Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-14 / 50. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1985. december 14. A munka és a termékek minőségének további javítása korparancs! Amikor ä muzslai (Mužla)' Béke Egységes Földmüves-szövetkezetet meglátogattam és a vezetőkkel — Koüuch Rudolf mérnökkel, a szövetkezet elnökével és Slabák Jozef mérnökkel, üzemgazdásszal — a szövetkezet Idei termelési és gazdaságfejlesztési eredményeit, valamint a nyolcadik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítéséhez szükséges adottságokat és sajátos feltételeket mérlegeltük, a naptár november tizenkilencedikét mutatott. Néhány szót persze az őszi szántóföldi munkákról is váltottunk. Az elnök örömmel újságolta, hogy a déli órákban befejeződik a cukorrépa betakarítása, s hogy öt-hat napon belül „pontot tesznek“ az őszi mélyszántás végére is .Megtudtam azt is, hogy a szemes kukorica kellő időben fedél alá került, míg az Őszi búza vetését — gondosan és szakszerűen előkészített magágyba — még október huszonötödiké tájén befejezték. — A szövetkezet vezetői azt állítják, hogy a hosszan tartó szárazság miatt a talaj-előkészítésnél felmerült nehézségek ellenére sikerült megteremteni a jövő évi jó gabonatermés alapvető feltételeit. VAJON MIT MUTAT A GAZDÁLKODÁS idei merlege? Erre a kérdésre nehéz lenne egy* értelmű választ adni. Ugyanis míg a fő mutatók a tervezett szinttől való lemaradásra, ugyanakkor egyes termelési mutatók figyelmet érdemlő sikerekre utalnak. Tény, hogy az előzetes felmérések minden kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a szövetkezet 60 millió 67 ezer koronában meghatározott mezőgazdasági össztermelési értékéből körülbelül 3 millió 700 ezer korona hiányozni fog. S joggal feltételezhető az is, hogy ilyen méretű lemaradás mutatkozik az árutermelési terv teljesítésében is. Az persze természetes, hogy mindez kedvezőtlen hatással van a gazdálkodás jövedelmezőségének alakulására is. S bár a különböző takarékossági intézkedések némileg fékezhetik a jövedelmezőség csökkenését, a tiszta nyereség tervezett szintjét — ilyen méretű lemaradás mellett — szinte lehetetlen elérni. Tehát a muzslai efsz tagsága — a helyzet ismeretében — reálisnak minősítheti azt, ha a szövetkezet 8 millió koronára tervezett évi tiszta jövedelme a valóságban esetleg csupán 5 millió 500 ezer koronára módosul. A tervteljesítésben mutatkozó nagy lemaradást a több mint százhektáros szőlészetet érintő fagykár okozta. Szőlőből a tervezett 9,2 tonnás hektárhozam helyett csupán 2,4 tonnás átlagot értek el, s körülbelül négymillió koronával volt kevesebb bevételük a tervezettnél. A gyümölcsös sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Közel nyolcszázezer koronával „fizetett“ kevesebbet a tervezettnél. Ezeket a kedvezőtlen eredményeket megtetézte még a szemes kukorica, amely több mint ötszáz hektáros területen, hektáronként 0,5 tonnával adott kevesebb szemtermést a tervezett 5,3 tonnánál. Megnyugtató, hogy az említett három tényezőnek a tervteljesítésre gyakorolt negatív hatását a búza és az árpa viszonylag gazdag termése — 5,75 t/ha —, továbbá a tömegtakarmányok termesztésében elért figyelemre méltó eredmények, valamint az állattenyésztési termelés és áruforgalmazás eredményeinek tervszerű alakulása némileg semlegesítette. Ami máshol, főleg az élvonalbeli mezőgazdasági üzemekben évről évre ismétlődő természetes jelenség, az a muzslai szövetkezetben rendkívüli eseménynek számít. Rendkívüli eseménynek számít például az, hogy az a gazdaság, amely fennállása óta talán egyetlen esztendőben sem tudta fedezni az állatállomány takarmányszükségletét, az idén jó minőségű tömegtakarmányokból, vagyis a szalma teljes mellőzésével fedezi azt. Lehet — bárcsak így lennel —, hogy a takarmánytermesztésben fordulóponthoz ért ez a szövetkezet?! Az efsz vezetői a termelés céltudatos fejlesztésével magyarázzák a takarmánytermesztésben elért eredményeket. Mint mondották, szükségszerű követelménnyé vált a takarmánytermesztés következetes fejlesztése. Ugyanis az állattenyésztési ágazat szokványossá vált gyenge termelési eredményei, s az évek folyamán felgyülemlett tanulságok és tapasztalatok arra utalnak, hogy az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazat közötti szükségszerű összhang hiánya, lényegében az évről évre ismétlődő — gyakran szinte veszélyes méreteket öltő — takarmányhiány volt az állattenyésztés általános fejlődésének, termelés- és jövedelemnövekedésének a kerékkötője. Ezt számtalan példával lehet bizonyítani. Például a múlt ősszel készített helyzetkép szerint csupán hatvan százalékra fedezték az állatállomány tömegtakarmány-szükségletét. Meglepő, hogy ez a kedvezőtlen körülmény a tejtermelésre — a látszat szerint — nem volt fékező hatással. Nyilván az állományfejlesztésnek és az egyéb rendkívüli Intézkedéseknek köszönhető, hogy a takarmánygondok ellenére az évi fejési átlag az előző évihez viszonyítva kétszáz literrel növekedett. A takarmányszűke „áldatlan“ következményei legmarkánsabban a szarvasmarha hizlaldában mutatkoztak meg. Itt az év folyamán, főleg azonban az év első felében, megdöbbentően gyenge eredmények születtek. A hfzóbikák napi súlygyarapodási átlaga 450 gramm körül mozgott, s bár az év második felében az állatok felhízása meggyorsult, ennek ellenére az említett takarmányhiány miatt a hízőbikák napi súlygyarapodási átlaga az Idén nem haladja meg az 550 grammot. Az állattenyésztés fejlesztésének feltételei az idén sokkal jobbak, mint bármikor. A szemesek termelési tervét a szövetkezet öt százalékkal túlteljesítette, s így szilárd erkölcsi alapja van arra, hogy a sertéshizlalás intenzitásának fokozásához kellő mennyiségű és minőségű keveréktakarmány szállítását igényelje. A silókukorica 41,8 tonnás hektárhozama, s az abból készített 11 ezer 700 tonna szilázs .továbbá a szántő több mint tizenöt százalékán eléggé jó termést adó lucerna, a nagy menynylségű lucernaszenázs és széna, az ezerkilencszáž tonna takarmányrépa, s végül a rendkívül nagy mennyiségű vegyesszilázs valóban arra utal, hogy ebben a szövetkezetben, ahol a takarmánytermesztés az évek folyamán háttérbe szorult, az idén a termelésfejlesztés előterébe került. A szükségleteknek megfelelő takarmánybázis birtoklása valóban feljogosítja a szövetkezet vezető dolgozóit annak a kijelentésére, hogy az állattenyésztési termékek tervszerű áruforgalmazása — a nyolcadik ötéves tervidőszak első évében — szövetkezetüknek nem okozhat különösebb gondot. TERVEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A szövetkezet elnöke és üzemgazdásza a 8. ötéves tervidőszak elé bizakodva tekint. Elsősorban Is annak tulajdonítanak rendkívüli jelentőséget, hogy életbe lép a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszere, tehát, hogy a direktív mutatók számának lényeges csökkentésével lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdasági üzemek mindjobban a sajátos természeti. és közgazdasági adottságaikhoz igazodva alakítsák ki a termelés szerkezetét, s ha az az áruforgalmazás és jövedelmezőség szempontjából előnyösnek vagy szükségesnek mutatkozik, a lehető legrugalmasabban módosítsák. Bíztató Jelenségnek tartják azt is, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságnak a 8. ötéves tervidőszakra szabott tervezési iránymutatója nem támaszt irreális követelményeket gazdaságukkal szemben. Ugyanis a mezőgazdasági össztermelésnek — az idei tervhez viszonyítva — évi 1,7 százalékos növelése reális, vagyis teljesíthető feladatnak minősíthető. Úgy vélik a szövetkezeti vezetői, hogy a mezőgazdasági össztermelés tervezett növekedése megköveteli; hogy a búza és az árpa termelésében stabilizálják az utóbbi két évben elért, viszonylag nagy termelési eredményeket; hogy a szemes kukorica termesztésében kiláboljanak a hullámvölgyből, mégpedig a termelés legkorszerűbb módszereinek meghonosítása által. E célból legszívesebben a Nádudvari KITE-hez csatlakoznának, főleg azért, mert ez a kukoricatermesztési rendszer a szőgyénl (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz-ben — a 7,2 tonnás hektárhozammal — nagyon eredményesnek bizonyult. További követelmény a tömegtakarmány-termelés színvonalának emelése, főleg a lucernaszéna begyűjtésével és tárolásával járó tápanyagveszteségek radikális csökkentése. A növénytermesztési ágazat tervfeladatainak teljesítésében nem lebecsülendő szerepe van a 108 hektáros szőlészetnek. (Véleményem szerint a termelésnövelés legtöbb tartaléka Is Itt található!) Ezt főleg azért bátorkodom állítani, mert a szomszédos mezőgazdasági üzemek, amelyek szinte hasonló természeti és terepviszonyok között termelik a szőlőt, mint a muzslaiak, hosszú időn keresztül évi átlagban 2—3 tonnával nagyobb hektárhozamot értek el. Ezért csak helyeselni lehet a szőlőültetvények fokozatos felújításának a már megkezdett folyamatát és azokat az in-A gazdaságban elhatározták, hogy megfelelő takarmányozással javítják a hfzóbikák napi súlygyarapodási átlagát Fotó: Farkas Ottó tézkedéseket, amelyek a szinte szokványossá vált elgyomosodás, valamint egyéb termés- és jövedelem zsugorító technológiai fogyatékosságok fokozatos felszámolását szolgálják. Az állattenyésztési ágazatra az a feladat hárul, hogy az állatállomány ésszerűtlen növelésében kifejeződő extenzív módszerekről áttérjen — a szarvasmarha-állomány kisebb méretű csökkentésével párhuzamosan — a tej- és a hústermelés Intezításának fokozására. A szövetkezet vezetősége azt a célt tűzte maga elé, hogy a munkaszervezés javításával, a munka- és technológiai fegyelem szilárdításával, valamint az ellenőrzés hatékonyságának elmélyítésével megteremti a viszonylag jó takarmánybázis kívánatos színvonalú értékesülésének a feltételeit. így akarják elérni azt, hogy belátható időn belül az évi s egyedi átlagos tejhozam az idei 3 ezer 250 literről 3 ezer 400 literre, a sertések napi súlygyarapodási átlaga a jelenlegi 510 grammról 540 grammra, míg a hízómarháé az idei évben elért 550 grammos napi súlygyarapodásról legtalább 780 grammra növekedjen. Az állattenyésztési termelés ilyen méretű Intenzitásával az állattenyésztési ágazat teljesíteni tudja tejből és húsból az áruforgalmazási kötelezettségeit. Nem okoz tehát különösebb gondot a vágósertés áruforgalmazása idei szintjének stabilizálása, és az sem, hogy a követelményeknek eleget téve, a nyolcadik ötéves tervidőszak utolsó évéig 540 ezer liter tejjel és 50 tonna marhahússal növeljék — az idei tervhez viszonyítva — az egy év alatt értékesített állattenyésztési termékek mennyiségét. A nyolcadik ötéves tervidőszak küszöbén a muzslai Béke Efsz vezetőinek — főleg azoknak, akik a jövő évi termelési és pénzügyi terven munkálkodnak — az okoz legnagyobb gondot, miként lehetséges azt a több mint 2 millió 500 ezer korona többletkiadást „behozni“, amely részben a műtrágyák és tejipari takarmányok árának növeléséből, másrészt pedig a biztosítás új formájának a bevezetéséből adódik! Erre a kérdésre az a válasz kívánkozik, hogy fel kell tárni és maximálisan ki kell használni a termelés és a jövedelem növelésének a rejtett tartalékait. Magyarán mondva: fel kell tárni és ki kell használni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a termelés és a jövedelem növekedéséhez vezetnek. Vannak ilyen rejtett tartalékok, illetve lehetőségek a muzslai szövetkezetben is. Véleményem szerint a munka és a termékek minőségének további javítása vezethet a gazdálkodás jövedelmezőségének növekedéséhez s az említett gondok megoldásához. A dolgozók szakoktatásával, felelősségtudatuk elmélyítésével, az ellenőrzés hatékonyságának fokozásával, valamint az érdem szerinti jutalmazás következetes gyakorlásával eredményesen lehet harcolni azoknak a lényeges különbségeknek a megszűnéséért, amelyek az egy és ugyanazon a munkahelyen dolgozó emberek teljesítményének mennyisége és minősége között vannak. PATHÖ KAROLY A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁNAK tiszteletére A terméshozamok növeléséért gcialista társadalmunk egyik legnagyobb és egyúttal legértékesebb kincse a termőtalaj. Ennek a pótolhatatlan termelőeszköznek az értéke évről évre növekszik. Igaz, az utóbbi években sikerült megállítani a termőföld területének csökkentését, a mezőgazdaságban dolgozók részére továbbra is elsőrendű feladat marad a talajvédelem, a talajok termőképességének fokozása és lehető legjobb kihasználása. Ezen alapvető kötelesség teljesítésének 3 ezer 56 hektáros gazdaságunkban is megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Elsősorban azéijt, mert a Kelet-szlovákiai Síkság bonyolult körzetében gazdálkodunk, többségében savas kémhatésú és nehéz, kötött talajokon. Az ilyen talajok sajátos agrotechnikát, talaj-előkészítést igényelnek. Gyakran kell várnunk a művelhető talajréteg beérésére, liiert a helytelen agrotechnikai beavatkozás azonnal megmutatkozik a terméshozamok nagyságáoak csökkenésében. E területeken jól beváltak a nehéz tárcsás boronák és a hengerek. Meg kell azonban jegyezni, hogy beszerzésük néha sok problémával Jár. A talajművelő gépekből kfnált választék nem mindig megfelelő, ezért kénytelenek vagyunk kihasználni a kooperáció adta lehetőségeket és a külföldi technikát. Az, hogy az egyes talajtípusokon Jó terméhozamokat érjünk el, elsősorban a növénytermesztők és a traktorosok feladata. Nem helyénvaló az az érvelés, hogy ezeken a területeken nem érdemes gazdálkodni. Ha nehéz feltételek között is. mégis mind a múlt évben, mind az idén jó terméshozamokat értünk el gabonafélékből és korai burgonyából. Ez utóbbi kiszántását Szlovákiában ismét mi kezdtük elsőként, s több mint 700 ezer korona értékű bevételt könyveltünk el. Ezen eredmények elérése közvetlen összefüggésben van a nem egységes termőföldről való gondoskodással. Az utóbbi két három évben a szántóterület egynegyedére sikerült kijuttatni az istállótrágyát, hektáronként 40 tonnás mennyiségben. Mindez elsősorban a megfelelő rakodógépeknek és a mezei trágyatelepeknek köszönhető. Annak érdekében, hogy talajainkra még több tápanyagot juttassunk, javítani kell az istállótrágyáról való gondoskodást, főleg a mezei trágyatelepek további építésével. Bízunk abban, hogy a szerves trágyázással, a meszezéssel és a talaj káliumtartalmának szabályozásával tovább növeljük talajaink tápanyag- és szervesanyag tartalmát, s ezáltal a terméhozamokat is. KECSKÉS FERENC agrármérnök, a vajáni (Vojany) Jövő Efsz növénytermesztési főágazatvezetője Tudomány és gyakorlat A környezet kárns vegyi hatásai jelentős mértékben befolyásolhatják až állattenyésztési termelést. Itt főleg a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerekre, a különféle ipari szennyeződésre, a szennyvizekre és más vegyi hatásokra kell gondolnunk. A mezőgazdaság kemizálása fontos belterjesítő tényező a hektárhozamok növelésében és állandósításában, a gazdasági állatok termelőképességének növelésében és szaporodásának javításában. A másik oldalon viszont a növényvédő szerek, főleg a gyomirtó szerek használata változásokat okozhat az állati szervezet egyes folyamataiban, sőt az ember számára is ártalmas lehet. A mérgezéssel kapcsolatos ismereteink bővítésével és a növényvédő szerek szakszerű alkalmazásával jelentős károkat előzhetünk meg nemcsak a gazdasági, hanem a szabadban élő állatoknál is. Ezért osztályunkon a pedagógiai tevékenységen kívül, amely továbbra is a figyelem középpontjában marad, rendszeresen figyelmet szentelünk a tudományos és szakmai munkának. A részlegesen megoldott tudományoskutató feladatok közül megemlíteném például a Fademorf készítmény mérgező hatásának komplex értékelését. A készítmény nagy hatékonyságú a lisztharmattal szemben. Megállapítottuk, hogy szakszerű alkalmazáskor a szermaradványok nem károsítják a gazdasági állatok szervezetét. Kiváló tulajdonságaiért és széles körű felhasználásáért (szőlő-, gyümölcs- és gabonatermesztés) a Fademorf készítmény iránt nemcsak a KGST-tagországokban, hanem a Közös Piac országaiban is érdeklődnek. A célunk továbbra is az, hogy a mezőgazdaság kemizálása kedvező irányban haladjon. Elsősorban is arról van szó, hogy a növényvédő szerek káros, főleg mérgező hatását még a gyakorlati felhasználás előtt megismerjük. Csakis ezáltal előzhetők meg a különféle mutagén és teratogén hatások, ° MVDr. PETER KACMAR docens, a tudományok kandidátusa, ® Kassai (Košice) Állatorvosi főiskola osztályvezetője
