Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

[ 1985. december 14. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 FElílSZTtS. RfiíiVBHRätí MGDSZEREHH RUMIA A luhaíovicei Zálesí Egységes Földműves-szövetkezet a gabonatermesztési vonatkozásban országos élvonalba tartozó Gottwaldovi járás erősebb középmezőnyét kép­viseli mezőgazdaságunkban. Az egyesült szövetkezet majd két és fél ezer hektáros mezőgazdasági földterü­lete összesen nyolc település — és persze ugyanennyi egykori kisebb szövetkezet — kataszterét öleli fel. Be­leértve természetesen magát a nemzetközi hírnevet él­vező fürdővárost is, s ez a tény — mindenekelőtt ter­mészet- és környezetvédelmi vonatkozásban — amo­lyan meghatározó szerepet játszik. Arról már nem is beszélve, hogy a gazdaság földalapjának nagyobb há­nyada — gyakran többszöri átfedéssel — különböző vé­dett övezetekben található. Es ami ebből következik: a mindinkább előtérbe kívánkozó környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettség egyre szignróbb határokat szab az ösztönös kezdeményezésnek, a hagyományos termelés fejlesztési elképzeléseknek, no meg az egyéb­ként is szerény helyi lehetőségek kiaknázásának. — A sajátos adottságok miatt gazdaságunk helyzete nem éppen irigylésre .méltó — említette egyebek között látogatásunk alkalmával Miloslav Vodiča efsz-elnök. — Mint a szövetkezet helyrajzi térképe is jelzi, a rendel­kezésünkre álló mezőgazdasági földterületnek mintegv 78 százaléka a természetes ásványi és gyógyforrások tisztaságát óvó övezetben található. A terület további nyolc százaléka a körzet ivóvízkészletének, és az üdülő­­központként kezelt víztározónak a közelében* illetve az ugyancsak védett folyó és patakok vízgyűjtő, területén fekszik. S végül, de nem utolsósorban, idáig nyúlik a Fehér-Kárpátok védett területe, földjeink további 24 szá­zalékán szorítva szigorú keretek közé az általános ag­rotechnikát. • • • Q Hogyan lehet ennyi kötöttség közepette gazdál­kodni? A dél-szlovákiai viszonyokhoz szokott riporter ösztönösen megfogalmazott kérdésére a vendéglátó mo­solyogva válaszoll: — Hát... valahogy azért csak lehet. Igaz, nincsenek országra szóló eredményeink, de azért szégyenkeznünk sem kell. Főleg az utóbbi évtized hozott jelentős válto­zásokat. És itt nem pusztán az erők összevonására gon­dolok. bár tagadhatatlan, hogy a lehetőségek feltárá­sában ennek a lépésnek is igen komoly szerep jutott. A nagyjából ezerszázötven hektáros szántóterületet bíró gazdaságnak 928 tagja, ebből majd hatszáz állandó dolgozója van. Határa jellegzetesen hegy-volgyes, talaja nehéz, túlsúlyban köves, embert s gépet próbáló. Még­is: a közösség összes teljesítményének értéke 1984-ben túlhaladta á 104 millió koronát, a felosztható tiszta nyereség pedig — a mintegy fél millió korona állami hozzájárulással egyetemben — 15,5 millió korona volt. — Egyike vagyunk azoknak a szélsőséges adottságok közepette ténykedő gazdaságoknak, amelyek járásunk­ban a leghatékonyabb támogatást élvezik — magyaráz­ta Vodiča elvtárs. — Feltételeink közepette ugyanis mindössze harminc millió korona bruttó mezőgazdasági termelést tudunk felmutatni s az ebből származó javak­ra támaszkodva még az egyszerű újratermelést sem tudnánk mega'apoznl. Ezért is kaptunk lehetőséget a melléküzemági termelés kiemelt fejlesztésére. Ma ez az ágazat hozzávetőlegesen 77 millió korona évi bevételt nyújt s döntő részt vállal a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a bővített újratermelés biztosítását szolgáló nyereség képzéséből. Mint már említettük, az egyesült szövetkezet életében az utóbbi tíz év a rég óhajtott gazdasági fellendülés időszakát jelentette. Ennek igazoláséra hadd mondjuk el. hogy hetvenhatban a gazdaság teljesítményeinek ér­téke alig érte el a harminc millió koronát s végül any­­nyi nyeresége sem maradt, hogy megvegyen, egy trak­tort. Idén a teljesítményeik értéke valószínűleg túlha­ladja a 120 millió koronát. A jelzett időszakban a tej­­termelést két és fél ezer literről évi és tehenenkéntl 3900 literre, a gabonafélék átlaghozamát közel a duplá­jára növelték. Igaz, idén csak 4,5 tonna gabonájuk termett egy hektáron, de tavaly nyáron már 5.2 tonnás átlaggal büszkélkedhettek. Az ötéves tervidőszakban a gabonaprogramot 6,6 százalékkal túlteljesítették s 873 tonna gabonát termeltek terven felül. Fontos növényük a repce, ebből öt év alatt 254 ton­nát termeltek terven felül, miközben a 3,18 tonnás át­laghozammal tavaly járási elsők voltak. Hogy minek jut még hely a szántóföídön? Némi silókukoricának, vörös­herének meg lóbabnak, más növények amúgy sem te­remnének meg ezen a vidéken. A közös állattenyésztési ágazata évente 2,2 millió liter tejet meg 270 tonna húst ad piacra, azonkívül 2600 választott malacot 'nevel a Kerületi Fajáilat-nemesítő Vállalatnak, illetve 900 üszőt szállít a Hodoníni és a BFecIavi járás mezőgazdasági üzemeinek. • • • Most. hogy közelebbről rrtegismertük a gazdaságot, talán ideje azt is elmondani, ezúttal miért éppen ide vezényelt bennünket a kíváncsiság. Nos, arról van szó, hogy ennek a szövetkezetnek a kezdeményezésére dolgozták ki a természetvédelmi körzetek mezőgazda­­sági földterületeinek kihasználhatóságára vonatkozó, állami programtervezetet. Azt szerettük volna megtud­ni. mikor és hogyan ültetik át a mindennapi gyakor­latba az elméletben máf- megfogalmazott alapeleveket s mit jelent ez a jövő szempontjából? Az utóbbi Időben az egész világon egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak a természetvédelemmel kap­csolatos tennivalóknak. Sajátos helyzetüket mérlegelve. 1963 ban a lnhaöovicei szövetkezet tagjai is arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy végre nekik is napirendre kell tűzniük az életkörnvezet védelmévhl kapcsolatos tennivalók megvitatását. Annái is inkább, mivel a CSKP Gottwaldovi járási Bizottsága már konkrét határozatban is megfogalmazta ezt a feladatot. — Fontosságának megfelelő komolysággal láttunk hozzá a feladat megoldásúhoz — fogalmazott tömören vendéglátónk. — Létrehoztunk egy szakosított ésszerű­sítő brigádot, melynek tevékenységében szövetkezetünk szakemberein kívül részt vettek a mezőgazdasági főisr kólák és a tudományos intézmények szakemberei, vala­mint azoknak a szerveknek és szervezeteknek a mun­katársai is, amelyeknek tulajdonképpen módjukban áll dönteni a szükséges óvintézkedések felöl. A munkakö­zösségnek az volt a feladata, hogy kidolgozzon egy olyan alaposan átgondolt és minden vonatkozásban ösz­­szehangolt gazdálkodás-fejlesztési tervjavaslatot, amely egyrészt szavatolná a vidék jellegzetes ökológiai viszo­nyainak megőrzését és megszilárdítását, másrészt lehe­tővé tenné, hogy szövetkezetünk továbbra is lépést tart­son a mezőgazdaság fejlődésével, és természetesen a mainál egyre nagyobb részt vállalhasson az országos gondok és feladatok megoldásából. A javaslat megszü­letett s mivel országos viszonylatban több ezer hektár ésszerű és természetóvó kihasználásáról Van sző, a munkaközösséget bevonták az Ekoprogram néven isme­retes, állami feladat megoldásába. Ettől kezdve a mun­kát az életkörnyezet alakításának és védelmének kér­déseivel foglalkozó, Bratlslavában székelő országos központ Irányította. • • • A természetvédelmi körzetek mezőgazdasági földterü­leteinek kihasználására vonatkozó programtervezet hat önálló fejezetből tetvődik össze. Az első azt tárgyalja, hogyan kell szervezni és irányítani a mezőgazdasági termelést, hogy magóvjuk az ivóvízkészletet és a gyógy­forrásokat a szennyeződéstől. A második szakaszban a zöld övezetek szerepéről van szé. Itt hangsólyt kap, hogy a zöld övezetek nem kizárólag az életkörnyezet védelme szempontjából játszanak fontos szerepet, de ki­hatnak a talaj termőképességének alakulására és a ta­lajerózió elleni küzdelem sikerét is meghatározzák. A következő fejezetekben egyetemes megoldást javasolnak a gyepgazdálkodás fejlesztésére, az állattenyésztés sza­kosítására és szervezésére, valamint a szántóterület ki­használására. Végül az utolsó fejezet azzal foglalkozik, hogy feltárja az itt javasolt megoldások más feltételek között történő alkalmazásának lehetőségeit. — A munkaközösség idén júniusban megvédte a ki­dolgozott javaslatot, s mi azonnal hozzáláttunk az el­képzelések megvalósításához. Persze eddig sem vártunk ölbe tett kézzel, hiszen tudtuk, hogy ha lesz program, ha nem, a közjó érdekében tennünk kell valamit a ter­mészet védelméért. • Konkrétan milyen intézkedésekről van szó? — Nos, akad jó 'néhány. Mindenekelőtt szilárd köz­ponti trágyatelepeket, széna- és szalmatárolókat épí­tünk. üzemanyagtöltő állomást létesítünk, felújítjuk a műtrágya- és vegyszerraktárakat, korszerűsítjük a gaz­dasági épületeket, majd átgondolt beliizemi szakosítás­sal kivonjuk az állatállományt meg a gépeket a legszi­gorúbban védett körzetekből. Polichnén már üzemel az új borlúnevelő mintagazdaság. Biskupicén pedig épül az új központ. A nyolcadik ötéves tervidőszakban kor­szerű tehénfarm építésébe kezdünk. A védett területek óvása érdekében bizonyos területeket átengedünk fásí­tásra. másutt meg mi kapunk mezőgazdasági termelés­re alkalmas földeket. A termelés szerkezetét meg a nö­vényforgót az új feltételekhez igazítjuk és módosítjuk az agrotechnikát is. Üj módszereket vezetünk be a táp­­auyagpótlás. a növényvédelem és a betakarítás terüle­tén. Műtrágyából az edddigi 365 kg tiszta hatóanyag helyett ezentúl csak 245 kilót fogunk használni, viszont a szántó 25 százalékán 35 tonna helyett évi 50 tonna istállótrágyát kívánunk juttatni hektáronkénti átlagban. Élni szeretnénk a kínálkozó mechanikai és biológiai nö­vényvédelmi lehetőségekkel, felfuttatjuk a gyepgazdál­kodást, a Cíferi Efsz-ben szerzett tapasztalatokat kama­toztatva megoldjuk a viaszérésben levágott gabona ned­veskukoricához hasonló tárolását,, az állattenyésztést pedig a kooperációs kapcsolatokra alapozott üsző- és malacnevelésre szakosítjuk. ф Két évtizedre szóló, környezetkímélő gazdálkodási programról van szó, melynek megvalósítása több mint 50 százalékkal szilárdíthatná a körzet ökológiai állan­dóságát és körülbelül 28 százalékkal javíthatná a víz­források védelmét. Persze, néhány új beruházásra is szükség van. — A gazdálkodás ökológiai módszerének megvalósí­tása hozzávetőlegesen 258 millió korona anyagi áldoza­tot kíván. Sok pénz, de mi ez ahhoz a nagyjából 2 mil­liárd 135 millió koronához képest, amennyivel húsz év alatt csökkenne a fürdőváros bevétele, ha történetesen továbbra is elhanyagolnánk a környezetvédelmet. És ez még csak a koronában kifejezhető veszteség. • És lesz rá pénz? — Bízunk abban, hogy Igen, ugyanis az anyagiak na­gyobb hányadát magunk kívánjuk előteremteni. Cgy számítjuk, hogy a program megvalósítása már a követ­kező ötéves tervidőszakban 16,47 százalékkal növelhet­né a bruttó mezőgazdasági termelésünket, tehát többet áldozhatnánk a fejlesztésre, a beruházásokra is. Ha jól számítjuk, még ilyen adottságok közepette is mintegy 1,3 százalékkal túlhaladhatnánk az átlagosan tervezett 2 százalékos évközi gyarapodást. Nos. a felsorakoztatott érvek legalább oly mértékben igazolják a védett területeken folytatandó gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos elképzelések helyességét, mint az a tény, hogy az új tudományos vívmányok széles kö­rű kihasználásét ts szavatoló program iránt a KGST- tagállamok is élénken érdeklődnek. KÄDEK gAbor Főleg vidéken a lakosok többsége nem az áruházakban, hanem a ki­sebb üzlethelyiségekben vásárolja meg az élelmiszereket, az iparcikkeket vagy a legfontosabb lakberendezési tárgyakat. A pult túlsó oldalán levő elárusítók munkáját a falvak lakói naponta több alkalommal is minősí­tik. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet muzslai (Mnžlaj iparcikkboltja Bújna Kálmán vezette kollektívájának tagjairól csak az elismerés hang­ján szólhatunk. Amióta átvették az üzlet irányítását, nemcsak a bevétel növekedik ugrásszerűen, hanem a kínálat is alaposan felülmúlja a koráb­bi áruskálát. Remélhetőleg a közeljövőben jobb körülmények között vé­gezhetik fontos munkájukat. Kép és szöveg: Ulrich Margit Energiatakarékosság A Szlovákiai Energetikai Művek vezérigazgatójának képviselői a kö­zelmúltban sajtóértekezleten tájékoz­tatták az újságírókat a téli energia­­ellátás helyzetéről. Karol Holán, az energetikai művek főmérnöke beszá­molt többek között azokról a sike­rekről, amelyeket a vállalat dolgozói az utóbbi időszakban értek el. A je­lenlegi ötéves tervidőszak energeti­kai tervét már teljesítették, így is­mét jelentős túlteljesítéssel számol­nak az év végéig. Az idényt megelőző felkészülés jól sikerült: az említett időszakban 27 nagy teljesítményű kazánt és ugyan­ennyi turbogenerátort javítottak meg, Illetve helyeztek újra üzembe. Jelen­leg a Jaslovské Bohunice-i atomerő­mű 2. blokkjának felújítását végzik. A vállalat szakemberei nagy gondot fordítanak a légszennyezést gátló be­rendezések felújítására. Évente a közvélemény élénk fi­gyelme kíséri az energetikai művek dolgozóinak munkáját, hogy miként tudják biztosítani a lakások hőener­gia-ellátását. A jelenlegi fűtési idény­ben elsősorban Žilinában és Kassán [Košice) javultak a távfűtés feltéte­lei, ahol új kazánházak építésével oldották meg a huzamosabb ideje fejtörést okozó problémákat. Bernard Sestrienka, az Állami Energetikai Felügyelőség igazgatója hangsúlyozta, hogy az energiafel­használás terén még mindig számos helyen nagy fegyelmezetlenségeknek lehetnek tanúi. Például hetek, sőt hónapok telnek el, míg egy meghibá­sodott csapot, fűtőtestet, megrongá- ' lódott tömítést megjavítanak. A szak­emberek számos esettel tudják bízó-" nyítani, hogy a hibáSj esetleg rosz­­szul beállított energetikai berende­zések annyi epergiát pazarolnak el egy idény alatt, amenftyi egy lakó­telep fűtéséhez elegendő lenne. Ezért a jövőben az eddigieknél jóval szigo­rúbban kell fellépni az illetékesekkel szemben, ha azok a meghatározott időn belül nem távolítják el a beje­lentett,, hibákat. Az energetikai művek szakemberei nagy jelentőséget tanúsítanak az újí­­tőmozgalom fejlesztésének. Az utóbbi Időszakban számos olyan újítás szü­letett, mely jelentős energiamegtaka­rítást eredményezett. Szintén a közel­jövő feladatai közé tartozik, hogy végre rendezzék az újítók anyagi el­ismerésével kapcsolatos tisztázatlan kérdéseket. Az említett problémák orvoslása már nem tűrhet további halasztást. Az alábbi statisztikai jellegű fel­mérés eredményeire főleg a szakem­bereknek érdemes odafigyelniük: az energiafelhasználással kapcsolatosan végzett ellenőrzések során kiderült, hogy az egyes vállalatok és üzemek képviselői nem tulajdonítanak kellő figyelmet az ésszerű energiafelhasz­nálás kérdéseinek. Az ellenőrzések során általában minden második al­kalommal szabálysértést könyveltek el a szakemberek. Ennél talán nem Is szükségeltetik komolyabb figyel­meztetés. Y —kalita— Az atomerőmű meüékliőiének hasznosítása Ma már mindenki tudja, hogy az atomerőművekben elektromos ener­giát állítanak elő. De ezáltal a kí­nálkozó/- lehetőségek választéka méjf nem merült ki. Most a kicsit furcsá­nak tűnő energetikai-biolőgiai komp­­plexumról számolunk be részleteseb­ben. A Kurszk! Atomerőmű mellékhőjé­nek kihasználásával haltenyésztő ü­­zem létrehozását tervezik. Most feje­zik be az építkezés első szakaszát. Azzal számolnak, hogy a jövőben a haltenyésztő üzemben évente kétezer tonna halhúst termelnek'. Halakat ugyan a többi erőmű mel­lett is tenyésztenek, de itt új megol­dásról van szó. Míg a többi erőmű mellett idényjellegű — tavasztól őszig tartó — haltenyésztést folytat­nak. addig a Kurszki Atomerőmű melletti komplexumban egész évi haltenyésztéssel számolnak, ami hoz­zájárul a hatékonyság növeléséhez is. Az aggregátorok hűtésére másod­percenként ötven köbméternyi víz szükséges, ami természetesen vissza­kerül a víztározókba. Mindez azzal jár, hogy a víztározókban emelkedik a víz hőmérséklete, aminek követ keztében csökken a víz oxigéntartal­ma. Ez végső soron a halak pusztu­lásához vezetne, nem beszélve arról, hogy a meleg környezetben a bakté­riumok jobban szaporodnak, a zöld­­mnszatok gyorsabban fejlődnek stb. Ezért a Szovjetunióban türvény szab­ja meg a természetes víztározók meg­engedett maximális Hőmérsékleti ér tékét Azok a víztározók, amelyek az atomerőmüvek meleg vizének hűtésé­re szolgálnak, szakszerű szabályozás mellett haltenyésztésre is felhasznál­hatók, mert a halak a meleg vízben gyorsabban fejlődnek, elfogyasztják a moszatokat, s egyűttal tisztítják a víztározót is. Az egész évi haltenyésztés csak az egyik láncszeme az energetikai bioló­giai komplexum hulladékmentes tech­nológiájának, amelyet szovjet szak­emberek fejlesztettek ki. A második láncszemet az üvegházi zöldségter­mesztés jelenti, amelynek során 20— 30 C-fokos vízzel fűtik az olcsó és könnyű szerkezetű üvegházakat. U- gyanakkor a zöldségfélék levélzete a halak takarmányozására is felhasz­nálható. A harmadik láncszem a gombater­mesztés: fél hektárnyi területről évente ötszáz tonna csiperke értéke­sítésével számolnak. Az utolsó láncszem a mikrobioló­giai üzem. amely a haltenyésztés és a mezőgazdasági termelés során ke­letkező hulladékokat értékes takar­mányélesztőkké, enzimekké és más készítményekké alakítja át. A Kurszki Atomerőmű melletti energetikai-biolőgiai komplexum rész­ben már működik; átadták rendelte­tésének az elsű üvegliázat, amelyek­ből az energetikusok városát, Kur­­csatovot látják el friss zöldséggel. Ugyanezt a technológiát kívánják bevezetni a dél-ukrajnai atomerőmű­nél is. (APN) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom