Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-09 / 45. szám

1985. november 9. SZABAD FÖLDMŰVES, ЕИшш nevezőre jutni Ä SÜTŐIPAR ÉS A BELKERESKEDELMI HÁLÓZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE * жш A CSKP KB 11. ülése majd az ezt követő SZLKP KB ülés megközelítően egy évvel ezelőtt jftváhagyta a lakos­ság élelmezését biztosító ágazatok továbbfejlesztésének hosszú távú programját Ebben jelentős helyet foglal el a malom- és sütőipar, a­­mely az alapvető élelmiszerekkel va­ló folyamatos ellátást hivatott bizto­sítani. Megállapítást nyert, hogy az ágazat továbbfejlesztéséhez nélkülöz­hetetlenül szükséges hažal alap­anyag-ellátás megfelelő, s így adot­tak a lehetőségek a lakosság jó mi­nőségű termékekkel való zökkenő­­mentes ellátásához. Ladislav Közel mérnöknek, a Sütfi- és Malomipari Tröszt vezérigazgató­jának tájékoztatása szerint Szlová­kiában évente egy lakos átlagosan SO kilogramm malom- és sütőipari terméket fogyaszt. A kenyérfogyasz­tás terén ez az adat meghaladja a 65 kilogrammot, míg a cseh ország­részekben csak 61 kilogrammos az évi átlagos fogyasztás. A szakembe­rek, akik a hosszú éves piackutatási eredményekre támaszkodnak, úgy vé­lekednek, hogy a malom- és sütőipa­rt termékek fogyasztási szintje — minimális eltérésekkel — huzamo­sabb ideig állandósul. Tehát minden lehetőség adott, hogy a mennyiségi mutatók túlszárnyalására való Igye­kezetét a jobb minőségre való törek­vés váltsa fel. A minőség javítása mellett elsősorban szerkezeti Untéz­­kedéseket "kell foganatosítani és vál­tozásokat eszközölni, hogy az eddi­gieknél gyorsabb, illetve zökkenő­­mentesebb legyen a termékszerkezet­váltás. Az ágazat termékeit a legszigo­rúbb „zsűri“ — azaz a vásárlók és fogyasztók népes tábora értékeli, il­letve minősíti nap mint nap. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a ma­lom- és sütőiparban kevésbé fontos a. belső ellenőrzés. Az alapvető élel­miszer-ipari termékek kategóriájába tartozó sütőipari készítményekből va­ló ellátás színvonala nem csupán bekereskedelmi vagy pedig ágazati kérdés, hanem fontos politikai és gazdasági tényező. A zökkenőmentes vagy pedig a problémákkal járó na­pi ellátás nagymértékben kihat a la­kosság életszínvonalának alakulására és nem utolsósorban meghatározó közvéleményalakító szerepet tölt be. Amint már a korábbiak során em­lítettük az elkövetkező időszakban a malomipari dolgozók a termékszer­kezet-váltást tekintik egyik legfonto­sabb feladatuknak. Mindenekelőtt az élelmiszerüzletek sütőipari készítmé­nyekből való Eddiginél gazdagabb termékskálájú ellátását szorgalmaz­zák. A hatodik. Illetve a hetedik tervidőszak folyamán a tröszt veze­tősége megkülönböztetett figyelmet fordított a műszaki-anyagi bázis kor­szerűsítésére. Szinte valamennyi sü­tőipari vállalat és sütöde kapott új gépsorokat és műszaki berendezése­ket. Az új technológiai eljárások bár nagymértékben meggyorsítják és kor­szerűsítik a különböző termékek gyártását, ám a megfelelő minőséget csak a gépek nem tudják szavatolni. Ezért az ágazatban továbbra is a dol­gozók szakképzettségének megszer­zését és bővítését, illetve az új tech­nológiai ismeretek mielőbb elsajátí­tását tartják a szakmai továbbképzés lényeges mozzanatának. Ezzel elérkeztünk a sütőipar — egy idevágó kifejezéssel élve — egyik legégetőbb problémájához. Mivel a, sütőiparban a Jő minőségű termékek folyamatos gyártásán a hangsúly, Jelenleg még elképzelhetetlen a több műszakos munkamódszer megszünte­tése. Sajnos, kevés az olyan szakkép­zett dolgozó, aki vállalja a több mű­szakot, az ünnepek előtti fokozott munkatempót. Meg kell Jegyeznünk azonban, hogy ezen a helyzeten első­sorban a dolgozók bérezésével kap­csolatos eddig tisztázatlan kérdése­ket kellene mielőbb megoldani. A nagyobb anyagi ösztönzés bizonyára megfelelő motiváló tényezőként hat­na. A vásárlók és fogyasztók vélemé­nye szerint elsősorban a túl gyakori és indokolatlan minőségi különbsé­gek megszüntetésére kellene mielőbb intézkedéseket foganatosítani. Ponto­sabban arról van szó, hogy a kenyér, a kifli és más péksütemények minő­ségi színvonala eléggé ingadozó. Gyakran előfordul, hogy a kenyér lapos, esetleg sületlen, vagy a kifli és a többi péksütemény nagysága, il­letve formája különböző. Az ilyen vásárlói észrevételek sajnos, nem rit­kák, így a visszajelzések alapján az Illetékes vezetőknek el kellene gon­dolkodniuk azon, mit szükséges ten­ni ezen hiányosságok kiküszöbölésé­re. Az objektivitás' úgy kívánja, hogy a másik oldalról is megközelítsük témánkat. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy a friss áruval való ellá­tásra törekvés okozza az említett problémákat. Arról van szó, hogy a meleg kenyér, a friss kifli a szállítás és rakodás közben könnyen deformá­lódhat. Mivel közelednek az év végi ün­nepek, Időszerű a sütőipari termé­kekkel való ellátást e szemszögből is megközelíteni. Tesszük is ezt azért, mivel az utóbbi időszakban nem kis gondot okozott különösen a kisebb falvak és nagyobb városok áruellá­tása. A sütőipari szakemberek egy része a legszívesebben eltörölné az úgynevezett hosszúünnepeket, ame­lyek a fogyasztói panaszok — szerin­tük — leggyakoribb okai. Az ilyen vélemény azonban meglehetősen szűk látókörről tanúskodik, mert a kérdést több oldalról Is érdemes megvizsgál­ni. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a több napos ünnepek a családjaik­tól távolabb dolgozók számára a sza­badságon kívül egyedüli lehetőséget nyújtanak a néhánynapos együttlét­­re. Ennek fontosságát úgy gondoljuk nem szükséges külön magyarázni. Az egyedüli megoldást nem az ün­nepnapok eltörlése, hanem a sütő­ipari dolgozók és a belkereskedelmi képviselők eddiginél hatékonyabb együttműködése jelenti. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az összmunka javítása érdekében már több olyan Intézkedést hoztak, amelyekkel re­mélhetőleg javul a múltban eléggé akadozó együttműködés. Az idén ok­tóber elsejével lépett életbe az új adásvételi kapcsolatok tökéletesített rendszere, mely szerint a két érin­tett fél egyaránt felelős és egyben köteles a szerződésben foglaltak be­tartására. A belkereskedelmi üzlethá­lózat dolgozóinak például lehetősé­gük nyílik arra, hogy a deformált, lapos, törött és más módon értékte­lenné vált sütőipari termékeket visz­­szaküldjék a pékségbe, ahol kötele­sek térítésmentesen kifogástalan áru­val pótolni ezt a mennyiséget. Ha­sonlóan a friss áruval való folyama­tos ellátás érdekében több helyen már megszervezték a naponta több­szöri szállítást. Itt is azonban figye­lembe kell venni, hogy a szállítás során az üzemanyag-fogyasztási kér­déseket sem szabad szem elől té* veszteni. Az ünnepeket megelőző és az azo­kat követő ellátás gondjaival már lapunk hasábjain Is több ízben rész­letesen foglalkoztunk. Visszatérve a­­zonban e problémakörhöz a belke­reskedelmi hálózat dolgozóiról is ér­demes néhány mondat erejéig szólni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az ellátás akadozásáért a közvélemény — az üzletvezetők és elárusítók jó­voltából — kizárólag a sütőipari dol­gozókat teszí felelőssé. Olyan ese­tekről bizony nem nagyon hallunk, amikor az üzletvezető rosszul mért fel a helyzetet és kevés sütőipari terméket rendel. Ennek alátámasztá­sára elég egy példa. A húsvéti ün­nepek előtt és után, mint Ismeretes kevésnek bizonyult a bratislavai üz­letek kenyérkészlete, pedig a fővá­rosi sütőipari vállalat a megrendelt­nél jóval több mázsa kenyeret sütött. Ennek ellenére a vásárlók egyedül a sütőipart tették felelőssé a történte­kért. A leírtakból Is kitűnik, hogy mind a sütőipar, mind pedig a belkereske­delmi hálózat terén akad még bőven tennivaló. A következő időszakra ki­tűzött feladatok maradéktalan telje­sítésével mindkét fél nagymértékben hozzájárulhat a folyamatosabb és színvonalasabb élelmiszer-ellátáshoz. •BÁRDOS GYULA Gépjavítási Ä nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztésének meggyor­sítása érdekében hatalmas gépparkot sikerült kialakítani az utóbbi idő­szakban. Előbb a legnehezebb, kézi erővel végzett teendőket vállalta át a technika a mezőgazdasági dolgo­zóktól, majd az újabb és újabb', egy­re nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek létrehozása pedig már egész munkafolyamatok elvégzésére adott folyamatosan lehetőséget. Az emberi szerepkör így egyre in­­kább a gépek és berendezések mű­ködtetésének ellenőrzésére korláto­zódik. Л mindennapi fizikai dologte­vés helyett így a dolgozók többsége már jóval több időt fordíthat szak­mai továbbképzésre. A gépek felhal­mozása azonban egy sajátságos prob­lémát teremtett a mezőgazdasági üzemekben: a termelés folyamatában a tucatnyi és sokféle rendeltetésű drága gép, műszaki berendezés gyak­ran javításra, illetve karbantartásra szorul. Ezért a gépek birodalmában is meg kellett szervezni a javítási és felújítási munkálatok menetét, jelen­leg a gépjavítással foglalkozó szak­emberek ott tartanak, hogy, szinte mozgalmat hirdetve hozzáláttak a komplex javijtási hálózat megszerve­zéséhez és kiépítéséhez. A cseh or­szágrészben indult a mozgalom, a­­melynek jelenlegi helyzetéről, eddigi eredményeiről az alábbiakban szá­molunk be. (Kaiita Gábor és Ivan Rusnák felvétele) 13 AZ ERDŐSÍTÉS NÖVELÉSE A Román Szocialista Köztársaság­ban az Idén 56 ezer 800 hektár terü­letet erdősítenek be, ebből az erdők természetes felújítása 18 ezer hektár területen megy végbe. Az idén to­vább növelik a fák kártevők elleni védekezését. Az erdők védelmének és fejlesztésének hosszú távú tervezete értelmében — amelyet tfz évvel ez­előtt hagytak jóvá -— a legfontosabb feladat, hogy megtartsák a fakiter­melés és az erdősítés közötti egyen­súlyt. Romániában az erdők területe meghaladja a hatmillió 340 ezer hek­tárt, azaz az ország földterületének 27 százalékát. Jelenleg az országban egy lakosra számítva 0,28 hektár er­dőterület jut. Az említett tervezet ér­telmében 1990-ig a védelmi jellegű erdőterületek nagysága a jelenlegi 2,1 millió hektárról 2,3 millió hek­tárra növekszik. A későbbiek folya­mán az Ilyen jellegű erdők területe az összterület 40—50 százalékát te­szi majd ki. A HALÄSZAT FEJLESZTÉSE Ä Szovjetunióban az egy lakosra számított évi halfogyasztás megha­ladja a 18 kilogrammot. Az élelmi­szerprogram értelmében a közeli években az évi halfogyasztás egy ki­lóval növekszik. Az állami halászat­nak és a kolhozok halgazdaságainak több mint 15 ezer kisebb-nagyobb ha­­lászhajöja van. A szovjet halászok a közellátásra évente mintegy 10 mil­lió tonna halat és további tengeri állatokat adnak. E tekintetben a leg­nagyobb források a Távol-Kelet észa­ki része mellett elterülő tengerekben találhatók. VETÖMAGSZAPORlTÄS ÉS KIVITEL A Magyar Népköztársaságban évről évre növekszik a vetőmagvak szapo­rítása és kivitele. A Hungaroseed külkereskedelmi vállalat a múlt év­ben 38 országba 42 miillő rubel ér­tékben szállított vetőmagvakat. Az európai országok mellett a magyar vetőmagvak „eljutnak“ az Egyesült Államokba, Kanadába és Japánba, valamint számos észak-afrikai és ázsiai országba. Jelenleg a vetőmag­vakat 200 ezer hektár területen az ország ötszáz állami gazdaságában és mezőgazdasági termelőszövetkeze­tében szaporítják. A legnagyobb rész­arányt — évente mintegy 100 ezer tonnát — a kukorica képezi. Magyar­­ország az utóbbi években 55 ezer tonna kukoricahibridet szállít kül­földre évente, s ezzel világviszony­latban is az első helyre került. Pél­dául a borsóvetőmagot 12 ezer, a fűfélék vetőmagját hétezer, a takar­mánynövények vetőmagját 6500, a mustár vetőmagját pedig 10 ezer hektár területen szaporítják. Ugyan­akkor a kistermelők vetőmagellátá­sára ts nagy gondot fordítanak. Az idén tavasszal például több mint 50 millió zacskó vetőmagot kínáltak a kistermelőknek zöldségfélékből. A VILÁG ÉLELMISZER-TERMELÉSE A világ élelmiszer-ipari és mező­­gazdasági termelése a múlt évben több mint 4 százalékkal növekedett, amf az utóbbi tíz évben a legna­gyobb arányú növekedést jelentette. Ennek ellenére tovább tart az afrikai élelmiszerválság. Többek között ezt is tartalmazza az a jelentés, amelyet Rómában, a FAO, az ENSZ Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Szervezeté­nek székházában tettek közzé. Eduard Szauma, a FAO vezérigazgatója sze­rint ,az afrikai, világrészen az élel­miszer-szükséglet évente 3,4 száza­lékkal, ugyanakkor az élelmiszer­­-termelés csak 1,9 százalékkal fog növekedni. AZ ÖNTÖZÉS ADTA LEHETŐSÉGEK KIHASZNÄLÄSA A Koreai Népi Demokratikus Köz-1 társaságban több mint 1500 víztáro­zóból öntöznek. Az öntözőcsatornák „hálózatának hossza meghaladja a 40 ezer kilométert. A nagy mennyiségű víz biztosítása nélkül például nem lehetne rizst termeszteni, amely az egyik alapvető élelmiszere az ország­nak. A rizstermesztés egy idény alatt 7—8 ezer köbméter vizet igényel hektáronként. Az öntözőrendszerek többségét az utóbbi négy évtizedben, tehát az ország felszabadítása után építették. VILÁGKERESKEDELMI HELYZETKÉP Az 1981—1983-as években tapasz­ben ismét növekedett a világkereske­delem. Tavaly az előző év valóságá­hoz viszonyítva a kivitel értéke 6,1, a behozatalé pedig 6,5 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a legfejlet­tebb országokban a kivitel értéke 2, a behozatalé pedig 4,5 százalékkal maradt el • az 1980. évi legnagyobb értéktől. Ez a különbség még szem­betűnőbb a fejlődő országokban: ta­valy a kivitel értéke 13,7, a behoza­talé pedig 12,5 százalékkal volt ki­sebb, mint 1980-ban. A múlt évben az 1983-as év valóságához viszonyítva a kivitel 4,5 százalékkal 532 milliárd dollárra növekedett, a behozatal ér­téke.pedig 519 milliárd dolláron ál­landósult. SZÖLÖTERMELÉSI GONDOK JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviában az idén előrelátha­tólag 770 ezer tonna szőlőt termel­tek, ami az egy évvel korábbi való­ságnak csak 45,4 százaléka. A szak­emberek ezt a nagyarányú csökke­nést az erős év eleji fagyokkal és a hosszan tartó szárazsággal Indokol­ták. A kedvezőtlen Időjárási viszon­tagságok következtében a szőlő mi­nősége sem kielégítő, ezért feltétele­zik, hogy az idei évi gyenge termés a következő évekre is kihat. A KÍNAI „ZÖLD FAL“-PROGRAM A Kínai Népköztársaságban befe­jeződött a „zöld fal“-program meg­valósításának első szakasza, amely az ország északi részén az eróziónak kitett területek erdősítését szorgal­mazza. Az utóbbi hét évben hatmil­lió hektár területet erdősítettek be, ami több volt, mint az 1949—1978-as években együttvéve. Ezáltal az erdő­sített területek nagysága 5,9 száza­lékkal növekedett. Az erdősítéssel mintegy nyolcmillió hektáros terület megműveléséhez alakítottak ki ked­vező feltételeket. (HÍZ) újdonságok A gép- és traktorállomások, továb­bá a mezőgazdasági gépjavító üze­mek tavaly 2 ezer 40Q féle hiány­cikknek nyilvánított alkatrészt gyár­tottak — főleg a Zetor 111-es trak­torokra, a gabonakombájnokra és az önjáró kaszálőgépekre — 503 millió korona értékben. Ötszáz féle mező­gazdasági gépen, végeztek nagyjaví­tást, 32 ezer „lerobbant“ motort tet­tek üzemképessé, 8 ezer kerekes traktornak hozták rendbe a hátsó, 14 ezernek pedig az első futóművét. Összesen 4 ezer 580 darab alkatrészt újítottak fel. Az egyes géptípusokra szakosodott javítóközpontok létrehozásával lehe­tőség nyílt a szakemberek eddiginél jobb hasznosítására, s az alkalrész­­-ellátottság terén is jóval nagyobb az áttekintés. A gép- és traktorállomások, vala­mint a mezőgazdasági gépjavító üze­mek tavaly új szolgáltatások beveze­téséhez láttak hozzá: 34 járásban a betakarítógépek, 14 járásban az SPS 420-as és további 11 járásban a Z 280-as típusjelű önjáró silókombáj­nok komplex javítására vállaltak kö­telezettséget a mezőgazdasági üze­mekkel megkötött, hosszú távra szó­ló szerződések alapján. Ez annyit je­lent, hogy figyelemmel kísérik a gé­pek működését a garanciális idő alatt, komolyabb meghibásodás ese­tén pedig a helyszínen orvosolják a bajt. Az idény végére felhalmozódó problémák eltávolítására jól felsze­relt műhelyekben kerül sor. Ez a szolgáltatási módszer — ha a gépja­vítók adnak szakmai tekintélyük megőrzésére és nem esnek az ezen a területen már oly gyakran elköve­tett hibákba — Ígéretes lehetősége­ket jelenthet a termelők számára. A robotizációs és automatizációs program Keretében a Tábori Gép- és Traktorállomás kiépítette az első autotmatizált munkahelyet. 1987-ig további nyolc hasonlóan felszerelt gép- és traktorállomás követi ezt a kezdeményezést. Az említett gép- és traktorállomás miünni testvérüzeme például több mint száz, kézi irányí­tású anyagmozgató manipulátort gyártott és többféle pótalkatrész automatizált felújítására dolgozott ki prototípus-technológiát. Ezen törekvések sikere nagymér­tékben függ a mezőgazdaság háttér­iparát képező gépipari ellátástól, a­­hol ez ideig az alkatrészgyártás te­rén nem tudnak megfelelni az elvá­rásoknak. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy, sajnos, csak a javító-szol­­gáltatú üzemek s nem a gyártócégek vannak szoros kapcsolatban a terme­lőkkel. Ezért a javításokat végző szakemberekre hárul a feladat, hogy célszerűbb módosításaikkal igyekez­zenek eleget tenni a termelők kíván­ságainak. A gazdaságos üzemelés szempontjából fontos, hogy erre a területre irányuljon a szakemberek figyelme. * Mi csak üdvözölni tudjuk a cseh­országi gép- és traktorállomások dol­gozóinak kezdeményezését, amely re­mélhetőleg másutt is követőkre talál. KORCSMÄROS LÁSZLŰ í 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom