Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-03 / 31. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus '& Gondolatok ELLENŐRZÉSRŐL, TERMÉSVÉDELEMRŐL Köztudott: senki sem születik tolvajnak. De azzá válhat... A letűnt kapitalista társadalomban „ember embernek farkasa“ volt. Kegyetlen törvények érvényesültek, melyeket a tőkés, a kizsákmányoló, az úgynevezett „felsőbb tízezer“ hozott. Természetes, a hatalom fennkölt urai (a grófok, földesurak, földbirtokosok, főjegyzők) az erőszak szerveinek (csondőrség, katonaság) igénybevételétől sem riadtak vissza, ha érdekük éppen úgy kívánta. Mert kényszerhelyzet is létezett: a testileg, szellemileg megnyomorított proli, hogy éhen ne vesszen, onnan „szerezte be“ a gyomortöltőt, ahonnan éppen lehetett. Vagy a tűzifát és egyebet. Hiszen a „koldusalamizsnául“ kapott szűkös fizetésből sok mindenre bizony nem tellett... Tehát a létfenntartás kényszerítette a nincsteleneket a máséba, aminek nemegyszer kínzás, börtön volt a következménye. A „móresre tanítás“ különböző formait a kakastollasok (Horthy-csendőrök) honosították meg. A legegyszerűbb volt a pofozás, a vesszőzés. az ütlegelés. Az ujjak ropngtatása már a kínzásművészet felsőbb kategóriájába tartozott. Aztán a megszégyenítés eszközével sem fukarkodtak (templomajtóba állítás, nyakba akasztott „loptam“ felirattal stb.). No de, elég ennyi a múlt társadalmi rendszer felelősségre vonásának praxisából. Cj társadalmi rend született a második nagy világégés után, amely idővel kibontakozott és megszilárdult. A tulajdonviszonyok gyökeresen megváltoztak: a csoport- és az állami tulajdon a két legdöntőbb tényező, amit még az egyéni tulajdon egészít ki. A szövekezetj gazdálkodás vonalán az enyém“ helyett a „miénk“ szócska vált mindinkább uralkodóvá. Ez így rendjén is van! Csakhogy egyesek úgy képzelik (helytelenül), hogy ha a szövetkezeti, a közös vagyon a miénk, akkor az lehet közpréda — viheti boldog-boldogtalan. Egy dolgot mindenképpen tudatosíthatnának azok, akiknek a közös dolgaira „vásik a foguk“: a szocializmusban a tisztessségesen dolgozó embereknek megvan a megélhetési lehetőségük: a jómód tanyát vert a szövetkezeti tagok háza táján. Tehát nem a korgó gyomor űz-liajt embereket a közös vagyon eltulajdonítását illetően, hanem holmi harácsoló szándék. a hörcsög-szemléletmód. Ahol az ellenőrzés az irányítás szerves részeként érvényesül a szövetkezetekben, ebből az alapállásból kindulva óvják, védik a közös vagyont, kellően gondoskodnak a védelem szervezett formáinak a meghonosításáról, a dolgozók neveléséről, helyes tudatformálásáról, ott általában baj nincs. Különösen akkor nincs baj, ha — az említetteken kívül — az illetékes fölöttes szervek is teljesítik az ellenőrzésből adódó feladataikat, tegyük hozzá: megalkuvás nélkül! Tudott dolog, hogy a szövetkezetek működése törvényes keretek között folyik. Amellett, hogy az efsz-ek alapszabályzata sok mindent megszab, körülhatárol, ezt még kiegészíti a saját házirend, melyet a helyi sajátosságok figyelembevételével a vezetőség dolgoz ki és a taggyűlés hagy jóvá. Mindez csak úgy ér valamit, ha a tagság be is tartja az azokban foglaltakat! A szövetkezetek belső ellenőrző, választott szerve: az ellenőrző bizottság. Semmi esetre sem mindegy, kik ennek a létfontosságú bizottságnak a tagjai, milyen a felkészültségi szintjük, mennyire következetesek, gerincesek? Az ellenőrző bizottsági tag legyen feltétlenül becsületes ember, élvezze a tagság bizalmát, mely az őrködéssel járó tisztséget testálta reá. Tehát: legyen csupaszem, csupafül ember! Amellett értsen ahhoz, amit ellenőriz, legyen sokoldalúan tájékozott. Persze, az e tisztség betöltésével megbízott — újonnan választott — efsz-tag sem tudhat mindent. Ezért ajánlatos, ha időnként tapasztalatcserékre kerül sor, melyeken az idősebbek átadhatják értékes tapasztalataikat a rászoruló, újonnan választottaknak. Olyan rövidebb időtartamú tanfolyam sem árt, amely módot nyújthat a bővebb ismeretszerzésre, főleg a jogi ismeretek befogadására. Az ilyen tanfolyamok lebonyolítását a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága közösen végezheti, bevonva az oktatásba e jól felkészült, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező jogászokat, a törvények, rendeletek szövevényében jól eligazodó előadókat. }ó ügyet pártfogol az a közös gazdaság, amelynek a tagsága saját jogász alkalmazására törekszik. Különösen, ha nagy kiterjedésű a szövetkezet. Ha a jól felkészült jogász nem tétlenkedik, teszi a dolgát, tevékenységével sokat használhat a közösnek: adásvételi kapcsolatuk visszaéléseinek a leleplezése, bírósági eljáráskor a szövetkezet jogi képviselete stb. Tény: a jogász nem helyettesítheti a választott szervet, az ellenőrző bizottságot. Csupán a tevékenységét teheti rugalmasabbá, eredményesebbé, éppen a jogi kérdésekben való jártasságával. Ha azt valljuk, hogy az ellenőrző bizottság a tagság szeme, akkor ezzel azt érzékeltetjük, a tehető legnagyobb éberséget kell tanúsítaniuk, s fö'öttébh következetességet. Tehát közismerten ingatag, könnyen befolyásolható, megalkuvó embernek nincs helye az ellenőrző bizottságban. Mert a közös gazdaságban felmerülő hibákkal és azok elkövetőivel mega’kudni sosem lehet! Ha netán mégis a megalkuvás nyer létjogot, ez nemcsak a közöst, hanem a tagságot is érzékenyen károsítja. A közös vagyon védelme nem lehel csunán a gazdaságvezetők dolga, bár — felelős tisztségből eredően — sokat, nagyon sokat tehetnek. A közös dézsmálőival szemben az egész tagsápnak szervezetten kell fellépnie. Az eziránvú alapnsság és tervszerűség vezeihet sikerhez. }6 példáiét tapasztalhattuk ennek a Naszvadi (Nesvady) Egységes Földműves-szövetkezetben. ahol a nagyarányú lo pásokat komplex intézkedések hoza falával, szervezetten, töinegalapnn sikerült felszámolni, különös tekintettel a termésvédelemre. Mivel a naszvadiak határa nagy kiterjedésű, a mezőőrök egész hadára lett volna szükség ... A szervezés más módiáhnz folyamodtak. Az ellenőrző bizottság elnöke kapta fő feladatul. hogy az efsz vezetőségének segítségével készítse el a termésvédelmi haditervet“, a termésvédó'k hadának a megszervezését és ütemterv szerinti besorolásukat. Kiket sorolnak be a termésvédelembe? A szövetkezet valamennyi tagját, a szakembereket, vezetőket is beleértve. A puskás embereket (mezőőrök, vadászok), az önkéntes rendőröket. a társadalmi, tömeg- és szabadidő szervezetek tagjait. S olykorolykor a közbiztonsági testület tagjai is határszemlét tartanak, legfőképp az éjszakai órákban. A termésvéde’emnek ez a formája, a nevelés különböző formáinak a társításával nagyon jól bevált, eredményes. Tízszer, százszor is meggondolja az. aki a közös termésének az eltulajdonításán járatia az eszét, hogy valóra váltsa-e jónak vélt elképze'ését, mert a következményektől tart. S a felelősségre vonás nem éppen könvöriiietes: a hangosanbeszélő név szerint tudatja kinek kinek a vétkeit. Az pedig semmiképp sem üdvös dolog, hogy az „enyveskezű“ ragadéknevet viselje, aki erre rászolgálna, akár élete végéig. Nos, a közös vagyon védelmének ez a jól bevált formája másutt is követendő lehetne. Vagy ettől még jobb forma is létezik? Ha igen, írják meg szerkesztőségünknek! Szíves közreműködésüket előre is köszönjük. N. KOVÁCS ISTVÄN Korunk egyik legnagyobb veszélye: a környezetszennyezés. Hányszor tapasztaltunk már halpusztulást vizeinkben? Mindezt a folyóvíz szennyezettsége okozta. Aki Ismeri a Csallóköz határolta Kis-Dunát, az tudja, hogy Bratislavától Jókáig (Jelka) csaknem kihalt az állatvilága. A tudományos-műszaki haladás korszakát éljük, amikor egyre gyakrabban hallunk arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek ts eléggé veszélyeztetik a környezet tisztaságát. Akadnak mezőgazdasági üzemek — többek között az Alsópéteri (Dolný Peter) Egységes Földműves-szövetkezet —, amelyekben konkrét tettekkel harcolnak a környezet tisztaságáért. Ä közelmúltban Jobbágy József mérnökkel, az említett közös gazdaság gépüzemelést ágazatvezetőjével beszélgettem, aki elmondta: bizony, még nem is olyan régen megoldatlan kérdés volt a környezetvédelem. Sőt, a talajvíz tisztasága sem volt Környezetünk védelméért szavatolt. Ebben a szövetkezetben évente 23—25 tonna olaj és 355 tonna nyersolaj fogy el: .a vele való takarékos gazdálkodásra bizony nem sokat adtak hosszú éveken át. Kijelölt hely nem volt, ahol az olaj- vagy üzemanyagcserét lebonyolíthatták volna. Ezt az áldatlan állapotot a miit évben felszámolták: úgynevezett „olajgazdaság“ építéséhez láttak hozzá, ahol a traktorok és további gépjárművek vezetői az olajcserét elvégezhetik, sőt a táradtolajat egyetlen tartályba gyűjtik, meghatározott helyen. Innen aztán a fáradtolaj az érsekújvári (Nové Zámky) Benzinol telepére kerül, ahol azt felvásárolják. Továbbá: 2000 literes tartályokat építettek, melyekbe az olajat összpontosítják, s egy pumpa Segítségével az olajszervizbe juttatják. Vásároltak egy anlasz-falat, s ennek segítségével biztosíthatják az olajcserét a traktorokba. Ezzel nagy előrelépést tettek a talajvíz és a környezet tisztántartása érdekében. A mezőgazdasági üzemekben nem csupán az olaj szennyezi a környezetet, hanem a növényvédő szerek is. A alsópéteri szövetkezetben az ilyenféle környezetszennyezést megelőzik. A permetanyagok talajba való kerülését úgy akadályozták meg, hogy tavaly elkezdték és az idén márciusban befejezték egy mosórészleg építését. Ebből a mosóvíz győjtőmedencébe kerül. A vízgyűjtő alsó tartályába került szennyvíz három szűrőberendezésen megy keresztül. A harmadik rész az olaj- és vegyszerfelfogó, amely szigetelt. Az Itt összegyülymlett szennyvíz nem juthat a talajba, mert bizonyos időszakonként kitakarítják a tartályt, s az Így keletkezett üledéket elszállítják. Kolozsi Ernő A nevelő munka szerves része Egy a művelődési ház folyosóján ízlésesen elhelyezett faliújságok közül A jó eredményeiről nevezetes szegyén! (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz székházának falait, folyosóit ízléses kivitelezésű faliújságok díszítik. Meggyőzőek, hatásosak, feltűnést keltőek azok az illusztrációs fényképek, propagandaanyagok, amelyekkel a legidőszerűbb eseményeket, jelentős évfordulókat és gazdasági eredményeiket szemléltetik. Mivel Hinzellér Lászlóval, a szövetkezeti klub vezetőjével nem beszélhettem — akinek jelentős érdemel vannak a hatékony agitációs és propagandatevékenység fejlesztésében —, Szabó Tibor, a művelődési ház igazgatója tájékoztatott, aki bőven kiveszi részét az agitációs és propagandamunka irányításából és szervezéséből. Az Impozáns művelődési ház folyosóján főleg a faliújságok kötötték le a figyelmemet. Az egyik jól tükrözi a Nemzeti Front választási programjának teljesítését, a másik a falu kulturális-gazdasági színvonalának emelkedését, a harmadikra régi fényképek is kerültek, amelyek hajdani aratásokra emlékeztettek, az első arató-cséplő gépekre, amelyek a szövetkezetesítés első éveiben üzemeltek. Azok az emberek üzemeltették, akik ma már a szövetkezet nyugdíjasai. Egy másik táblán a példás dolgozók portréi láthatók. Feltüntették a legújabb gazdasági eredményeket is. A nyári munkacsúcs Idején az agitátorok és propagandisták különösen nagy figyelmet fordítanak a szemléltető agitáclőra. Ebben az időszakban rendszeresen működik a hangosanbeszélő, naponta ismerteti az elért eredményeket. Az agitátorok köszönetüket fejezik ki a kombájnosoknak, az aratásban részt vevő valamennyi dolgozónak. A szocialista verseny eredményeiről Is hangosanbeszélőn keresztül tájékoztatják a falu lakosságát. Aki a faluban vagy a szövetkezetben Járt, annak nyilván szemébe tűnt az az Igyekezet, amely - hűen tükröződik az agltáciős anyagon. Nemcsak a székház folyosóit, hanem az egyes gazdasági részlegek, állattenyésztési farmok szociális helyiségének propaeációs-agitációs tábláit is ez díszíti. Nothart Vilmos és Konterman László agitátort a műhelyben találtuk. Tőlük tudtuk meg, hogy az agitációs központ dolgozói közé tartoznak a kulturális központ vezetői és mindazok, akik már e munka végzésében az elmúlt években beváltak. Megtudtuk azt is, hogy a faluban, a szövetkezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a szemléltető agitáció és propaganda helyes alkalmazásának.. Ez érthető, hiszen a szemléltető agitáció nélkül képtelenek lennének a tagság pontos tájékoztatására, a dolgozók mobilizálására mind az idénymunkák, mind a csatolt községek céljainak elérése érdekében. Ezek után arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes munkahelyeken kik irányítják a szemléltető agitáciőt és a népszerűsítő munkát, mit tesznek hatékonnyá tétele érdekében., s kik vesznek részt ebben a munkában? A szövetkezet üzemi pártszervezete Irányításával működik egy háromtagú agitáelős csoport. Tagiaí a már említett Notbart Vilmos, Konterman László és Elzer László. Feladatuk egyrészt a szövetkezet székházában végzendő szemléltető agitáció szervezése és kivitelezése, másrészt irányítaniuk kell azokat az agitációs aktivista-csoportokat (tizenhét van beiőlük). amelyek az egyes ágazatokban tevékenykednek. Az említett csoport negyedévenként számot ad munkájáról a pártszervezetnek. Értékelt a végzett munkát s megjelöli az elkövetkező Időszak fő feladatait. Az üzemi pártszervezet egyik alapvető célja, hogy az agitációs munka ne csak a párttagok érdeke legyen. Az egyes ágazatokban működő akti« vista csoportok a saját ágazatuk eredményeit propagálják. Ez üzemi és társadalmi érdek is- Az egyes ágazatok dolgozói saját maguk alakítót* ták ki azokat a kollektívákat, amelyeknek feladatuk és erkölcsi kötelességük ez a munka. Ha bárki belép valamelyik gazdasági vezető irodájába, vagy egy-egy részlpg területére, láthatja, hogy az agitációs táblák az egyes ágazatok tevékenységét tükrözik. Vannak-e önként jelentkezők az agitációs munkára? Nehéz olyan embereket találni, akik tehetségesek, Szilassi Mária munkahelyén, a mázsaházban végez agitációs munkát (Vass Gyula felvételei) I kedvvel végzik dolgukat és idejük is van rá. A szövetkezetben az a gyakorlat, hogy az alapszervezetek választják ki a propagandatevékenységre alkalmas dolgozókat. A pártszervezetnek érdeke, hogy a SZISZ- és a szakszervezeti tagokat is bekapcsolja az agitációs és propagandamunkába. Erre azért van szükség, mert részben tájékoztatják tevékenységűkről a nyilvánosságot, részben szervezeti életük tartozéka is az agitáció. Az agitáció éš propaganda szervezéséhez és irányításához módszertani segítséget nyújtanak a járási népművelési intézet dolgozói, a járási pártbizottság dolgozói, azok, akik rendszeresen részt vesznek az agitátációs központ összejövetelein. A falitáblákat, a faliújságokat' a szemléltető agitáció egyik bevált formájának tartják. A szövetkezet székhaza mellett fölépült, s már évek óta jó! működik a szövetkezeti klub, mely korszerű berendezéseivel, felszereléseivel, eszközeivel tulajdonképpen a politikai és szakmai oktatást is szolgálja. Ezt igyekeznek kihasználni nemcsak a szövetkezet, hanem a lakossáf részére 1s. A szemléltető aeitációban a központilag kiadott jelszavakat saját viszonyaikra aktualizálják. A tömegtájékoztatási szervek is sokat segítenek a kitűzött feladatok teljesítésében, jelentőségének népszerűsítésében. Az elmondottak meggyőzően bizonyítják, hogy a Szőgyém Efsz-ben a szemléltető agitáció és propaganda a mindennapi nevelő munka szerves része, amely főként azt tartja szem előtt, hogy a dolgozók szívügyüknek tekintsék közös és társadalmi céljaik megvalósítását. Nagy Teréz
