Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-27 / 30. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES It f ^ Í98S, lŰÍÍŰS 2Ä Röpke időzés // _ Й FEJLŐDÉS KILÜMETEIOIÍEIL A pénz- és tárgyi jutalmakat, valamint az emlékplaketteket a szövetkezet elnöke (felvételünkön), a pártelnök és a tardoskeddl gépjavító műhely vezetője adta át. Július ötödiké. Hétköznap. Csupa napfény, ragyogás. Nemcsak a természet ajándékának fogható fel, hogy az ünneplőbe öltözött szövekezetl tagok verőfényben fürdenek a terményszárító komplexum tágas előterében. Belső tűz Is áthatja őket, melyet a korszerű, 7445 hektáros mezőgázdaságl nagyüzem jubileumi ünnepsége táplál. Hiszen 35 éves Immár a tardoskeddt (Tvrdo- Sovce) székhelyű társult szövetkezet, melynek 1278 fős tagsága ünnepi taggyűlésre sereglett össze. A hatalmas embertömeg öt hosszú asztalsor mellé telepedik. Felnőttek, gyerekek arca egyaránt vidám, az öröm rózsája ül rajta. Duruzsolnak, latolgatják, vajon kiket szólítanak majd a díszemelvény elé, s mit kapnak, mennyit... ? A zsongást egy SZISZ-es lány és egy pionírlány szavalata szakítja meg, majd ezt követően Ladislav Vincze, az üzemi pártszervezet elnöke köszönti keresetlen, meleg szavakkal az egybegyűlteket, köztük az Érsekújvár! (Nové Zámky) járás párt-, állami és mezőgazdaság-irányító szerveinek képviselőit, valamint a magyarországi és a többi becses vendéget. Aztán Jozef Gulbiš agrármérnök, efsz-elnök emelkedik szólásra. Ünnepi beszédében képet fest arról, milyen nehéz vajúdás közepette született az új élet három és fél évtizeddel ezelőtt ezen a mátyusföldl tájon. Valójában nem Is a jatovi, a tardoskeddi és palárikovói nincstelenek, kis- és középparasztok szövetkezett gazdálkodás útjára lépése, ebbéli döntése Jelentette a legnagyobb gondot, nehézséget, hanem az új gazdálkodási forma tapasztalathiánya, a közösbe adott állatállomány egyén éknél tartása, az anyagi megalapozatlanság, mely a kezdeti szűkös gazdasági eredményekből, a gyönge műszaki felszereltségből és a szakemberhiányból Is adódott ként. Lényeges javulás csak akkor következett be, amikor már a gép- és traktorállomástól 1960-ban vásárolt mezőgazdasági gépeket magukénak tudhatták. Például az 1974-es évben már 5,31 tonnás csúcshozamot értek el gabonafélékből, kukoricából meg 6,1 tonnát takaríthattak be hektáronként. A lényegesen gazdagabb termés eléréséhez az Is hozzájárult, hogy ekkor már a szövetkezet saját, jól képzett szakemberekkel rendelkezett, akiknek a szovjet Citarova, a komplex gépi brigádok úttörője volt a példaképe. Mi volt a helyzet a 60-as éveket megelőzően az állattenyésztésben? A tehenenként! éves fejésí átlag alig haladta meg az ezer , litert; kocánként csupán 7 malacot választottak lel évente, a napi felhízás a sertéseknél 0,23 ,a marháknál meg 0,57 kilogramm volt. Az eredmények javulásának lassú ütemét az is befolyásolta, hogy az érdekeltségi rendszer a munkaegységen alapult csupán; felszámolására 1988-ban került csak sor — helyébe a normateljesítmény lépett. Miben látta a közös mezőgazdasági nagyüzem vezetősége a legfőbb feladatot? Abban, hogy a három faluból összetevődő tagság a közös célkitűzések elérését látja-tudja a legfontosabbnak, vagyis az éves tervfeladatok teljesítésére koncentráljon. Az 1976-ban immár 7445 hektárossá vált mezőgazdasági nagyüzem 1030 aktív tagja, a 6. ötéves tervidőszakba lépve, fokozott lendülettel látott igényes tervfeladatainak a teljesítéséhez. Ez a tervidőszak a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbfejlesztésével számolt, figyelembe véve a termelés összpontosítását és szakosítását. Ez, persze, nehézségekkel járt: szemeseket a szántó 53,9 százaléka helyett 63,5 százalékán igyekeztek termeszteni, amellett a takarmánynövények, a cukorrépa és egyéb ipari növény átlaghozamát növelni. ' Végül a két termelési főágazat szerkezeti átépítése gazdasági stabilitást eredményezett azáltal, hogy növekedett a átlaghozam, a jövedelmezőség és a gazdasági állatok termelőképessége. SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS A TAGOKRÓL Főbeszámolőjában az efsz-elnök megemlítette, hogy a gazdaságvezetés (amellett, hogy az éves tervfeladatok következetes teljesítését várja el a tagoktól) gondoskodik a tagok szociális, kulturális és sportolási igényeinek kielégítéséről is. Az ez Irányú költségek fedezésére a szociális-kulturális alap pénzeszköze szolgál. Rendszeresen javítják a közétkeztetést, az arra rászoruló dolgozók fürdói gyógykezelésben részesülhetnek. Az erőfelfrissítést, tapasztalatszerzést az üdülések, társasutazások, tanulmányutak biztosítják. A szövetkezet a kisebb nyugdíjjáradékot kapó tagjainak járadékpótlékot ad. S lehetővé teszi tagjainak szakmai-politikai nevelését, valamint arra törekszik, hogy a kulturális és társadalmi tevékenységből Is kivegyék a részüket. De téves volna azt hinni, hogy ezzel zárul a- sor. A szövetkezet anyagi-műszaki segítséget nyújt a fiatal szövetkezeti tagoknak családi ház karbantartásához, új lakóház építéséhez. Üzemi lakásokat építtet és épít. Segíti a tagok kezdeményezésének a kibontakoztatását és felkarolá-Mind a július ötödikéi, mind a július nyolcadikai ünnepi ülésen Jozef Gulbiš agrármérnök, az efsz elnöke terjesztette elő a főbeszámolót HATEKONYABB FORMÁK, MÓDSZEREK Mint a jubileumi taggyűlés főbeszámolójában is hangsúlyt kapott, a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésére kétségkívül nagy hatással volt a CSKP XIV. kongresszusa, E kongresszus határozataiból eredően dolgozták ki a mezőgazdasági üzemek a termelés Intenzív továbbfejlesztésének programját. Jött a termelés összpontosításának és szakosításának a korszaka, Hangsúlyt kapott a termelőeszközök hatékonyabb kihasználása, a nagyüzem adta lehetőségek céltudatosabb hasznosítása, az üzemek közötti szorosabb együttműködés, az üzemek egyesítése, üzemközi közös vállalatok létrehozása. Ez a tartalmában merőben új, friss áramlat az Érsekújvárt járásban Is mind nagyobb teret hódított. Tardoskedd, Jatov és Palárikovo szövetkezett gazdái is felmérték a helyzetet, majd úgy döntöttek: összeadják Ingó és Ingatlan közös vagyonukat, egyesülnek, jobban érvényesítve a nagyüzem kínálta lehetőségeket. Az egyesülésre az 1975. december végi közös tagsági gyűlésen sor is került. A tardoskeddt székhelyű szövetkezet azóta a Jövő nevet viseli. MINŐSÉGI ELŐRELÉPÉS A nagy gonddal és alaposan előkészített egyesülést komoly szervezőmunka követte. Nemcsak a legfontosabb feladatokat tűzték ki, a termelés Irányát is okosan megszabták, számos szakmai, szervezési-irányítási problémát megoldottak. A tardoskeddi nyugdíjas szövetkezeti tagok egyik kisebb csoportja az anyagi és erkölcsi elismerés utáni pillanatokban sát: 8 szocialista versenynek, a brigádmozgalomnak, az újításoknak, ésszerűsítéseknek és további elkötelezettségeknek tág teret nyújt. Istápolja a szociallstamunka-felajánlásokat a termelés minden szakaszán. Az üzemi pártszervezet az alapszervezetek kommunistáitól elvárja, hogy azok az élen Járjanak, példát mutassanak nemcsak a termelésben, a munkahelyen, hanem a tisztségbetöltésben, a társadalmi és családi életben is. Így válnak a szövetkezet továbbfejlesztésének élharcosaivá, előmozdítóivá, a tömegpolltlkai nevelő munka sikerességének szavatol óivá. Ezek után nem a véletlen műve, hogy évról évre eredményesebb a közös gazdálkodásuk. Nemcsak megoldották az egyes termelési szakaszokon, ágazatokban az akűt problémákat, de megszilárdították a rendet, a fegyelmet, főleg a személyes példamutatásukkal, dolgozó társaikra való pozitív hatásukkal. Áldozatos munkásságuk az egész közös gazdaság továbbfejlődéséhez is hozzájárult, a gazdaságirányítás tökéletesítését Is beleértve. Az elnök köszönetét mondott a A nyugdíjas szövetkezeti tagok egy-egy csoportja kim kommunistáknak, a fmb tisztségviselőinek, az alapító tagoknak, az ipari, valamint védnöküzemeknek a közös gazdaság szervezeti, gazdasági, politikai megszilárdítása elősegítéséért, a járási párt-, állami és mezőgazdaság-irányító szerveinek a segítségnyújtását is nagyra becsülte. KONGRESSZUSOK ÜTÄN — KONGRESSZUS ELŐTT Ä Jövő nevet viselő tardoskeddi szövetkezet nagyon népes tagsága a Гй ВЕШПВ három és fél évtized során megbizonyosodhatott arról, hogy a CSKP helyes agrárpolitikája következtében és kongresszusi útmutatásainak köszönhetően bontakozott ki, majd lendült fel, szilárdult meg és fejlődött tovább a szövetkezeti gazdálkodás, s jutott el a mai magas szintre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megelégedjünk az elért eredményekkel! Ez megtorpanással, a fejlődés ütemének a lelassulásával járna. A mind feszítettebb tervfeladatok teljesíthetők, ha továbbra Is a párt mutatta helyes úton járnak. A mind magasabb Igé— továbbra is járható! A jubileumi taggyűlés főbeszámolója zárószakaszában az elnök kiemelte: a pártkongresszusok mindig előremutattak, a határozataikból eredő feladatok teljesítése a fejlődést segítette elő. Feladatteljesítésben viszont a szövekezetl tagok — a milliós javakat teremtők — álltak helyt! derekasan, az év bármely szakában, Szorgos munkájuk, tervfegyelmük, kötelezettségvállalásaik példás teljesítése erkölcsi-anyagi elismerést érdemlő. Mint ahogy erre sor is került — az ünnepi taggyűlés fénypontjaként. A tardoskeddi Jövő Efsz nyugdíjas szövetkezeti tagjainak ünnepi gyűlésére július nyolcadikén a jatovi kultúrházban került sor. A jelenlegi társult szövetkezet hatáskörébe tartozó községekből több mint kétszázan vettek részt az ünnepi ülésen. A szövetkezet vezetőségét Jozef Gulbiš efszelnök, Ladislav Vincze pártelnök. Kollár Ferenc, az ellenőrzőblzottság elnöke, Vanya László, a tardoskeddi gépjavító műhely vezetője és Alexander Šafárik közgazdász képviselte. A tardoskeddi, a jatovi és a palárikovói alapiskolák pionírjainak, SZISZ-tagjainak megható köszöntője után Jozef Gulbiš agrármérnök, az efsz elnöke történelmi áttekintést adott az első közös lépésekről, a kezdeti nehézségekről és problémákról, felvázolta az elért eredményeket és a szövetkezet tagjai előtt álló igényes feladatokat. Külön kiemelte a közös gazdálkodás úttörőinek szerepét, akik közül többen részt vettek az ünnepségen, majd köszönetét fejezte ki az ünnepi ülésen jelen levő nyugdíjas szövetkezeti tagoknak azért az odaadó, áldozatos és becsületes munkájukért, amit a közös gazdaság fejlesztése érdekében kifejtettek. Az ünnepség betetőzését az erkölcsi és anyagi elismerés jelentette. Ä pénz- és tárgyi jutalmakat, valamint az emlékplaketteket száznyolc tardoskeddi, hatvankét palárikovúi és harmincnyolc jatovi nyugdíjas szövetkezeti tag vette át. Többek szemében örömkönny csillogott. Az ünnepi ebéd után alkalmam voll elbeszélgetni több olyan tardoskeddi nyugdíjas szövetkezeti taggal, akikkel közép- és főiskolai tanulmányaim éveinek nyári szünidejében együtt dolgoztunk, főleg az aratásban és a takarmánynövények betakarításában. Egy kicsit felelevenítettük a 15—20 évvel ezelőtti évek aratását és elbeszélgettünk az azóta megtett útról, az eredményekről és a tapasztalatokról. N. KOVÁCS ISTVÄN és BARA LÄSZLÖ NEHÉZSÉGEK, BUKTATÖK Meg az Is köztudott (főleg az Idősebb nemzedék körében), mily csatákat vívtak az új útra tért emberek önmagukkal szemben, hogy a kapitalizmustól örökölt, rossz szokásokat leküzdjék. És az osztályellenség sem aludt: elkövetett mindent, hogy az új gazdálkodási forma erkölcsi-politikai és gazdasági Jelentőségét lekicsinyelje. sőt — lejárassa. Zavart akart kelten! az újszerűén gondolkodók agyában, sót a megfélemlítés eszközétől sem riadt vissza. Mint az ünnep! beszámolóból kicsengett: a többszöri fizetésképtelenség, a pénzszűke bizony szívós kitartást, nagy áldozatvállalást követelt mindazoktól, akik egyedüli boldogulásuk, felemelkedésük útját a szövetkezeti gazdálkodásban látták. Mivel a gazdálkodás eredményességére még várni kellett, baj volt az állam iránti kötelességek teljesítésével. S a nagy földterület közös megművelése sem volt éppen problémamentes. Ezt a munkát akkor még a gép- és traktorállomás gépel végezték. A szorongatott, nehéz helyzetből valő kivezető út egyike kétségkívül a közös Istállók építése volt, beruházási költséggel. Ahhoz, hogy a szóban levő közös gazdaság (a gyönge termelési eredmények ellenére) boldogulhasson, konszolidációs hitelre szorult. Ez viszont a következő éveket terhelte anyagilag. Afféle .^aláfestésként“ hadd említ, sűk a kezdeti évek eredményeit: például 1953-ban búzából 1,73, árpából 2,07, kukoricából 1,8 és cukorrépából 11,6 tonnát takarítottak be hektáronnyelk kielégítése másként nem lehetséges. És a szüntelenül változó nemzetközi helyzetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az adott helyzethez törvényszerűen alkalmazkodnunk kell, ha a nehezebb gazdasági körülmények között helyt akarunk állni. Ezért kell minden lehetőséget megragadni, jől kiaknázni, ami a fejlődést előbbre lendíti. A hatékonyság, a jövedelmezőség fokozásának útja
