon­dott a megtiszteltetésért és kijelen­tette, hogy abban a népeink közötti sokéves testvéri kapcsolatok nagyra értékelését látja. E kapcsolatokat a Jelen nagy értékének és a jövő fon­tos tényezőjének tartjuk. A gazdasági együttműködés értéke­lése során megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a népgazdasági ter­vek egyeztetésének eredményei és az 1986-1990-es évekre szóló hosszú tá­vú kereskedelmi megállapodások megkötése szilárd alapul szolgál a CSSZSZK és az RSZK közötti gazda­sági együttműködés további elmélyí­téséhez. Méltatták a CSSZSZK és az RSZK közötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesz­tése 2000-ig szóló programjának Je­lentőségét. Megerősítették a két Párt és ál­lam akaratát, hogy következetesen folytatják erőfeszítéseiket a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztése érdeké­ben minden területen. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu az időszerű nemzetközi problémák­ról folytatott véleménycsere soi-án a Varsói Szerződés tagállamai leg­felsőbb szintű prágai találkozójának eredményeivel összhangban újból megerősítették, hogy teljes mérték­ben támogatják a Szovjetunió kon­struktív álláspontját és eljárását a genfi tárgyalásokon és nagyra érté­kelték a pozitív eredmények elérése érdekében kifejtett erőfeszítést. Törvényerőre emelték az 1980. évi állami tervet és költségvetést A Tanulságok szellemében A CSKP KB propaganda- és agitá­­ciós osztálya Prágában országos kon­ferenciát rendezett a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanul­ságai, Csehszlovákia Kommunista Pártja jelentős dokumentuma elfoga­dásának 15. évfordulója alkalmából. A kouferencián részt vettek: Vasil Bifak, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára, ]án Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB tit­kára Josef Havlín, a CSKP KB titká­ra, Zdenek Horení, a CSKP KB Tit­kárságának tagja, Vasil Bejda, Otto Cmolík, Miloslav Dočkal és Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályvezetői, valamint a párt- és az állami szer­veknek s a Nemzeti Front társadal­mi szervezeteinek más képviselői. A tanácskozást Jan Fojtík elvtárs nyitotta meg. Üdvözölte a kommunis­ta és a munkáspártok központi bizott­ságainak küldöttségeit: a Bolgár KP KB küldöttségét, amelyet Sztojan Ka­­radzsov, a Bolgár KP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának elnö­ke vezetett, a LEMP KB küldöttsé­gét, élén Vladyslav Loranccal, a LEMP KB ideológiai osztályvezetőjé­vel, az MSZMP küldöttségét, amelyet Szabó József, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora vezetett, az NSZEP KB küldöttségét Günter Hey­­dennek. az NSZEP KB Marxizmus-Le­­ninizmus Intézete Igazgatójának ve­zetésével, az SZKP KB küldöttségét, amelyet Pjotr Fednszejev, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke vezetett, a Német KP KB küldöttségét, amelyet Bemard Hartmann, a Német KP KB munkatársa vezetett és az Osztrák KP KB küldöttségét, élén Ervin Scharffal, az Osztrák KP KB Politi­kai Bizottságának tagjával. A vendé­gek között volt még Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykö­vete. A szocializmus törvényszerűségeiről s az új társadalom építésében és a nemzetközi osztályharcban való ér­vényesülésükről Vasil Bilak elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta, h°gy az az Időszak, amelyet a párt és szocialista társa­dalmunk az említett dokumentum el­fogadása óta átélt, igazolta követ­keztetéseink helyességét és időszerű­ségét Különösen érvényes napjaink­ban, amikor tetőznek a XVII. párt­­kongresszus előkészületei. A kong­resszusi előkészületek keretében a párt a CSKP XVI. kongresszusán ki­tűzött feladatok teljesítésére mozgó­sította a kommunistákat és a Nem­zeti Front minden szervezetét. A jelenlegi helyzet értékelése so­rán pozitív eredményekről adhatunk számot. Olyan problémákat is sike­resen megoldunk, amelyek nemrég még megoldhatatlannak tűntek. Nagy munkát végeztünk a fejlett szocia­lista társadalom építése irányvonalá­nak megvalósítása terén. Ezzel ked­vező feltételeket teremtünk a követ­kező időszak megkezdéséhez. Pártunk tapasztalatai alátámaszt­ják, hogy a szocializmus építésének útjára lépett országoknak számíta­niuk kell arra, hogy a politikai ha­talom átvétele és az új termelési vi­szonyok megteremtése után is létez­nek a legyőzött burzsoáziának, az egykori kiváltságos rétegnek a ma­radványai. Ereje tapasztalataira, is­meretségeire, a különféle csökevé­­nyekre és hagyományokra, a kispol­gári erkölcs mély gyökereire támasz­kodik — mondotta Bilak elvtárs. Határozottan elítélte a reakciós e­­rőknek a szocialista gazdaság elleni támadásait. Azt javasolják, hogy ép­pen arról mondjunk le, amire szo­cialista gazdaságunk épül. Szerintük pánikba kellene esnünk amiatt, hogy ma szemtől szembe az üj követelmé­nyekkel nem marad más hátra, mint­hogy „elszakítsuk a gazdaságot a po. litikától“, megnyissuk a „szabad vál­lalkozást“. a piaci mechanizmusok, az anarchia felé vezető utat, és, hogy tömegek váljanak munkanélkülivé. Kiemelte, hogy utunk éppen az el­lenkező irányba vezet, s lényege a i szocialista gazdaság előnyeinek jobb kihasználása, tervszerű fejlesztésének tökéletesítése, s olyan pontos és sok­oldalúan megalapozott kritériumok alkalmazása, amelyeknek minden vál­lalat, üzem és egyén eredményeire kell vonatkozniuk. A testvérpártok tapasztalatairól szólva figyelmeztetett arra, hogy a CSKP a múltban nem okult megfele­lően például az 1956. évi magyaror­szági eseményekből, és azt is figyel­men kívül hagyta, hogy a szocializ­musban is létrejönnek — bár nem kibékíthetetlen — ellentétek, de ha nem foglalkoznak velük idejében, akkor megnövekednek, és az ellensé­ges erők tevékenységének táptalajá­vá válhatnak. Ezzel kapcsolatban Bi­lak eivtárs leszögezte: senkire sem akarjuk rákényszeríteni nézetünket, de meggyőződésünk, hogy tapaszta­latunk, valamint a többi testvérpárt tapasztalatai alátámasztják, hogy a szocializmus védelméért vívott harc átlépi az országhatárokat, s az egész nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom internacionalista alkotó e­­lemévé válik. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak a szocializmus építése terén szer­zett tapasztalatairól Zdenek Snítil, a CSKP KB tagja, a CSKP KB Marxiz­­mus-Leninizmus Intézetének igazgató­ja beszélt. Egyebek között kiemelte: az „A CSKP XIII. kongresszusa után a párt­ban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ és a „Határozat a pártegység időszerű kérdéseiről“ cí­mű dokumentumok mély hatást gya­koroltak a további társadalmi fejlő­désre, és az egyik legfontosabb lé­pést jelentették a párt politikai i­­rányvonalának a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszára történő kialakításában. Az egész párt által való tanulmányozásuk és a ben­nük foglaltak hasznosítása hozzájá­rult a párt marxista-leninista egysé­gének és vezető szerepének megszi­lárdításához, s a párt és a nép kap­csolatának szorosabbra fűzéséhez. A Tanulságokhoz való hűség azt Jelenti, hogy tudatában vagyunk elvi jelentőségének, alkotó voltának és ösztönző szerepének, s ma is szelle­mében tevékenykedünk a társadalmi problémák megoldása terén. Ez azt Jelenti, hogy következetes és céltu­datos munkával leküzdjük a szocia­lista társadalom további fejlődésének útjában álló akadályokat — hangsú­lyozta Zdenék Snítil. A konferencia végén Ján Fojtík elvtárs összegezte a kétnapos tanács­kozás eredményeit. Megállapította, hogy teljesítette feladatát, ugyanis ki­emelte a CSKP története e rendkívül Jelentős dokumentumának élő és idő­szerű jellegét, amely dokumentum­ból a Jelenben is nagy ösztönzéseket merítünk politikai és Ideológia mun­kánkhoz. A dokumentum érvényesíté­sének tapasztalatai azt mutatják, mennyire fontos, hogy az embereket meggyőzzük a CSKP és a dolgozók által negyven éve és 1948 február­jában megkezdett út helyességéről, a szocialista forradalmi változások he­lyességéről, amelyek alapján jelentős sikereket értünk el. Fojtík elvtárs utalt a CSKP KB 16. ülésére, amelyen Gustáv Husák elv­társ vitazáró beszédében hangsúlyoz­ta, hogy ]ó eredményekkel, kedvező perspektívával léptünk a XVII. párt­­kongresszus időszakába. Sok dologra Joggal lehetünk büsz­kék — mondotta a továbbiakban lan Fojtík. Látjuk azonban a problémá­kat és a fogyatékosságokat is, azt is tudjuk, hogy ha sikeresen akarjuk megoldani a szocializmus építése to­vábbi szakaszának feladatait, lénye­gesen javítanunk kell az irányító munkát, főleg a népgazdaságban, tö­kéletesíteni és hatékonyabbá kell ten­ni a társadalom vezetésének módsze­reit. Az Ideológiai munka színvonala Is ennek megfelelő kell, hogy legyen. Azért, hogy az emberek jól értsék a fejlődés szükségleteit, helyesen értel­mezzék a feladatokat, és ennek a­­lapján teljesen azonosuljanak a párt politikájával, és megvalósítsák azt. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum — mondotta végezetül Jan Fojtík — rendkívül hozzájárult ahhoz, hogy a CSKP és Csehszlovákia népe tuda­tosította a szocialista közösségben, az antiimperialista, a haladó és a bé­keszerető erők frontjában elfoglalt helyét, s a párt eszerint orientálja bel- és külpolitikáját. Ebben rejlik a Tanulságok legnagyobb időszerű Jelentősége. Perl Elemér halálára Halálhíred lesújtott, megren­dített mindannyiunkat. Elmentél... búcsűzás nélkül. Sajog a szív. Volt munkatársai­dé, akikkel együtt fáradoztál több éven át a Szabad Földmű­ves szerkesztőségében a lap minél színvonalasabbá tételé­ért, tartalmi gazdagításáért, először szerkesztőként, majd helyettes főszerkesztőként. Nemcsak irányítottál; Petri End­re néven írtad elkötelezettség­ről tanúskodó cikkeidet, riport­jaidat, irányt szabó vezércik­keidet. A válságos időszakban Is tudtad, hol a helyed. Váro­si ember létedre is a szocialis­ta mezőgazdaság előbbrejutása volt egyik* legfőbb célod. Kom­munista újságíróként tetted a dolgod, mindaddig, amíg ki nem váltál szerkesztőségünk munkaközösségéből. A halál könyörtelenül kira­gadott körünkből. Ez nagy veszteség számunkra. Köszönet azért a sok-sok fáradozásodért, az elvtársi segítőkészségért, a­­mit értünk, a lapért, a cseh­szlovákiai magyar újságírásért tettél. Nyugodj békében! Osztozunk kedves nejed és fiad mély gyászában: A szerkesztőség munkaközössége A Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának 20. együttes ülése törvényerőre emelte az 1986. évi ál­lami tervet és költségvetést. A Szövetségi gyűlés ülését Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyi­totta meg. A legfelsőbb törvényhozó testület ülésén részt vett Gustáv Hu­sák elvtárs is, továbbá Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, Vasil Bilak, Peter Colotka, Karel Huffman, Miloš Jakeš, Antonín Ka­­рек, joseí Korčák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai és pót­tagjai, a CSKP KB titkárai és titkár­ságának tagjai. Miután Svätopluk I otáč szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes az Álla­mi Tervbizottság elnöke megindokol­ta a CSSZSZK kormányának a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 1986. évi állami népgazdaság-fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatát, Jaromír Zák szövetségi pénzügymi­niszter a szövetségi kormánynak a csehszlovák föderáció 1986. évi álla­mi költségvetésére vonatkozó tör­vényjavaslatát indokolta meg. Ezekből az indokokból kitűnik, hogy az állami költségvetés a terv­szerű és kiegyensűlyozott fejlődés szempontjából irányítja a népgazda­ság pénzügyi folyamatait. Az állami költségvetési összegek a jövő évben elérik a 359,9 milliárd koronát, ami 1985-höz viszonyítva 15,3 milliárd korona, vagyis 4,5 százalék növeke­dést jelent. Ez a növekedés tükrözi a gazdasági fejlődés nagyobb dina­mikáját, valamint a létrehozott erő­források hatékonysága növelésének és gazdaságosabb felhasználásának i­­gényesebb feladatait. Az állami költségvetések tervezete gondoskodik az egész költségvetési rendszer s egyes részei — a cseh­szlovák államszövetség, Csehország és Szlovákia állami költségvetése, va­lamint a nemzeti bizottságok költ­ségvetése — bevételeinek és kiadá­sainak egyensúlyáról. Az állami költségvetésekben és a nemzeti bizottságok költségvetéseiben a bevételek zömét a vállalatoktól való nyereség elvonások képezik, melyek aránya csaknem 46 százalék lesz, ezt követi a forgalmi adóból származó bevétel csaknem 26 száza­lékkal, majd a lakosság különböző adái mintegy 15 százalékos arány­nyal. Másrészt a gazdasági szféra szük­ségleteinek fedésére az állami költ­ségvetésekből összterjedelmük több mint 16 százalékát fordítják. 1985- -höz képest a gazdálkodó szerveze­tek költségvetéséből nyújtott dotáció 5 milliárd koronával nő. A költségvetési kiadások legna­gyobb részét, csaknem 46 százalékát az oktatásra, egészségügyre, a szo­ciális ellátásra, a kultúrára, vala­mint más lakossági szolgáltatásokra és munkákra fordított nem beruházá­si kiadások képezik. Az állami költ­ségvetés az állam védelmének és biz. tonságának megszilárdításához szük­séges pénzeszközökről is gondosko­dik. A költségvetések összterjedelmén belül a legnagyobb rész a csehszlo­vák államszövetség állami költségve­tésére jut. Tervezett bevételei 200,3 milliárd koronát tesznek ki. Ebből 67,9 milliárd koronát szánnak a szö­vetségi szinten irányított szervek és szervezetek finanszírozására, 132,4 milliárd koronát pedig cél- és globá­lis dotációként a két köztársaság ál­lami költségvetése számára. A nemzeti bizottságok költségveté­seinek terjedelme a jövő évben 5,6 milliárd koronával nő, és megközelí­ti a 125 milliárd koronát, ami több mint egyharmada az állami költség­­vetések összterjedelmének. A CSKP KB 6. ülésén kitűzött cé­lokkal összhangban 1986 kezdetén fontos rendelkezések lépnek hatály­ba a nemzeti bizottságok költségve­tési gazdálkodása terén. Megközelí­tőleg 12 ponttal csökken a nemzeti bizottságok költségvetéseinek függősé­ge, a központi erőforrásokból nyúj­tott dotációktól. A nemzeti bizottsá­gok saját bevételei csaknem 14 mil­lió koronával emelkednek. A jelen­legi helyzethez képest több lesz a nemzeti bizottságok által irányított szervezetektől és szövetkezeti szövet­ségektől befolyó béradó, s nő a tár­sadalombiztosítási hozzájárulás, vala­mint a mezőgazdasági vállalatoktól befolyó forgalmi adó. Ugyancsak intézkedések történtek a nemzeti bizottságok kiegészítő erő. forrásainak jobb felhasználására, fő­ként a tartalék- és fejlesztési alapok eszközeire s a Z-akcíó finanszírozá­sára vonatkozóan, ezt a 8. ötéves tervidőszakban nagyobb mértékben a­­karjuk a környezet védelmével és ja­vításával kapcsolatos problémák meg­oldására orientálni. Mindez lehetővé teszi, hogy a nem. zeti bizottságok nagyobb mértékben befolyásolják az illető területegység fejlődését, teret biztosít igényesebb választási programok kidolgozásához, a lakosok jogos szükségleteinek jobb és gyorsabb kielégítéséhez, valamint kezdeményezésük szélesebb körű ki­bontakoztatásához. A jővő évben 11 százalékkal kell növelni a gazdálkodó szervezetek pénzbeli hozzájárulását a társadalom fejlődéséhez. E feladat megvalósítása szempontjából meghatározó jelentősé­ge van a nyereség tervezett, csak­nem 14 milliárd koronás növelésének, amelyet 84 százalékban a költségek viszonylagos csökkentésének kell fe­deznie. Az összköltségek egy száza­lékkal, ezen belül az anyagköltségek 1,2 százalékkal való csökkentése na­gyon igényes feladat. A nemzeti jövedelem gyarapításá­ban döntő szerepe van az egyes ter­melési ágazatoknak, így a mezőgaz­dasági termelésnek is. A mezőgazda­sági-élelmiszer ipari komplexum fel­adatai az előző években elért pozi­tív fejlődésből s az alapvető élelmi­szerek fogyasztásának magas színvo­nalából indulnak ki. A bruttó mező­­gazdasági termelés csekély mértékű növekedésével számolunk. Továbbra is el kell mélyíteni a növénytermesz­tés kiemelt fejlesztését az állatte­nyésztéssel szemben, beleértve a tar­talékok képzését is, főleg abrakta­karmányból, ami a további évek fo­lyamán az állattenyésztés stabil és folyamatos fejlesztésének és külgaz­dasági fizetési mérlegegyensúlyunk biztosításának alapvető feltétele lesz. Kulcsfontosságú feladat lesz az elő­irányzott 11,4 millió tonna gabona megtermelése. Ehhez el kell érnünk történelmünk harmadik legnagyobb terméshozamát. A 7. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva minden növénye né) a hektárhozamok növekedésével számolunk, főleg az olajnövényeknél 17 százalékkal, a burgonyánál 8,5 százalékkal, a gabonaféléknél pedig 5 százalékkal. Az állattenyésztés tervezett fejlő­dését a. reális takarmányforrásokhoz kell igazítani, s csak a hatékonyan hasznosítható termékek előállításáról kell gondoskodni. A mezőgazdasági termelés feltéte­lezett színvonala a nyersanyagok be­hozatalával együtt 2,5 százalékos nö­vekedést tesz lehetővé az élelmiszer­­ipari termelésben. Az egy lakosra számított húsfogyasztás feltételezhe­tően eléri a 86 kilogrammot, a tej­­fogyasztás a 247 litert, a tojásfo­gyasztás a 332 darabot, a gyümölcs­ös zöldségfogyasztás pedig a beho­zott termékekkel együtt a 153 kilo­grammot. A belkereskedelem alapve­tő élelmiszerekből való aránylag jó ellátottsága mellett a figyelmet első­sorban a hiánycikkek megszüntetésé­re, a választék bővítésére, a kiváló minőségű termékek részarányának növelésére, valamint a kereskedelmi kínálat egyenletességére kell összpon-< tosítani. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak a törekvését elsősorban a hatékonyság növelésé­re, a termelési források és tartalékok jobb kihasználására kell irányítani. Ezt többek között a különböző jel­legű veszteségek felszámolása is meg­követeli. Gondoskodni kell a mező­­gazdasági nyersanyagok jobb haszno­sításáról, emelni kell a termőtalaj­ról való gondoskodás színvonalát, be­leértve termőképességének a növelé­sét, a műtrágyák és a növényvédel­mi vegyszerek hatékonyabb felhasz­nálását, az energiatakarékos talaj­művelő gépek beszerzését, s általá­ban a mezőgazdasági gépek üzemké­pességéről való jobb gondoskodást. Bízunk benne, hogy az élelmisze­rek termelésében előirányzott fela­datok sikeres teljesítését a mezogaz­­dasági-élelmiszer-ipari komplexum tervszerű irányítási rendszerének fej­lesztésére hozott intézkedések követ­kezetes érvényesítése is elősegíti. Azzal számolunk, hogy jövőre to­vábbi intézkedések is pozitívan befo­lyásolják majd a terv teljesítését, a hatékonyság és a minőség javítását. A Csehszlovák Szocialista Köztár­­soság kormányának meggyőződése, hogy a törvény jóváhagyása össz­hangban áll a nép, valamint a to­vábbi gazdasági és társadalmi fejlő­dés érdekeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom