Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-13 / 28. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. július 13i MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET július a méhesben A méhek a nyári napfordulót követően Ösztönösen érzik a gyűjtéstelen időszak közeledtét, ezért már az őszre, a hidegebb időre készülnek. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy jelentős mértékben csökkentik a Hasítást, a heréket úgyszólván kiűzik a kaptárból, s az úgynevezett téli méhek nevelésére összpontosítanak az egyes családok. Ezek egészen a következő tavaszig, -pontosabban a fák virágzásáig élnek. Ezért főleg azokon a helyeken, ahol csökkent vagy eedig teljesen megszűnt a hordási lehetőség, cukormézes kaláccsal, illetve méz és víz keverékével nedvesített kristálycukorral „színleljük“ a hordást. Mielőbb azonban elkezdenénk a méhcsaládok ösztönzését és etetését, kipörgetjük a mézkamrákban levő mézet és elvégezzük a méliállomány lehető legalaposabb átvizsgálását. Ebből az alkalomból feljegyezzük a Hasítások számát, a méztartalék és a virágportartalék mennyiségét, ellenőrizzük a méhanya korát, s ha lehetséges, teljesítőképességét is. A nem megfelelő anyákat már ebben a hónapban le kell cserélni az olyan méhanyákkal, amelyeket a fő hordási idényt követően kineveltünk, vagy amelyeket a nyilvántartott, anyaneveléssel foglalkozó méhészlársaktól szereztünk be. Az idősebb, gyengébb teljesítményű anyákat nem ajánlatos felkészíteni a telelésre, mivel a méhcsaládnál így könnyen előidézhetjük az úgynevezett csendes anyaváltást. Ez pedig főleg olyankor következik be, amikor már a családokból hiányoznak a herék, s az anya nem termékenyül meg, vagy pedig elveszik. Az említett könnyelműség már sok méhésztárs méhesében okozott jelentős károkat, A fen! említett részletes és alapos vizsgálat során a fészekből eltávolítjuk az öreg, nem alkalmas sejteket, s azokat a mézkamrába akasztjuk, hogy így elősegítsük az utánpótlás fejlődését. A fészekből a kiépítetlen, esetleg fiasítatlan lépeket is eltávo lítjuk, mivel ebben az időszakban a méhanya már nem rak tojásokat a szüzlépekbe. Helyükre világos színű lépet teszünk, amelyben már legalább egy alkalommal fejlődött ki méh. Kizárólag a felhelyezett, magasabbra tett mézkamrákban ösztönözhetünk, hogy a méhcsalád ne fészekbe rakja a készletet, s így ne szűkítse az anyának a tojásrakáshoz nélkülözhetetlen területét- Az ösztönzést egészen augusztus végéig ajánljuk, hogy kellően megfiatalított méhállománytink legyen. Az állományfiatalitás (A szerző felvételei) a gyakorlatban jól bevált a mézes lepénnyel vagy pedig a beáztatott kristálycukorral való etetés. A vizet a mézzel 4:1, esetleg 3:1 arányban összekeverjük, így 3—4 liter vízhez egy kilogramm mézet keverünk. Az így elkészített keverékkel beáztatjuk a kiristálycukrot, mégpedig ágy, hogy 2 kilogramm kristálycukorra fél liter öntet jusson. Így a kristálycukor kissé megpuhul, s a méhek könnyebben el tudják fogyasztani. Az ösztönzés hosszas folyamat, s a tapasztalatok szerint 2 kilogramm beáztatott cukor általában 14, erősebb méhcsaládok esetében pedig 10 napig elegendő. Ha közben valamilyen külső ösztönző hordási lehetőség is adódik a méhek számára, természetesn a cukor tovább tart. A mézes lepényt vagy a beáztatott kristálycukrot a felső etetőkbe helyezzük. Azokon a területeken, amelyeken júliusban és augusztusban semmilyen hordási lehetőség nincs, az ösztönzéshez legalább 8—10 kilogramm mézes lepény, vagy kristálycukor szükséges. Ebben az időszakban a méhcsaládok,iák elegendő fehérjére van szükségük. Nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy amilyen figyelmei szentelünk a méhek helyes táplálására, olyan eredményes lesz többnyire a betelelésre való felkészülés. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi úgynevezett téli méhet készít fel a méhcsalád, még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Az viszont teljes mér tőkben igaz, hogy az ösztönzés milyenségétől függ a telelés sikere, esetleg sikertelensége. A legújabb kutatások eredményei alapján bizonyított tény, hogy a júliusban, illetve augusztusban kikelt méhek hetven százaléka alkalmas a telelésre. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az egyes méhcsaládok közölt ezen a té ren jelentős különbségek lehetnek. Ilyenkor még a mesterséges rajok készítése sem késő, mivel még készíthetünk söpört vagy pedig oszlott rajokat. A söpört rajt a mézszüretkor ajánlatos készíteni, amikor a mézkamráról lesöpörjük a méheket, hogy a mézes lépeket le tudjuk szedni. Először is megmérjük a rajládát, amelybe a méheket söpörjük, hogy tudjuk: mennyi méh van a ládában. Általában valamennyi családból veszünk el méheket, hogy ne gyöngítsük nagyon az egyes családokat. A söpört raj készítésekor általában 2,5 kilogramm méhet söprűnk a ládába, s beadjuk a megtermékenyített anyát. A rajládát körülbelül 48 óráig egy sötét, hideg helyiséghe helyezzük, ahol a sönört rajt szörppel etetjük, ezzel is elősegítve a raj kialakulását. A söpört rajt a két napig tartó rah ság után óvatosan az előkészített kaptárba öntjük, s gondoskodunk a megfelelő táplálásáról. Megjegyzendő azonban, hogy az etetést csak a második napon este kezdjük el, így az öregebbb mébeknek lehetőségük nyílik a visszatérésre, megtalálhatják eredeti családiaikat. Ha erre nem fordítanánk kellő figyelmet, könnyen esendes rablást idézhetnénk elő. A söpört rajt a félig kiépített lépekre helyezzük. Ha erősek a méhcsaládok, készíthetünk még osztott rajokat is, de csak abban az esetben, hogyha az állomány az atkakórral szemben is ellenálló. Ekkor azonban nagyon kell arra is ügyelni, hogy az anyacsaládok ne gyengüljenek el túlságosan. Az erős, megfelelő méhcsaládokból X—2 fiasításos lépet ajánlatos elvenni, s az osztott raj kialakításához általában 5—6 lép szükséges. Júliusban gyakran előfordul, hogy egyes méhcsaládokban csak heretojásokat találunk. Ha megfelelő erőnlétű családokról van szó, megéri az ilyen családot megmenteni. Erre több módszer is alkalmas. A legelfogadottabb, hogy a méhcsaládot az eredeti helytől 10—15 méterre odébb helyezzük, s helyére fertőtlenített kaptárt teszünk. Ebbe két nyílt fiasításos lépet helyezünk, s zárkában beadjuk a fiatal anyát, A herés családot lepedőre öntjük, ahonnan a méhek visszatérhetnek az új kaptárba. Azonnal elkezdik a fiasítással való törődést, az anyát pedig kiszabadítják a zárkából. A herék általában nem térnek vissza, mivel azelőtt nem vettek részt a gyűjtésben. Öt nap elteltével ellenőrizzük, hogy a családban az anya petéz-e. Általában az említett módszer segítségével számottevő javulás tapasztalható. Pavol Silný (Fotó: Stefan KajCoviC) A méhek bíívöloje Faluhelyen a háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés már hagyományossá vált. Mintegy pluszmunkaként tartják viszont számon azok tevékenységét, akik a méhészetnek hódolnak. Magyarbélen (Veľký Biel) szintén elbűvölt néhány embert e szorgos állatkák világa. A falu méhállománya azonban nem több 90 családnál. S ezen elenyésző mennyiség több mint egyharmadát Gaál Imre mondhatja magáénak. Pedig azt igazán nem állíthatjuk róla, hogy már idős méhész. — Valóban a fiatal méhészek gárdájához tartozom. Hiszen aki csupán hatodik éve űzi ezt a kedvtelést, az valóban e szép szakma kezdőjének számít. A valamivel több mint fél évtizeddel ezelőtti indulás eléggé tréfásra sikerült. Én már ugyanis gyermekkoromban sokat Olvasgattam a méhekről, a méhészet mesterségéről. Szerettem volna, ha nekem Is lettek volna méhetm, s egyik legnagyobb vágyam az volt, hogy saját készítésű mézet egyek. Persze, jől tudtam azt is, hogy — éppúgy, mint minden kedvtelés — a méhészkedés is pénzbe kerül. Hiszen a méhek, a kaptárak és a további nélkülözhetetlen eszközök nincsenek ingyen. Tehát a gyermekkori álmok sokáig nem válhattak valóra. Az egyre jobb anyagi lehetőségek azonban lehetővé tették, hogy hat évvel ezelőtt én is rajthoz álljak e téren. Egyszer egy kodéi fát hozattam haza. A feleségem valójában ezt gondolta, hogy tűzifáról gondoskodtam. Amikor közöltem vele a fa árát, nagyon elcsodálkozott, hogy milyen drága. De hiszen nem is tűzifa volt az. Öreg képtárakat vettem meg egy régi ismerősömtől. Volt a kocsin belőlük vagy harminc. Félből (Tomášov) hozattam a kaptárakat. S nemsokára hazaszállítottam az első rajt is. Majd ezt követték a további rajok, később pedig a kétezer koronáért vásárolt hat méhcsalád. S tulajdonképpen ez a vétel jelentette számomra a méhészkedés kezdetét. В Mekkora a mostani állománya? — szakítom félbe vendéglátóm esímefuttatását. — Ma mintegy 30 termelő családot számláló állományom van. Természetesen ez a szám nem állandó, mivel a méhek száma ősszel mindig emelkedik. Két éve úgy határoztam, hogy nem szaporítom' tovább a családokat. Az állományt a most meglevő szinten gondozom. Ugyanis az a véleményem, hogy színvonalas méhészkedéshez e mennyiség valóban elegendő. Hi; szén nem ez a hivatásom, mindezt csak kedvtelésből csinálom. És munka után ez éppen elég. В A méhekkel való foglalkozás valóban időigényes és kitartást követel. Mely munkákat tartja a legfá rasztóbbaknak? — A méhek körül mindig akad tennivaló. Vannak munkák, amelyek hosszabb időt vesznek igénybe, de nem annyira fáradságosak. Akadnak viszont olyanok, amelyek mindenekelőtt az ember fizikumára vannak nagyobb hatással. Szerintem a legnehezebb munkálatok egyike a vándorlás során történő kaptáráthelyezés. Nemcsak magáról a szállításról van szó. Mindig olyan helyet kell ugyanis választani, ahol a méhek számára a legvalószínűbb a virágpor gyűjtéséhez szükséges feltételek biztosítása. S ez a terepszemle szintén sok időt vesz igénybe. Mi otthon teleltetjük a méheket. Kora tavasszal pedig megkezdődik a vándorlás és az ezzel járó szállítás. Elsőként a fűz biztosít elegendő mennyiségű %'irágport, később következik a repce, az akác és a lucerna. Most éppen olyan helyre vándoroitatjuk a méheket, ahol a közelben napraforgót termesztenek. Eddig a legjobb termést a repce biztosította. В Milyen tormésről beszélhetünk az ön méhcsaládjai esetében? — Azt vallom, hogy. a tizenöt kilogramm méz egy családra nézve már jónak tekinthető. Persze elérnek 50—60 kilogrammos családonkénti terméseket is. De nézze, én méhész vagyok, nem pedig üzletember! Természetesen az .a néhány korona jól jön a konyhára. В Sok esetben problémák adódtak a felvásárlással kapcsolatosan. Cinnek milyenek a tapasztalatai e téren? — Mi minden évben gyűjtünk virágport és pempőt. Eddig mindig volt szerződésünk ,a MEDOS-szal. Ebben az évben azonban úgy döntöttünk, hogy nem kötünk szerződést. A későbbiek során válik majd el, hogy jól cselekedtünk-e. A MEDOS az előző években mindig megvette tőlünk a mézet. Személyesen én hordtam Galántára (Galanta). Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy e kedvtelésből meggazdagodni nem lehet. В A méhész egyik legfontosabb tennivalója a kártevők elleni véde kezés. — Igen. jól tudjuk, hogy a méhekre az atkák a legveszélyesebb kártevők. Mi ősszel és tavasszal füstöléssel védekezünk az atkák ellen. Ezt a módszert addig alkalmazzuk, amíg az ..atfcarendőrre“ egy atkát is hullani látunk. Különben számos állományra jellemző az erős fertőzöttség. Évi átlagban minden családnál 2—3 ezer atka fordul elő. Nagyon kell vigyázni, hiszen óriási ütemben szaporodnak. A hereflasítás ideje alatt az atka kétszer szaporodik. Ha nem figyel oda az ember, bizony az atka két év leforgása alatt teljesen megsemmisít egy méhcsaládot. fl A méhészkedéssel eltöltött hat esztendő bizonyára kellőképpen megszilárdította már önben a méhekííez való vonzódását. Hivatás, gyümölcstermesztés, méhészkedés. Nem sok ez egy kicsit? — Munka mindig van bőven! De személy szerint nagyon örülnék, ha a faluban gyarapodna a méhészkedéssel foglalkozók száma. S hogy sok-e ez a munka? Ha úgy érzem, hogy nem bírom, akkor valamelyiket abbahagyom. De az biztos, hogy a méhészkedést nem. Hiszen e rövid időszak alatt erősen magáévá ragadott a méhek világa. Susla Béla Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt, a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 08 Želovce Telefon: 938-52 Ä méhészettel foglalkozók tapasztalatai alapján júliusban Szlovákia csaknem egész területén befejeződik a fő hordási időszak, néhány területtől eltekintve, ahol az erdei növényzet egészen augusztus végéig, esetleg szeptemberig bizlosít virágport. Dél- Sziovájóában a méhészek közül sokan a lóhere és a napraforgó közelébe vándoroltatnak, ahol a méhállomány megfelelő körülmények között gyűjthet. fogalma alatt mindenekelőtt azt értjük, hogy minél több méh keljen ki júliusban, augusztusban, esetleg szeptember elején. Ezzel a módszerrel husszúéletü, másnéven téli méheket nyerhetünk, amelyek egészen április végéig megmaradnak, s biztosítják az utánpótlást. Ezek a méhek általában csak a tavaszi gyümölcsfavirágzást követően pusztulnak el. A szörppel történő ösztönzés viszonylag sok munkát követel, ezért
