Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-30 / 48. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. november 30. щш^т*т*т*т*т»ш*т*т*т»т+т»т*т»т»т»т*т»ш*ш*т-т*»*т*т-ш*т*т*т*т»т*т-A megemlékezés jegyében Ä csehszlovák—szovjet barátság hónapjának megünneplése hazánkban immár hagyomány. Olyan hagyomány és ünnep, amelynek során emberek milliói emlékeznek a felszabadító szovjet hadsereg örömmámoros üdvözlésére, a szocialista építömunka kezdetére, s kifeje­zik hálájukat, tiszteletüket a szovjet nép iránt. így van ez rendjén és így a természetes, hiszen a nagy október eszméi lelkesítették népünket a sorsforduló napok súlyos harcai­ban. Ezért szocialista társadalmunkban ki­emelkedő fontosságú és nagy jelentőségű az a barátság, együttműködés és kapcsolat, me­lyet a Szovjetunió népével tartunk fenn. Csakúgy, mint másutt, november 7 én ünne­pi ruhába öltözött Zsigárd (Ziharec) község apraja-nagyja is. Szikrák, pionírok, fiatalok és idős emberek siettek a művelődési otthonba, amelynek folyosóit, falait ízléses kivitelezésű faliújságok, agitációs-propagációs táblák dí­szítették. Különösen feltűnést keltettek azok az illusztrációs fényképek, újságcikkek, pro­pagandaanyagok, jelszavak, amelyekkel a leg­időszerűbb eseményeket, jelentős évforduló­kat szemléltették, A befelé igyekvők közül senki nem ment el úgy mellettük, hogy ne gyönyörködött volna bennük. Az impozáns mű­velődési ház agitációs termében a- táblán fel­tüntetett képanyag hűen tükrözte a nagy ok­tóberi szocialista forradalom jelentőségét, a­­mely megnyitotta a szocialista fejlődés útját. :A szovjet valóságról, a hősies harccal és mun­kával létrehozott hatalmas gazdasági, szociá­lis, tudományos és kulturális vívmányokról, a kommunista építőmunka legújabb eredményei­ről, a szocialista társadalom építésében elért sikerekről tanúskodtak. A szép kivitelezésű faliújságok, agitációs propagációs táblák Juraj Holík kultúrfelelős . kézügyességét, ötletessé­gét, rajzkészségét dicsérik. Nézelődés közben megemlítette, hagy amit láttam, kimondottan az ő munkája. Módszertani segítséget, vala­mint illusztrációs anyagot a Calántai (Galan­­ta) Járási Népművelődési Intézet dolgozóitól kap. A SZISZ helyi szervezetének néhány lel­kes tagja néha besegít, főleg a helyi hangos híradó műsorainak készítésében, melyekből a barátsági hónap során több is elhangzik. Közben a nagyterem lassan megtelt vendé­gekkel, s megkezdődött az ünnepség. A részt­vevők teaillatot árasztó szamovár mellett hall­gatták meg azt a tartalmas beszámolót, ünne­pi beszédet, melyet Zllák Agnes, a CSSZSZBSZ alapszervezetének elnöke mondott el, majd ezt követően megnyitotta a barátsági hónapot. Kitűnt, hogy Zsigárdon őrzik, ápolják a forra­dalmi hagyományokat. A második világháború <— mint mindenütt — itt is fájó emléket, gyógyíthatatlan sebeket hagyott maga után. Akik átélték, még jól emlékeznek a szomorú napokra és az örömet hozó felszabadulásra. Az ünnepi nagygyűlést változatos, tarka kul­túrműsor követte. A megnyitó ünnepség Jaro­slav Durífcek zenés műsorával ért véget. Beszélgetés közben az is kiderült, hogy a CSSZSZBSZ helyi szervezete két alapegység­bői áll. Az efsz üzemi szervezetének harminc tagja van, elnöke Kovács Gábor; a falusi har­minchét tagú, és idetartozik az alapfokú isko­la is. Tervüket évről évre úgy állítják össze, hogy i tevékenységük a barátsági hónapban csúcsosodjék ki. — Rendezvényeik? — A barátsági hónap keretén belül számos, már évek óta ismétlődő rendezvényt valósí­tunk meg — felelte Holík elvtárs. — Az inter­nacionalizmus elmélyítése érdekében különbö­ző témákban több előadást, vetélkedőt szeme­zünk. A fiatalok újra asztalhoz ülnek, hogy a Mit tudsz hazánk felszabadítóiról? című ver­senyben szerepelhessenek. A vetélkedő közép­pontjában a szovjet nép történelmének, alko­tómunkájának, gazdasági és kulturális ered­ményeinek az ismertetése áll. A pedagógusok a kisebbek részére az óvodában és az alapis­kolában mesefilm-bemutatókat és különböző vetélkedőket rendeznek. A Szovjetunió a gyer­mekek szemével című rajzkiállításon a tanu­lók több tucat rajzon keresztül ábrázolják a két nép barátságát. A barátsági hónapra ké­szített faliújságok,- a szovjet gyerekek kiállí­tott ajándékai, levelei arról tanúskodnak, hogy a zsigárdi pioníroknak szovjet pajtásaik is vannak. A lakosság körében sikeresnek Ígérkezik a Nagy Magdolna könyvtárosnő által szervezett könyvkiállítás, melynek témája a Szovjetunió népeinek gazdag irodalma, tehát a szovjet írók műveit eképp is népszerűsítjük. Ezenkívül a szovjet filmek vetítése szintén nagy érdeklő­désre tarthat számot. Falunkban az amatőr színjátszó csoportokon kívül gyakran vendég­szerepeinek hivatásos együttesek, színművé­szek, közöttük a komáromi (Komárno) Ma­gyar Területi Színház is. A barátsági hőnap során szintén ellátogatnak hozzánk, Kertész Altos: Névnap című vígjátékával. A barátsági hónap egyik megható és ki­emelkedő eseménye a nyugdíjasokkal való ta­lálkozás. Immár hagyományosan minden év novemberében meghívjuk nyugdíjasainkat, a 70. életévüket betöltött -idős lakosokdt a mű­velődési központba. Ilyenkor nemcsak szóra­koznak, hanem megfelelő előadó tolmácsolá­sában áttekintést kapnak a szovjet emberek életéből. Ezt követően az unokák — az alap­iskola tanulói — kultúrműsorral köszöntik nagyszüleiket és átadják a helyi nemzeti bi­zottság mellett működő szociális szakbizottság szerény ajándékát. Utána beszélgetnek, felele­venítik a múltat, elmondják egymásnak élmé­nyeiket s ha kifogytak a szóból, hazaballag­nak. Hosszan lehetne sorolni a vetélkedőket, ver­senyeket és egyéb rendezvényeket. Am az el­mondottakból is kiderül, hogy a falu lakossá­ga méltó keretek között, színvonalas kulturá­lis programokkal ünnepli az idei barátsági hó­napot. Rendezvényeik hűen tükrözik azt a megbonthatatlan barátságot, amely népeinket összefűzi, összetartja. NAGY TERÉZ Adunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum a barátsági hónap tisz­teletére július Neműik festőművész, nemzeti al­kotásaiból rendezett ki­állítást. A múzeum há­rom kiállító termében több mint ötven, kombi­nált technikával készült festménnyel ismerked­hetnek mag az érdeklő­dők, betekintést nyerve a művész utolsó évtized­ben kifejtett munkássá­gába, A Csallóközi Múzeum dolgozói számára nagy örömet és megtisztelte­tést jelentett, hogy a bensőséges keretek kö­zött lezajlott ünnepi tár­latnyitón megjelent Ľu­dovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, Magyarics Vince, a duna­­szerdahelyi járási párt­­bizottság vezető titkára és Ján Gasparík, a járá­si pártbizottság elnöksé­gi tagja és ideológiai A barátsági hónap tiszteletére A tárlatnyitó két mozzanata lyek szinte valamennyi kiállí­tott alkotáson dominálnak — a látogató számára vonzóvá, otthonossá teszik a változatos természeti képeket. Vagyis a szépre igényes, a természetet szerető érdeklődők igazán ma­radandó művészi élménnyel gazdagodhatnak a kiállításon. Tárlatlátogatóink számára felemelő érzést jelent, hogy július Vernéik személyében oly alkotóval ismerkedhetnek meg, akinek műveit szinte az egész világon megcsodálhatták a képzőművészet rajongói Hi­szen a sok-sok hazai kiállítá­son kívül — önálló és csopor­­tos tárlatokon — bemntatko­­■zott már Kijevben, Moszkvá­ban, Szófiában, Kairóban, Ha­vannában, Berlinben, Budapes­ten és másutt. Július Neműik alkotásainak kiállítása fölött a — már hosz­­szú évek óta kiváló gazdasági titkára. A kiállító nemzeti mű­vész munkásságát Gustáv Hup­­ka közismert költő, a Nová cesta folyóirat főszerkesztője és Nagy Kornélia a múzeum művészettörténésze méltatta. Az ünnepségnek kedves szín­foltja volt a kultúrműsor, mely keretében Gustáv Hupka, Jú­lius Lenko és Juraj Pado köl­teményei hangzottak el szlovák és magyar nyelven, Soňa Va­­lentová színművésznő, vala­mint Czajlik Ágota és Gödölle Melinda gimnáziumi tanulók tolmácsolásában. A versek ^jjbbségét július Neműik alko­tásai ihlették. A jelenlévők kö­rében különösen nagy tetszést aratott, amikor Soňa Valento­vá az egyik verset magyar nyelven is kitünően elszavalta. A kiállított alkotásokat szem­lélve egyértelműen kiérződik az alkotó művész őszinte von­zódása a természethez, a szü­lőföld iránti ragaszkodó sze­­retete. Minden kiállított fest­mény arról tanúskodik, hogy a művész valóban otthon érzi magát a dimbes dombos tája­kon. Az enyhe tónusok, a rikí­tó színek kerülése, a sötét fel­hők mögött feketéllőn meghú­zódó, vagy a kék égen szikrá­­zóan fénylő nap, a völgyekben kocogó parasztszekerek, a ma­gányosan álldogáló fák egy­aránt a hitelesség érzését su­gallják. A kedvesen, megnyug­tatóan barna tónusok, — ame­eredményeket elérő — nagy­megyeri (Čalovo) Agrokomplex n. v. vállalta a védnökséget, nagymértékben hozzájárulva a tárlatnyitó méltó keretek kö­zött magas színvonalon való megszervezéséhez. Meggyőződésünk, hogy Július Neműik csodálatos alkotásai a legigényesebb látogatók érdek­lődését is maradéktalanul ki­elégítik, s nagymértékben hoz­zájárulnak a tárlatlátogatók szépérzékének fejlődéséhez. E- zárt érdemes a múzeum e tár­latát megtekinteni. Dr. Mag 6 y u 1 a. a Csallóközi Múzeum igazgatója iMiMiiiimiinmmniiniimimmnniHnnmiiuiiinniimimiiiiiiuaHiiinimiinHiniiimmiiiimimmiiHininimnnimimi döntő előtt A járási ás a területi versenyek hosszá sorozata után a finá­léidhoz érkezett a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdal- és folklórverseny. Holnap, azaz decem­ber 7-én népdaltól, citeraszótól, pa­rasztzenekarok muzsikálótól lesz hangos a bratislaval Művelődési és Pihenő park esztrádterme: a legjobba­kat láthatjuk itt, az országos döntő­ben. Mivel nemzetiségi kultáránk olyan rangos eseménye ez, amely valóban odafigyelést érdemel, felke­restük Neszméri Sándort, a verseny szervező bizottságának elnökét, a Csemadok KB titkárát, hogy — afféle előzetesként az országos döntőhöz —­­röviden ér lékelje a versenysorozat eddigi színvonalát, a leszűrt tapasz­talatokat, ismertesse az idei kiírás újdonságait, valamint azt, hogy kiket is láthatunk mafd a legjobbak között. — Azzal kezdeném, hogy a leg­utóbbi — két évvel ezelőtti — Tava­szi szél... óta történt néhány válto­zás a versenysorozat tartalmát és le­bonyolítását illetően. A legmarkán­sabb kétségtelenül az, hogy a részt­vevőket az idén nem soroltuk „ha­gyományőrző" és „hagyományápoló“ kategóriába, mivel klasszikus érte­lemben vett hagyományőrzésről egy­re kevésbé beszélhetünk. A fiatalok természetesen már „csak“ ápolták a hagyományokat, már csak koruknál fogva is, ám ez természetesen sem­mivel sem kisebb ók az örömre. 0f­­donsúgnak számit az is, hogy három kategóriába soroltuk a hangszeres zenészeket, éspedig a szólisták, a hangszeres együttesek és az ún. pa­rasztzenekarok kategóriájába. A tán­cosokat az idén teljesen kirekesztet­tük a versenyből; ők ezentúl csakis a zselizi (Želiezovce) Országos Nép­­művészeti Fesztiválon kapnak „fóru­mot". — A színvonal?... A szólisták, pon­tosabban a szólóénekesek kategóriá­jában határozottan állíthatom, hogy javult. Kevésbé mondható ez viszont el az együttesekről, főleg az éneklő­­csoportokról: repertoárjukban sok a viszonylag újkeletű, már-már polgá­­rosult dal. Ezen a téren — mint a­­hogy azt a járási és a területi dön­tök tapasztalatai bizonyították — a Nyugat- szlovákiai kerületben a leg­jobb a helyzet. Különösen kelleme­sen leptek meg bennünket a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járás csoportjai, hiszen köztudott, hogy eb­ben a járásban eléggé kihalóban van­nak a néphagyományok. S még egy járást szeretnék kiemelni: a gálán­­tait (Galant a). Csak az elismerés hangján lehet szólni arról a követ­kezetes és lelkiismeretes munkáról, amellyel a Csemadok járási bizottsá­gának dolgozóf, a többi illetékessel együtt előkészítették és lebonyolí­tották a járást és a területi versenyt. A „tétre menő“ versenyeken kívül számos fellépést biztosítottak a részt­vevők számára szerte a járásban, a­­ml azért örvendetes, mivel a legköz­vetlenebbül testesíti meg a Tavaszt szél... igazi küldetéséi: a népdal, a népi muzsika éltetését. — Az országos döntőben összesen hat kategóriában mérik össze tudá­sukat a résztvevők. Konkrétan a kö­vetkező kategóriákról van sző:„szóló­énekesek, éneklőcsoportok, hangsze­res szólisták, hangszeres együttesek, táncház- ' vagy parasztzenekarok és folklórcsoportok. A legnépesebb az éneklőcsoportok mezőnye lesz, ame­lyek közül hatot hívtunk meg az or­szágos döntőbe; kevésbé örvendetes viszont, hogy mindössze két folklór­­csoportot láthatunk majd. Az ebben a „műfajban“ megnyilvánult érdek­telenség bennünket is váratlanul ért, és mi tagadás, űrt hagyott maga után ... Ezzel együtt remélem, a ver­seny színvonala nem lesz alacso­nyabb a tavalyinál, és legfőbb külde­tését: néphagyományalnk, népdalkul­­iúránk ápolását és életben tartását is maradéktalanul betölti majd. — Köszönöm szépen a beszélge­tést. VASS GYULA' ^Két együttes a legutóbbi döntő résztvevői közül: a duoaszerdahelyi Pántlika parasztzenekar és a pogrányi (Pohranice) folklórcsoport. A Pántlika ezúttal is bekerült kategóriájában a legjobbak közé. (A szerző felv.J Ú /

Next

/
Oldalképek
Tartalom