Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-07 / 49. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ■' -’•'’A' ■ :>i 1985. december 7. 'Jč 49. szám ★; 1 XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs Energikusén is kezdeminvem Néhány hét és befejeződik a 7. ötéves terv időszaka, kezdődik az új, a 8. ötéves terv, amely igényesebb, minőségi szempontból új feltételek elé állít bennünket. Milyenek a kilátásaink a 7. ötéves terv teljesítésére, kidolgozásában hol tart és milyen feladatokat tartalmaz a kővetkező év és a 8. ötéves tervidőszak készülő tervjavaslata? Mindannyiunkat foglalkoztató kérdések ezek, amelyekre a CSKP KB november végi, 16. ülésén Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök által előterjesztett beszámolóban találjuk meg a választ. Amint azt hangsúlyozta, sok tekintetben újszerű és nagyon igényes feladatok várnak ránk. Megfelelnek azonban lehetőségeinknek és annak a követelménynek, hogy lépést tartsunk és felzárkózzunk a hatékony és jól termelő országok közé és egyre jobban kielégíthessük lakosságunk szükségleteit és igényeit. Nézzük meg közelebbről ennek a feltételeit a beszámoló néhány fejezetének felidézésével; csökkenthetük a gabonabeho-Bővült és elmélyült a KGST- drszágokkal folytatott gazdasági együttműködés és integráció. A velük lebonyolított külkereskedelmi forgalom magasabb lesz mint a 7. ötéves tervidőszakban előirányzott, s mindezt a lényegében kiegyensúlyozott fizetési kapcsolatok mellett értük el. Ez a minden téren folytatott szoros együttműködésnek, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott munkamegosztás magasabb formái dinamikus fejlődésének eredménye. Jelentős lépéseket tettünk a külső gazdasági egyensúly elérésére Is. Konvertibilis valutában biztosítjuk az eladósodás csökkentését az ötéves terv céljai szerint, ezzel lényegében devizapozíciónk kiegyensúlyozottságát érjük el. Az elmúlt évek kétségkívül pozitív gazdasági és társadalmi fejlesztési eredményei ellenére nyíltan be kell vallanunk, hogy nem kielégítő és lassú az lntenziftkációs tényezők kihasználása és a gazdasági gyakorlatban való érvényesítésük eddigi üteme. Az intenzív fejlesztés fő és meghatározó tényezője — a tudományos-műszaki fejlődés — még mindig nem valósul meg komplex módon. valamennyi gazdasági és szociális összefüggését tekintve. Eddig még nem sikerült megoldanunk a tudomány, a kutatás, a termelés és a felhasználás bonyolult kapcsolatait. Nem sikerült még a szükséges terjedelemben érvényesítenünk a tudományos-műszaki fejlődés jelenlegi eredményeit, elsősorban a gépiparban, az elektronikában és a vegyiparban, de a feldolgozóipar más ágazatában sem. Ezzel kapcsolatban nem növekszik elég gyorsan a termelés hatékonysága, ami kivitelünkben Is tükröződik. A nem szocialista országokba irányuló exportban nem csökkent lényegesen a kisebb fokú feldolgozást Igénylő nyersanyagok és termékek részaránya. Nem lehetünk elégedettek a nyersanyag-, anyag-, energia és bérigényesség csökkentésének alakulásával sem, összehasonlítva más fejlett országok fejlődésével. Ami a beruházásokat illeti, döntő mértékben továbbra is a termelőalap extenzív kibővítésére iráftyulnak a felújítás alacsony részaránya és különösen az elavult berendezések kisszámú korszerűsítése mellett. Ez vonatkozik a termelésre,, valamint a forgalom és a szállítás ágazataira is. Sok a fogyatékosság az anyagi-műszaki ellátásban és a szállító-megrendelői kapcsolatokban. Az említett fogyatékosságok, gyengék okait elsősorban népgazdaságunk irányításában kell keresni. Egyrészt abban, hogy a gazdasági mechanizmusba még nem épültek bele kellő mértékben a hatékony eszközök és szabályzók, amelyek egyértelműen és kompromiszszum nélkül ösztönöznék az lntenzifikáciő igényeinek a hatékonyságát és a minőség ígé-Ä 7. ötéves tervidőszak befejező szakaszában megállapíthatjuk, hogy a XVI. kongreszszuson elfogadott gazdasági és társadalompolitikai fő irányvonalat lényegében teljesítjük. A nehezebb körülmények között Is megőriztük, javítottuk és néhány területen emeltük a nép életszínvonalát, megszilárdítottuk szociális biztonságát. Ezen értékelés mögött azonban látnunk kell azt a bonyo-Helyes út volt ez, amint azt a CSKP KB 15. ülése is egyértelműen megerősítette, és a 7. ötéves tervidőszak eredményei is igazolják. Az elmúlt Időszak folyamán a központi bizottság a népgazdaság fejlesztésének számos kulcsfontosságú problémájával, a gazdasági-élelmiszeripari komplexum, a gépipar és a fémkohászat, a szolgáltatások, a tudomány és a jlt és Igényes utat. amelyet z elmúlt ötéves tervidőszakán kellett megtennünk. Ismeetes, hogy a XVI. kongresszuon eredetileg feltételezett elyzettel szemben főleg a kül 5 feltételek tovább romlottak zek azt jelentették, hogy lé yegesen emelkedett az impor yersanyagok, a tüzelőanyag nergetikai források ára. emel edtek hazai beszerzésük költ égéi. A megromlott külső fel stelek közé sorolhatóak né ány kapitalista ország disz riminációs intézkedései és ülföldi hitelhez való hozzá itás korlátozása. A konkuren ia kiéleződése és a protekció izmus fokozódása megnehezí ették feldolgozóipari termé eink exportját. Ezekre a tényekre pártunk ezetősége, a központi bizottág elengedhetetlenül szüksées intézkedésekkel reagált, izek az intézkedések az eneria- és az anyagigényes teríelés részarányának további sökkentését, a beruházások orlátozását, az importpolitika iegszígorítását és az elfogaott hitelek szabad valutában alff gyorsabb visszafizetését élozták. Ezzel együtt néhány ntézkedést fogadtak el a termékszerkezet és a fogyasztás módosítására; beleértve a szükéges ármódosításokat is. Az említett lépések következtés megvalósítása, a kiegyenúlyozott arányos fejlődés ériekében, hogy a gazdaság ;zükségszerűen az új feltéteekhez alkalmazkodjon, olyan löntés született, hogy az ötíves tervidőszak első két évéjen le kell lassítani a gazdasági növekedést és meg kell :eremteni a íellételeket a dinamika felgyorsításához az L983—1985-ös években. technika fejlesztésével 1* foglalkozott. Mindez lehetővé tette, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó három évében elérjük a nemzeti jövedelem évi növekedését a párt XVI. kongresszusa előirányzatának megfelelően. Ez kétségkívül jő alap a jövő Igényes feladatainak végrehajtása szempontjából is. A társadalmi termelés növelésével és az intenziíikáclós tényezők hatékonyabb alkalmazásával ebben az ötéves tervidőszakban }1 százalékkal emeltük a nemzeti jövedelmet, ebből az utolsó három évben 9.6 százalékkal. A nemzeti jövedelem növekményét az életszínvonal néhány területének javítására és a külső gazdasági egyensúly felújítására használtuk fel. A személyi fogyasztás hozzávetőleg 0 százalékkal emelkedik. Lényegesen gyorsabban növekszik a lakosság társadalmi fogyasztása. Ebben az évben értéke 1 főre számítva évente eléri a 11 ezer 358 koronát, ami 2 ezer 396 koronával több mint a 6. ötéves tervidőszak végén. A jő eredményekhez a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum is hozzájárult, ahol a tárgyi és egyéb feltételek megteremtése teret nyitott főleg a mezőgazdasági termelés dinamikusabb és hatékonyabb fejlődéséhez. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva hozzávetőleg 10 százalékkal emelkedik. s fgy lényegében biztosítja a lakosság élelmezését a saját előállítású alapvető élelmiszereket illetően. Növekedtek a hektárhozamok, a gazdasági állatok termelőképessége, a takarmányfogyasztás gazdaságossága, s így jelentősen A CSKP KB 1B. Ülésén Gustáv Husik elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondott zárszót. Beszédében hangsúlyozta, hogy eszmeileg és politikailag egységesen készülünk a XVII. pártkongresszusra. A ČSTK felvételei w%. m m nyelnek túlteljesftését, Illetve büntetnék a nem teljesítését. Másrészt azonban más okok is közrejátszanak ebbén, ezek elsőrendúek, közvetlenül szubjektív jellegűek, amint arra a párt központi bizottságának 15. ülése Is felhívta a figyelmet. Számos vezető és irányító dolgozó még mindig az extenzív fejlődés Időszakának elavult szokásait és módszereit alkalmazza, amelyek komolyan akadályozzák szándékaink megvalósítását. A minisztériumok, a termelési gazdasági egységek, és a vállalatok tevékenységében még mindig találkozunk olyan esetekkel, amikor leplezik saját tartalékaikat, maximalizálják a beruházásokkal, az importtal és a bérekkel) kapcsolatos igényeket, s mindezt annak ellenére teszik, hogy jelentős tartalékaink vannak a munkaidő kihasználása, a munka- és a technológiát fegyelem, a minőséghez való felelősségteljes hozzáállás és a társadalmi érdekek tiszteletben tartása terén. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén hangsúlyozta, törekvésünk fő értelmét elsősorban abban látjuk* hogy tovább emelkedjék a nép életszínvonala. szilárduljon a lét- és a szociális biztonság és egyre kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ember harmonikus fejlődéséhez. Ami a személyi fogyasztást illeti, 15 év alatt több mint 50 százalékkal, a társadalmi fogyasztásnak pedig hozzávetőleg 80 százalékkal kellene emelkednie. Ezzel kapcsolatban természetesen a társadalmi-gazdasági és az, életszínvonal..növekedésének olyan minőségi szempontjait kell előtérbe állítanunk, mint a személyi szükségletek kielégítése az új áruszerkezet és az áru minősége, a szabadidő ’növelése és: cél-' szerű felhasználása, * terciális szektor gyorsabb fejlesztése, a minőség, a különböző szolgáltatások hozzáférhetőségének és felkészültségének gyorsabb fejlesztése útján. Ide tartóznak a közlekedési) és távközlési rendszerek, az informatika, a kulturális, a hírközlő és a tömegsportot szolgáló berendezések. Mindennek- az ember sokoldalú fejlődését, képességeinek jobb és hatékonyabb érvényesülését, társadalmi aktivitásának * fokozását, a szocialista életmód formálását kell szolgálnia. Az életszínvonal fejlődését és minőségét tekintve a változások elengedhetetlen részeként tartjuk számon a környezetvédelemben és a javításban végbemenő lényeges haladást. Ezzel kapcsolatban az e célra szánt összegek jelentős bővítésével számolunk. A következő tervidőszakban lényegében a nyersanyag-, az energia--és az alapanyag’ erőforrásai kihasználásának jélenlegf szintjén kell biztosítanunk a nemzeti jövedelem gyarajjodását.- Ezen túlmenően a 8. ötéves tervidőszakban jeféntős eszközöket kell fordítanunk fűtőanyag-energetikai erőforrásaink szerkezetének megváltoztatására. • már említett környezetvédelemre, és egyéb területekre is, amelyeken a társadalmilag hasznos eredmények nem mutatkoznak meg azonnal, hanem csak hosszabb távon. A nemzeti jövedelem létre1 hozása módjával kapcsolatos alapvető változások követelménye elsősorban kifejezésre jut a társadalmi termékben a termelési fogyasztás hányada csökkentésének javasolt ütemé' ben. Ennek jeienlegi éves volumenje meghaladja a 900 mii-1 liárd koronát, ami a társadaN mi termék 59,2 százaléka. A 8. ötéves tervidőszakban ezt éves átlagban legalább egy ponttal kell csökkenteni. Ez a 7. ötéves tervidőszakhoz képest je' lentős csökkenés, amelynek biztosítania, kell a nemzeti jövedelem több mint az egyharmadát. Az intenzifikálás szükségleteivel összhangban feltétlenül változtatni kell az Ipari termelés és a nemzeti jövedelem fejlődési dinamikájának viszonyán. Ebben az ötéves tervidőszakban az ipari termelés1 hozzávetőleg még 2 százalékkal gyorsabban fog növekedni a nemzeti jövedelemnél. A következő években ellenkező tendenciával számolunk, mivel az ipari termelés növekedési üteme hozzávetőleg 4 százalékkal lesz lassúbb a nemzeti jövedelem növekedési üteménél. A tervjavaslatban számolunk a nemzeti jövedelem gyarapftá* sa energiaigényességének csöki (Folytatás a 2. oldalon)'
