Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-10 / 32. szám

Ĺ Sek még а ШтШ Sefieiosig SZABAD FÖLDMŰVESTM 1985. augusztus 10. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népgazdaságának fejlődéséről és az idei első félévi állami terv teljesítéséről Az ets6 félévben a népgaz­daság e 7 ötéves tervvel össz­hangban fejlődött. Az 1985. évi állami terv igényes feladatait a kedvezőtlen időjárási viszo­­nvok ellenére sikerült teljesí­teni., Az év eleji erős fagyok ked­vezőtlenül befolyásolták a terv­­teljesitést nemcsak az építő­iparban, a közlekedésben és az iparban, hanem — eltérő mér­tékű — lemaradás keletkezett más ágazatokban ts. Ez kedve­zőtlenül hatott a termelési költségek alakulására ts. Az első félév folyamán a termelésben pótoltuk a kiesé­seket. Ehhez nagymértékben hozzájárult a párt-, az állami, a szakszervezeti és a gazdasá­gi szervek irányító- és szerve­zőmunkája, amelyet az állam­polgárok kezdeményezése is támogatott. A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca be­tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 40. évfordulója tiszteletére a dolgozók értékes kötelezett­ségvállalásokat tettek. 1984 első feléhez hasonlítva az Idén két munkanappal ke­vesebb volt. A nemzeti jövede­lem növekedése megközelítette a tervezett sztntet. Az ipari termelés 2,8 százalékkal nőtt, miközben az átlagos napi ter­melés növekedésének üteme gyorsabb volt a tervezettnél. Az építőiparban a tervezettnél 0.4 százalékkal kevesebb mun­kát végeztek el, átlagos ter­melésre számítva az építőipari termelés növekedése összhang­ban van a tervvel. Az állati termékek felvásárlásának ütem­tervét túlteljesítettük. 1985 első felében a népgaz­daságban 61,6 milliárd korona beruházást eszközöltünk, ami 4,2 százalékkal több mint ta­valy az első félévben. 1984 el­ső feléhez viszonyítva javult a helyzet a kiemelt építkezések befejezését illetően. A külke­reskedelmi forgalom a szocia­lista országokkal az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,7 százalékkal nagyobb volt. Elmélyült a szakosodás és a kooperáció a KGST-országnk­­kal, főleg a Szovjetunióval. A nem szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom nem érte et 1984 első félévének szintjét. A létrehozott erőforrások le­hetővé tették, hogy tervszerűen megvalósítsuk céljainkat az életszínvonal területén. A ha­zai piacra több áru került. A kiskereskedelmi forgalom 1984 első feléhez viszonyítva 3,7 százalékkal, a lakosság pénz­bevétele 3,1 százalékkal nőtt. A népgazdaság szocialista szek­torában a dolgozók átlagos bé­re 1984 első feléhez viszonyít­va 1,3 százalékkal nőtt. Tovább nőtt a társadalmi fogyasztási alapból e.gy főre eső juttatások összege. A komplex lakásépítés keretében 30,7 ezer lakás épült. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jó feltétele­ket teremtettünk a feladatok teljesítésével az önellátás fo­kozásához, az élelmiszer-ellá­táshoz és a szükséges takar­mányalap kialakításához. A nö­vénytermesztésben az erős fa­gyok ellenére az őszi vetés jól telelt. A kezdeti lemaradás el­lenére a tavasziak és a cukor­répa vetését és a burgonya ül­tetését idejében elvégezték. A vetésterület 52,6 százalékán ga­bonaféléket termesztünk. Az állattenyésztésben a szo­cialista szektorban csökkent a malac- és a baromfiállomány, kisebb mértékben a szarvas­marha-állomány. Az első ne­gyedévben a rendkívüli hideg miatt bizonyos fokig nőtt a borjúelbulfás és csökkent az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma. A tehenek átlagos napi tej­hozama 9,82 literre emelke­dett. Az átlagos tojáshozam 123.4 darabra nőtt. 1984 első feléhez viszonyítva a tejterme­lés 0.8 százalékkal, a tojáster­­melés pedig 1,8 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-állomány súlygyarapodása elérte a 0,70 kilogrammot, a hízósertéseké a 0,54 kilogrammot. A szemes­takarmányok fogyasztása hoz­závetőlegesen a tavalyi szinten maradt. Az állati termékek felvásárlásának tervét a fél év folyamán folyamatosan teljes! tettük. i Az élelmiszer-ipari termelés 0,3 százalékkal nőtt. A legna­gyobb növekedést a szesz- és bortermelésben, a cukorgyár­tásban és a zsiradékok gyár­tásában értük el. A növényi zsiradékokból és étolajokból 10 százalékkal, sajtokból 1,3 szá­zalékkal többet gyártottunk. Húsból 1 százalékkal keveseb­bet termeltünk, miközben a la­kosság ellátását biztosítottuk. A kiskereskedelmi árak emelé­sével kapcsolatban csökkent a sör iránti kereslet, a fogyasz­tás 1.0,9 százalékkal volt ki­sebb. Az 1985 első felében elért gazdasági eredmények azt ta­núsítják, hogy a gazdaságban még vannak kiaknázható tar­talékaink, Az egyes szerveze­tek nem készültek fel azonos szinten arra, hogy idejében és hatékonyan reagáljanak a fel­merülő problémákra. Ezt tanú­sítja az is, hogy a terv teljesí­tése nem volt egyenletes. Az 1985. évi terv teljesítése érdekében a második félévben lényegesen gyorsabban kell al­kalmazni a gyakorlatban a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit, következetesebben kell csökkenteni a termelés alap- és energiaigényességét, a termelési költségeket, javítani kell a termékek minőségét, a források képzésének struktú­ráját összhangba kell hozni a bel- és külkereskedelem szük­ségleteivel. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése a szlovákiai gazdaság helyzetéről és az idei állami terv első félévi teljesítéséről Szlovákia gazdasági fejlődése 1985-ben összhangban áll a CSKP hosszú távú gazdaság- és szociálpolitikai céljaival, a­­melyek a közgazdasági egyen­súly helyrpállftására, a terme­lő szféra és a beruházások di­namikus egyensúlyának meg­teremtésére. az életszínvonal további javítására és a lakos­ság szociális biztonságának szilárdítására irányulnak. Ezt az intenzlfikálási folyamat el­mélyítésével és a szerkezeti át­alakítások folytatásával kell elérni. Gazdasági haszonnövényeket 1 millió 546 ezer 30П hektáron termeltek, ugyanakkora terüle­ten, mint tavaly. A megművelt terület 55,1 százalékán aaün­­nafé’éket termesz'enek. Tavaly­hoz képest több őszi növényt kellett kiszántani ami lemara­dást okozott a vetési terv tel­jesítésében. Tavalyhoz képest a szarvas­marha-állomány 1,9, a sertés­­állomány 9.2, a baromfiállo­mány pedig 5,3 százalékkal csökkent, a juhállomány a múlt évi szinten maradt. Sikerült növelni az átlagos napi tej- és tojáshozamot, s ennek köszön­hetően tavalyhoz képest a tej­termelés 2,4, a tojástermelés 2,7 százalékkal növekedett. A sertések átlagos napi súlygya­rapodása 4,5, a hízómarháké 1,5 százalékkal nőtt. A vágó­baromfi kivételével túlteljesí­tettük a vágóállatok eladásá­nak tervét. Az élelmiszeripar termelésé­nek terjedelme 3,2 százalékkal nőtt, a tervet 102.4 százalékra teljesítette. A leggyorsabban а cukorgyártás injlődiiít. A szlovákiai lakosság pénz­bevételei 82,1 milliárd koronát tettek kt, és ^ múlt év azonos időszakához képest, 3,4 száza­lékkal emelkedtek. Ezen belül a munkából származó bevéte­lek 2,9, a szociális juttatások 5,3 százalékkal nőttek. A pénz­kiadások 58,2 milliárd koronát tettek ki. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma (az efszek nélkül) 1,3 száza­lékkal emelkedett, és elérte a 2 044 600 főt. Az egy dolgozóra jutó havi átlagbér 2785 korona, s a múlt év első feléhez képest 2 százalékkal emelkedett. A fő kereskedelmi rendsze­rek kiskereskedelmi forgalma 38.8 miliárd korona volt, ami a tervezett szint 99,6 százaléka. Tavalyhoz képest a forgalom 3.8 százalékkal nőtt. A piac élelmiszer-ellátása folyamatos volt. Az iparcikkek közül nőtt a hűtőgépek, kályhák és tűz­helyek, varrógépek és más áru­cikkek eladása. Az első félévben 14 051 la­kást adtak át, 700-al többet, mint 1984 első felében. Az óvo­dai férőhelyek száma 249 800 volt, ami az óvodáskorú gyer­mekek 89,2 százalékának elhe­lyezését teszi lehetővé. A szak­munkásképző Intézetekben 143 ezer 300 tanuló, a gimnáziu­mokban 47 000, a szakközép­iskolákban 79 100 diák, a felső­­oktatási intézményekben 51 000 hallgató tanult. Az egészségügyi intézmények férőhelyeinek száma tavalyhoz képest 611 ággyal nőtt, és el­érte az 57100-at. Egy orvosra 284 lakos jutott. Az első félévben 45 500 gyer­mek született és 27 000 személy halt meg. Összesen 18 000 há­zasságot kötöttek és 3500-at bontottak fel. Szlovákia lako­sainak száma június végén el­érte az 5160 000 főt. % gazdaság pártirányítása A GabCíkovől Csehszlovák- Szovjet Barátság Állami Gaz­daság kommunistái értékelték a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak teljesítését, s fel­mérték azokat a feladatokat, amelyeket a hátralevő időszak­ban teljesíteniük kell. A párt­kongresszus és a járási párt­­knnferencia határozatait tudo­mányos igényességgel dolgoz­tuk ki, A feladatok meghatáro­zásánál az üzemi pártszervezet és a négy pártalapszcrvezet figyelmének középpontjában a párt gazdaságpolitikájának ma­radéktalan teljesítése állt. Tud­juk, hogy a társadalmi fejlő­dést a gazdasági mutatók ha­tározzák meg. Ismerve a 7. ötéves terv négy és fél évi gazdasági eredmé­nyeit elmondhatjuk, hogy kom­munistáink becsülettel helytáll­tak az Igényes feladatok telje­sítésében. A feladatok igénye­sek voltak, s következetes és minőségéé munkát kívántak dolgozóinktól. A termelési feladatok alapját a növénytermesztés képezi, e­­zen belül ts a gabonaprogrnm maradéktalan teljesítése, öt­éves tervünk 62 211 tonna ter­melésével számolt. Ezt a el­múlt négy év a’-att 85.48 száza­lékra teljesítettük. Állami gaz­daságunk valamennyi dolgozó­ja — élen a 173 párttaggal és tagjelölttel, — mindent meg­tett és megtesz annak érdeké­ben, hogy az ötéves terv fel­adatait teljesítsük. Ennek bi­zonyítéka, hogy üzemünk egyik meghirdetője annak a felhívás­nak. amelyet júniusban a nyu­gat-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók komáromi értekezle­tén tettek közzé. Ebben felhív­juk a mezőgazdasági üzemek figyelmét a 7 tonnás hektáron­kénti gabonatermés elérésére, valamint kukoricából öntözet­­len területen a 7, öntözött te­rületen pedig a 9 tonnás hek­tárhozam elérésére. A növénytermesztéshez ha­sonlóan az állattenyésztés sza­kaszán is pozitív eredményeket értünk el a mennyiségi és a minőségi mutatókban. A leg­nagyobb fejlődést a tejterme­lésben értük el — az egy te­hénre jutó 4511 literes fejési átlaggal. Az állattenyésztési dolgozók jő műnké la mutatko­zik meg a borjúelválasztás, a malacszapo”ulat és az állatok napi felhlzásának pozitív ered­ményeiben is. Az évi több mint 118 milliós teljesítmények elő­állítását 600 állandó dolgozónk biztosítja. Mindannyian tudjuk, hogy az eredmények nem maguktól szü­letnek. Megkívánják a pártno­litlka szervező és ellenőrző szerepének rendszeres és kö­vetkezetes érvényesítését. Poli­tikai munkánk tervezésénél és gyakorlati megvalósításánál is ezeket a szempontokat vettük figyelembe, amit sokrétű tömeg­­politikai tevékenységgel kap­csoltunk össze. A dolgozókkal való szoros kapcsolatot a köl­csönös bizalom alapján bonta­koztattuk ki, figyelembe vettük a dolgozók véleményét, észre­vételeit, s igyekeztünk kihasz­nálni azokat a pozitív tapasz­talatokat, amelyek már éveken keresztül’ a haladó munkamód­szerek alkalmazásából eredtek. Gazdaságunk már jelentős hagyományokká! rendelkezik a szocialistabrígád-mozga lomban: tizenöt kollektíva dolgozik ná­lunk, s pozitív eredményként könyvelhetjük el, hogy a ter­melési feladatok maradéktalan teljesítése mellett fokozatosan gazdagodik kollektíváink társa­dalmi tevékenysége, A szocia­­listabrigád-mozgaiom fő moz­gatóere jét is a kommunisták és a tagjelöltek képezik: vala­mennyi párttag és tagjelölt be­kapcsolódott a brigádmozga­lomba. A párttagoktól rendszeresen megköveteljük, hogy élenjáró megvalósítói legyenek a terme­lési feladatoknak. Nagy gondot fordítunk a párttagok tudatfor­málására, folyamatosan növel­jük tagságunk elméleti felké­szültségét. Abból indulunk ki, hogy párttagságunkban kell ki­alakítani először azokat a vo­násokat, amelyek a szocialista módon élő és dolgozó embe­rekre jellemzők. Elmondhatjuk, hogy ezen a téren is nagyot léptünk előbbre. A 7. ötéves tervidőszakban elért termelési és társadalmi eredményeink — még ha azok néha nem is voltak olyanok, mint ahogy azt mi elképzeltük — sikeresnek bizonyultak. Párt­tagjaink megértették a pártha­tározatok fontosságát, s min­den erejükkel azok megvalósí­tásán fáradoztak. Ebbeni igye­kezetükben követte őket dol­gozóink többsége, s a jövőben is ebben látjuk a politikai munka legfőbb eredményessé­gét. Fekete Zoltán, az üzemi pártszervezet elnöke BELPOLITIKAI KOMMENTÁR ★ ACSKF ЖУ11-Közvéleményünk már megismerhette Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának azt a be­számolóját. ame­lyet a CSKP KB 15. illésén Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára terjesz­tett elő. Ismerjük azokat a határozatokat is, amelyek a CSKP XVII kongresszusának össze­hívásáról szólnak és tudjuk, hogy a kongresszus megnyitása 1986. már­cius 24-én lesz Azok a visszajelzé­sek. amelyek ezzel a fontos, a knm­­munisla párt és az egész szocialista társadalom számára olyannyira je­lentős eseménnyel kapcsolatban el­hangzottak, azt jelzik, hogy a hagyo­mányok szellemében társadalmunk előtt megnyílik a lehetőség a forma­lizmustól mentes politikai, közéleti és gazdasági aktivitás folytatására. Elérkezett az az idő, amikor nagyobb hangsúllyal tehetünk hitet azon po­litika mellett, amely mindannyiunk számára társadalmi és személyes biz­tonságot nyújt, és megteremti a sok­oldalú kezdeményezés számára a fel­tételeket. Az eddigi tapasztalatok egyértel­műen arról tanúskodnak, hogy a kongresszusi megelőző időszakban nvndig élénk tevékenység bontako­zott ki társadalmi életünkben. A dol­gozók számot adtak arrél, miként já­rattak hozzá a kitűzött célok teljesí­téséhez. Keresték a lehetőségét an­nak, miként használhatják ki jobban a társadalom által biztosított kedve­ző feltételeket. Számos rekordered­mény, találmány és újítási javaslat született. Egyszóval a kongresszusi előkészületek időszakában mind a társadalomnak, mind az egyéneknek módjuk nyílik arra, hogy minden le­hetséges mádon részt vegyenek a po­litika formálásában és megvalósítá­sában. gyenek a feltételek az emberek har­monikus fejlődéséhez. A szocialista életmód formálása az egyik előttünk álló, hosszú távú feladat, jelenleg az a legfőbb feladatunk, hogy fokozzuk az életszínvonal aktiv hatását a gaz­dasági fejlődésre, tökéletesftsük a szocialista igazságosság egyik alap­vető vonását, a javadalmazás szocia­lista alapelvét. A lakosság anyagi ás kulturális szükségleteinek struktúrá­jában bekövetkezett minőségi válto­zások következtében fokozódnak az iparcikkek és az élelmiszerek minő­ségével és választékával szembeni követelmények. és hasonlóképpen jobb munkára van szükség a keres­kedelem, a szolgáltatások, a közle­tunk az államigazgatás és -hatalom helýi szervei, a nemzeti bizttságok szerepének a növelésére. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesíté­sével a CSKP KB 8. ülése foglalko­zott. Elmondhatjuk, hogy egyre job­ban érezhető a nemzeti bizottságok részvétele a politikai és a gazdasági feladatok végrehajtásában, a lakos­ság szociális és kulturális szükség­leteinek kielégítésében. Számos terü­leten .azonban még mindig vannak fogyatékosságok, egyebek közt nem megfelelő mindenütt a szolgáltatások színvonala, hiányosságok tapasztalha­tók a lakások elosztásában, karban­tartásában és felújításában, az egész­ségügyi ellátásban és a környezetvé­Kiváló alkalom a bizonyításra A kommunista párt mindig is a dolgozó tömegekre támaszkodott. A jelen időszakban nyíltan szó esik minden kérdésről, megvitatják, milyen eszközökkel lehet elérni a társada­lom továbbfejlesztését, megvalósítani azt a programot, amely a dolgozók és a társadalom objektiv szükségle­teiből indul ki. Amint a beszámoló­ban is elhangzott, az elkövetkező időszak tág lehetőséget nyújt a fel­merült kérdések megvitatására. Gazdaságpolitikánk tartós célja népgazdaságunk tervszerű, dinamikus fejlődésének biztosítása. Eközben sokkal határozottabban és gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazda­ság intenzifikálását, a hatékonyság növelését, a munka társadalmi haté­konyságának növelését. A törekvés fő célja abban van. hogy megszilár­duljon az állampolgárok szociális biztonsága, és egyre kedvezőbbek le­kedés és még egyéb területeken is. Javítani kel) a lakáskultúrát, az egészségügyi és a szociális ellátást. Az emberi környezet védelmének kérdéseiben az eddiginél sokkal ha­tározottabb magatartást kell tanúsí­tani. Ezek a fő irányvonalak, amelyek meghatározzák haladásunk útját, és amelyek jelentős szerepet kapnak a XVII. kongresszus dokumentumaiban is. A kongresszust megelőző időszak­ban lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább szilárdítsuk a politikai-szo­ciális rendszert, elmélyítsük a szo­cialista demokráciát, fokozzuk min­den szinten az államigazgatási mun­ka színvonalát. Ezen a területen nem kis lehetőségek állnak rendelkezé­sünkre. A CSKP KB Elnökségének be­számolójában ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Az elmúlt időszakban nagy figyelmet fordítot­delemben. A városi és a helyi nem­zeti bizottságoknak jelentős anyagi eszközök állnak rendelkezésükre és megfelelő jogkörrel bírnak. Mindezt azonban ki is kell használniuk. A társadalmi szervezetek és az ál­lami szervek tevékenységében to­vábbra is a demokratikus centraliz­mus jól bevált alapelvét kell érvé­nyesítenünk. Fő feladatunknak tart­juk a szocialista demokrácia elmélyí­tését, a lakosság szélesebb körű rész­vételét a küzügyek irányításában. Ez a társadalmi erők dinamizáláséhoz vezető alapvető út, így lehet elérni a lakosság alkotóerejének és kezde­ményezésének kibontakozását, az em­berek szocialista tudásának kialakí­tását. Az államigazgatási szervek irányí­tási tevékenységében tökéletesíteni kell a szocialista munkastílust és a munkamódszereket. Továbbra is igen jelentős a központi szervek feladata és felelőssége. Politikánkkal azonban éles ellentétben áll az, hogy túl sok irányelvet, előírást és utasítást ad­junk ki a felettes szervek részéről. Az irányítás minden szintjén érvé­nyes az a feladat, hogy támogassuk mindenütt a kezdeményezést, helyet adjunk az önállóságnak és az aktivi­tás kibontakozásának. Arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy a jogok mindig párhuzamosak legyenek a kö­telességekkel. Nagyobb teret kell biztosítani a tapasztalatcserének, figyelembe kell venni a javaslatokat, észrevételeket, és fontos az is, hogy érvényesülhes­sen az építő bírálat, a közömbösség­nek, a bürokratikus eljárásnak és a fölényeskedő magatartásnak nem sza­bad teret engednünk. Az államigazga­tásnak és a társadalmi szervezetek apparátusának jobban, nagyabb poli­tikai felelősséggel kell dolgozniuk. Azzal a tudattal kell végezniük a munkájukat, hogy mindent az embe­rekért, a szocialista társadalom fej­lődéséért tesznek Ezzel összefügg a szocialista törvényesség megszilárdí­tása, és az emberek védelme a szo­cialista rendet veszélyeztető jelensé­gektől. Mint már említettük, a CSKP KB 15. ülése tág lehetőséget nyitott a kezdeményezés kibontakozása számá­ra. Kétségtelen, hogy a nemzeti bi­zottságokra is sok feladat hárul ezen a téren. A múlt tapasztalatéi is ezt a meggyőződésünket igazolják. — Nb -a

Next

/
Oldalképek
Tartalom