Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES *1985. július 20. 14-# VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • nemzetközi részvétellel Ä közelmúltban lapunk hasábjain már több ízben foglalkoztunk az országos vadászati kiállítás előkészületeivel, jeleztük, hogy milyen gazdag műsorkínálat várja a júliusban Brnóba utazókat. Nos, az alapos felkészülést követően július hatndikán a vásárváros területén megnyitotta a nyilvánosság előtt kapuit a Vadászat és ß természet elnevezésű nemzetközi részvételű seregszemle, amely július huszonegyedikéig tart nyitva. A ha. zai kiállítókon kíл vül Bulgária, Len”/■ gyelország, Ma"P gyarország, Romá-O nia, az NDK. logoch szlávié, a Litván Ь SZSZK, Ausztria és Svájc képviselői jöttek el a bemutatóra. Ä hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának negyvenedik évfordulója tiszteletére szervezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vett a CSKP és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának a küldöttsége Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével. A. küldöttség tagjai között ott volt Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője és Tomáš Trávnífiek, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke. Amint azt Alois Indra elvtárs megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a vadászat ma már nemcsak egyes rétegek, Illetve csoportok érdekes időtöltése, hanem a munkások, a mezőgazdasági dolgozók és az értelmiség tagjai számára is hasznos időtöltést jelent. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a két vadászszövetség jelenleg több mint 160 ezer tagot számlál, s közöttük mindkét nem képviselőit és a különböző nemzedékekhez tartozókat egyaránt megtalálhatjuk. A legnagyobb érdeklődés a nemzetközi trófeakiállítást előzte meg, amelyet a Vadászszövetségek Föderális Bizottsága a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C. I. C.) védnökségével szervezett. A rendezők azt kérték az érdeklődőktől, hogy kizárólag olyan trófeákat küldjenek a kiállításra, amelyek korábban még nem szerepeltek nemzetközi jellegű bemutatókon. Az említett szempontokat és követelményeket figyelembe véve mégis a vártnál jóval több küldemény érkezett. Mindezt a leghitelesebben néhány adat felelevenítésével tudjuk a leginkább érzékeltetni. Márciusban nagyszámú — hozzávetőlegesen hétezer trófea: agancs, szarv, agyar, bőr, koponya érkezett a szervezőbizottság címére. Ez is bizonyltja, hogy a brnói seregszemle akár a budapesti vagy pedig a plovdivi Vadászati Világkiállítással is felveszi a versenyt. ; Többen érdeklődnek azzal kapcsolatban, hogy miért éppen Ernőt választották e jelentős esemény színhelyéül. A feltett kérdésre röviden úgy válaszolhatunk, hogy korántsem véletlenül jelölték ki a morva központot, mivel a felszabadulást követően itt rendezték például 1965-ben az első vadászati kiállítást, majd hat évvel később, 1971-ben a következő nagyszabású bemutatót. Ezután az ilyen jellegű tematikát felvonultató seregszemlékre az országos mezőgazdasági kiállításokon került sor, így a látogatók annak Idején 1976-ban České Budéjovicében az Éltető föld-ön, Nyitrán (Nitra) pedig az Agrokomplex-en 1980-ban tekinthették meg a legszebb trófeákat. Az idei bemutató azonban minden korábbit felülmúl, s a felszabadulást követő időszak egyik legjelentősebb nemzetközi vadászati tárlata. Napjainkban a Cseh Vadászok Szövetségének, valamint a Szlovákiai Vadászok Szövetségének tagjai több mint 600 millió korona anyagi értékű állatállományról gondoskodnak. A részletesen kidolgozott tervek alapján folytatott vadgazdálkodás nemcsak a vadászatra, hanem a vadállományról való teljes fokú gondoskodásra is kellő figyelmet fordít. A brnői kiállítás egyik vezérmotívuma, hogy kifejezésre juttassa az ember és a természet szoros kapcsolatát, s ennek egyrészt kedvező oldalait, másrészt pedig figyelmeztessen a felmerülő negatív jelenségekre. Társadalmunk jelentős anyagi és szellemi támogatást nyújt a vadászszövetségek tagjainak nélkülözhetetlen munkájához. A komplex természet- és környezetvédelmi tervek figyelembe veszik például az egyes területek éghajlati. illetve domborzati viszonyait, s nemcsak a jelenlegi időszakra, hanem a távlati szempontból is érvényes elképzeléseket sem tévesztik szem elől. A kiállítás látogatói részletesen megismerkedhetnek a két vadászszövetség eddigi négy évtizedes eredményeivel, nemzetközi kapcsolataival, s nem utolsósorban jövőbeli elképzeléseivel. A Nemzeti Front szervezetei közé tartozó vadászszövetségek tagjai nemcsak hazánkban, hanem külföldön is számos figyelemre méltó sikert értek el. Mindennapi, tegyük hozzá, pótolhatatlan tennivalóik közé tartozik például az állatállománnyal való rendszeres törődés, beleértve az etetést is, valamint a fontos feladatot betöltő állományszabályozás. Ezenkívül a vadászok a társadalmi munka más területein is hallatnak magukról, segítenek a mezőgazdasági munkák elvégzése során, részt vesznek a környezetszépítési rendezvényeken. A hetvenhárom tagú, nemzetközi összetételű zsűri tagjai nem panaszkodhattak, hiszen munkájuk akadt bőven. Gímszarvas-agancsból érkezett u legtöbb, pontosabban 2305 darab, ezenkívül 1149 mufloncsiga. 769 vadkanagyar, 230 dámlapát, 120 szikaszarvasagancs, 69 zergekampó, 7 Dybovszki szarvasagancs, két jávorszarvaslapát, szintén kettő fcbérfarkú szarvasagancs és egy darab bölényszarv került a minősítést követően a kiállításra, illetve a katalógusba. Ra gadozókoponyáből és -bőrökből is szép számmal érkezett a szervezők címére, hiszen a 327 darab vadmacskabőr, 30 vadmacskakopnnya, 3k0 rókabőr, 179 farkasbőr, 25 farkaskopónya, 116 hiúzbőr, 27 hiúzkoponya, 87 borzgerezna, 38 medvebőr és 40 medvekoponya valóban remek konkurenciát biztosít. A hazai vadászszövetségek összesen 5877 darab trófeát állítanak ki, többnyire az А-pavilonban. A B-pavilon a színhelye a külföldi kiállítók bemutatójának, ahol többek között egy világrekord nagyságú, Romániából érkezett farkasbór is megtekinthető. Az őzagancsok versenyében egy 201,40 C. I. C.-pontos lengyelországi trófea, a szarvasagancsok közül pedig a 254 pontos bulgáriai trófea vitte el a pálmát. Hazánkból legnagyobb számban szarvastrófeákat láthatnak a nézők, mégpedig 2100 darabot. Mufloncsigából 1083, őztrófeából 738, vadkanagyarból 488, dámlapátból 165 darabot talált bemutatásra méltónak a bírálóbizottság. A ragadozókoponyák és -bőrök bemutatója is sok látnivalót kínál. Az összesen 823 ragadozótrófea közül 325 róka-, 221 vadmacska-, 97 hiúz-, 88 farkas- és 5 medvekoponyát tekinthetnek meg az érdeklődők. A ragadozók bőrét tekintve már szerényebb a kínáiat, amely 34 darabot számlál. A külföldi kiállítók közül Lengyelországot 314, Romániát 243, Bulgáriát 227, az NDK-t 195, Jugoszláviát 116, Magyarországot 109 trófea képviseli a brnói bemutatón, a többi ország csak néhány trófeával szerepel. A Vadászat és a természet elnevezésű nemzetközi részvételű országos kiállítás azonban nemcsak trófeákat és a vadászattal kapcsolatos anyagokat tartalmazza, hanem a természettel, illetve a környezetvédelemmel szoros san összefüggő más területekbe is bepillantást nyújt. így a vadászokon kívül a horgászok, a méhészek, az állattenyésztők, a kertészkedők, környezetvédők és más szervezetek, szövetségek képviselői is eljöttek Brnóba. A kísérőprogram sem akármilyen, hiszen például mindjárt az első két napon rendezték meg a fajtatiszta ebek tizenötödik nemzetközi kiállítását, amelyen 18 országból két és félezer négylábút mutattak be. Természetesen nem hiányoztak és hiányoznak a szimpczionok, szemináriumok, szaktanfolyamok sem, amelyek elsősorban az új ismeretek cseréjére adtak és adnák nagyszerű alkalmat. Nagy érdeklődés előzte meg a szocialista országok képviselőinek lövészversenyét, amelyen rangos nemzetközi mezőny gyűlt össze. Lapszerkesztési nkokból még nem tudtuk elemezni az országos kiállítás valamennyi eseményét, mivel a bemutató vasárnap, július 21-én zárja kapuit. Természetesen beszámolókban, értékelésekben, szakvéleményekben még a következő számokban is több ízben visszatérünk e rendezvénysorozat egyes eseményeihez, hogy ezáltal Is valós képet adhassunk a jelentős rendezvénysorozatról. ORSZÁGOS VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS — • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT * HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT О Megoldásra váró problémák Napjainkban a sporthorgászat mindenki számára hozzáférhető szórakozást, munka utáni kikapcsolódást, pihenést jelent. A sporthorgászok túlnyomó többsége becsületbeli kötelességének tartja a hivatalos engedély kiváltását, s ezzel lehetővé válik számára, hogy nyugodt leikiismerettel ülhessen le a folyóvizek, kavicsgödrök, tavak partjaira, s nem kell rettegnie attól, hogy meglepik az ellenőrző szervek tagjai, akik megbírságolják, illetve elkobozzák horgászfelszerelését. Annál is Inkább, mert ma már alig van olyan horgász, akinek ne volna több ezer koronát érő horgászfelszerelése. De mindez mit ér, ha a folyóvizekben csak ritkán akad zsákmány a horogra! Vajon, mi ennek az oka? Egyrészt a folyóvizek szennyeződése, másrészt pedig az olyan emberek magatartása, akik nem veszik figyelembe a törvényes rendelkezéseket, engedély nélkül, tilalmi időben is nyugodtan horgásznak, halásznak, gyakran tiltott módszerekkel. Ezzel nemcsak a sporthorgászokat rövidítik meg, hanem szocialista társadalmunknak is jelentős károkat okoznak. Míg ez előbbiek becsületesen teljesítik kötelességeiket, addig az utóbbiak ennek éppen ellenkezőjét cselekszik. A közelmúltban • Szűcs István elvtárssal. az SZHSZ marcelházi (Marcelová) helyi szervezetének elnökével, ellenőrrel beszélgettem, akitől a kövelknzőket tudtam meg: — Szervezetünknek, a pionírokkal eevfitt 250 tagja van, akiknek többsége becsületesen teljesíti a tagságból reá háruló feladatokat. A szervezet vezetősége arra törekszik, hogy a legoptimálisabb feltételeket biztosít. sa tagsága számára, de egyesek e törekvéseket igyekeznek meghiúsítani, mégpedig úgy, hogy a fogási naplóba nem jegyzik be a ténylegesen kifogott halmennyiséget, és ezzel a szervezetet károsítják meg. Ugyanis a ténylegesen kifogott és kimutatott halmennyiség után kapunk telepítésre alkalmas halivadékot, amit sokan nem akarnak megérteni. A beszélgetés során azt is megtudtam, hogy az utóbbi években mindjobban elszaporodott az úgymond fe ketén horgászok, halászok száma. Nemcsak az engedélyezett, hanem a tiltott időszakban, vagyis az ívás idején is. Az elnök szerint különösen sok gondot okoznak a rendszeres munkát kerülő cigányszármazású lakosok, akik az éj leple alatt emelőhálóval halásznak a Zsitva folyóban és a Virti-tó,ban. Az fgy kifogott halat azután a községben árulják kilogrammonként 30 koronás áron, annak ellenére, hogy a hal hivatalos ára csupán 23 korona. Meddőnek bizonyul minden igyekezet, hogy akár szép szóval, rendszeres ellenőrzéssel, a tiltott szerszámok elkobzásával meggátolják a vandál pusztítást, mert a község lakosai vásárlásaikkal elősegítik a törvényellenes halászást. Szűcs István mutatott egy elkobzott, teljesen új hálót, amelynek értéke testvérek között is megér 680—700 koronát. Fölmerül a kérdés: vajon mihűl telik egy munkaviszony nélküli lakosnak egy ilyen drága hálóra? A válasz igen egysze rű: A feketén való halászatból! De nemcsak erre telik, hanem a kirótt 200 -300 koronás bírságra, süt egy újabb háló vásárlására is. A helyi nemzeti bizottság tanácsa Fotó: Kontár Gyula Többnyire csak különböző' vegyszerek alkalmazásával lehet a betegséget elhárítani, mérsékelni, illetve megszüntetni. Ez főleg a nyári időszakra vonalknzik. Bélférgesség vagy egyes bakteriális megbetegedések esetén gyógytápokkal is hatékonyan gyógyíthatók az ilyen betegségek. mellett működő közrendészeti bizottság szinte minden összejövetelén foglalkozik a problémával, sőt a községi hangosanbeszélőn keresztül felszólítják a község lakosságát is, hogy jelentsék a nemzeti bizottságon az ilyen eseteket, de ezek a felhívások eddig süket fülekre találtak A feketén halászók tevékenységét nemcsak a lakosok passzivitása, hanem a közbiztonsági szervek lassú, vontatott ügyintézése, valamint a kiszabott büntetések alacsony összege is elősegíti. Ezek után fölmerül a kérdés: Vajon érdemes-e nagy költségráfordítással behalasítani a folyókat, tavakat? A jelenlegi állapotok azt bizonyítják, hogy ilyen körülmények között nem mindenütt. A behalasítás csak ott válik kifizetődővé, ahol a törvény kellő szigorával lépnek fel a feketén horgászó, halászó egyének ellen. A fent elmondottak mielőbb megoldást váró problémát jelentenek Andriekin Tnr.vnf A halállomány megfigyelése Mindenekelőtt a folyók és tavak környezetéhen, a vízfelületen észlelhető rendellenes jelenségekből, a halak szokatlan viselkedéséből következtethetünk arra, hogy a halállomány egészségi állapotában valamilyen változás történt. A halak egyik legérzékenyebb, egyben legkönnyebben megbetegedő szerve a kopoltyú. Ha a knpnltyút betegség támadja meg. a halak légzése, gázcseréje akadályozott, ezért ösztönszerűen keresik az oxigénben gazdagabb vízterüieteket, ahol a gázcsere könnyebben megvalósítható. Ilyenkor a halak a friss befolyóvizeket vagy a vízfelszínt lepik el tö•nege«eji Rendellenes viselkedés észlelése esetén a befolyó környékéről vagy a vízfelszínről fogott halat haladéktalanul állatorvosi vizsgálatra keil küldeni. A betegségben szenvedő hal reakciói csökkennek, érzékszervei lassabban működnek, így kiinynyehben megfoghatók Fontos megjegyezni, hogy csakis élő hal alkalmas állatorvosi vizsgálatra. Ezért ajánlatos a vizsgálatra szánt halakat szakszerűen, vízzel félig töltött főliazsókba helyezni, s a zsákokba oxigéngázt tölteni. Sokat segít különösen ilyenkor, a meleg nyári időszakban, a szállítóvíz jegelése. , Tavi környezetben nagy hátrány, hogy meglehetősen nehéz a fellépő betegségek ellen védekezni, mivel a beavatkozási lehetőségek igen korlátozottak. Az erőteljes vízcsere megszünteti a gondokat, de csak a legegyszerűbb esetekben, a kezdeti stádiumban, ha a fellépő betegségeket a vízi környezet romlása, a tóvíz elöregedése, túlterheltsége okozza. Sajnos, a vízcserére csak ritkán adódik lehetőség, ezért más megoldásokat szükséges keresni.
