Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-30 / 48. szám
Fotó: Sima P. Elő madáreleség: a lisztkukac A lisztkukac a gyászbogarak családjába tartozó lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, a malmok, takarmánykeverők, terményboltok kártevője, ugyanakkor akvaristák, terraristák és madártenyésztűk népszerű és nagy becsben tartott takarmánya. A lisztbogár teljesen egyszínű, fekete. Éjjeli lény, a napfényt kerüli. Nappal rejtekhelyén — korhadékokban, szemétben, de még inkább repedések sötét zugaiban — tanyázik. Csaknem kéthónapos élete során lédás táplálékot fogyaszt. Táplálékigénye azonban a fejlődő s állandóan evő lárvájához képest minimális, így tulajdonképpen a bngár kártétele nem számottevő. Annál inkább lárvájának a falánksága s ebből adódó kártétele. Ha a lárva éhes, még az útjába kerülő vékony alumíniumlemezt is átrágja, de hosszó fejlődése alatt lyukat rág az ujjnyi vastag deszkába, átrágja magát a puhább műanyagon, kartonon is. Nevével ellentétben a tiszta lisztet nem kedveli. A liszt finom apró szemcséi között ugyanis nem jut elég levegőhöz. Éppen ezért inkább a kevésbé tömörődő, dercésebb anyagokban lelhetők fel. elsősorban a bózakorpában, a darákban. Az akvaristák, terraristák, díszmadár- és fácántenyésztők azért kedvelik a lisztkukacot, mert kis dobozban, kevés kor■авааааяввввааавааввавввв Tapasztalt pán hosszú ideig eltartható, s madarak, hüllők, kétéltűek, díszfácáncsibék szívesen fogyasztott, fehérjedós csemegéje. A túl sok lisztkukacot fogyasztó állatokon azonban előbb-utóbb vitamin- és ásványianyag-hiány jelei mutatkoznak, ezért csupán kiegészítőként etessük. A tenyésztéshez fa- vagy műanyag láda szükséges. A ládára lehet — de nem feltétlenül szükséges — szitaszüvetből készült tetőt helyezni, ugyanis a bogarak csak akkor repülnek ki, ha nincsenek kellőképpen gondozva, etetve, s ha nincs meg a kellő páratartalom. A kukacok esetleges kimászása a láda oldalára ragasztott széles cellux, vagy egyéb, sima műanyag ragasztószalaggal akadályozható meg. A ládába 1П—15 cm vastagon bűzakorpát öntünk, erre egy zsákszövet darabot, pamutvagy gyapjúrongyot helyezünk, mert a bugarak nem kedvelik a fényt, s ez alá elbújhatnak. A rongyot rendszeresen permetezve biztosíthatjuk a szükséges nedvességet is. A bogarak etetésére szolgáló alma- és répaszeleteket is erre rakhatjuk. Az így előkészített ládába helyezzük a kb. 1000 bábot vagy a már kifejlődött bogarakat. Amíg csak báb van benne, etetni nem kell, ha már bogarak is vannak, feltétlenül meg kell kezdeni az etetést, s gondoskodnunk kell a kellő nedvességről is, különbül a bogarak felfalják a még ott lévő tehetetlen bábokat, vagy az éppen kikelő bogarakat. A nedvességre a bogarak petézésekor is szükség van: a kellő nedvességgel a petézési időszakot megnyújihatjnk, s így több petét raknak. Kellő nyirkosság esetén a peték hamarabb és nagyobb számban kelnek ki, s a bogarak kirepülése is megakdályozható. A szaporodás, a fejlődés 20—26 C-fok között a legintenzívebb. A nőstény bogarak általában nagyobbak a hímeknél. Az ivar már bábkorban is megállapítható. s errre a telepítéskor figyelemmel kell lenni. A kikelt bogarak fehérek, egy nap alatt azonban megfeketednek, s ivaréretté válva máris párosodnak. Egy nőstény naponta kb. 40, összesen mintegy 100—800 petét rak. A mintegy 2 hét múlva kikelő, milllméternyi és hajszálvékony kis lárvák (kukacok) kellő hőmérsékleten (23—26 C-fok), s rendszeresen etetve gyorsan fejlődnek. Táplálékuk — a korpán kívül, amelyben élnek — mindenféle zöldség és gyümölcs, főtt krumpli, tészta és vízben áztatott, majd kinyomkodott kenyér lehet, de a húst is nagyon szeretik, ezért ajánlatos hetente 1—2 alkalommal húst is adni. Az apróbb állatok: egér, hal, veréb, csirkebél mind kiválóan megfelelnek e célra. A kukac többszöri vedlés után éri el végleges nagyságát. Ezalatt a táptalajul szolgáló korpát is felemészti, s az homokszerűvé válik. Ilyenkor már rendszeresen kell etetni, a korpa tetejére helyezett táplálékokkal. Ha a hőmérséklet 20 C-fok, a fejlődés a kukactól a bogárig kb. 6—8 hónap, de 25—26 C fokon csak 5—В hónap. A már végleges méretüket elért kukacok a korpa tetejére jönnek, s ett bebábozódnak. A bábokat összegyűjtve új ládába kell rakni. A bábállapot kb. 9—10 napig tart (25 C-fok esetén), és a szaporités az új ládába telepítéssel elölről kezdődik. Vigyázni bfell, hogy kártevők el ne lepjék az állományt. A lisztmolyok,, szalonnabogarak, hangyák, csótányok, esetleg az egerak az egészet kipusztíthatják. Ha túl sok nedvességet adunk, akkor lisztatkák is ellephetik a tenyészetünket. E- zek nem ártanak a kukacoknak, csak a bábokat, és a petéket pusztítják el. Ez ese'hcn a túlzott nyirkosságot meg kell szüntetni, eltávolítani a nedves ételmaradékot, száraz korpával 1—2 cm vastagon beszórni a tenyészetet. Ezt a kukacok is — ha már a régi korpát megemésztették — elfogyasztják. (Kistenyésztők Lapja) ■ваававааааввааивааававв« kiskertész Nagysallóban (Tekovské Luíanyj Szabó Sándort a tapaszfalt kiskertészek közé sorolják. 1971 óta foglalkozik rendszer rosen gyümölcs- és zöldségtermesztéssel. A Szlovákiai Kér* tészkedók Szövetsége Nagysallól Alapszervezetének vezetőségi tagla, a Benztnol, n. v. dolgozófa. Hétfőn szabadnapos, ilyenkor minden Idejét a kertészkedésnek szentelt. Gyümölcsösét . sokan megcsodálták már. A közismert és a nálunk jól bevált gyümölcsfajtákat termeszti. Hetven fát ápol, ezekről évente 400—500 kg gyümölcsöt értékesít. Az elmúlt tíz év alatt több gyümölcskiállításon vett részt és ért el szép eredményeket, A fóliasátor alatt saját szükségletre salátát és uborkát tér* mel, szabadföldben pedig eladásra paprikát és paradicsomot, • Szabó Sándor a biológiai növényvédelem híve, ennek eile* nére vegyszereket is használ, és mindig időben elvégzi a kár* tevők elleni permetezést. Az öntözéshez szükséges vizet a kertben lévő 28 méter mély kút biztosítja. A rendszeres öntö* zésnek is köszönhető, hogy az idén eladott áru 80 százaléka első osztályú voltos ezzel méltán elégedett. A kertészkedés számára kikapcsolódást jelent. Fontosnak tartja a hazai és a külföldi szakirodalom ismeretét, mivel anélkül a vegyszerek helyes adagolása, a növénybetegségek■ felismerése és gyógyítása nehéz volna. A kertészkedés az Idén ts jövedelmezett. A jednota Fogyasztásl Szövetkezet még a késő esti órákban is felvásárolt minden eladásra kínált, jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt. Nem meglepő tehát, hogy a nagysallól kiskertészek elégedettek — és bátran tervezgetnek. Kép és szöveg: Belányl János Kertbarátok igyekezete Ä kisüzemi (háztáji) zöldség- és gyümölcstermesztés az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött, korszerűsödött, „kinőtte gyermekcipőit“. A községek, városok dolgozói szabadidejük jelentős részében azon munkálkodnak, hogy minél zavartalanabb legyen a zöldség- és gyümölcsellátás. Hiszen köztudott, mindmáig nem kielégítő a zöldség-gyümőlcsfogyasztás egy főre eső mennyisége hazánkban. Ezen igyekeznek segíteni a kertbarátszervezetek szorgalmas tagjai. De mindjárt frissiben azt Is el kell mondani, hogy egyes esetekben túlbuzgóak: ez úgy értendő, hogy némely zöldségféléből többet termelnek a kelleténél, főleg azokból, melyek jövedelmezőbbek, így azután túltermelés keletkezik. Viszont a kevésbé jövedelmező termékekből hiány mutatkozik, jóval kevesebb kerül a felvásárlótelepekre, piaci standokra. Ezen elsősorban az segítene, ha a kereslet és kínálat közötti aránytalanság mérséklődhetne. Másrészt a rugalmasabb árpolitika is hozzájárulhatna, de nem úgy, hogy a termelői kedv csorbuljon, alábbhagyjon ... 1 No, de nézzünk bele egy kertbarátszervezet életébe, kísérjük nyomon fejlődését, tevékenységét, eredményeit, problémáit, s nemkülönben a szerződéses viszonyt. AZ ÉLMEZŐNYBEN A csaknem négyezer lakosú Tešedikovúban (Galántai járás) 11 évvel ezelőtt alakult meg a kertbarátszervezet, melynek taglétszáma az utóbbi öt évben 150-ről 405-re gyarapodott, s az árutermelés is jelentősen fellendült. Mivel is magyarázható ez a dinamikus fejlődés? Legfőképpen azzal, hogy hozzáértő, jó szervezőképességei vezetők az irányítói, olyanok, mint a sok tapasztalattal rendelkező Varga Ernő elnök, valamint Tornyai Ferenc titkár, a hnb szervezést osztályának vezetője, Matkovics Vince, Kelemen Tibor, továbbá Csonka Vince, Balogh Lajos, Balogh Sándor, Barczi György és a többiek, akik példás tagként járulnak hozzá a szervezeti élet és a termelés tartalmassáeredményessé tételéhez. Ugyancsak egyengeti a szervezet útját, boldogulását a most 50 éves Alaksza Tibor hnb-elnök, hivatalból, erkölcsileg. A vezetőség dicséretére válik, hogy sok fiatalt fogad a tagság soraiba. S nem- hagyja őket magukra! Arra törekszik, hogy átsegítse őket a kezdeti buktatókon. Teszi ezt tapasztalatátadással, a tanulási lehetőségek jó előfeltételeinek megteremtésével. A szakmai-politikai művelődéshez számotte-3vően hozzájárul azáltal, hogy előadássorozatot, tapasztalatcserét, tanulmányütakat, kiállftáslátogatásokat szervez (Olomouci és bratislavai Flóra, nyitral (Nitra) Agrokomplex stb.) No meg a tagságnak mintegy fele a helyi efsz tagja, ami azt Is Jelenti, hogy egyben a Szabad Földműves rendszeres olvasói. Segíti a vezetőség a tagságot azáltal Is, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltatáson keresztül beszerez ültetőburgonyát (tavaly 2,4, az idén 4 tonnányit), gyümölcsfa-csemetéket (sajnos, a csonthéjasokból hiány mutatkozik, sosem kapnak annyit, amennyit rendelnek!), műtrágyát, komposztot, eperpalántát, hogy csupán a lényegesebbe két soroljuk fel. Am időszerű lenne, ha a szövetség központi bizottsága szorgalmazná a kertészeti szolgáltatás dűlőre jutását, a járáson belül. A járásban levő 53 kertbarátszervezet 9 ezer 726 tagja Is ezt Igényli — a közvetlen szolgáltatásnyújtást, ami kizárná az eddigi fogyatékosságokat. EREDMÉNYEK, PROBLÉMÁK A szóban levő kertbarátszervezet (mint már az első alcím Is érzékeltette) élenjáró a járásban. Tavaly például a legjobb öt között szerepelt. Mivel vívta kt élenjárőságát? Azáltal, hogy fennállása őta kritikus Időszakokat nem élt át: a tagságról való sokoldalú gondoskodással a „galambdúc-elmélet" nem vált gyakorlattá, sőt, évről évre a termelés Is növekedett. Olyannyira, hogy például az utóbbi öt évben a tagság 13,6 millió korona értékű áruval járult hozzá a zöldségellátás zavartalanná tételéhez. Persze, saját szükségletét Is fedezte, az említetten kívül. A helyben történő értékesítésnek itt nincs létjogosultsága, mert a központi község minden családja termel zöld séget. S mi történik azzal az áruval, amit a felvásárlószerv nem vesz át? Megtudtuk: szerencsére nem kerül a trágyatelepre, sem az állatok elé (kivétel a fejes saláta, amelylyel az idén is baj volt!). A kertbarátok közül az Idén 70-en kaptak értékesítési engedélyt, akik ott értékesítették fölös árujukat, ahol éppen tudták. S ez jó, mert az emberséges intézésmődnak ez a formája a zöldségellátás ügyét is szolgálja. Jól jár a termelő, mert nem vész kárba fáradozása. ugyanakkor a fogyasztók is friss zöldséghez jutnak, távolabbi vidékeken, ahol a termőhelyi adottságok nem, vagy kevésbé kedvezőek. Azért probléma. nehézség akad: míg tavaly kissé túlhaladták a 4 millió koronás bevételt, az idén viszont a 3 millió koronát sem érték el. Ez két okra vezethető vissza: a múlt évben még 342 tonna salátauborkát sikerült a szervezet tagjainak értékesíteni, az idén viszont uborkavész ütötte fel a fejét, s egy-két napon belül tönkretette a termés Igen jelentős részét, pontosabban a kétharmadát. Másrészt a bevételcsökkenést az alacsonyabb árak eredményezték ... Varga Ernő elnök szóba hozta azt Is, hogy amíg Vágsellyéhez (Sala) tartoztak, nem volt problémájuk; az áruátadás (ezt a felvásárlótelepet felszámolták!) folyamatosabb volt... Most a negyed! |Neded) felvásárlótelepre kell az árut szállítaniuk, amely távolabb esik a községtől, s ezért a szállítást költség Is nagyobb és az áruátadás sem zökkenőmentes. Nehézséget okozott a ládahiány Is: ezen a leleményesebb tagok úgy „tették túl“ magukat, hogy az efsz-től kölcsönöztek ládákat. J0 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EFSZ-SZEL Mire alapozódik a )ó viszony? Már az előbb említettük, hogy az eléggé népes kertbarátszervezetnek mintegy fele a helyi szövetkezet tagja. S hadd egészítsük ki azzal, hogy a kertészkedők szervezetének 19 tagú vezetősége közül 9—10-en úgyszintén efsztagok. A ládakölcsönzést, az emberséges hozzáállást és egyebet a kertbarátszervezet kellően honorálta, Többek között 35 kertbarát egy vasárnap délelőtt (hajnali 5-től 11 óráig) egy kazalnyl szalmát összehordott s kazalozott. Itt említjük meg, hogy á központi község szervezett kertészkedő! összesen 6 ezer 470 ója társadalmi munkát végeztek. A nemzeti bizottság a két szervezet (kertbarátok, kisállattenyésztők) rendelkezésére bocsátott egy épületet. Ezt 55 ezer korona költségráfordítással rendbehozták, udvarát lebetonozták. A belső helyiséget összejövetelek, gyűlések tartására használják, az udvaron meg (a két szervezet közösen) kiállítást rendeznek, amely általában jól sikerül, sok érdeklődőt vonz, akik elgyönyörködnek a szebbnél szebb, törzskönyvezett, fajtatiszta állatokban, a kiállított szemet vonzó termékekben. SZERZŐDÉSES VISZONY Ezzel kapcsolatban konkrétan annyit: az Idei felkínált paprikának 65 százalékát fogadta el a Zelenina felvásárlószerv; tavaly meg a salátauborkának a 47 százalékát. Ez utóbbival az idén ilyen gond nem volt, az uborkavész bekövetkezte végérvényesen döntött. A szervezet (mivel küszöbön a szerződéskötés idejel) a jövő évre salátauborkából 670, paprikából 100, paradicsomból (Ipari Isi) 90, görögdinnyéből 65, fokhagymából 15 és salátából 5,5 tonnányit ajánl fel tagjai közreműködésével. Ezt a mennyiséget azonban növelni szeretné. Más kérdés az, hogy mennyire tart majd Igényt á felvásárlőszerv . Mindenesetre a szfervezet vezetősége neveléssel, felvilágosítással igyekszik meggyőzni a tagokat, hogy kevésbé jövedelmező zöldségféléket is termeljenek. hiszen népgazdasági szempontból fontos, hogy a fogyasztók ilyen irányú szükséglete Is kielégítődjék. Legvégül annyit: a tešedlkovói kertbarátok tudásszomja, szaktudásra, látőkőrtágításra törekvése dicséretre méltó. Az ilyen Irányú igény kielégítésén a vezetősége munkálkodik, felkutatva-hasznosítva a lehetőségeket. Kép és szöveg: N. Kovács István
