Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-07 / 49. szám

1985. Эесешбег 7, _____5ŽÄ'BÄD iFÖtDMÜVES *____ H шапка termelékenységének (okozésérúl X Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsi­nak képviselői egyhangúlag jóvá­hagyták a Szovjetunió 1988. évi tár­sadalmi-gazdasági fejlesztése állami tervének javaslatát, valamint az 1986. évi állami költségvetés javaslatát is. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára a szovjet kormány feladatairól szólva hangsúlyozta, elsőrendű fel­adat az ország társadalmi és gazda­sági fejlesztésének meggyorsítását, a tudománvos-müszaki haladás fej­lesztését célzó irányvonal még hatá­rozottabb érvényesítése. A kormány másik fontos feladata a tervezés tö­kéletesítése, a népgazdaság kiegyen­súlyozott és átfogó fejlesztésének biztosítása és a pénzügyi rendszer megszilárdítása. Ez azt jelenti, hogy a minisztertanácsnak figyelembe kell vennie a gazdasági mechanizmus va­lamennyi területét, s eközben meg­különböztetett figyelmet kell fordíta­nia az egész gazdaságra jellemző legfontosabb problémákra, ügyelnie kell az ágazatközi együttműködés biztosítására, ahol, mint, ismeretes, a további növekedés nagy tartalékai rejlenek. A harmadik feladat, amely­re a kormány figyelmének ki kell terjednie, az államigazgatási rend­szer tökéletesítése. Ez a feladat a legfontosabbak közé tartozik, muta­tott rá Mihail Gorbacsov. Mivel itt különösen fontos mind a központi tervezés megszilárdítása, és az irá­nyítás gazdasági módszereinek beve­zetése. mind a kezdeményezés széles körű fejlesztése, az egyesülések, vál­lalatok és helyi szervek önállóságá­nak és felelősségének növelése, a miniszterekkel és a központi hiva­talok vezető munkatársaival szembe­ni igényesség fokozása, ami az ille­tékes ágazatok munkáját és a társa­dalom szükségleteinek kielégítését Illeti. Végül leszögezte, hogy a kor­mánynak ugyancsak elsőrendű' fel­adata volt és marad az ország biz­tonságának és védelmi képességének a garantálása, a világ békéjét szol­gáló aktív külpolitikai tevékenység, a szocialista gazdasági Integráció, a szoclallista országok közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztése. A Szovjetunió jövő év! állami költ­ségvetéséről szőlő beszámoló szerint a bevételek tervezett összege 414,4 milliárd rubel, a kiadásoké 412,2 mil­liárd rubel. A bevételek döntő részét a szocialista szarvezetek jövedelme alkotja. A szociális program megva­lósítására az összes kiadásoknak több mint az egyharmadát fogják fordítani. A költségvetés biztosítja az energetikai program, valamint a fo­gyasztási cikkek gyártása és a szol­gáltatások komplex fejlesztési prog­ramjának a megvalósítását. A mező­­gazdasági-ípari komplexum társadal­mi és gazdasági fejlesztésére 1986- ban 7.1 százalékkal nagyobb össze­get fordítanak, mint az idén. Védel­mi kiadásokra a jövő évben is ugyanannyit szánnak, mint 1985-ben, 19.083 milliárd rubelt. A jövő évi terv mutatói elvi orien­tációjukat tekintve megfelelnek az SZKP új szerkesztésű programja ter­vezetében és a Szovjetunió 1986— 1990-es évekre, valamint a 2000-lg terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányainak javaslatában foglalt követelmények­nek. Az idei év a népgazdaság szem­pontjából nehéz feltételek között kezdődött, ami megmutatkozott az első negyedéves terv teljesítésében. Ebben az Időszakban az Ipari terme­lés növekedése 2 százalékos volt. Az SZKP KB és a kormány intézkedései­nek, valamint a termelő kollektívák nagy munkalendületének eredménye­képp a helyzet javult és a gazdasági növekedés üteme jelentősen nőtt. Az Ipari termelés növekménye a máso­dik negyedévben 4,2 és a harmadik negyedévben 5 százalék volt. Ezt a fokozott ütemet sikerült tartani a negyedik negyedévben is. Így az idei állami tervet a fő gazdasági muta­tókban teljesítik. A nemzeti jövdelem 1984 hex viszo­nyítva 3,5 századékkal, az ipari ter­melés volumene 3,9 százalékkal nö­vekszik. A bruttó mezőgazdasági ter­melés 2,1 milliárd rubellel lesz na­gyobb. Az Idén pozitív változásokat sikerült elérni a termelés hatékony­ságának növelése terén. A társadal­mi munka termelékenysége várha­tóan 3,7 százalékkal növekszik. Eredményesen valósul meg a Szov­jetunió társadalmi fejlesztésének programja is. Az idén a lakosság reáljövedelmei növekednek, a bérek emelkednek. Ami a jövő évi tervet illeti, ennék jellemző vonása a népgazdasági fej­lesztés ütemének fokozása, a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsí­tása és a gazdaság szerkezetének tö­kéletesítése. Elvi jelentőségű, hogy a fejlődési ütem meggyorsítását 1986-ban a nyersanyag-, a tüzelő­anyag-energetikai és munkaerőforrá­sok lassúbb növekedése mellett kell biztosítani. A terv szerint a nemzeti jövede­lem jövőre 3.8 százalékkal, az ipari termelés 4.3 százalékkal és a mező­­gazdasági termelés 4.4 százalékkal fog növekedni. A növekmény 97 szá­zalékát a munka termelékenységé­nek fokozásával keli elérni. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítását tekintve a jövő évi terv különleges figyelmet fordít a tudomány és a technika fejlesztésére. A terv ezer 150 olyan feladatot fog­lal magában, amelyek a rendkívüli népgazdasági jelentősége tudományos, műszaki és technológiai fejlesztést Irányokra, köztük az ú] generációjú gépek és berendezések kifejlesztésé­re vonatkozik. Az Ipari termelés műszaki színvo­nalának javításával 880 ezer munka­helyet — az idei évinél 22 százalék­kal többet — kell megtakarítani, s az önköltségek csökkentése által 5 milliárd 200 millió rubel megtaka­rítást kell elérni. A tudományra for­dított kiadások a terv szerint 5,5 szá­zalékkal növekednek. E terv jóváhagyásával egy Időben létrejött a Szovjetunió Agráripari Ál­lami Bizottsága. Megalakitásáról a Legfelsőbb Tanács Elnöksége döntött az agráripari komplexum Irányításá­nak tökéletesebbé tétele érdekében. Az új állami bizottság megalakítása része azoknak az Intézkedéseknek, amelyek végrehajtásával a Szovjet­unióban el akarják érni, hogy az ag­ráripari ágazatokat a tervezés, a fi­nanszírozás és az irányítás vala­mennyi szintjét egységes egészként kezeljék. A hivatali irányítás szét­tagoltságának felszámolásával kíván­ják erősltenj a mezőgazdaság, a fel­dolgozóipar és a kiszolgáló ágazatok integrációját, s megteremteni a gaz­dálkodási mechanizmus további javí­tásának feltételeit. A Szovjetunió gazdasági és társa­dalmi fejlesztése meggyorsításának fő értelme в nép életszínvonalának szüntelen növelése. Az egy lakosra jutó reáljövedelmek 1988-ban 2.5 százalékkal lesznek magasabbak, s a társadalmi fogyasztási alapok, ame­lyekből a térítésmentes oktatást, a szociális programokat, az orvosi el­látást finanszírozzák, 4,1 százalékkal lesznek nagyobbak. Ehhez tartozik még. hogy a jövő évben tovább) 10 millió ember költözhet új lakásba. EGT KAPITALISTA GYÁRTULAJDONOS NYILATKOZATÁBÓL — Aki az én gyáramba belép, már a kapuban találkozik az automatizációval. .< !• Cserepanov rajza Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke 1985. november 28-án be réti munkalátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Gustáv Husák és Erich Honecker kölcsönösen tájékoztatta egymást a CSKP XVII. kongresszusa és az NSZEP XI. kongresszusa előkészületeiről, va­lamint a testvérpártok- és országok élete e nagy eseményeinek tisztele­tére ' kibontakozott munkakezdemé­nyezés eredményeiről. A két vezető megelégedéssel álla­pította meg, hogy az NDK és a CSSZSZK népgazdasági tervei koordi­nálásának eredményei, valamint az 1986—1990-es időszakra szóló hosszú távú kereskedelmi megállapodás meg­kötése szilárd alapot nyújt a kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok további dinamikus fejlődéséhez, a két ország fontos nyersanyagokkal és anyagok­kal, gépekkel és berendezésekkel, vegyi és fogyasztási termékekkel való ellátásához. A két ország gazdasági potenciál­jából, valamint abból a meggyőződés­ből kiindulva, hogy a gazdasági e­­gyüttmííködés magas színvonala mi­nőségileg új lépést követel a gazda­ságpolitika egybehangolásában, vala­mint az időszerű ggazdasági problé­mák közös megoldása során. Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke és Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke aláírta a CSSZSZK és az NDK közötti gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének a 2000-ig szóló programját. A két állam vezetői közötti alap­vető egyezmények megvalósítása a­­lapján és a KGST-fagországok gazda­sági csúcstalálkozójának határoza­taival összhangban ez a hosszú távú program messzemenő intézkedéseket tartalmaz a kétoldalú együttműködés fokozására. Ez a hosszú távú prog­ram a tudomány és a technika közös erőfeszítések alapján történő még hatékonyabb felhasználására irányul, ami a termelés intenzifikálásúnak. a munkatermelékenység növelésének в az anyag- és energiamegtakarító­ink. valamint csúcsteljesítmények el­érésének meghatározó feltétele a ki­emelt területeken. Lényegesen hoz­zájárul a gyártásszakosítás és a kooperáció kiszélesítéséhez, s ezzel jelentősen előmozdítja az ágazatok fejlesztésének meggyorsítását és az árucserét. Saját koncepciójuk és a KGST ke­retében elfogadott határozatok alap­ján, valamint a célok elérése érdeké­ben a tudományos-műszaki együtt­működést többek között a következő Irányokban fogják fejleszteni: Eljárások ét berendezések kifej­lesztése az energiatartalékok haté-Kétezerig szóló program kony felhasználása és a fútőanyagok Jobb hasznosítása érdekében; a ter­melés automatizálását szolgáló mű­szaki eszközök, valamint hatékony technológiák és eljárások kifejlesz­tése, ezen belül a mikroprocesszoros és a robottechnika felhasználása; új anyagok és eljárások kifejlesztése; a biotechnológia kiemelt területein folyó kutatás, fejlesztés és termelés. Csehszlovákia és az NDK abból in­dul ki. hogy a termelés intenzifiká­­lásának meggyorsítása érdekében bő­víteni kell az együttműködést a gép­ipari termelés és az elektrotechnika területén — megteremtik a feltétele­ket a következő ötéves tervekben az árucsere-forgalom dinamikus fejlesz­téséhez. Csehszlovákia és az NDK együtt­működik a kiemelt, népgazdaságilag fontos fűtő- és nyersanyagok beszer­zése és a két ország szükségleteinek fedezése terén. Fontos feladat a bar­naszén-kitermelés és -előkészítés ha­tékonyságának növelése, ezen belül hatékonyabb eljárások és technoló­giák. valamint megfelelő berendezé­sek kifejlesztése; a rendelkezésre ál­ló nyersanyagok minőségének maxi­mális javítását szolgáló műszaki esz­közök és hatékony eljárások kifej­lesztése. a másodlagos nyersanyagok és energiahordozók gyűjtését és hasznosítását szolgáló eszközök és környezetvédelmi berendezések kifej­lesztése. továbbá a levegő tisztán tartására s az erdők és a talaj jobb hasznosítására szolgáló megfelelő el­járások kihasználása. A két állam lakossága szükségle­teinek nagy értékű közszükségleti cikkekkel történő jobb kielégítése érdekében Csehszlovákia és az NDK tovább mélyíti együttműködését, a szükséges nyers- és alapanyagok, gé­pek és berendezések, valamint a kor­szerű technológiai eljárások beszer­zése terén. Ezen együttműködés so­rán a figyelem homlokterében áll a nagy értékű közszükségleti cikkek és alkotórészeik, elsősorban a hifi-be­rendezések. kazettás magnetofonok, színes tévéközvetítésre szolgáló be­rendezések, videotechnika, lemezját­szók, fényképezési technika, valamint elektronikái cikkeket előállító spe­ciális technológiai berendezések ki­­fejlesztése és gyártása; a háztartási és tartós fogyasztási cikkek gyártá­sának ésszerűsítése és kölcsönös szállításainak, a kínálat bővítése ér­dekében történő növelése, valamint a közszükségleti cikkek cseréjének bővítése, beleértve a belkereskede­lem. a fogyasztási szövetkezetek és az áruházak közötti árucserét. A mezőgazdaság, a közélelmezés és az erdőgazdaság területén a meg­levő tudományos-műszaki potenciál! és az erőfeszítéseket a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának, az átfogó gépesítésnek és kemizálásnak a fej­lesztésére, a talaj termékenységének növelésére és a meliorációra, a nö­vénytermelés és az állattenyésztés intenzilikálását biztosító, valamint a biotechnológiáknak a növényterme­lésben és az állattenyésztésben való kihasználását lehetővé tevő eljárá­sok kifejlesztésére orientálják. A kö­zös nemesítűmunka termékenyebb, a betegségekkel szemben ellenállóbb és minőségileg értékesebb gabonafélék, cukorrépa- és burgonyafajták, takar­mánynövények. gyümölcs- és zöldség­­fajták létrehozására irányul. A környezetvédelem területén i két fél közösen dolgoz ki eljárásokat a levegőszennyezés, valamint az er­dőkre és a mezőgazdasági termelés­re gyakorolt káros hatásainak csök­kentésére. A Csehszlovák—NDK közös közle­ményben Gustáv Husák és Erich Но' necker különös hangsúllyal erősí' tette meg, hogy a határok sérthetet­lensége, valamennyi európai állam területi Integritásának és szuvereni­tásának tiszteletben tartása jelenlegi határaik között, a béka megőrzésé­nek alapvető feltétele. A két fél kiemelte a CSSZSZK és az NDK kormánya közös javaslatá­nak időszerűségét, amelyben az NSZtö kormányának vegyifegyver-mentes övezet létrehozását javasolja Közép- Európában. Ez lépést jelentene e tö­megpusztító fegyverek általános be­tiltása felé. Kifejezték elvárásukat, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya tudatosítja felelőssé­gét és a gyakorlatban hozzájárul a béke és a biztonság megszilárdításá­hoz Európában. Ismételten hangsúlyozták azoknak a kezdeményezéseknek a jelentősé­gét, amelvek atomfegyver-mentes övezetek létesítésére irányulnak Eu­rópa különböző részein, valamint atomfegyver-mentes folyosö kialakí­tására a NATO és a Varsói Szerző­dés országai között húzódó válasz­tóvonal mentén Közép-Enrópában. E javaslatokat teljes mértékben támo­gatja a CSSZSZK és az NDK. A két tél megerősítette, kész kon­struktiven hozzájárulni a stockholmi konferencia sikeréhez. Rámutattak államaik készségére, hogy keresik az együttműködés új formáit Nyugat- Európa országaival — a helsinki Zá­róokmányban foglalt alapelvek, az egyenlőség és a kölcsönös előnyös­ség elvei alapján. A jövőben is aktí­van részt vesznek az összeurópai fó­rumok munkájában. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR L—---------———í----------—— ---------------—^— ---------1 Az európai kulturális fórum jelentősége X helsinki Záróokmányt aláirt or­­szagok kulturális fórumának buda­pesti tanácskozása záródokumentum elfogadása nélkül ért végét. Ez azon­ban semmit sem von le a 35 ország találkozójának jelentőségéből, abból a tényből, hogy a maga nemében el­ső ízben tett kísérletet európai mé­retű kulturális eszmecserére. Ez volt az első kísérlet arra, hogy Ilyen széles körben diplomaták és alkotó művészek, tudósok, az állam­­hatalom és a kultúra képviselői leül­­jenek egy asztalhoz és a vélemény­­különbségek ellenére keressék a kö­zeledés. egymás jobb megismerésé­nek lehetőségeit. Ezzel életképes, követésre méltó _formáját hozták lét­re egy olyan megbeszéléssorozatnak, amely mind a diplomácia, mind a kultúra — egyszóval az enyhülés — javára válhat. összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki Zá­róokmányt aláíró 33 európai és a két észak-amerikai állam képivelői. A ta­nácskozásra a helsinki folyamat ré­szeként került sor, de sajátos új vo­nása volt, hogy munkájában kiemel­kedő kulturális személyiségek, alko­tóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, ter­jesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris illéseit követően négy munkabizott­ságban folyt az eszmecsere. A rész­vevők a képző- és Iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfor­dítás; továbbá az egymás kultúrájá­nak ismeretével és a kulturális örök­séggel összefüggő területeken vizs­gálták meg az együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeit. A részt vevő államok kulturális életének vezető képviselőt valameny­­nyt szakmai területen hasznos és ér­demi eszmecserét folytattak. A kül­döttségek, a tanácskozás munkájá­ban részt vevő kulturális személyisé­gek több konstruktív javaslatót ter­jesztettek elő a két- és többoldalú kulturális együttműködés továbbfej­lesztésére. A záróülésen a küldöttek méltatták a fórum jelentőségét a hel­sinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredmé­nyei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás be­fejeztével ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték kt a vendég­látó ország kormányának és a ma­gyar népnek, valamint a fórum vég­rehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltétele­kért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folya­mat jelentős állomása, amely hozzá­járult a nemzetközi párbeszéd elő­mozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez. Reményüket fejezték kt, hogy az előterjesztett konstruktív javaslatom kát fokozatosan megvalősítfák és a kulturális fórum eredményét a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozó szelt lemében hozzájárulnak a kulturális együttműködés fejlesztéséhez és a következő európai biztonsági és e­­gyüttműködést találkozó előkészítét síének ' megkönnyítéséhez. E találko­zóra a jövő év novemberében Bécs­­ben kerül sor. Köpeczt Béla művelődésügyi mit niszter; a magyar küldöttség vezetője — házigazdaként — végezetül hang­súlyozta, hogy a fórum egy folyamat része, s reméljük, hogy e folyamat­nak nem akadályozója, hanem éppen ellenkezőleg, előbbrevivöje lesz. Az előkészített záródokumentumot főleg egyes nyugati országok hibájá­ból nem tudták elfogadni, mivel ezek képviselői a dokumentumtervezetbe olyan javaslatokat próbáltak bele­foglalni, amelyekről tudták, hogy el­fogadhatatlanok a szocialista orszá­gok számára. Kém született megálla­podás a vendéglátó ország által elő­terjesztett rövid zárónyilatkozat szö­vegéről sem. A fórum munkája mégis pozitívan értékelhető, mivel részt­vevői az Intenzív párbeszéd légköré­ben keresték és találták meg az érintkezési pontokat az európai né­pek közti kulturális . együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonat­kozóan. Ufa Hulinskp, a csehszlovák kül­döttség vezetőjének állandó helyette­se hasonló szellemben nyilatkozott a záróülésen. A fórum jelentőségét abban felölte meg, hogy méreteivel és tartalmával a maga nemében első találkozó volt Európa történelmében és előmozdította a kultúra aktív rész­vételét a helsinki folyamat megújí­tásában. Ez pedig nem kevés, hiszen a béke a fejlődés, az alkotás alaptétele, az értékek megbecsülése és megőrzése a kölcsönös tolerancia alapján. •» T

Next

/
Oldalképek
Tartalom