Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
I AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ES ELELMEZÉSOGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. július 20. 29. szám XXXVI. évfolyam вивтзжасзяжяааа Ara 1,— Kčs Az élelmiszereknek mind я belföldi fogyasztásban, mind a külkereskedelmünkben meghatározó szerepük van, a termelés erőteljes fokozása tehát elsőrendő népgazdasági érdek. Az országnak azonban nemcsak húsra, gabonára és egyéb mezőgazdasági, termékre van szüksége, hanem egyéb új értékre is, ami jó forrása a nemzeti jövedelemnek. A feladatunk tehát az, hogy a termelés értékhozama rendszeresen haladja meg a ráfordítást! Népgazdasági szinten csak így képződik új érték, üzemi szinten pedig nyereség. így járni hozzá a mezőgazdaság a nemzeti jövedelem növeléséhez, amelyből a felhasználás során az ágazat és annak dolgozói is részesednek. A CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozataiból kiindulva ettől lényegesen eltérő gyakorlatot oligha várhatunk, hiszen a korszerű, nagy teljesítményű gépekre, anyagokra egyrészt az élőmunka további csökkenése, másrészt az élelmiszertermelésítel szembeni igények kielégítése miatt továbbra is szükség lesz. A termelésnövelés törvényszerűen együtt jár a holtniunka-felbasziiálás Mi a ü ríti növelésével, ami viszont a gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támaszt. A növekvő ráfordítások természetesen csak akkor térülnek meg, ha olyan helyen használják fel azokat. ahol hatásuk optimális kifejtésének feltételei biztosítottak: földminőség, fajta, természeti adottságok, szakértelem, betakarítási veszteségek csökkentése stb. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert elmúlt már az a korszak, amikor a mennyiségi fejlődéstől, a gépesítéstől. illetve az ebből születő eredményektől vártuk az eredményeket. Ma már nemcsak az a kérdés, hogy az élőmunkát felváltja-e a gépi munka, s lesz-e hozzá erőnk? Ma már ez is elsőrangú kérdés, hogy milyen áron termelünk Évek hosszú során az volt a legfontosabb. hogy többet, minél többet. Ma már úgy kérdezünk, hogy menynyivel és mennyiért? Korszerű mezőgazdaságunk jelképesen kifejezve ma már ember gép rendszerben gondolkodik. Ahhan kell gondolkodnia. És ha ezt teszi, azt is látnia kell, hogy a technikától, csak egyedül a gépektől nemcsak jót. hanem adott esetben kedvezőtlen eredményt is kaphat, A szociológiai irodalom s a különböző közgazdasági felmérések a technika pozitív mítoszának nevezik azt a szemléletet, amelyik a technikától várja a gazdasági kérdések feloldását. A fentiekben elmondottak képezik a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium rendelkezését, mely a betakarítási, tárolási és forgalmazási veszteségek csökkentését szorgalmazza. Az ok és az okozat összefüggéseit leginkább az alábbi adatok illusztrálják: az agrotechnikai hiányosságok, a betakarítási veszteségek, a szállítási hanyagságok, az utókezelési és tárolási gondatlanságok, s végül az adásvételi kapcsolatolk rozsdás láncszemei. Ezeknek „köszönve“ a gabonaféléknél 4,6. a szalmánál 30, a gyümölcsnél 33, a zöldségféléknél pedig 10 százalékos veszteségek fordulnak elő. A bizonyítvány magyarázatát kezdjük a gabonaféléknél és a szalmánál. Az előbbinél a technikai lehetőségekben rejlő előnyök elismerése nielleti már most fel kell hívni a figyelmet a tudományosan megalapozott agronómiái igényekre, amelyek a munkák szervezése során a technikai lehetőségeket és az agronómiái igényt a hatékonyság és a gazdaságosság szerint együttesen mérlegelik. Äz igények tovább sorolhatók a betakarítással, s az ezt követő járulékos munkákkal. A gahonahptakarítás meggyorsítása napjaink lényeges fel adata, mivel az esőzéseket követő forróság sok veszéllyel jár. Növelheti e szemveszteségot. csökkentheti a túlérett gabonaszem beltarlalmi értékét, ezermagsúlyát. A szemveszteség állandó ellenőrzése minden aratásnál nagyon igényes. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert az időn több gabonatábla növényállománya megdőlt. Ezért a kombájnok beállításánál, munkájuk rendszeres ellenőrzésénél nagy figyelmet kell fordítani a szemveszteség megelőzésére. Az elmúlt években ugyanis sokszor láttunk megbántott, kizöldiilt tarlót, e területeken nem egy ve<őmagnormányi gabonaszem hullott ki, hanem sok helyütt annak többszöröse is. Voltak, akik azért is idegenkedtek a tarlóhántáslól. mert az árvakelés elárulta a betakarításnál történt mulasztásokat. Most — a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében — minden szem megtermelt gabonára szükség lesz, ezért az aratás tényezője legyen a rendszeres — a nem a diáklányokra bízott — ellenőrzés, s a gépek szakszerű beállítása és üzemeltetése. Az idén feltétlenül szükség lesz arra is. hogy gazdaságainkban az állattenyésztők, a növénytermesztők összfngianak és egy időszakos takarmánymérleg elkészítése alapján tegyék meg az intézkedéseket a veszteségek kiküszöbölésére. Fokozottabb jelentősége lesz a mellékterméknek számító szalmának és a másodvetéseknek is, A szalmának évek óta értéke van. Valóban érték, s közben sajnálatos, hogy gépesítésünkben néhány év kimaradt, pedig az előrelátók már akkor is hangsúlyozták, hogy a sza'ma nem égetni való, hanem begyűjtésre szolgáló melléktermék. Az istállótrágvázás időszaka és az őszi gabonavetésre való felkészülés már most időszerű. A hatékonyság fokozása szükségessé teszi a növény igényére, a talaj- és technikai adottságokra épülő technológiák vetésváltással egyeztetett kidolgozását. A sort folytathatnánk azzal, hogy az idén az eddiginél nagyobb szükség lesz — itt mindenekelőtt, az egyik legfontosabb devizaforrásunkra, a sörárpára, valamint a zöldséges gviimölcsfelvásárlásra gondolva —a minőség és az adásvételi kapcsolatuk javítására. Ezeket a feladatokat gyakorlatilag egyre nehezebb, bonyolultabb helyzetben kell megvalósítanunk. Ezért az eddiginél — a CSKP KB 11. ülése határozatainak útmutatásai szerint — korszerűbb kereskedelmi munkára, a kapcsolatok elmélyítésére lesz szükségünk ahhoz, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek a lehető legrövidebb úton ,a legkisebb veszteséggel, a legjobb minőségben jussanak el a fogyasztókhoz. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a termelés növekedésének következményeként az elmúlt években kedvezőtlen jelenségként jelentkeztek az agrárkereskedelem gondjai. A továbblépés terén elsőrangú feladat tehát az okok megszüntetése. A gondok egy része a szerződéses rendszerrel kapcsolatos. A termelők áruértékesítése ugyanis különböző akadályokba ütközik. Termelők, feldolgozók, forgalmazók gyakran hangoztatnak vélt valódi sérelmeket. E kedvezőtlen jelenségek gyökere abban keresendő, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésétől a feldolgozóipari kapacitás fejlődése elmaradt, hiányzik az arányosság, az összhang. A termelési szerkezet alakítása, az összhang javítása sürgető feladat, aminek során az eeves beruházásoknál az eddiginél fokozottabban figyelembe kell venni a piac szükségleteit. A felsorakoztatott kérdéseket csak az emberek oldhatják meg. Pártunk Központi Bizottsága 15. ülése határozatai szellemében nagy gondot kell tehát fordítani a vezetési szervezési feladatokra. A párttagok példamutatására. az emberi tényezők összessé gére és összefüggéseire, mivel gva kori, hogy az egyes gazdaságok közötti eredménykülönbségek s a felsorakoztatott veszteségek magyarázata is ebben rejlik. A termelésben részt vevő, a termelést iránvító emberre van szükség, aki mérlegel, összefüggéseket lát. s végezetül a tervezett végeredményre törekszik. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének legutóbbi levele — mely teljes nyíltsággal és felelősséggel nézett szembe korunk kérdéseivel — a pártosan elkötelezett tisztességet szorgalmazza. A mezőgazdasági termelés sokrétű összefog géseiből eredő veszteségek csökkentése is csak a párttal kialakított még szorosabb kapcsolat révén valósítható meg. Csiba László Csehszlovákia Kommunista Pártja a mezőgazdaságban dolgozók részére igényes célokat tűzött ki; többek között el kell érni az élelmiszerekből való önellátást. Mindez megköveteli a mezőgazdaságilag művelt területek termőképességének, a biológiai anyag és a további belterjesítő tényezők teljes mértékű kihasználásához szüksé ges feltételek megteremtését. A cél az, hogy tovább növekedjen a mezőgazdasági termelés fejlesztésének dinamikája. Ezen Igényes feladatok teljesítése csakis az összes alkotóerő és a mezőgazdaságban dolgozók munkakezdeményezésének mozgósításával, valamint a felelősségérzettel és a munka minőségével szemben támasztott igények elmélyítésével lehetséges. A Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói egyértelműen támogatják a CSKP agrárpolitikájának A CSKP XVII. K0NGBESS2VSA célprogramjait, s mindennapi munkájukkal hozzájárulnak ezek megvalósításához. Ezért továbbra is szorgalmazzák a hatvanasok mozgalmának tnváhhfejlesztését a gabonafélék termesztésében és az iizbég kukoricatermelők mozgalmának továbbfejlesztését azzal a céllal, hogy megvalósíthassák a gabona-, e kukorica- és más programot, s évente legalább 2,5 millió tonna szemes terményt takarítsanak be. A kerület mezőgazdaságában dolgozók — tudatosítva felelősségteljes munkájukat — az egyre igényesebb feladatokat a tudományos-műszaki haladás vívmányainak hatékony gyakorlati érvényesítésével, a termelési rendszerek kiszélesítésével és a kertilet termelési adottságainak jobb kihasználásával kívánják teljesíteni. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy tovább emeljék a gabonatermelés színvonalát, csökkentsék az átlagos terméshozamok közötti különbségeket, s a nyolcadik ötéves tervidőszak minden évében maradéktalanul teljesítsék a szemesek tervezett termelését. A tat szlovákiai kerület gabonatermesztő mezőgazdasági üzemeinek felhívása Mi. a Nagymegyeri (Čalnvn), a csicsói (Ciénv) Wilhelm Piéck, а Zsigárdi (Žiharec) és a trebalicei Csehszlovák—Lengyel Barátság Efsz tagjai, valamint a Gabčikovói CSSZB Állami Gazdaság dolgozói — Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII kongresszusa tiszte leiére — továbbfejlesztjük a hatvanasok mozgalmát. Vállaljuk, hogy minden feltételt megteremtünk annak érdekében, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben gabonafélékből elérjük a hektáronkénti 7 tonnás terméshozamot. Mi, a Lúcsi (Lúč na Ostrove), a csilizradványj fčiližská Radvaň) Csilizknz, az ostrovi Haladás és a Nádszegi (Trstice) Efsz tagjai, va (amint a Nagymegyeri Agrokomplex n. v dolgozói — a CSKP XVII kongresszusa tiszteletére — vál laljiik. hogy olyan feltételeket teremtünk, amelyek segítségével szemes kukoricából gntnzetlen feltételek közölt 7, öntözöl! feltételek között pedig 9 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozamot é rünk el. I ________ FELHÍVÁS Ezen Igényes feladatok teljesítésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: 0 a dolgozók alapos felkészítése, valamint a munkakezdenié nyezés és a szocialistaversenyinozgaloin továbbfejlesztése; 0 a legjobb biológiai anyag kihasználása és a talaj termőképességének szüntelen fokozása; 0 a helyes agrotechnika következetes érvényesítése és a technológiai fegyelem betartása; 0 a növénytáplálás tudományosan irányílntt rendszerének és az előrejelzésen alapuló integrál! no vényvédelem érvényesítése; 0 az öntözéses gazdálkodás irányított rendszerének érvényesítése; 0 a veszteségek minimálisra való csökkentése; 0 a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítése, főleg a pieS íanyi Növénytermeszíési Kutatóin tézet tel, a trnavai Kukoricáiéimesztési Kutatóintézettel és a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával folytatott együttműködés további elmélyítésével; 0 a fajtaválasztéknak megfelelő vetőmagvak időbeni szállítása, ' elsősorban a trnavai Veloinagszapnrítő Vállalat részéről. A pieštanyi Növénytermesztési Kutatóintézet, a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet és a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola munkaközössége vállalja, hogy az említett mezőgazdasági Üzemeknek — az igényes feladatok sikeres teljesítése érdekében — sokoldalú szakmai és módszertani segítséget nyújt. Ezzel az elszántságunkkal szeretnénk hozzájárulni a Nyugatszlováklai kerület mezőgazdasági termelésének Intenzivebbé tételéhez, az élelmiszerekből való önellátás eléréséhez, a CSKP XVII. kongresszusának méltó köszöntéséhez és a nyolcadik öléves terv feladatainak előkészítéséhez. Ezen igényes feladatok teljesítéséhez felhfvással fordulunk a Nyugat szlovákiai kerület összes mezőgazdasági nagyüzeméhez.
