Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-14 / 50. szám

/ AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. december 14, 50. szám XXXVI. Évfolyam ★ ' Ara 1,— KCs Szocialista mezagazdesigunkra váró 6i foladaiok Ä CSKP KB IS. plénumát követően ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, hogy megtárgyalja a szlovákiai gazdaság jö­vő évi feladatait, és a 8. ötéves terv előzetes javaslatát. A beszámolóban, melyet Peter Colot­­ka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja terjesztett elő, nagy hangsúly­­lyal határozták meg a szocialista me­zőgazdaságunkra váró igényes, új fel­adatokat. A bevezetőben, az elmúlt Időszak eredményeit ele­mezve a beszámo­ló megállapítja, hogy a 7. ötéves tervidőszak fejlő­désében két eltérő időszakot látha­tunk. 1981 ben és 1982. ben a nemzeti jö­vedelem évente át­lagosan 0,7 száza­lékkal növekedett, míg 1983 tói 1985- ig ez a növekedés már négyszázalé­kos volt. Ezt nyil­ván befolyásolták az új feltételekhez való alkalmazko­dással kapcsolatos problémák, a tü­zelőanyag-, ener­gia- és nyersanyag­források csökken­tése és a terme­lés szerkezetében végrehajtott vál­tozások. Kedvezőt­len hatást gyako­rolt az 1981. évi alacsonyabb ter­més. Nyíltan és Ы- rálóan meg kell a­­zonban monda­nunk, hogy az első két év eredményeit a szubjektív jelle­gű fogyatékossá­gok, a felkészültség hiányosságai, a gazdaság gyenge alkalmazkodó ké­pessége is befolyásolta. Ebből indult ki a CSKP KB Köz­ponti Bizottsága, amikor 10. ülésén úgy döntött, hogy növéli az 1984. és 1985. évi terv mutatóit, hogy így el­érhetővé váljanak a kongresszus ál­tal kitűzött célok. A 7. ötéves terv­időszakban Szlovákiában a nemzeti jövedelem 14 százalékkal nőtt, míg országos viszonylatban 11 százalék­kal. így Szlovákiában öt év alatt 7 3 milliárd koronával nagyubb érték születik, mint amennyit a terv elő­irányzott. A tervezettnél gyorsabban fejlődik az ipar. amelynek termelése mintegy 20 százalékkal növekszik, de ugyanígy a mezőgazdaság is, amely­nek termelése 70 százalékkal lesz na­gyobb, mint az előző ötéves tervidő­szakban. A mezőgazdaságban az állattenyész­tés területén a termelés 7.7 száza­lékos növekedését úgy értük el, hogy jobban hasznosítottuk a szemes ta­karmányokat, ami jelentősen hozzá­járult az élelmiszer-önellátás fokozá­sához, a párt által kitűzött irányvo­nal teljesítéséhez. A gazdaság Szlovákiában a meg­termett nagyobb erőforrásokkal hoz­zájárul a csehszlovák gazdaság külső és belső egyensúlyának fokozásához. Ez a fejlődés szociális téren lehetővé tette, hogy megvalósítsuk a CSKP gazdasági és szociálpolitikájának fő célját — megtartsuk és a meg­teremtett forrásoktól függően to­vább javítsuk és emeljük ач la­kosság életszínvonalát, s szilárdít­suk létbiztonságát. Ezért a 7. ötéves tervidőszakban a személyes fogyasz­tás dinamikája a tervezettnél 2,8 szá­zalékkal nagyobb lesz. De a jó eredményekben tonlos sze­repet játszott az 1985 ös év, amikor- Is a feladatokat — a rendkívüli fa­gyok okozta éveleji jelentős lemara­dások ellenére — általában teljesít­gét. Az irányítás minden szintjén fo­koznunk kell a hatékonyság és a mi­nőség javításáért folyatott küzdel­met, nemcsak az idei feladatok tel­jesítése és túlteljesítése, hanem fő­leg annak érdekében, hogy teljesíte­ni tudjuk a következő időszak lénye­gesen igényesebb mutatóit. A CSKP KB 11. ülése és az SZLKP KB azt követő ülése határozatai ér­telmében a 8. ötéves tervidőszakban is folytatjuk a szerkezeti átépítést a mezőgazdasági-éielmiszer-ipari kom­plexumban. Ennek célja önellátásunk fokozása az élelmiszergyártásban, mi­közben optimálisan ki kell használ­nunk Szlovákia természeti adottsá­gait. A mezőgazdasági termelés elő­reláthatóan 8,3 százalékkal növek­szik az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, ebből a növénytermesz­tés 11.4 százalékkal és az állatte­nyésztés 5,5 százalékkal. A növény­­termesztés keretében a gabonafélék termelése 8.5 százalékkal nő. miköz­ben a takarmányok, olajnövények, a burgonya és a zöldség termesztése még gyorsabb ütemben növekszik. El­várjuk, hogy a mezőgazdasági dol­gozók megértik a szemestakarmány­­tartalékok kialakításának követelmé­nyét. és így sikerül biztosítanunk az állattenyésztés folyamatosságát roxz­­szabb termés esetében is. Különleges fontosságúvá válik a környezetvédelmi problémák megoldá­sa. Ezt szélesebben kell értelmez­nünk, nem csupán a szennyezőanya­gak kiszűréseként, hanem a termelési technológia tökéletesítéseként is. ami megakadályozza a káros szilárd és e gáznemű szennyeződés kibocsájtá­­sát. A jelenlegi szükségletek, főleg azonban az életfeltételek alakulása 15—20 év múlva megkívánja, hogy teljes határozottsággal biztosítsuk a vizek, főleg a föld alatti vizek tiszta­ságát. javítsuk a levegő minőségét a megbatározott, leginkább sújtott terü­leteken, hatásosan védjük a mező­­gazdasági földalapot, és továbbra is fellendítsük az erdőgazdaságot. Ezek­re a célokra a 8. ötéves tervidőszak­ban hozzávetőleg 5 milliárd koronát fordítunk. Ezt a beruházást nem fog­hatjuk fel rövid távra szóló, leszűki-, tett kereskedelmi szemszögből, ha­nem annak tudatában, hogy hosszú távun kell megteremtenünk az embe­rek megfelelő életkörülményeit a fej­lett szocialista társadalomban, s eb­ből a szempontból ez olyan beruhá­zás. amely távlatilag nagyon kifize­tődik. A mezőgazdasági-éielmiszer-ipari komplexumban a CSKP KB 11. ülése és az SZLKP KB azt követő ülése ha­tározataival összhangban a jövő évi Az SZLKP Központi Bizottságának ülését Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg terv lehetővé teszi a megkezdett szer­kezeti átépítést és a hatékonyság nö­velését. A növénytermesztésben, te­kintettel egyes termékek 1985. évi a­­lacsonyabb termésére, jövőre a ter­melés 8 4 százalékos növekedésével számolunk. Az állattenyésztési terme­lés 0,4 százalékkal nő, ami lehetővé teszi a takarmánymérleg kiegyensú­lyozottságát, valamint a tartalékok kialakítását ahhoz, hogy ezt ar e­­gyensúlyt a következő években is megőrizzük. A növénytermesztésben a legfonto­sabb feladatok közé tartozik a 3,9 millió tonna gabona termelésén kívül az olajnövények termelésének jelen­tős. 36 százalékos növelése. Ez meg­felel annak a követelménynek, hogy a növényi zsiradékok gyártásában ön­ellátóak legyünk. Az állattenyésztés­ben a vágóállatok felvásárlása az 1985. évi szinten marad, valamivel nő a te|- és tojástermelés és gazdaságo­sabban kell felhasználni a szemes ta­karmányokat. Az élelmiszeriparban a termelés mintegy 2 százalékkal növekszik. El­várjuk, hogy sokkal rugalmasabban reagáljon a keresletre, főleg ami a termékek struktúráját, minőségét és a választék gazdagságát illeti. Az em­berek joggal igénylik a tej- és sütő­ipari termékek minőségének lényege* javítását, valamint a félkészáruk é* a gyermektápszerek választékának bővítését. A minisztériumban dolgozó kommu­nistáknak, a mezőgazdasági igazgató­ságok és vállalatok vezetőinek sok­oldalú figyelmet kell szentelniük a mezőgazdasági-éielmiszer-ipari komp­lexum irányítása tökéletesítésére vo­natkozó intézkedések megvalósítására. Növelni kell a vállalatok jogkörét, felelősségét és érdekeltségét a gaz­dasági eredményekben, s ennek kö­vetkeztében jobban ki kell használni a vezetők és a kollektívák alkotóké­pességeit, jobban kell hasznosítani a forrásokat, gyorsabban kell csökken­teni és megszüntetni a betakarítási és raktározási veszteségeket és foly­tatni kell a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában mutatkozó indoko­latlan különbségek kiküszöbölését. Az erdőgazdálkodásban, tekintettel az erdők fontosságára a faanyag ter­melésében és az erdők ökológiai je­lentőségére, jövőre lényegesen —­­mintegy 40 százalékkal — többet for­dítunk a termesztésre. Ezzel megte­remtik a feltételeket a kevésbé pro­duktív erdők gyorsabb felújításához és rekonstrukciójához. A fakitermelés­ben enyhe csökkenés várható, főleg a grafiózis előfordulásának csökkenésé­vel és azzal kapcsolatban, hogy a tölgyfa kitermelésének mennyiségét az eredeti szintre csökkentették. El­várjuk az erdőgazdálkodás és a fa­­feldolgozó ipar vezetőitől, hogy a fel­mérések alapján objektiven határoz­zák meg az egyes fafajták kiterme­lésének és szállításának lehetőségeit és ennek megfelelően dolgozzák ki a/ fafeldolgozó ipar termelési program­jait. A tudományos-kutatási alapnak is hatékonyabb segítséget kell nyúj­tania az olyan fafajták feldolgozásá­ban, mint a tölgy, az akác, a cserfa stb. Ezekén a területeken már évek óta egy helyben topogunk. Népgazdaságunk fejlesztési céljai­nak elérése, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa határoz meg, a 8. öt­éves tervidőszakra, valamint az 1988- ra szóló terv közvetlen feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a párt-, az állami és a gazdasági irányítás minden szintjén, a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom, a SZISZ és a többi társadalmi szervezet aktív rész­vételével határozott harcot vívjunk a termelékenység és a hatékonyság fo­kozásáért. Ezért következetesen ér­vényesítenünk kell a gyakorlatban az irányítási rendszert tökéletesítő intéz­kedéseket és jelentős mértékben javí­tanunk kell minden irányító munkát, a koncepciózus Szervező és ellenőrző tevékenységet. V jük. Nem sikerült azonban teljes mér­tékben elérni a minőségi mutatókat, főleg a bér- és pénzköltségek csök­kentésében. Az előttünk álló hetek­ben erőfeszítéseket kell lennünk, hogy a tervteljesítésben a lemaradásokat kiküszöböljük, vagy legalább minimá-, lisra csökkentsük. Az általános ered­mények mögött látnunk kell azon­ban hogy az egyes ágazatok, Tőleg vállalatok munkájának színvonala, teljesítménye és hatékonysága eltérő. Az elmúlt években ezen a téren ' Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, ’ sz SZLKP KB Elnökségének tagja terjesztette elő A szlo­­; pákiat gazdaság 1980. évi feladatairól és a 8. ötéves ' terv efözetes javaslatáról tájékoztató beszámolót t (CSTK-felvételek) is fokozatosan javult a helyzet, de sok probléma és fogyatékosság még ma is felmerül. Pozitív irányzat tanúi lehetünk a mezőgazdaság hatékonyságának ala­kulásában, amely 1984-ben a nyere­ségképzésben 23 százalékkal teljesí­tette túl a tervet és várhatóan az idei feladatait is teljesíti. Csökkeni a lemaradó efsz-ek és állami gazda­ságok száma, de rentabilitásuk átla­gosan még mindig csak 50 százalék. Az elöltünk álló egyre igényesebb feladatok megkövetelik, hogy hatéko­nyabban dolgozzunk, javítsuk munka­­módszereinket, és egyre jobban ki­használjuk a dolgozók alkotóképessé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom