Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-03 / 31. szám

D M tennivalók Л VIRÁGOK KÖRÜL Dlszkerti növényeink ápolá­sa során is szem előtt kell tar­tanunk, hogy a lenyészidőszak bizony már a második felébe lépett. A pázsitot már nem kell fejtráeyázni, viszont a kiko­pott, hiányos foltokat még fe­­lülvethetjiik. A tűlevü és az örökzöld sövényeket augusztus­ban még megnyírhatjuk. Alakí­tásuknál ne feledkezzünk meg a talán legfontosabb alapelv­­rö!: a sövényt soha ne messiik függőlegesre, hanem felfelé keskenyedő trapézt igyekez ziink kialakítani. Földlabdával most is átül­tethetjük a tűlevelű és örök­zöld dísznövényeinket. Sőt! Augusztusban hajtásról szapo­ríthatjuk az örökzöld cserjé­ket. Legjobb, ha hajtatóládába tűzdelünk, mert így a fagyok közeledtével biz'onságosabb helyre vihetjük nehezebben gyökerező növényeinket (lab­darózsa, kecskerágó, babér­meggy, erika). Most szemez­hető a japánbirs és a mályva­cserje. Már érik a vadrózsa termé­se. Aki alanyneveléshez készü ládlk, lassan gondolnia kell о gyűjtésre. A csipkebogyóban található magvak akkor alkal­masak erre, amikor a bogyó húsa még csak rózsaszínben játszik. A bogyóból nyert ma­got homokba rétegezve kell ve­tésig eltartani. A hónap elején befejezzük a rózsa oltását, a korábbi megeredt oltásokról (akkor jó, ha lepattan a meg­hagyott levélnyél) vágjuk le a kötözőanyagot. Az elvirágzott évelő és két­éves dísznövényeket most mag­ról, hajtásról vagy tőosztással szaporíthatjuk. A sűrűn kelő évelőket ritkítjuk vagy áttűz­deljük. A fehér liliom meg a gumós évelők átültetésére is ez a hónap a legalkalmasabb. A napsütötte helyen tartott hortenziát kiadósén locsoljuk, a dáliát pedig gyakran vágjuk mert ezzel ismételt virágzásra serkentjük. A tavasszal felszedett virág­hagymákat (tnlipán, nárcisz, sáfrán) augusztus végén kezd­hetjük ültetni. A téli hajtatás­ra szánt hagymákat földbe süllyesztett cserépbe ültessük, s majd november végén vigyük fagymentes pincébe. Ä szárazkötészetbem haszná­latos virágokat félig nyílott ál­lapotban kell szedni, csokorba kötni és világos, szellős he­lyen „fejjel“ lefelé felfüggeszl­­ve megszárítanl. Rendszeresen locsoljuk az erkélyláda növényeit, s ha a hónap végén erősebben csök­kenne az éjszakai hőmérséklet, akkor az erkélyen tartott szo­banövényeket már telepítsük vissza a lakásba. Kiadós öntözést és tápolda­­tozást igényei a szobahárs. las san megkezdhetjük a kála mér­sékelt öntözését is, viszont a kaméliát, az azáleát és a ka rácsonyi kaktuszt most csak nagyon ritkán szabad öntözni, különben hiába várjuk, hogy kivirágozzék. Az amarillisz be­húzódását is az öntözés szüne­teltetése segíti. A növény le­vele most teljesen elsárgul, s csak 2—3 hónap múlva hajt ki újra. A muskátlit elvirágzott haj­tásvégek homokos komposzt­­földben történő gyökereztetésé­­vel szaporíthatjuk, a kúszó dísznövényeket pedig szár- és csúcsdugványok segítségével. Puha Margit agrármérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Hivatalosan augusztus az utolsó nyári hónap s annak is már csak az első fele nyár igazán. A gyümölcsész szemé­vel nézve, munkában és szü­retben egyaránt gazdag hónap a nyolcadik. Olyan időszak ez, amikor már a jövőre is gon­dolni kell. Ugyanis elérkezett a ritkító és ifjító metszések, a hajtáskurtftások és a szem­­zések, no meg persze, a sza­mócatelepítés időszaka. A vadalásra már a hónap elején időt kell szakítani: a magoncokről eltávolítjuk a fe­lesleges oldajhajtásokat, hiszen ezek szemzéskor úgyis csak nehezítenék a munkát. A szem­zésre a hónap dereka után kell sort keríteni, mindig perspek­tív fajtát, egészséges fáról vett szemzöanyagot használva. Elő­ször az Idősebb (2—3 éves) alanyokat szemezzük be, az­után a csonthéjasok, végül pe­dig az alma és a körte kerül­jön sorra. Eredményes szem­­zést csak addig végezhetünk, amíg az alany jól „adja“ a héját. A hűvös éjszakák be­álltával a nedvkeringés lelas­sul, a gyors fásodás miatt az alany héja már nem válik el. Ilyenkor még átoltás-átszem­­zés is számításba jöhet, de ezt sem lehet halogatni, mert a műveletet a lehető legmaga­sabban kell elvégezni, a fáso­dás pedig föntről lefelé halad. Legkésőbb a gyökérnyakba le­het szemezni. Ami az ifjítást illeti, normá­lis viszonyok között a rendsze­res tavaszi metszések alkalmá­val arra kell törekedni, hogy folyamatosan ifjítsuk az oldal­ágakat. Ha ezt elmulasztjuk és immár minimumra csökkent az évi hajtásnövekedés, akkor nem marad más választásunk, csak az ifjító beavatkozás. Ilyesmire csak igazán értékes, egészséges és jó gyümölcsöt kínáló fáknál érdemes vállal­kozni. Az oldalágakat soha ne csonkra vágjuk, hanem egy­másod- vagy harmadrendű gallyra, és a sebet zárjuk le (Latex, Santar SM). júniustól augusztus végéig lehet zöldmetszést végezni. En­nek az a célja, hogy idejeko­rán eltávolítsuk azokat a haj­tásokat, amelyekre sem a tet­szetős korona, sem pedig a terméshozam megalapozásához nincsen szükségünk, tehát csak feleslegesen besűrítenék a ko­ronát s felemésztenék a fel­vett tápanyagok egy hányadát. Azok a hajtások, amelyek most a hajtásválogatás alkalmával megmaradnak, majd a hónap végén, vagy szeptember elején lesznek bekurtítva. Ilyen haj­tásokból nem kell sok: egy hosszúvesszős művelésű, közép­korú fa esetében 100—130 vessző is elég, hiszen egyetlen hosszú vessző fél kilé barac­kot is teremhet a következő évben. A meghagyott hajtáso­kat majd 30—40 cm-esre kur­títjuk be (kb. egyharmadát tá­volijuk el). A beavatkozásnak az a lényege, hogy így a vesz-S2Ő alsó részén elhelyezkedő rügyek is differenciálódnak, s a termés nem a hajtások csúcsán, hanem a tövén és a közepén helyezkedik el. A visz­­szametszést nem szabad korán elvégezni, mert a rügyek dif-> ferenciálédás helyett még ki­hajthatnak s akkor egy csomó felesleges oldalhajtást kapunk. Augusztus elején szükség sze­rint még csaknem minden gyü­mölcsfélét öntözhetünk. Úgy­szólván szüretig öntözhető az őszibarack, az őszi alma és körte, valamint a kétszer ter­mő málna, viszont legkésőbb a hónap derekán be kell fejezni a téli alma és téli körte öntö­zését. Már a hónap elején aján'a­­tos előkészíteni a talajt a sza­móca részére: négyzetméteren­ként mintegy 10 kg istállótrá­gyát, továbbá kálium- és fosz­fortartalmú műtrágyákat juttat­va, a talajt megforgatjuk, majd több alkalommal legalább 30 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel meglocscljuk. A gyümölcsös teljes vagy sá­vos füvesítéséhez is most kell előkészíteni a talajt (kom­poszt). Még akad tennivalónk a nö­vényvédelemben Is. Július vé­gén és augusztus elején esedé­kes az almamoly második nem­zedéke elleni ismételt perme­tezés (10—14 nap), a később érő őszibarackot még megper­­metezhetjük a keleti gyümölcs­moly ellen, s ugyancsak gon­dolni kell a takácsatkák, a sod­rómolyok, a kaliforniai pajzs­­tetű és más kártevők fékentar­­tására is. Arról már nem is beszélve, hogy továbbra is probléma a lisztharmat és a varasodás. S ami ugyancsak fontos — ebben a hónapban már ideje gondolni a gyümölcstároló és a szedéshez-tárolóshoz haszná­latos rekeszek előkészítésére és fertőtlenítésére. Bclucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN Augusztusban a legtöbb sző­lőfajta már zsendül. a koraiak érnek. Kialakul a fajtára jel­­'emzö fürt- és bogyónagyság, a bogyók héja kiszínesedik, tö­mege megnő, javul a cukortar­talom és csökken a savtarta­lom. A hajtásnövekedés meg­szűnik. a vesszők fásodnak, ér­ni kezdenek. A fentiekből következik, hogy lassan befejeződnek a nyári szőlészeti tennivalók és kezde­tét veszi a szüret előtti készü­lődés. Utoljára igazgatjuk, hón­­nljazzuk. kötözzük és csonkáz­­zuk a termő szőlőt fa hajtások ésszerű eligazításával meg­­könnyítjük a szüretet, a lom­bozat megritkításával siettetjük az érést).' A főidre lógó fürtö­ket érdemes felkötözni. Most már érés alá kapáljuk a szőlőt, tehát az egyébként tiszta, gyommentes ültetvény­ben is fellazítjuk, porhanyít­­juk a talajt, Célunk a talajned­vesség megóvása és a talaj fel­­melegedésének előkészítése. А Л laza talaj könnyebben felme- f legszlk, Így a szőlő Is gyor- "* Helytakarékos szamöcatermesztés, trágyahalomra építeti, kö­zépütt perforált öntözőcsővel ellátott piramison Az idei nyár valahogy nem kedvez e kertészkedőknek. Az uborka gyorsan tönkrement, a paradicsom késik és papriká­ból sincs annyi, mint más éveken Fotók: —bor 0® 0 tennivalók i sabban érik, nagyobb lesz a bogyók cukortartalma. Száraz időjárás esetén zsendülés előtt 40—60 mm csapadékot juttat­va öntözhetünk. A hónap első felében, fürt záródás után, közvetlenül zsen­­dűiés előtt, még egyszer meg permetezhetjük a szőlőt. Ilyen­kor peronoszpéra ellen kizá­rólag réztartalmú szereket (Kuprikol, bordói lé) haszná­lunk, amelyek elősegítik a vesszők beérését. A még min­dig veszélyeztető lisztharmat ellen kéntartalmú készítménye­ket (Suiikol K, Síra 80 WP) használunk, de szüret előtt 30 —40 nappal kell permetezni, nehogy záptojásszagú legyen a borunk. Csapadékos időjárás, jégverés vagy molykártétel ese­tén a szürkerothadás ellen Is szükséges kezelni a szőlőt, fő­leg a kései fajtákat (Ronllan, Euparen, Topsin M, Fundazol, Sumilexl. Elég, ha a fürtöket, Illetve a fürtzónát kezeljük. Az utolsó permetezést körül­tekintően végezzük, hogy a permetlé egyenletesen érje és szüretig megvédje a növényze tét A kötelező élelmezés-egész­ségügyi határidőket azonban feliétienül tartsuk be, mivel a szermaradványok zöme kedve­zőtlenül hat a must erjedésé­re. A szőlő közelében előfor­duló darázsfészkek megsemmi­sítésével. valamint a kihelye­zett, szörpöt tartalmazó palac­kok segítségével lényegesen csökkenthetjük a darazsak kár­tételét. Nyakas üvegek helyett pergamennel lekötött, kompé­­tos poharak is felhasználhatók, ha a pergament egy helyen uj­jal belyukasztjuk s a cukros vizel tartalmazó poharat a sző­lősorban kissé ferdére állítva elhelyezzük. Seregélyek ellen műnyag védőhálót kell hasz­nálni. Aki szaporításra vesszőt sje retne szedni, már most végez­ze el a válogatást, jelölje meg az idegen és a rosszul termő tőkéket. Ugyancsak meg kell jelölni a sárgalombú, vashiány­ban szenvedő tőkéket is, hogy ezeket egyedi gyógykezelésben részesíthessük. A fiatal, még nem termő sző­lőket kötözzük, hónaljazzuk, s a talajművelést se hanyagol­juk el. A növényvédelmet 10—14 naponként ismételjük, mivel a fiatal tőkék még Igen intenzí­ven fejlődnek. Sőt! A hónap elején még fejtrágyázni is kell. Fejezzük be az alanytőkék kö­tözését és hénaljazását, majd a hónap dereka után itt is cson­kázzunk, hogy jobban beérje­nek a vesszők. Az oltványisko­lában befejezzük az öntözést, folytatjuk a növényvédelmet és a talajművelést s megjelöljük az idegen fajtákat. Ilyenkor már szüretelhetjük a korai csemegeszőlőt. Mivel a fürtök nem egyszerre érnek és a szőlő nem utóérő, a csemege­­szőlőt több részletben szüretel­jük. A csemegeszőlőt fogyasz­tási érettség Idején szedjük, amikor a fürtök szépen kiszí­nesedtek, kifejlődött a fajtára jellemző íz- és illatanyag, s már megfelelő a sav-cukor aránya. Nem törekszünk magas cukor­fok elérésére. A csemegeszőlőt mindig száraz állapotban szü­reteljük, a harmat vagy az eső felszáradása után. Csak a fürt­nyelet fogjuk meg, hogy a bo­gyók megtartsák hamvasságu­­kat. A hibás, rothadó szemeket fürtüző ollóval távolíthatjuk el, gondosan összegyűjtve és megsemmisítve a beteg szeme­ket. A BOROSPINCÉBEN A háztájiban ekkorra általá­ban jelentősen megcsappan a borkészlet, tehát demizsonba vagy palackokba fejthetjük az óbort. Ezt követően hozzálá­tunk a szüreti készülődéshez. A hosszabb ideje kénezett hor­dókat alaposan kimossuk szé­­dás vízzel, majd öblítés és szikkasztás után ismét beké­­nezzük azokat. A hibás hordó­kat kijavítjuk vagy kijavíttat­juk, megvásároljuk a szürethez és a borkészítéshez nélkülöz­hetetlen eszközöket és kellé­keket, beleértve a must cukor­fokának javításához szükséges cukrot is. A pincét és a prés­házat tartsuk tisztán, hogy ele­jét- vegyük a káros ecetbakté­riumok és a vadélesztők elsza­porodásának. Korpás András agrármérnök A ZÖLDSÉGESKERTBEN Kezdetét veszi a szabadföldi paprika, paradicsom, dinnye, tojásgyümölcs, spárgatök és csillagtök szedésének főidénye, s talán még a szántóföldi sa­látauborka is kínál némi ter­mést. Főleg az uborka és a lökfélék szedésénél nagyon ügyeljünk arra, hogy érett tér més ne maradjon a növénye­ken, mert ez nemcsak a továb­bi virágzást és fejlődést kés­lelteti, de az újabb termések minőségét is rontja. A dinnye nagyságát szab­vány írja elő. A sárgadinnye gyümölcse 0,25—8,0 kg közötti, a görögdinnye pedig 2 — 15 ki­logrammos lehet. A termésnek természetesen szabályos alakú­nak és érettnek kell lennie. A tojásgyümölcs fogyasztha­tó része a teljesen kifejlődött, gazdaságilag érett termés. Az első osztályú termésnek leg alább 80 mm hosszúnak kell lennie, de a kocsány nem ha­ladhatja meg a 20 mm-t. Van­nak fajták és növényegyedek, amelyet 300 mm-es gyümöl­csöt is nevelnek. A termés többnyire tojásdad, hosszúkás tojásdad vagy ellipszis alakú, héja rendszerint lilás, de van már zöld, sárga, fehér és ró­zsaszín héjú fajta Is. A finom fehér vagy zöldes gyümölcs­hús apró — néha keserű —i magvakat tartalmaz. A fehér vagy világossárga spárgatököt zsenge állapotban kell szedni, amikor a termés 200—300 mm hosszú és körül­belül 1 kg-os. Hasonló alakú, de kisebb és zöld héjú termést nyújt a kabacska. A csillagtö­­köt szintén folyamatosan kell szedni, amíg teljesen be nem érik a lapos tárcsa alakú, a szélein fogazott termés. Legér­tékesebb a 70 inm-né) kisebb útmérőjn gyümölcs, a 100 mm­­nél nagyobbak a szabvány sze­rint nem piacképesek. A hagymát akkor kell fel­tépni, amikor a levélzet meg­fonnyad, megdől és száradni kezd. Ez az állapot július vége és augusztus dereka között kö­zött következik be. Kivételt ké­pez a magról vetett vörös­hagyma, amely általában 3—4 héttel később érik meg a be­takarításra. A tavaszi fokhagy­mát augusztusban, a télit július végén vagy augusztus elején lehet betaka rítami. Nem aján­latos megvárni, amíg a fok­hagyma levélzete teljesen el­szárad, mert a földben szétes­nek a buroklevelek és a gerez­dek kiszabadulnak. Ez termé­­szetesen nem csupán a beta­karítást nehezíti meg, de a minőséget is rontja. Mihelyt fonnyadni kezd, a mogyoróhagymát (salottahagy­­ma) azonnal fel kell szedni. A hagymaféléket legjobb a föl­dön elterítve megszikkasztani, majd felfonni és felfüggesztve vagy tisztítás után ládában utászárítani. A levélzöldségek közül a nyári saláta mellett megkezd­hetjük a mángold fogyasztását is. A megüresedő ágyasokat szórjuk meg komposzttal és műtrágyával s készítsük elő az őszi kihasználásra. Most vet­hetünk retket, téli retket, spe­nótot, téli salátát és kínai kelt (az utóbbit szabadföldi palán­­totievelésre). A júliusi vetés­ből karalábét, karfiolt és salá­tát ültethetünk. Az e havi növényápolás főleg rendszeres öntözésből, gyomir­­tó-tala(lazító kapáláshó' és nö­vényvédelemből áll. A növény­­védelemben n levéltetvek Irtá­sára összpontosítunk, de a ká­posztalepkék hernyóiról sem szabad megíeledkeznünk. Arra persze nagyon ügyeljünk, hogy csak szükség esetén nyúljunk a vegyi készítmények után és mindenkor tartsuk be a hasz­nálati utasításban feltüntetett, kötelező élelmezés-egészség­ügyi várakozási határidőket. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom