Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-09 / 45. szám

'Az eddigi gazdag tapasztalatok alapján a következő techno­lógiai folyamatokat javasoljuk: 1. A szántható termőhelyeken be kell vezetni a 4—6 éves nagy termöképességü rétek és legelők rendszerét, amelye két rendszeres forgókban felújítunk és közbeiktatva, 2—4 évig átmenetileg más gazdasági növények termesztésére használunk. 2. A nem szántható termőhelyeken, főként a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben, a sekély termörétegű és köves tala­f jnknn a gyepnövényzet felszámolására a BDT 2,5 jelii tár­csás boronát használjuk . 3. Szélsőséges adottságok között, főként a nagyon meredek helyeken a gyep felújítására talajt nem forgató gépeket használunk az egyetemes hatású herhicidekkel kombinálva. 4. A köves, meredek lejtők sovány legelőinek növényzetét csak a növendékmarhák és juhok (rosaraztatásával javíthat­juk fel 5. A botanikai szempontból megfelelő összetételű ritka gyep­növényzetet megfelelő fajták, például febérhere, réti perje, valamint angolperje rávetýsével kell javítani. A FÜNÖVÉNYZETEK FELÚJÍTÁSÁNAK TECHNOLÓGIÁI ELJÁRÁSAI 140 millió tonna követ kell összegyűjtenünk. Ilyen nagyterje­delmű munka szinte elképzelhetetleh, ezért a következő Idő­szakban csak a szántóróteg felületén található kövek össze­gyűjtésével számolunk. ERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS A legújabb adatok szerint Csehországban a mezőgazdasági terület 31,1 százalékát vízerózió veszélyezteti. Szlovákiában ez a terölet még ennél is nagyobb, és a mezőgazdasági terü­let 46,8 százalékát teszi ki. A vízerózió veszélye a lejtős területeken a nagy parcellák kialakítása révén megnövekedett. A veszélyt a nem megfelelő művelés is fokozza. Ennek következtében a dombok talaja elszegényedett, a humusz lekerült a völgyekbe, és így a lejtő­kön nem tudtuk megőrizni a talaj termőképességét. A nyolcadik ötéves tervidőszakban alapos eróziógátló intéz­kedéseket foganatosítunk mind a vízerózió, mind a szélerózió ellen. Hazánkban 150 ezer hektáron tervezzük az alapvető eróziógátló intézkedések alkalmazásút, ebből Csehországra 90 ezer, Szlovákiára pedig 60 ezer hektár jut. HUMUSZ ÉS A SZERVES TRÁGYÁK A. Szántható termőhelyek: aj hároméves szántóföldi időszak— szilárdabb humusz­— réteg; ősszel — meszezés; • — tárcsázás; — szántás; az 1. év tavaszán — trágyázás PK trágyákkal; — vetés előtti talaj-előkészítés; — nitrogéntrágyázás/ — szenázsnak termesztett zab vetése nyári perje (200—30 kg/haj alá­vetéssel; ősszel •— istállótrágyázás — 40 t/ha; 2. évben —- takarmányrépa, silókukorica; 3. éVben silókukorica; 4. év tavaszán trágyázás PK trágyákkal; — vetés előtti talaj-előkészítés; — nitrogéntrágyázás; — fűkeverékek vetése a takaró nö­vénybe (zab, 60—100 kg/ha, nyári perje 6 kg/ha); 5. -8. év *— ideiglenes gyepnövényzet. B. Nem szántható termőhelyek: aj gyengén elgyomosodott növényzet 1. év az első velés után — meszezés; — a növényzet BDT 2,5 jelű tárcsás boronával való fel­­számolása; — 14 nap múlva ismételt tár­csázás; — vetés előtti talaj-előkészítés — nitrogéntrágyázás — a fűkeverék vetése a taka­­rónövényzetbe (zab 60—100 kg/ha, nyári perje 6 kg/ha); 2. -6. év — ideiglenes gyepnövényzet. b) nagyon elgyomosodott növényzet 1. év tavaszán 2. év az első kaszálás után 3,—7. év meszezes; trágyázás PK trágyákkal; a növényzet BDR 2,5 jelű tárcsás boronával való felszámolása; vetés előtti talaj-előkészítés — nitrogéntrágyázás; többkaszálatú káposztafélék vetése — szálkás vadóc (8—10 kg/ha); BDT 2,5 jelű tárcsás boronával végzett tárcsászás; vetés előtti talaj-elkészítés — nitrogéfttrágyázás; fűkeverékek vetése a takaró­növényzetbe (zab 60—10 kg/ha, nyári perje (6 kg/ha); ideiglenes gyepnövényzet. Sok hegyvidéki és hegyaljai réten és legelőn okoz gondot á kövek szedése. Körülbelül 700 ezer hektárnyi köves terüle­tünk van, ebből kb. 250 ezer hektár a gyenge termőképességű rét és legelő, amely újraművelést kíván. Megállapítottuk, hogy a rétek és legelők szántóréteg alatti részében egy hektáron ezer tonna kő található. Amennyiben 20 cm mély szántóréteget művelünk, hektáron­ként körülbelül 2400 tonna szántóföldet kell feldolgoznunk. Ha tekintetbe vesszük a köves talajú körzeteket, és hektáron­ként csak 200 tonna kő felszedésével számolunk, akkor is A talaj termőképességének alapvető hordozója a humusz, amely az ásványisók mikro- és makroszervezotek segítségévei történő átváltozása, azaz humifikációja révén keletkezik. A talaj humusztartalma a növénytermesztés révén csökken. Ezért a hiányzó humuszmennyiséget szerves anyagok leszántásával keil pótolnunk a talajba. Amennyiben egy hektáron 14 tonna biotömeget termelünk, ebből körülbelül 7 tonnát feltakarmányozunk ,s a takarmány­ból körülbelül 3,5 tonnát az állati eredetű termékekre dolgo­zunk fel. Mivel az állat csak a felvett szerves anyagok 50 szá­zalékát hasznosítja, így a felhasználatlan szerves anyag istái4 lótrágya formájában visszakerül a talajba. Ez a mennyiség elegendő a talaj termőképességének a fenntartására. Ha ez a körforgás nem biztosított, csökken a talaj termő­képessége. Ez olyankor történik, amikor a mezőgazdasági üze­mek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben árutermelésre összpontosítanak és nem fordítanak figyelmet az istállótrágya termelésére. Javulást akkor várhatunk, ha módosítjuk a termesztett növények struktúráját és az állat­­tenyészlési termelést érdekeltté tesszük az istúllótrágya ter­melésében és a trágya fokozott minőségi kezelésében. ALAPVETŐ AGROTECHNIKA — A TERMŐKÉPESSÉG LEGFONTOSABB ELŐFELTÉTELE A talaj termőképessége nagymértékben függ a Iliim usztar­­talomtól. Mivel talajaink többségének alacsony a humusztar­­talma, nagyon fontosnak tartjuk a talajok humusztartalmának állandó növelését. A humusz legfontosabb forrását az istálló­trágyán, a zöldtrágyán és a komposzton kívül a termés beta­karítása után visszamaradó növényi részek és gyükerck alkot­ják. Például a búza betakarítása után 2700 kg növényi rész marad vissza egy hektáron, a vöröshere betakarítása után 8000 kg, a lucerna betakarítása után pedig 9700 kg. A legfontosabb agrotechnikai intézkedések egyikének a ve­tésforgót kell tekintenünk. A növények váltásával a mezőgaz­dasági rendszerben egy bizonyos szabályozó folyamatot ala­kítunk ki azzal, hogy az egymást követő növények a saját biológiai tulajdonságaikkal kedvezően befolyásolják a további biológiai talajéletet. Amennyiben biztosítani akarjuk a talajok termőképességé­nek további növekedését, be kell tartanunk az alábbi elveket: megfelelő vetésforgókat kell kialakítani; növelnünk kell a talaj hnmusztartalmát; megfelelő és gondos talajművelési módszert kell alkalmaznunk; meg kell őriznünk a talaj szer­kezetét; alapos gyomirtást kell végeznünk; a talajt rendsze­resen szervestrágyázni kell; a víz- és széleróziót a minimum­ra keli csökkenteni; a megfelelő talajjavító beavatkozásokkal tartósan javítani kell a talaj termőképességét. A hereféléknek pótolhatatlan szerepe van a helyes, agro­­bioiógiailag indokolt vetésforgóban, ami dfontö feltétele a ta­lajerő progresszív növelésének és a nitrogéntrágyák haszno­sításának. Ezeknek a követelményeknek csak a helyesen tele­pített herenövényzet tud eleget tenni, amely hasznosításának egész ideje alatt nagy takarmányhozamokat nyújt. A másodnövényeknek is egyre nagyobb a jelentősége á zöldtrágyázás szempontjából. Ezek a növények javítják a talaj szervesamrag-mérlegét és ellensúlyozzák az ístállótrágya­­-hiányt. Nagyon előnyösnek tartjuk a zöldtrágyázás trágyalé­vel való kombinálását. Á másodnövények befolyása a talaj termőerejének növelésére a talajba leszántott biotömeg meny­­nylségétől és minőségétől függ. A zöldtrágyázás növeli a ta­lajban a mikroorganizmusok aktivitását, a talajt szerves anya­gokkal gazdagítja és javítja a humusztartalmát, növeli a ta laj nitrogéntartalmát, korlátozza az eróziókárokat, gátolja a tápanyagok kimosódását, hozzájárul a talaj kedvező^ fizikai állapotának fenntartásához, fellazítja ás levegősebbé teszi az altalajt, valamint elnyomja a gyomokat. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XV. évfolyam 1. tananyag A mezőgazdasági terület Hazánk pótolhatatlan természeti kincsét és a társadalmunk ellátásához szükséges élelmiszerek termelésének alapvető ter­melőeszközét a szocialista mezőgazdaság birtokában levő ter­mőföld képezi. Ugyanakkor annak az élelkiirnyezetnek a leg­fontosabb része, amelyben a mi nemzedékünk él és a jövő nemzedéke élni fog. Ezért a termőföld iránti gondoskodás és annak állandó gyarapítása kötelességünk. A mezőgazdasági terület védelmének szükségességét a CSKP !XVI. kongresszusa hangsúlyozta, és részletesebben a CSKP KB 4. és 11. plenáris ülésének határozatai egészítették kt. A föld­védelem kérdéseire az efsz ek X. országos kongresszusa is rendkívüli figyelmet fordított, külön kihangsúlyozta, hogy a növénytermesztés fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a termőföld iránti gondoskodás, a talaj termőerejének fokozása és védelme, valamint az egész mezőgazdasági termőterület belterjes hasznosítása. Szocialista társadalmunk az irányítás minden szintjén biz­tosította a mezőgazdasági terület belterjes kihasználásához szükséges alapadatokat« A Csehszlovák Mezőgazdasági Aka­démia már 1961-ben kidolgozta a termőföld mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés nagyüzemi szervezése szempontjából való belterjes és okszerű hasznosításának programját. A CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumai 1976- ban időszerüsítetlék az 1954-ben kidolgozott állami vízgazdál­kodási. tervet, és annak programját kibővítették 2000-ig. 1972- ben kidolgozták a CSSZSZK komplex talajelemzését, beleértve talajaink tulajdonságainak átfogó tudományos értékelését, s előterjesztették a talajerő fokozására irányuló intézkedések kidolgozásához szükséges adatokat. Ezenkívül a CSSZK-ban 1973-ban, az SZSZK ban pedig 1975-ben elvégezték a gyepterü­letek nyilvántartását és osztályozását, beleértve az említett területek leghatékonyabb hasznosítását elősegítő legújabb ag­rotechnikai és meliorációs intézkedésekre vonatkozó javasla­tokat is. Továbbá 1977-ben kidolgoztuk a mezőgazdasági me­liorációs munkák alakulásának 2000-ig terjedő, az egész köz­társaság, valamint a CSSZK, az SZSZK, az egyes kerületek és járások szerint lebontott prognózisát. 'A talajjavító természeti anyagok készleteit 1973 ban mértük fel azzal a javaslattal, hogy a márgát, bentonitot és a vulkáni tufákat a sekély és homokos talajok termőerejének tokozá­sára használjuk fel. Ugyanakkor 1981 óta, hároméves időkö­zökben elvégezzük a talajok agrokémiai vizsgálatát. Mindezekből kitűnik, hogy a termőföld belterjes kihaszná­lását az irányító munka minden szintjén, beleértve a nagy­üzemi őstermelést is, a legújabb tudományos ismeretek alap­ján biztosíthatjuk. A MEZÖGAZDASÄGI TERÜLET VÉDELME Csehszlovákia mezőgazdasági termőföldjéből mind a múlt­ban, mind napjainkban is különféle célokra ideiglenesen vagy tartósan klsebb-nagyobb területeket foglalnak le. A mezőgaz­dasági földalapból tartósan lefoglalt területeken nagyméretű beruházási építkezéseket végeznek, völgyzáró gátakat és vízi erőműveket építenek, bányákat létesítenek. Bizonyos területe­ken,az ívóvízforrásók tisztaságának védelme érdekében, a me­zőgazdasági és a szántóterület egy részét Kénytelenek va­gyunk gyepesíteni vagy erdősíteni. A mezőgazdasági terület Ilyen jellegű megfogyatkozását valószínűleg soha sem sikerül megakadályozni, de ami a to­vábbi fejlődés szempontjából döntő jelentőségű, az a jó ter­mőföld lefoglalásának a korlátozása. Erre vonatkozóan a szö­vetségi kormány és a nemzeti kormányok szigorú intézkedése­ket foganatosítottak, amelyeknek már gyakorlati eredményei is vannak. Amint a következő táblázat szemlélteti, lényegesen korlátozódott a tartós jelleggel mezőgazdasági célokra lefog­lalt termőföld területe. belterjes hasznosítása A lefoglalt mezőgazdasági terület nagysága" az egyes években A 6. ötéves tervidőszak évi átlaga 1981 1982 1984 CSSZSZK 38 451 16 286 9 547 13 795 CSSZK 17 863 7 423 6 287 9 165 SZSZK 20 568 8 873 3 269 4 630 Ezeket a veszteségeket a mezőgazdaság rendelkezésére álló földtartalékok mozgósításával, valamint a mezőgazdasági terü­let belterjesebb hasznosításával kell pótolnunk. A beruházó vállalatok kötelessége, hogy a lefoglalt termő­föld fejében nem mezőgazdasági földterületet tegyenek újra­­termővé és így részben csökkentsék a földveszteséget. Tény, hogy az építkezési beruházásokra gyakran éppen a" legjobb termőföldet sajátítják ki. Ezért a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok az illetékes nemzeti bizottságoknak utasítást adtak a területrendezési tervek felülvizsgálására és az építkezés tervének módosítására. A mezőgazdasági földterület védelmére 1984 óta hozott in4 tézkedések hatékonyságát a kisajátított mezőgazdasági föld­terület után járó magas, kötelező pénzbefizetések is növelték. A mezőgazdasági föld védelméhez tartozik az is, hogy a mezőgazdasági üzemek és szervezetek következetesen hasz4 nosítsák a rendelkezésükre álló egész mezőgazdasági terüle­tet. Mindenekelőtt fel kell számolni az aránylag nagy anyag­­mozgató területeket, a különféle rakodóhelyeket, a régi és új mezei trágyatelepeket, a kazalmaradványokat, valamint a ki­selejtezett gépek telepeit és a használatlan épületeket, vagy azok maradványait. A vizsgálatok rámutattak, hogy a répatermelő körzetekben kb. 25 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemek me­zei trágyatelepei és kazlai 55 hektárnyi területet foglalnak le, melynek túlnyomó része szántóföld. Ha erre a célra megfelelő helyet szemelnének ki, és ott szilárd alapzatot biztosítanának, ezt a területet 4—5 hektárra csökkenthetnék. A mezei utak hálózatának karbantartása is lényegesen korlátozná a mező­­gazdasági gépek földeken keresztüli közlekedését," és elősegí­tené a föld védelmét. A mezőgazdasági föld következetes védelmének és kihasz­nálásának alapvető .feltétele a megfelelő és pontos nyilván4 tartás. Minden egyes mezőgazdasági üzem köteles nyilvántar­tani a saját földjét. Ennek részét képezik a mezőgazdasági térképek, a dűlők és az állattenyésztési telepek térképei és más áttekintések, amelyek egyetemes és pontos képet nyújta­nak az üzem vagy szervezet mezőgazdasági földterületéről. Ezeken a térképeken meg kell jelölni azokat a parcellákat, amelyek a növénytermesztés szervezésének alapját képezik. A gazdaságok ezeken a parcellákon biztosítják lényegesebb korlátozás nélkül a termelést, és itt végzik el a további bel­­terjesítő és talajerő növelő beavatkozásokat. Ugyanakkor itt kellene kijelölni azokat a földterületeket is, amelyeket épít­kezésre való kisajátítás esetén a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének során nélkülözni tudnának. A MEZÖGAZDASÄGI TERMŐFÖLDDEL VALŰ GAZDÄLKODÄS A mezőgazdasági föld belterjes művelése és hasznosítása szempontjából Csehszlovákia világviszonylatban az elsők kö­zött van. A növénytermesztés belterjesítését olyan mértékű befektetésekkel biztosítjuk, amelyek megszüntetik a talaj ter­mőerejének stagnálását, sőt, számos esetben annak csökkené­sét is. A termelékenység stagnálását vagy csökkenését leg­gyakrabban a humusz mennyiségének és minőségének, vala4 mint a talaj humuszképző anyagainak általános csökkenése okozza. A talaj minőségét Igen hátrányosan befolyásolja á légszennyezés (ipari füstgázok), a nehéz gépek okozta tapo­­sási károk, a védett vízforrások és természeti körzetek terű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom