Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-02 / 44. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. november 2. A falvak fejlesztéséért BESZÉLGETÉS CVRIL MORAVCÍK MÉRNÖKKEL, AZ SZESZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉVEL Ä CSKP KB 11. és 12., valamint az SZLKP KB ülése, továbbá az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból kifolyólag a me­zőgazdaságra szinte napról napra igényesebb feladatok hárulnak ‘— mindenekelőtt az önellátás és az ésszerű táplálkozás biztosítása területén. Ezen feladatokból következik, hogy a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége is fokozza tevékenységének hatékonyságát. Éppen a feladatok igényességéről, a példamutató hozzáállás szükségszerűségéről beszélgettünk el Cyril M o r a v č í к mérnökkel, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága elnökével. 4 Szovjetunió kárpátontúll terü­letén, Beregszász környékén elsőként 1974-ben a beregi Le­nin kolhoz alakult meg. A kolhoz­alapítók emlékét a falu központjában portrék őrzik a művelődési ház egyik új szárnyában, amely a politikai kép­zést, a művelődést szolgálja. Falusi kultúrházról van ugyan szó, de van benne szép moziterem, agitációs köz­pont, könyvtár, klubhelyiség mind az idősebb, mind a legfiatalabb korosz­tály számára, valamint kiállítóhelyi­ség is. A kolhoz, három település határát egyesítve, 6000 hektáros. Főként ga­bonatermesztéssel foglalkoznak, de Jelentős a zöldség- és gyümölcsker­tészet, a dombhátakon nagy kiterje­désű a szőlőültetvény. Az állatállo­mány 3500 szarvasmarha és 5000 juh. Mindezekről útközben a beregszászi hegyek felé tartva esett szó, hiszen idő szűkében a határban csak alig két órát tölthettünk. Amit Antonik Tibor kolhozelnök feltétlenül meg akart mutatni, az egy hatalmas víztározó. Az ötletet az ad­ta, hogy előzőleg láttuk, miként vég­zi a beregszászi MEZŐGÉP a talajja­vítást. Akkor mondta a kolhozelnök: — Gyertek, mutatok nektek érde­kes dolgokat! Most tehát egy hatal­mas völgyzárógát tetején állunk, és látjuk a vizet, amely több millió köb­méter és a környék horgászainak igazi paradicsoma. A tónak, a víznek története van. — Tudjátok — mondja a kolhoz­elnök —, a meliorizációt mi végez­tük és ahol régen sás és nád volt, ott most búza, kukorica, cukorrépa, zöldség és takarmány terem. De ha nagy a szárazság, még a jó földön sem terem semmi, öntözés nélkül. Ezt mondtam én mindig a hozzánk érke­ző vezetőknek. Javasoltam, építsünk víztározót... Azt mondták: Jó, de miből és hogyan? A hogyannak Antonik Tibor tudta a módját. Emlékezett rá, hogy erő­művet akartak a területen építeni és az erőműhöz víztározót is terveztek. Az erőmű végül is nem épült meg, de a tervek azért megmaradtak. — Addig kilincseltem, érveltem, mígnem hallgattak rám, és íme: itt a víztározó. A vizet a Borzsa folyó ad­ja és az egész területet öntözhetjük. Ez volt a víz születése. A víz hasznát már az egykori mo­csár területén autózva látjuk. Amed­dig a szem ellát, mindenütt nagy kerekű Fregatt öntözőberendezések. Lassan esteledik. Kint a határban még szántanak, tárcsáznak, műtrá­gyát szórnak, vetnek. A kolhozelnök erre azt mondja: — Most kell dolgozni, amikor van rá lehetőség. Egészséges feszültség ф ш т т т щ н vibrál most minden emberben, akt részt vesz a jövő évi kenyerünk meg­alapozásában. A bizonyítás vágya ez. Most ugyanis minden megvan ahhoz, hogy ismét kirukkoljunk egy még na­gyobb termésátlaggal. Nehéz dolog. Nagyon fenn van már a mérce, mégis úgy gondoljuk, napjaink tartaléka például az, hogy az őszi búza opti­mális vetési ideje október tíztől hu­szonötig tart. Ha a metgeremtett ked­vező feltételek — jó vetőmag, szak­szerűen elkészített magágy, benne Elegendő tápanyag és végül, de nem utolsósorban a gondos emberi munka — párosulnak azzal, hogy a vetés a már említett időpontok között zajlik le, akkor tulajdonképpen ingyen ju­tunk még magasabb terméshez. Ügy hívják ezt nálunk szaknyelven, hogy a biológiailag optimális időpontban rejlő lehetőség kihasználása. Hát ezért dolgozunk késő estig, sőt, még vasárnap is. És hogy mennyit keres egy traktoros? Most havonta 400— 500 rubelt. Teljesítménybérben dol­goznak és hajtanak. Antonik Tibor, aki harminc éve kolhozelnök, 360 rubelt keres. Meg­jegyzi, ez nem lehet viszonyítást alap... • • * Forgács Károly, a vári Vörös Zász­ló kolhoz elnöke a vidámság, a köz­vetlenség és még számos emberi jó­tulajdonság mintaképe lehet. Regge­lenként szegfűcsokorral köszönti a Beregszászba, az internacionalista barátságfesztiválra érkező küldöttség nőtagjait. — Saját termés — mondja—, de aki kíváncsi rá, az nemcsak virágot lát... Megyünk hát Váriba. Otközben lát­juk a beregszászi hegyek szőlővel telepített lankáit, az országúira hal­latszik a szüretelök éneke, és figyel­jük, hogy alant, a síkon miként szedik a cukorrépát. Aztán jön egy téglával rakott tehergépkocsi. — Ez már a téglánkat viszi — közli a kolhozelnök —, de nemcsak téglát gyártunk, van konzervgyárunk, varrodánk, készítünk rádiót, az asz­talosüzemben bútorokat is... Természetesen a Vörös Zászló kol­hozban nem az ipari termelés, ha­nem a földművelés az alapvető. A kolhozirodán — mert az elnök ven­déglátás közben is aláír, intézkedik — már a gazdálkodásról van szó. A kolhoz területe 3100 hektár, melyből Orvosi tanácsra Laci bácsi munka­kört változtatott hát. Persze a jár­művektől megválni továbbra sem tu­dott, így ötödik esztendeje egy te­herkocsi gondos-pontos „pilótája“. — Most a közös baromfitelepéről Zólyomba (Zvólen) szállítok tojást — magyarázza. Furgon ómban egyszerre több mint harmincezer „kis sárga­fehér gránát“ kuksol, lapul. Nem egy ízben megteszem a több mint 100 kilométeres távolságot többször is „BecsUlöm, szeretem a munkát!“ (A szerző felvétele) egy nap leforgása alatt. Ahogy a szükség megkívánja. Balesete nem volt még soha? — Jaj — emeli fel a mutatóujját —, a téli, behavazott, csúszós utakon nem könnyű ám a járműkormányzás. A feleségem a megmondhatója — mert „oldalbordám egyúttal a rako­dómunkás, a segédem is. —, mennyi­re igaz, amit állítok. Odahaza az asz­szony az úr a háznál, a kocsiban viszont én parancsolok. De, félre a tréfát, jól megértjük egymást, meg­osztjuk a dolgot, a munkahelyen és odahaza egyaránt. EgyUtt kelünk reggelente, együtt dolgozunk és este együtt érkezünk haza. Hát nem cso­dálatos? Laci bácsi járműve mindig kifo­gástalanul tiszta, bevetésre kész. A közbiztonsági szervek dolgozói nem Is találtak még hibát egyszer sem rajtaütésszerű ellenőrzéseik során a teherkocsiján. Példás járművezető. Több kitüntetés tulajdonosa: két­szeres Kiváló dolgozó, A mezőgazda­ság építője miniszteri kitüntetés tu­lajdonosa. Mindkét leánya férjnél van. Az egyik, Ili asszony, férjével egyetem­ben ugyancsak a szövetkezetben dol­gozik. Négy unoka szólítja Laci bá­csit nagyapának immár. Szabadidejében pedig? Hát olvasni nagyon szeret, mondja, újságolja: könyveket, folyóiratokat egyaránt. Szinte minden hazai magyar újságra előfizetett a nyéki .postán. A Szabad Földművesben példának okáért a hozzá hasonló sorsú emberekről írt cikkeket keresi leginkább. És hát a háztájiban, a konyhakertben, meg a szőlőben is akad mindig tennivaló. Majd huszonöt esztendővel ezelőtt Iratkozott a párttagok sorába. Víg, mókát kedvelő, huncut moso­­lyú ember. — Amíg szükség van a munkámra — hallom tőle szíve óhaját —, a szö­vetkezetben maradok! Közvetlenül a második világégés után, a nyolcadik évfolyam befejez­tével, részt vett az Ifjúsági Vasútvo­nal építésében. Három esztendőn át, többszáz társával egyetemben, kemé­nyen dolgozott. Állta a sarat, azóta is igyekszik helytállni becsületei. Ezt tette egész élete során! —zl—í 1639 hektár a szánló, 407 hektár a termő gyümölcsös, főként téli alma. A 2200 szarvasmarhából 600 tehén; amelyektől évi másfél millió liter te­jet fejnek. A sertés 2000, az évi hús­termelés 420 tonna. Kint a határban már részletesebb a beszámoló. — A tervezett 620 hektár búza ve­tését befejezték. Az ősz másik nagy munkája a betakarítás: a kukoricával van a legtöbb gond. Gép, munkaerő van elegendő. Ezekről nem is beszélünk sokat, inkább a zöldségtermesztésről. Az nehéz munka, sok idót kíván. Mi­ként csinálják, hogy kedve legyen hozzá az embereknek? — Részes műveléssel. A zöldségte-. rület 73 hektár és ennek a fele a kolhoztagoké. A dohánynál 10 száza­lék a részesedés. Ilyen alapon van hozzá kedvük az embereknek. Ház­táji föld két éve létezik és főként az állattenyésztést támogatjuk. In­gyen legelőt, kaszálót adunk a tagok­nak. Van hatása. Útközben látjuk a szarvasmarha­­istállókat. Korszerű, új épületek. Az­tán szétnézünk a községben Is. Az emeletes óvodát a kolhoz építette. A gyerekek éppen ebédelnek, magyarul és ukránul köszönnek. — Néhány év alatt 17 millió rubelt költöttünk a községfejlesztésre. Eb­ben benne van az óvoda, a 8 tanter­mes iskola, a postahivatal, az út épí­tése stb. A két község, Borzsova és Vári fejlesztése a mi dolgunk, gon­dunk. Az évi 7 millió téglát gyártó üze­met már csak messziről látjuk, kevés az idő. Viszont a konzervgyárban alaposan szétnézünk. — Tizennyolc féle terméket állí­tunk elő. Szilvától az almáig min­dent konzerválunk, de csak olyan gyümölcsöt, zöldséget, amelyet kü­lönben nem tudnánk eladni. Meg­mentünk minden értéket. Sok az, amit Forgács Károly mutat és mond, de a látottak is igazolják, korszerű és sikeres a gazdálkodásuk. A siker igazolása az évi másfél mil­lió rubel nyereség, amelyből nem­csak a gazdálkodás, de a települések fejlesztésére is telik. Most kenyér­gyárat és kórházat terveznek. Meg­lesz ugyanúgy, ahogyan már sok min­den más is megépült. Beregszász, 1985. október. Illés Bertalari Helytállni -mindig becsülettel Ä gépeket kicsi korától szerette, mindig is érdekelték a pöfögő masi­nák. Maholnap harminc esztendeje dolgozik a mezőgazdaságban: 1956- ban lett az Ipolynyékl (Vinica) Álla­mi Gazdaság alkalmazottja. Öröme akkor határtalan volt, hi­szen traktorra ülhetett. Fiatalos len­dülettel vetette bele magát a munká­ba. Szántott, vetett, s ha a szükség úgy kívánta, nem csupán nappal, de éjszaka is. Mindig pontosan elvégezte a reá bízott feladatokat. Erre mód­felett büszke ma is, immáron túl az ötvenötödik esztendején. Nyolc évig traktorosként dolgozott. 'Aztán a gazdaság vezetői felfigyeltek hangyaszorgalmára, kitartására és a gépüzemelési ágazatvezetői posztra javasolták. Nos, Dóka László itt sem vallott szégyent. Majd 1977-ben, ami­kor az ÄG „frigyre lépett“ a helyi földműves-szövetkezettel, az „új ve­zérkar tagjai“ a gépesítési tisztség betöltésére továbbra is Laci bácsit javasolták. — A gazdaság csali! (Celnvce) részlegén dolgoztam — emlékezik vissza azokra az évekre —, regge­lente korán indultam hazulról, s mi­vel munka volt elég, legtöbbször ké­ső este értem csak haza. Tarisznyá­ban vitt. hajnalonta sebtében csoma­golt ételeken éltem |ú ideig, csoda hát, ha a szervezetem nem bírta a „hideg konyhát“ tovább? Rakoncát­­lankadni kezdett a gyomrom... ® Éppen egy év telt el az efsz-ek járási konferenciái óta, amelyek tu­lajdonképpen az efsz-ek X. országos kongresszusa előestéjén zajlottak le. Hogy lehetne értékelni a szövetség szempontjából ezt az esztendőt? — Az SZFSZ Központi Bizottsága határozata értelmében a szövetség Szlovákiai Bizottsága is megfontolt programtervet dolgozott ki, amelynek alapján célszerűen tevékenykednek az egyes szerveink és szervezeteink. A terv a szövetkezeti földművesekre mindenekelőtt a következő feladato­kat tűzi ki: pártunk gazdaságpolitiká­jának érvényesítése, a dolgozók kez­deményezőkészségének fokozása, a tudományos-műszaki haladás vívmá­nyainak minél rugalmasabb érvénye­sítése a gyakorlati életben, a munka­körülmények tökéletesítése és a kul­turális tevékenység elmélyítése. A 7. ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak sikeres teljesítéséhez nagymértékben hozzájárul például a 22 élenjáró mezőgazdasági nagyüzem felhívása, amelyhez több mint 460 eísz csatlakozott, ebből 242 a felada­tok komplex teljesítése, 219 pedig a lemaradások törlesztése céljából. Ez a példamutatás nagy hatással volt nemcsak a szövetkezetekre, hanem az élelmiszeripar számos üzemére Is. © Az SZFSZ KB 4. ülése mélyre­hatóan foglalkozott a szövetkezeti földművesekről való komplex gondos­kodásról. Mi vonható le ebből az SZFSZ Szlovákiai Bizottságára vonat­kozóan? , — E téren is egy hosszú távú (1981—1985) programtervből indul­tunk ki. 1983 májusában értékeltük a feladatok teljesítését — főképpen előtérbe helyezve a fiatalokról, a nőkről és a nvugdíjasokról való gon­doskodást. A gazdasági téren elért eredmények nagymérsékben befolyá­solták a szociális fejlődést is. Pozití­vumként könyvelhetjük el a szociális fejlődés programtervét, amely a gaz­dasági tervek szerves része. A komp­lex szociális gondoskodás tervéből kifolyólag készítik el az egyes efsz­­ekben az úgynevezett aktivitás tervét, a szövetkezetekre és a munkakollek­­tivákra vonatkozólag. Ezáltal sikerült elérnünk azt, hogy a tervezésbe szin­te minden szövetkezeti tagot be tu­dunk vonni. Nagy jelentőségű az,a hosszú távú szocialista verseny, ame­lyet az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumával közösen hir­detett meg. © Ha egy fiatal a szövetkezetbe megy dolgozni, érdeklődik, vajon hol lakhat, hol helyezheti el gyermekét. — Az ilyen jellegű kérdésekre a szövetkezetek többségében pozitív vá­laszokat kapnak az érdeklődők. Az SZSZK-ban a szövetkezetek 21 böl­csődét, 104 óvodát mondhatnak saját­juknak, 33 bölcsődét és 134 óvodát a közös anyagi javakból hoztak létre, továbbá 79 bölcsődét és 399 óvodát támogatnak anyagilag. A jelen idő­szakban a szövetkezeti földművesek több mint 20 ezer gyermeke veszi igénybe a bölcsődéket és az óvodá­kat. A lakásprobléma azonban még mindig a legkényesebbek egyike. Je­lenleg Szlovákiában a szövetkezetek 9 ezer 917 üzemi lakást mondhatnak sa|át|uknak. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez messzemenően nem elégíti k! az igényeket. Egy példa összehasonlí­tásképpen: az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma 100 dolgozóra számítva 2,5-ször több la­kással rendelkezik, mint a mezőgaz­dasági reszort. A kedvezőtlen helyzet ellenére ezen a téren a 8. ötéves terv­időszakban bővíteni szeretnénk az efsz-ek „lakáskészletét“. Tervben van 5 ezer 820 új lakás építése, továbbá 2 ezer 600 üzemi lakás felújítása. © A szövetség egyik legfontesabb feladata a kulturális tevékenység népszerűsítése. déskörének valóban nagy jelentőséget tulajdonítunk. A művelődés leghaté­konyabb formája továbbra is a szö­vetkezeti munkaiskola, amelynek a legutóbbi évfolyamába már 146 ezer szövetkezeti tag kapcsolódott be a 266 ezer állandó szövetkezeti tag kö­zül. A szakmai-politikaj nevelésnek a közeljövőben is mélyreható figyelmet szentelünk. Tökéletesíteni szeretnénk az egyes efsz-ekben az oktatóköz­pontokat, a módszertani eszközöket, — előtérbe helyezve az audiovizuális technikát. Ezen tevékenység tökélete­sítése érdekében el szeretnénk mé­lyíteni kapcsolatainkat az egyes ku­tatóintézetekkel, művelődési közpon­tokkal stb. 1995 végére el szeretnénk érni azt, hogy a munkásszá'rmazásúak 60 százaléka rendelkezzen szakképe­sítéssel. ф Az SZFSZ kulturális-nevelő mun­kája az utóbbi években egyre jelentő­sebb mértékben járul hozzá a szocia­lista tudat és életmód formálásához a falvakban. Milyen módon támogatja a szövetség az efsz-ek ilyen jellegű tevékenységét? — A szövetkezetek kulturális tevé­kenységét mindig támogattuk és tá­mogatni is fogjuk. Az egyes efsz-eket arra ösztönözzük, hogy a szövetke­zeti krónikákban, a forradalmi ha­gyományok szobájában élethűen tün­tessék fel, ábrázolják a falvak forra­dalmi változásait, illetve a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Pozitív hangnemben kell szólnunk az egyes szakkörök tevékenységéről is. A szö­vetkezetekben egyre több a folklór­­csoport, a fúvószenekar vagy éppen a modern zenével foglalkozó együttes. Ebben az évben kilenc járásban ren­deztük meg első alkalommal a Szö­vetkezeti Kulturális Napokat. A jövő év folyamán már 16 járásban tervez­zük e kulturális eseménysorozat le­bonyolítását, maid Szlovákia vala­mennyi járására ki szeretnénk ter­jeszteni ezt a rendezvényt. Több szövetkezet dicsekedhet saját könyv­tárral, illetve gazdag szakkönyv-kész­­lettel. Kulturális téren tovább mélyít­jük kapcsolatainkat az Ukrán Dolgo­zók Kulturális Szövetségével és a CSEMADOK-kal. Szorosan együttmű­ködünk az iskolák pionírszervezetei­vel és a SZISZ-szel is. ® Az SZFSZ odafigyel a szabadidő ésszerű hasznosítására is — előtérbe helyezve a testnevelést, illetve a hon­védelmi játékok szervezését. ;— Igen, ez a tevékenységünk szin­tén vetekszik az előzőekben felsorolt tényezők fontosságával. Aktívan kap­csolódtunk be az 1985-ös Csehszlovák Spartakiád rendezvénysorozatába. A harmadik mezőgazdasági sportolimpia pedig még mélyrehatóbban rámuta­tott a sport és a testnevelés jelentő­ségére, szükségszerűségére. S nem véletlen a párhuzam a szabadidő ész­szerű hasznosítása és a testnevelés jelentősége között sem. © A SZFSZ KB 4. ülése vitájában felszólalt František P i t r a elvtárs, a CSKP KB titkára is. Az ülés határo­zatai arra ösztönzik a szövetkezeti földműveseket, hogy még tudatosabb hozzáállást tanúsítsanak a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexum fej­lesztése érdekében. — Az ú| intézkedések sikere attól függ, hogy a vezetők és a dolgozók együttműködése a termelés szakaszán ' milyen minőséget ér el. Elsőrendű feladat azt, hogy fokozzuk az ismeret­­terjesztés hatékonyságát. Éppen ezért nagy jelentőség hárul azokra, akik szervezik, illetve irányítják az egyes összejöveteleket, termelési értekezle­teket. Az SZFSZ Szlovákiát Bizottsága to­vábbra Is azon munkálkodik, hogy a szövetkezeti földművesek a kommu­nista párt stratégiája alapján még ha­tékonyabban, még jobb minőségű munkával járuljanak hozzá szocialis­ta társadalmunk építéséhez. A nevelés és a művelődés kér-Beszélgetett: Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom