Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-10 / 32. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 10. AHOL ÜDVÖZÖLTÉK AZ ARATÁSI SZOCIALISTA VERSENYT A folyamatosság, az élet érdekében... Hálátlan feladat az aratás befeje­zése előtt szóra bírni az aratókat, hi­szen a kenyércsata minden percét munkával illik tölteni, mert sosem lehet tudni, mikor válik mód fölött szeszélyessé az Időjárás... Gabona­­betakarításra teljesen alkalmatlan­ná... Asztalos Imre és Bombinz József kombájnospáros a szlmői (Zemné) Haladás Egységes Földműves-szövet­kezetben egy E-516-os kombájnon váltótársak. Beszélgetésünkkor kifej­tették: a jó eredmények elérésének alapja a gondos felkészülés. S hogy miért is működött kombájnjuk eddig hibátlanul? A felelet kézenfekvő: mindketten gépjavítók, becsületes or­vosai gépüknek. Azon kívül az Ifjú­sági fényszóró elvárásainak is eleget tesznek a gabonabetakarítási verseny keretében. A harmadik kombájnos nevét gépkolosszusa ol­daláról olvastam le: De­­szaty Józsefnek hívják., — Tudja, eleinte fur­­csállottuk, no meg jókat Is mosolyogtunk azon, hogy nevünket felfestet­ték a kombájn oldalára, aztán megértettük az egésznek az igazi értel­mét. A jó munkáért való személyes felelősségvál­lalást fokozza s lendüle­tet ad a kiváló teljesít­mények eléréséhez. Emel­lett persze anyagilag is érdekelve vagyunk, hogy kiváló munkát végez­zünk. .. S ez bizony már nem lehet számunkra semmiképp sem közöm­bös. Az E-512-es kombájnok kezelői közül Czuczor Sándor és Kutrucz Ká­roly érte el a legjobb eredményeket. Arról, hogy a szocialista verseny mennyire segítette elő a gabonabetakarltás ered­ményességét, Czuczor így vélekedett: — Voltak nyarak, ami­kor a verseny a roha­nást, a mennyiséget se­gítette elő, viszont a minőségi elvá­rás meg csorbát szenvedett. Most me­rőben más a helyzet: a minőséget veszik legfőképp figyelembe az érté­keléskor a versenybizottság tagjai. Meg aztán az elvtársi segítőkészség gyakorlati megnyilvánulását is jó­pontnak könyvelik el; például ha se­gítek megjavítani a munkatársam kombájnját. Ottjártunkkor a tehergépkocsi-veze­tők közül a legjobb eredményeket Csóka József érte el. A traktorosok közül a szemszállításban Morovics Andor és Illés Zoltán jeleskedett. A mezsgyétlen határ másik táblá­ján Molnár Ferenc csoportja végezte a szalmabegyűjtést és a kazalozást. Odébb meg a tarlóhántó traktorok végezték munkájukat. A szalmások 400 hektárról takarították be a szal­mát, eleget téve a verseny alapvető feltételeinek. Sőt, túlteljesítették azt. • ülés Gyula, valamint Czuczor Lász­ló Zetor 120-11, Illetve 120-45-össel rótta szüntelenül a tarlót — a gaz­daságvezetők megelégedésére. Ä JÖVÖ ÉVI JÖ TERMÉSÉRT Falndy Vince mérnök, a szövetke­zet elnökhelyettese az idei aratást sajátosnak nevezte. Ugyanis a gabo­nabetakarítás menetét az egyenetlen, lassú érés Jellemezte, ami nem kevés gondot okozott a gazdaság vezetői­nek, szakembereinek és az aratók­nak. Főleg az őszi búza kívánt meg­különböztetett figyelmet, hogy a leg­kedvezőbb érést állapot közepette kerüljön a kombájn vágőszerkezete alá. Az egyenetlen érés legfőbb oka az volt, hogy a földbe került mag többszöröse kelt ki... Az aratás szer­vezetten, fennakadások nélkül folyt — amiről magam is meggyőződhet­tem. — Közös gazadságunk vezetői, dol­gozói — szólt az alelnök — óriási gondot fordítottak a kombájnok üzemképessé tételére, jó előkészíté­sére. Eddig komolyabb géphibásodás­­ra nem került sor. Az 1645 hektárnyi aratnivalót (búza, árpa) kilenc saját és 11 vendégkombájnnal aratjuk-csé­­peljük. Segítenek nekünk a Kromö­­ŕíži és a Prerovi járásból érkezett vendégkombájnosok. Úgy gondolom, az aratókról való gondoskodás terén is megtettünk mindent, úgyhogy jó körülmények között végezhessék fele­lősségteljes munkájukat. Ami az anyagi érdekeltséget illeti, jó serken­tő erő, amit jól kiegészít még az üze­mi és a járási szocialista verseny. Ez visszatükröződik a minőségi mun­kavégzésen. — A kombájnok nyomában több­nyire mindenütt szalmabegyűjtö gépe­ket és tarlóhántó traktorokat lát-A laboratóriumokban a. gabona nedvességtartalmát, minőségét vizsgálják tunk. Ezt jónak, helyesnek tartjuk. Faludy alelnök erre így válaszolt: — A folyamatosság hívei vagyunk. Két munkacsoportunkat (a tarlóhán­­tókat is beleértve) az anyagi érde­keltség, a szocialista verseny buzdít­ja jó munkára. Ami meg a jövő évi jő termés alapozását illett, kiemelt figyelmet fordítunk az istállótrágyá­zásra. Korábban az intenzív trágya­hasznosítás céljából két mezei trá­gyatelepet létesítettünk, a harmadik­nak az építése most van folyamat­ban. Ezt nagyon fontosnak tartjuk a talaj humusztartalma gazdagításának szempontjából. A nagy teljesítményű trágyaszőróínk nemcsak jól beváltak, hanem nagy teljesítményt Is nyújta­nak. Ez a törekvésünk jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő év­ben is legalább olyan átlaghozamot érjünk el (vagy még nagyobbakat), mint az idén. Az írás megjelenésekor már a szi­­mőí gabonatáblák aranysárga színe is barnára vált, a folyamatosság, az élet érdekében. Kalita Gábor Szalmabálázás méiyesen irányit, ellenőriz: mármint.a szemveszteséget, a gabona nedvesség­­tartalmát, — kiadott útmutatásainak teljesítményéről személyesen győző­dik meg. Rekkenő a hőség. Az aranyló búza­táblát szellő ringatja. A mezei uta­kon terményszállítő tehergépkocsik verik fel a fojtogató port. Egy gabo. natáblán több kombájn is térül-for­­dul, vágja a kenyérnekvalót. A 26-os táblán zajos embercsoport tárgyal hevesen valamiről. — Mi az, talán végeztek? — kérdi tőlük Istenes mérnök. A bólintásből kivehető, várják a következő feladatot. — Hány órát dolgoznak most na­ponta? — Amennyit lehet — válaszolja Bajkai András, a szocialista brigád vezetője. — Nyújtott műszakban na­pi tíz-ttzenkét órát, néha még töb­bet is. ARATÁSI Július 25. Tizenegy óra. Az ud­varéi (Dvory nad Žitavou) Auróra Efsz irodájában az üzemgazdásztól tudom meg, hogy a vezetők a határban találhatók Ilyen­kor. Beszélgetés közben megjelenik Pavol Daniš agrármérnök, a szövet­kezet elnöke. Az alacsony termetű férfit könnyű volt megállítani, ám szóra bírni annál nehezebb. Alig vál­tunk néhány szót, máris elrobog ko­csiján, — porfelhőbe burkolózva. Mária Gallová diszpécser az, aki szívesen tájékoztat. Megtudom, hogy ez az 5666 hektáros közős gazdaság az Idén 2182 hektáron termesztett gabonát, amit 25 kombájnnal takarí­tanak be. Közülük hat kombájn és személyzete a Písekl Gép- és Traktor­állomásról érkezett, nyolc meg a Plavecké Podhradie-i Állami Gazda­ságból, hogy segítsenek a gabonabeta­karításban. A kombájnokat csoporto­san vetették be. A gabona learatása után folyamatosan szabadítják fel a tarlót az ekék számára. A szalma zö­mét kazalozzák. — Kik a legjobbak eddig a gabo­nabetakarítási versenyben? — A pontos nyilvántartás szerint eddig a legjobb teljesítményt Gaspa­­rik János—Aberman Ferenc, Bajkai András—Salgó József és Nochta Pa­vol— Gresz János kombájnospárosok nyújtották: 113 hektárról 584 tonna gabonát takarítottak be. A vendég­kombájnosok közül kiemelném a Pla­vecké Podhradie-i Állami Gazdaság dolgozóit, aHoliö—Tonka kombájnos­­párost, kiváló napi teljesítményeikért. A gabona szállítását, tisztítását, utó­kezelését végzők közül meg kell em­líteni Pálinkás Károlyt, Viczena Ist­vánt, Bandri Gyulát, Lakatos Józsefet, Szuhánek Lászlót, Szekeres Bélát, Ga­­rai Józsefet, Dékány Ignácot. Mészá­ros Istvánt és Hadina Andrást. A szalmabegyűjtők csoportja is eléggé igyekvő. A tarlóhántő traktorosok kö­zül Lengyel Béla, Káp'áczky István és Polena Károly érdemel dicséretet. — Az aratást tulajdonképpen július 9-én kezdtük — veszi át a szót Péter Imre agrármérnök, gépüzemelési ágazatvezető. — Ma, július 25-én a gabona 60 százaléka van learatva. Amennyiben az időjárás továbbra is kedvező marad, néhány napon belül befejezzük az aratást. — Milyen a gabonatermés? — Sajnos, a vártnál gyengébb. Ez azzal magyarázható, hogy virágzás­kor hideg volt az időjárás. Búzából ugyan elérjük a tavalyi hektárhoza­mot, de árpából nem. A gabonaeladá­si tervünket 100,4 százalékra teljesí­tettük: 2060 tonna gabonát adtunk az állami alapba, 1070 tonnát a vető­­mgatermeltető vállalatnak, s 450 ton­nát biztosítottunk saját szükségle­teink fedezésére. MOZAIK AZ ÉTKEZDÉBEN Déli tizenkét óra. Aki telleti, az üzemi étteremben ebédel, aki nem, annak a munkahelyre szállítják az ételt és a frissítőt. Erről a konyha­személyzet gondoskodik, Dikác Er­zsébet főszakáccsal az élen. Ügyes kezű fiatalasszonyok mindannyian. A tágas, korszerűen berendezett kony­hában nyáron jóval több a munka, mint a téli időszakban. Nemcsak ebédről, hanem a vendégkombájno­sok egésznapos ellátásáról is ők gon­doskodnak. Sőt még a társadalmi munkásokról is... Reggel ötkor kel­istenes mérnök, föágazatvezető­­helyettes a termés minőségét vizsgálja Fotó: — kalifa— nek és este lt-kor fejezik be a mun­kát. igyekeznek ízletes, kiadós ebé­det főzni, hogy ne legyen rájuk pa­nasz. A főzéshez szükséges nyers­anyagot Mackó Mária konyhavezető szerzi be, amit a fogyasztási szövet­kezet biztosít, no meg a közös gaz­daság is, amely a hús- és zöldség­szükségletet elégíti ki. — A heti étrendet úgy állítjuk ösz­­sze — mondja a konyhavezető —, hogy a koszt változatos és kalória­­dús legyen. Akinek egy adag étel nem elég, kap duplát. hatArszemle Miután az aratást csoport megtár­gyalta a legfontosabbakat, Istenes András agrármérnök, növénytermesz­tést főágazatvezető-helyettes Is fel­szabadul, s velünk jön, hogy megte­kintsük az aratást. A szakember sze­— Hogy bírják erővel? — Ügy, hogy felváltva, ketten dol­gozunk a kombájnon. Így pihenésre is jut idő, meg a munka Is szünet nélkül halad. Ha minden rendjén megy, tíz hektárnyi gabonát is leara­­tunk-csépelünk naponta. — Gyakori a géphihásodás? — Előfordult már kisebb hiba, de hát azért vagyunk itt, hogy azonnal eltávolítsuk — hangzik a válasz. Akt adja, Pavol Hanzlík, a mozgőműhely dolgozója. — És pótalkatrész van-e elég? — Ahogy vesszük — vág közbe Jozef Slama gépjavító. — Némelyik­ből van elegendő, de akad hiánycikk is. Géphibásodás miatt a munka nem szünetelhet, úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk. — Elégedettek-e a munkájukkal? — fordulok Racka István csoportve­zetőhöz. — Ügyesek, szorgalmasak ezek a fiatalemberek — válaszolja. — Becsü­letesen dolgoznak, harmatszálltáig. Versenyeznek az elsőségért. Am ez nem mehet a minőség rovására. Hi­szen ellenőrizzük a szemveszteséget, s mindazt, ami a versenyfeltételek­ben szerepel. Igyekszünk az aratás­sal. Sürget az tdől Közben kísérőm, a szakember azt mondja nyomatékkai, most az a leg­fontosabb, hogy folyamatosan üze­meljenek a kombájnok, ezzel egy idő­ben haladjon a szalma begyűjtése, a tarlőhántás, amit 1500 hektáron kell elvégezni. KAZALOZÄS, GABONA-UTÖGONDOZÄS — A szalma Jelentős részét kaza­­lozzuk. Erre a célra kazalozóberen­­dezést használunk — újságolja Alojz Mráz főgépesitő. — Ehhez tartozik egy pár rakodó, három szalmagyűjtő kocsi és két-hérom gyalogmunkás. Ezek gondoskodnak arról, hogy na­ponta legalább kétszáz hektárról le­kerüljön a szalma. A tiszta tarlót a tarldhántő traktorosok veszik birto­kukba. Amíg a főmagtárban Takács Gyű. Iával és Németh Ferenccel beszél-* getünk, nagy halomba tornyosul a beszállított termés. A mázsaházban Nagy Zsuzsanna és Kerekes Gizella méri a teherszállító Jármű rakterén levő gabonát. Salgó Adrianna kise­gítő meg a gabona nedvességtartal­mát ellenőrzi, ami változó: 15—17 százalékos. Amennyiben szükséges, a Porzik a föld a tarlóhántó ekék nyomában ... (A szerző felvételei), terményszárítóba kerül a mag. Egyéb­ként a búza minősége jó, a Košútka fajta ezermagsúlya kisebb, a többi megfelelő. Csupán az a baj, hogy a gabona tárolására kevés a raktér. Ezért ideiglenes tárolásra is rászo­rulnak. A gabona tisztítását napi két műszakban négy csoport végzi; 400 tonna teljesítménnyel. Mire e sorok nyomdafestéket lát­nak, és eljutnak az olvasóhoz, már az Aurórában is befejeződött az ara­tás. Reméljük, Jó eredménnyel. Nagy Teréz #

Next

/
Oldalképek
Tartalom