Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-03 / 31. szám
D M tennivalók Л VIRÁGOK KÖRÜL Dlszkerti növényeink ápolása során is szem előtt kell tartanunk, hogy a lenyészidőszak bizony már a második felébe lépett. A pázsitot már nem kell fejtráeyázni, viszont a kikopott, hiányos foltokat még felülvethetjiik. A tűlevü és az örökzöld sövényeket augusztusban még megnyírhatjuk. Alakításuknál ne feledkezzünk meg a talán legfontosabb alapelvrö!: a sövényt soha ne messiik függőlegesre, hanem felfelé keskenyedő trapézt igyekez ziink kialakítani. Földlabdával most is átültethetjük a tűlevelű és örökzöld dísznövényeinket. Sőt! Augusztusban hajtásról szaporíthatjuk az örökzöld cserjéket. Legjobb, ha hajtatóládába tűzdelünk, mert így a fagyok közeledtével biz'onságosabb helyre vihetjük nehezebben gyökerező növényeinket (labdarózsa, kecskerágó, babérmeggy, erika). Most szemezhető a japánbirs és a mályvacserje. Már érik a vadrózsa termése. Aki alanyneveléshez készü ládlk, lassan gondolnia kell о gyűjtésre. A csipkebogyóban található magvak akkor alkalmasak erre, amikor a bogyó húsa még csak rózsaszínben játszik. A bogyóból nyert magot homokba rétegezve kell vetésig eltartani. A hónap elején befejezzük a rózsa oltását, a korábbi megeredt oltásokról (akkor jó, ha lepattan a meghagyott levélnyél) vágjuk le a kötözőanyagot. Az elvirágzott évelő és kétéves dísznövényeket most magról, hajtásról vagy tőosztással szaporíthatjuk. A sűrűn kelő évelőket ritkítjuk vagy áttűzdeljük. A fehér liliom meg a gumós évelők átültetésére is ez a hónap a legalkalmasabb. A napsütötte helyen tartott hortenziát kiadósén locsoljuk, a dáliát pedig gyakran vágjuk mert ezzel ismételt virágzásra serkentjük. A tavasszal felszedett virághagymákat (tnlipán, nárcisz, sáfrán) augusztus végén kezdhetjük ültetni. A téli hajtatásra szánt hagymákat földbe süllyesztett cserépbe ültessük, s majd november végén vigyük fagymentes pincébe. Ä szárazkötészetbem használatos virágokat félig nyílott állapotban kell szedni, csokorba kötni és világos, szellős helyen „fejjel“ lefelé felfüggeszlve megszárítanl. Rendszeresen locsoljuk az erkélyláda növényeit, s ha a hónap végén erősebben csökkenne az éjszakai hőmérséklet, akkor az erkélyen tartott szobanövényeket már telepítsük vissza a lakásba. Kiadós öntözést és tápoldatozást igényei a szobahárs. las san megkezdhetjük a kála mérsékelt öntözését is, viszont a kaméliát, az azáleát és a ka rácsonyi kaktuszt most csak nagyon ritkán szabad öntözni, különben hiába várjuk, hogy kivirágozzék. Az amarillisz behúzódását is az öntözés szüneteltetése segíti. A növény levele most teljesen elsárgul, s csak 2—3 hónap múlva hajt ki újra. A muskátlit elvirágzott hajtásvégek homokos komposztföldben történő gyökereztetésével szaporíthatjuk, a kúszó dísznövényeket pedig szár- és csúcsdugványok segítségével. Puha Margit agrármérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Hivatalosan augusztus az utolsó nyári hónap s annak is már csak az első fele nyár igazán. A gyümölcsész szemével nézve, munkában és szüretben egyaránt gazdag hónap a nyolcadik. Olyan időszak ez, amikor már a jövőre is gondolni kell. Ugyanis elérkezett a ritkító és ifjító metszések, a hajtáskurtftások és a szemzések, no meg persze, a szamócatelepítés időszaka. A vadalásra már a hónap elején időt kell szakítani: a magoncokről eltávolítjuk a felesleges oldajhajtásokat, hiszen ezek szemzéskor úgyis csak nehezítenék a munkát. A szemzésre a hónap dereka után kell sort keríteni, mindig perspektív fajtát, egészséges fáról vett szemzöanyagot használva. Először az Idősebb (2—3 éves) alanyokat szemezzük be, azután a csonthéjasok, végül pedig az alma és a körte kerüljön sorra. Eredményes szemzést csak addig végezhetünk, amíg az alany jól „adja“ a héját. A hűvös éjszakák beálltával a nedvkeringés lelassul, a gyors fásodás miatt az alany héja már nem válik el. Ilyenkor még átoltás-átszemzés is számításba jöhet, de ezt sem lehet halogatni, mert a műveletet a lehető legmagasabban kell elvégezni, a fásodás pedig föntről lefelé halad. Legkésőbb a gyökérnyakba lehet szemezni. Ami az ifjítást illeti, normális viszonyok között a rendszeres tavaszi metszések alkalmával arra kell törekedni, hogy folyamatosan ifjítsuk az oldalágakat. Ha ezt elmulasztjuk és immár minimumra csökkent az évi hajtásnövekedés, akkor nem marad más választásunk, csak az ifjító beavatkozás. Ilyesmire csak igazán értékes, egészséges és jó gyümölcsöt kínáló fáknál érdemes vállalkozni. Az oldalágakat soha ne csonkra vágjuk, hanem egymásod- vagy harmadrendű gallyra, és a sebet zárjuk le (Latex, Santar SM). júniustól augusztus végéig lehet zöldmetszést végezni. Ennek az a célja, hogy idejekorán eltávolítsuk azokat a hajtásokat, amelyekre sem a tetszetős korona, sem pedig a terméshozam megalapozásához nincsen szükségünk, tehát csak feleslegesen besűrítenék a koronát s felemésztenék a felvett tápanyagok egy hányadát. Azok a hajtások, amelyek most a hajtásválogatás alkalmával megmaradnak, majd a hónap végén, vagy szeptember elején lesznek bekurtítva. Ilyen hajtásokból nem kell sok: egy hosszúvesszős művelésű, középkorú fa esetében 100—130 vessző is elég, hiszen egyetlen hosszú vessző fél kilé barackot is teremhet a következő évben. A meghagyott hajtásokat majd 30—40 cm-esre kurtítjuk be (kb. egyharmadát távolijuk el). A beavatkozásnak az a lényege, hogy így a vesz-S2Ő alsó részén elhelyezkedő rügyek is differenciálódnak, s a termés nem a hajtások csúcsán, hanem a tövén és a közepén helyezkedik el. A viszszametszést nem szabad korán elvégezni, mert a rügyek dif-> ferenciálédás helyett még kihajthatnak s akkor egy csomó felesleges oldalhajtást kapunk. Augusztus elején szükség szerint még csaknem minden gyümölcsfélét öntözhetünk. Úgyszólván szüretig öntözhető az őszibarack, az őszi alma és körte, valamint a kétszer termő málna, viszont legkésőbb a hónap derekán be kell fejezni a téli alma és téli körte öntözését. Már a hónap elején aján'atos előkészíteni a talajt a szamóca részére: négyzetméterenként mintegy 10 kg istállótrágyát, továbbá kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat juttatva, a talajt megforgatjuk, majd több alkalommal legalább 30 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel meglocscljuk. A gyümölcsös teljes vagy sávos füvesítéséhez is most kell előkészíteni a talajt (komposzt). Még akad tennivalónk a növényvédelemben Is. Július végén és augusztus elején esedékes az almamoly második nemzedéke elleni ismételt permetezés (10—14 nap), a később érő őszibarackot még megpermetezhetjük a keleti gyümölcsmoly ellen, s ugyancsak gondolni kell a takácsatkák, a sodrómolyok, a kaliforniai pajzstetű és más kártevők fékentartására is. Arról már nem is beszélve, hogy továbbra is probléma a lisztharmat és a varasodás. S ami ugyancsak fontos — ebben a hónapban már ideje gondolni a gyümölcstároló és a szedéshez-tárolóshoz használatos rekeszek előkészítésére és fertőtlenítésére. Bclucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN Augusztusban a legtöbb szőlőfajta már zsendül. a koraiak érnek. Kialakul a fajtára jel'emzö fürt- és bogyónagyság, a bogyók héja kiszínesedik, tömege megnő, javul a cukortartalom és csökken a savtartalom. A hajtásnövekedés megszűnik. a vesszők fásodnak, érni kezdenek. A fentiekből következik, hogy lassan befejeződnek a nyári szőlészeti tennivalók és kezdetét veszi a szüret előtti készülődés. Utoljára igazgatjuk, hónnljazzuk. kötözzük és csonkázzuk a termő szőlőt fa hajtások ésszerű eligazításával megkönnyítjük a szüretet, a lombozat megritkításával siettetjük az érést).' A főidre lógó fürtöket érdemes felkötözni. Most már érés alá kapáljuk a szőlőt, tehát az egyébként tiszta, gyommentes ültetvényben is fellazítjuk, porhanyítjuk a talajt, Célunk a talajnedvesség megóvása és a talaj felmelegedésének előkészítése. А Л laza talaj könnyebben felme- f legszlk, Így a szőlő Is gyor- "* Helytakarékos szamöcatermesztés, trágyahalomra építeti, középütt perforált öntözőcsővel ellátott piramison Az idei nyár valahogy nem kedvez e kertészkedőknek. Az uborka gyorsan tönkrement, a paradicsom késik és paprikából sincs annyi, mint más éveken Fotók: —bor 0® 0 tennivalók i sabban érik, nagyobb lesz a bogyók cukortartalma. Száraz időjárás esetén zsendülés előtt 40—60 mm csapadékot juttatva öntözhetünk. A hónap első felében, fürt záródás után, közvetlenül zsendűiés előtt, még egyszer meg permetezhetjük a szőlőt. Ilyenkor peronoszpéra ellen kizárólag réztartalmú szereket (Kuprikol, bordói lé) használunk, amelyek elősegítik a vesszők beérését. A még mindig veszélyeztető lisztharmat ellen kéntartalmú készítményeket (Suiikol K, Síra 80 WP) használunk, de szüret előtt 30 —40 nappal kell permetezni, nehogy záptojásszagú legyen a borunk. Csapadékos időjárás, jégverés vagy molykártétel esetén a szürkerothadás ellen Is szükséges kezelni a szőlőt, főleg a kései fajtákat (Ronllan, Euparen, Topsin M, Fundazol, Sumilexl. Elég, ha a fürtöket, Illetve a fürtzónát kezeljük. Az utolsó permetezést körültekintően végezzük, hogy a permetlé egyenletesen érje és szüretig megvédje a növényze tét A kötelező élelmezés-egészségügyi határidőket azonban feliétienül tartsuk be, mivel a szermaradványok zöme kedvezőtlenül hat a must erjedésére. A szőlő közelében előforduló darázsfészkek megsemmisítésével. valamint a kihelyezett, szörpöt tartalmazó palackok segítségével lényegesen csökkenthetjük a darazsak kártételét. Nyakas üvegek helyett pergamennel lekötött, kompétos poharak is felhasználhatók, ha a pergament egy helyen ujjal belyukasztjuk s a cukros vizel tartalmazó poharat a szőlősorban kissé ferdére állítva elhelyezzük. Seregélyek ellen műnyag védőhálót kell használni. Aki szaporításra vesszőt sje retne szedni, már most végezze el a válogatást, jelölje meg az idegen és a rosszul termő tőkéket. Ugyancsak meg kell jelölni a sárgalombú, vashiányban szenvedő tőkéket is, hogy ezeket egyedi gyógykezelésben részesíthessük. A fiatal, még nem termő szőlőket kötözzük, hónaljazzuk, s a talajművelést se hanyagoljuk el. A növényvédelmet 10—14 naponként ismételjük, mivel a fiatal tőkék még Igen intenzíven fejlődnek. Sőt! A hónap elején még fejtrágyázni is kell. Fejezzük be az alanytőkék kötözését és hénaljazását, majd a hónap dereka után itt is csonkázzunk, hogy jobban beérjenek a vesszők. Az oltványiskolában befejezzük az öntözést, folytatjuk a növényvédelmet és a talajművelést s megjelöljük az idegen fajtákat. Ilyenkor már szüretelhetjük a korai csemegeszőlőt. Mivel a fürtök nem egyszerre érnek és a szőlő nem utóérő, a csemegeszőlőt több részletben szüreteljük. A csemegeszőlőt fogyasztási érettség Idején szedjük, amikor a fürtök szépen kiszínesedtek, kifejlődött a fajtára jellemző íz- és illatanyag, s már megfelelő a sav-cukor aránya. Nem törekszünk magas cukorfok elérésére. A csemegeszőlőt mindig száraz állapotban szüreteljük, a harmat vagy az eső felszáradása után. Csak a fürtnyelet fogjuk meg, hogy a bogyók megtartsák hamvasságukat. A hibás, rothadó szemeket fürtüző ollóval távolíthatjuk el, gondosan összegyűjtve és megsemmisítve a beteg szemeket. A BOROSPINCÉBEN A háztájiban ekkorra általában jelentősen megcsappan a borkészlet, tehát demizsonba vagy palackokba fejthetjük az óbort. Ezt követően hozzálátunk a szüreti készülődéshez. A hosszabb ideje kénezett hordókat alaposan kimossuk szédás vízzel, majd öblítés és szikkasztás után ismét bekénezzük azokat. A hibás hordókat kijavítjuk vagy kijavíttatjuk, megvásároljuk a szürethez és a borkészítéshez nélkülözhetetlen eszközöket és kellékeket, beleértve a must cukorfokának javításához szükséges cukrot is. A pincét és a présházat tartsuk tisztán, hogy elejét- vegyük a káros ecetbaktériumok és a vadélesztők elszaporodásának. Korpás András agrármérnök A ZÖLDSÉGESKERTBEN Kezdetét veszi a szabadföldi paprika, paradicsom, dinnye, tojásgyümölcs, spárgatök és csillagtök szedésének főidénye, s talán még a szántóföldi salátauborka is kínál némi termést. Főleg az uborka és a lökfélék szedésénél nagyon ügyeljünk arra, hogy érett tér més ne maradjon a növényeken, mert ez nemcsak a további virágzást és fejlődést késlelteti, de az újabb termések minőségét is rontja. A dinnye nagyságát szabvány írja elő. A sárgadinnye gyümölcse 0,25—8,0 kg közötti, a görögdinnye pedig 2 — 15 kilogrammos lehet. A termésnek természetesen szabályos alakúnak és érettnek kell lennie. A tojásgyümölcs fogyasztható része a teljesen kifejlődött, gazdaságilag érett termés. Az első osztályú termésnek leg alább 80 mm hosszúnak kell lennie, de a kocsány nem haladhatja meg a 20 mm-t. Vannak fajták és növényegyedek, amelyet 300 mm-es gyümölcsöt is nevelnek. A termés többnyire tojásdad, hosszúkás tojásdad vagy ellipszis alakú, héja rendszerint lilás, de van már zöld, sárga, fehér és rózsaszín héjú fajta Is. A finom fehér vagy zöldes gyümölcshús apró — néha keserű —i magvakat tartalmaz. A fehér vagy világossárga spárgatököt zsenge állapotban kell szedni, amikor a termés 200—300 mm hosszú és körülbelül 1 kg-os. Hasonló alakú, de kisebb és zöld héjú termést nyújt a kabacska. A csillagtököt szintén folyamatosan kell szedni, amíg teljesen be nem érik a lapos tárcsa alakú, a szélein fogazott termés. Legértékesebb a 70 inm-né) kisebb útmérőjn gyümölcs, a 100 mmnél nagyobbak a szabvány szerint nem piacképesek. A hagymát akkor kell feltépni, amikor a levélzet megfonnyad, megdől és száradni kezd. Ez az állapot július vége és augusztus dereka között között következik be. Kivételt képez a magról vetett vöröshagyma, amely általában 3—4 héttel később érik meg a betakarításra. A tavaszi fokhagymát augusztusban, a télit július végén vagy augusztus elején lehet betaka rítami. Nem ajánlatos megvárni, amíg a fokhagyma levélzete teljesen elszárad, mert a földben szétesnek a buroklevelek és a gerezdek kiszabadulnak. Ez természetesen nem csupán a betakarítást nehezíti meg, de a minőséget is rontja. Mihelyt fonnyadni kezd, a mogyoróhagymát (salottahagyma) azonnal fel kell szedni. A hagymaféléket legjobb a földön elterítve megszikkasztani, majd felfonni és felfüggesztve vagy tisztítás után ládában utászárítani. A levélzöldségek közül a nyári saláta mellett megkezdhetjük a mángold fogyasztását is. A megüresedő ágyasokat szórjuk meg komposzttal és műtrágyával s készítsük elő az őszi kihasználásra. Most vethetünk retket, téli retket, spenótot, téli salátát és kínai kelt (az utóbbit szabadföldi palántotievelésre). A júliusi vetésből karalábét, karfiolt és salátát ültethetünk. Az e havi növényápolás főleg rendszeres öntözésből, gyomirtó-tala(lazító kapáláshó' és növényvédelemből áll. A növényvédelemben n levéltetvek Irtására összpontosítunk, de a káposztalepkék hernyóiról sem szabad megíeledkeznünk. Arra persze nagyon ügyeljünk, hogy csak szükség esetén nyúljunk a vegyi készítmények után és mindenkor tartsuk be a használati utasításban feltüntetett, kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határidőket. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa
