Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-19 / 42. szám

aképek Kertészkedő pedagógus Agócs Béla tanító egész éle­tében kertészkedett. Gyermek­korától nagy szeretettel gon­dozta kertjének növényvilágát, de ugyanilyen elkötelezettség­gel nyesegette és oltotta be a keze alatt nevelkedő facseme­ték hajtásait. Mielőtt bemutat­nám kertjének szerény flórá­ját, ismerkedjünk meg a 64 éves pedagógus életútjával. Fiatal korában nem készült tudatosan oktatónak. A háború előtt elvégezte a kétéves mező­­gazdasági iskolát, majd öt évig katonáskodott. Utána a jüleki 7Fiľakovo} gépgyárban kitanul­ta a vízvezeték-szerelő szak­mát. A magyar iskolák meg­nyitása után az általános peda­gógushiány állította a pályá­ra. Zsélyben (Zelovce) kezdte, majd 1957-ben Kövecsesre (Sír­kövéé) került tanítani. Közben elvégezte a mezőgazdasági kö­zépiskolát és a pedagógiai to­vábbképzőt. Ezerkilencszázhat­­vanegytől két évtizeden át volt a Kövecsest Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatója. Hos­szabb betegségből való felépü­lése után 1984-től nyugdíjas­ként, félállásban folytatja hi­vatását régi iskolájában. — Szeretem az életet... — mondja szerényen —, s életem a pedagógia és a kertészkedés. Tizenkét éve vettük ezt a tel­ket. A hajdani mocsár helyén házat építettem és termő ker­tet létesítettem. A fóliasátor alatt minden évben zöldségvi­lág növekedik (retek, paprika, salátauborka). Az idén a kar­fiollal is megpróbálkozom. A fólia-mennyezetről infra­­égő csüng alá, ami hűvös éj­szakákon 6—8 C-fokon állan­dósítja a hőmérsékletet. Az öt árnyi kert egyharmadán öntö­zött lucernavetés zöldell. A ke­rítés mentén gyümölcsfák fut­nak körbe. 'A kemény fagyok megtizedelték a féltőn gondo­zott állományt. A yoitaminövezetben* leves­­zöldséget, korai burgonyát, a barázdákban pedig takarmány­­répát termesztenek. A család szükségletét meghaladó zöld­ségmennyiséget a rimaszomba­ti (Rimavská Sobotaf Zelenlná­­nál értékesítik. A kert közepén két éve tele­pített szőlőlugas ível át. Termő ágairól évente Fehér del’.oárit, Csabagyöngyét, Portóit és Fran­cia bordóit szüretel .e a csa­lád. A növényvédelemre terelvén a szót, a házigazda büszkén mutat a kapájára, így szólva: „A szőlőben és a fólia alatt ez­zel gyomtalamtok." — Milyen kedvtelésnek hó­dol? — Nyáridöben sötétedés után olvasok, tévét nézek, vagy ze­nét hallgatok. Valamikor spor­toltam is, de ma már csak az unokáimat kísérem el hétvége­ken a sportpályára. Évente a feleségemmel еду-két hetet üdü­lésre szánunk. — Közösségi elfoglaltsága? — Tisztségemet átadtam a fiataloknak. Több mint harminc esztendeje vagyok párttag. Egy Időszakban a kerületi nemzeti bizottság képviselője voltam, valamint tagja a CSKP KB-nak. Ami pedig a jövőt illeti, még sokáig szeretnék kertészkedni és tanítani a szaktanintézet fia­taljai körében. Korcsmáros László A nyúl viselkedése Miskor és a nevelés során A közmondásos szaporasá­­gukrúl ismert nyulakat már évszázadok óta tenyésztik ha­szonállatként, a szaporodás so­­ráni viselkedésük mégis hosszú ideig homályban maradt az em­ber előtt. A kutyánál, a macs­kánál — s a gazdasági állatok többségénél is — megszoktuk, hogy az anyaállat intenziven gondoskodik a kölykeiről, órá­kat tölt velük, melengeti, nya­logatja, szoptatja őket. A 60-as években angol és amerikai vi­selkedéskutatók megállapítot­ták, hogy a háziasított és az üreginyulak viszont naponta csak néhány percig foglalkoz­nak a fiókáikkal, és akkor is mindössze addig, amíg gyorsan megszoptatják őke*. Ez azért Is érdekes, mert az üreginyúl fiókái — a mezelnyúlétól elté­rően — fejletlenül, gyámoltala­nul, csupaszon, vakon és süke­ten jönnek a világra, és első hetüket a fészekben töltik. Mindezek tudatában képtelen­nek tűnhet az anyanyúl ennyi­re rideg, az anyáskodástól men­tes viselkedése, holott vadon élő rokonának életkörülményeit megismerve ez érthető. Az üreginyúlnak számos el­lensége van, amely — mint pél­dául a róka és a Dyest — kö­veti őt üregébe. Ezért az anya­­nyül a többki járatú főüreg mel­lett kis fészekjáratot is ás, amelynek egyetlen bejáratát minden látogatása után gondo­san betemeti. Röviddel a Hálás előtt ezt a fészket béleli ki szá­raz fűvel és magáról tépett szőrrel. A fészekodú — egyet­len bejárata lévén — csapdá­nak tekinthető, ha történetesen a ragadozó Itt üt rajta az anyán, annál nagyobb az ő és fial élet­ben maradásának esélye, mi­nél rövidebb időt tölt az anya­nyúl fiaival. Valószínűleg ezért fejlődtek ki az anyák és a fió­kák különleges képességei, amelyek a túlélést ilyen hely­zetben is biztosítják. Az egyik ilyen képesség, hogy az újszülöttek már az el­ső szopás után tudják, hogy pontosan 24 óra múlva jön visz­­sza az anyjuk, s felkészülnek a fogadására. Körülbelül egy órával a szoptatási Idő előtt a fiókák nyugtalanná válnak, ki­bújnak a meleg fészekanyag­ból, kitakaróznak. Ez rendkí­vül fontos. Kísérletek során, ha az újszülötteket ismét betakar­ták, nem tudtak elég gyorsan újból kitakarózni a szopáshoz, jóllehet az anya ekkor 3—4 percig — tehát hosszabb ideig — maradt velük, mint egyéb­ként és megpróbálta őket ki­szabadítani az alomból. Megfi­gyelték, hogy anyáktól hosz­­szabb időn ót elkülönített fió­kák nem akkor takaróznak ki, amikor éhesek, hanem amikor „belső órájuk“ jelzi, hogy szop­tatási idő következik. A szopás előtt a fiókák kü­lönösen érzékenyek a fészek rezdüléseire, az érintésre, fe­jük magasra emelésével reagál­nak rá. Ha az anya föléjük he­lyezkedik, azon nyomban elkez­denek szopni. A fiókákmk csak hat másodperc kellett a c-ecs­­bimbő megtalálásához, amit mintegy 20 másodpercig szop­nak, utána általában tolakodás közben újabb csecsbimbó kere­séséhez látnak. Ez a többszöri csecsbimbőváltás vezet oda, hogy a nyúlanya jóval több fió­kát képes felnevelni, mint a* hány csecsbimbója van. jólle­het a fiókáknak ilyen módon legjobb esetben két percük ma­rad a szopásra, ez elég nekik ahhoz, hogy a testsúlyuk 25 szá­zalékának megfelelő mennyisé­gű tejet felvegyék. Meglepő tehát, hogy érzék­szerveiknek fejletlensége elle­nére olyan gyorsan és ismétel­ten megtalálják a csecsbim bó­kát. E tény vizsgálata azt mu­tatta, hogy ezt az anya bőré­ből származó és az emlők kö­rül különösen koncentráltan meglévő szaganyag teszi lehe­tővé. Mihelyt egy fióka eléri az anyja hasát, szőrébe mélyen belefúrja az orrát és gyors mozdulatokkal, mint egy kis varrógép tapogat mindaddig, amíg egy csecset elér és meg­ragadja. A szőr ez esetben alá­rendelt szerepű. Ez a viselke­dés akkor Is megfigyelhető volt, ugyanis, ha az anya ha­sát leborotválták. A szaganvag szerepét az emlők megtalálá­sában bizonyítja az Is, hogy az újszülött nyúlok nehezen ne­velhetők fel cumisüveggel. A’ specifikus viselkedést kiváltó szaganyagok, a feromonok hoz­zák létre két állat között a külső szemlélő által indokolat­lan kapcsolatot. A legismertebb feromonok a rovarok szexuális csalogatóanyagai, de számos emlősállatnál — és az ember­nél is — ismert a feromonok szerepe. Kétségtelen azonban, hogy ritkán vált ki olr-in ál­landó viselkedési formákat, mint a nyulaknál az eml*i meg­találását elősegítő feromon. Fotó: -kov­п. Z. Z. -Csorda a háztáji legelőn Nem ajánlatos félcipőben menni mostanában az a bar a iák (Oborin) háztáji legelőjére a Bugárra és a Malomkertre. A sok csapadék következtében számtalan helyen bokáig ér a víz. — Jő legelő ez — állítja Szűcs Ferenc gulyás. — Bár az idén rólam sem nagyon ke­rült le a gumicsizma. Délfelé lár az idő. A tehenek lassan megindulnak a falu fe­lé. — Kerüld meg hátulról! — adja ki az „ukázt“ két kutyá­jának a gulyás. A Fickó és a Bodri puskagolyóként vágódik a lemaradók felé. Nem széled­­het szét a gulya. — Figyelje csak meg. hogy ugatnak, de nem harapnak! Nincs az a pénz amiért belekapnának a lábuk­ba. A tehenek is okosak, hall­gatnak az ugatásra ... — Szép tehenek. Látja ott egymás mellett azt a hármat? Azok egy gazdától valók. Még itt Is összetartanak — magya­rázza a gulyás, majd így foly­tatja: — Május elsejétől novem­ber 28-ig kell vigyáznom a csor­dára, naponta reggel 7-től este hétig vagyunk kint. A déli fe­jősre természetesen hazahajtom a teheneket, Jelenleg^ hetvenki­lenc jószág legel, ebből hatvan­öt a tehén, a többi előhasl üsző. Tavaly nyolcvanihét tehén volt a legelőn, az Idén nyolc­cal kevesebb. AHOGY A HNB ELNÖKE LÄTJA — Ezen a vidéken nagy ha­gyománya van az állat-, s ezen belül is a szarvasmarhatartás­nak — tájékoztat Szarvas Bá­lint. az Abaral Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. — jelenleg a háztájiban 102 szarvasmarhát tartanak, melyből 65 a tehén, a többi fiatal borjú, tehát az utánpótlás már biztosítva van. Az Igaz. hogy a községünkben kissé csökkent a tehenek szá ma viszont a leadott tét meny­­nvisége mégis növekedő t' Te valv például a háztájiból 67 ezer 316 liter tejet vásárolt tel a szövetkezet. Az év első nyolc hónapjában viszont 50 ezer 322 litert. A tavaly felvásárolt tej­mennyiséget az Idén minden bizonnyal túlteljesítik a tehén­tartók. Szarvas Bálint elmondta, hogv a faluban többnyire nem az idősebbek, a nyugdíjasok, hanem a középkorúak foglal­koznak a szarvasmarha tartá­sai al. MI A SZÖVETKEZET ELNÖKÉNEK. PAPP GYULA ELVTÄRSNAK A VÉLEMÉNYE — Szövetkezetünk nagy kiter­jedésű legelővel rendelkezik, jut belőle a tehéntartő gazdák­nak Is Szövetkezetünk messze­menően támogatja a háztáji álla tartást A faluhoz közel biz­tosítunk legelőt. Az érdeklő­dőknek kaszálót mérünk ki. s a szénát haza is szántjuk. Egv tehén után a legeltetés ingye­nes. két tehén után 600 koronát kérünk, de így Is ötvenszáza­lékos a kedvezmény, A tei li­terjéért Э koronát fizetünk. A szövetkezet ugyanakkor bizto­sítja a háztájiból a fiatal és ki­öregedett állatok felvásárlását is. BEPILLANTÁS A HÄZTÄJIBA Rezes Arpád a fiatalabb kor­osztályihoz tartozik. A szomszé­dos vajánl (Vojany) szövetke­zet állattenyésztési csoport­­vezetője. Portájára este 7 után, a feles idején látogattunk el. A hátsó udvaron az istállóban két tehén körül szorgoskodnak a családtagok. — Az az Igazság, hogy na­gyon szeretjük a tejet és a tej­termékeket — kezdi a beszél­getést Rezes Árpád. — Sok munka van a tehenekkel, de he valaki szereti az állatot, szí­vesen vállalja. Családi megosz­tásban végezzük a munkát, így könnyebb a dolgunk. — Hogyan tejelnek a tehe­nek? — érdeklődöm a fiatal gazdától. — Amellett, hogy a két te­hén ellátta a családot teltei, még eladásra is jócskán lut. Az év nyolc hónapjában 2063 liter telet értékesítettünk, ami­ért 6189 koronát kaptunk. Je­lenleg is naponta 10 liter tejet adunk el. ■ U. Szabó Ferenc családfa egy tehenet, két elöhasl üszőt és egy klsborjút gondoz. Az idős házigazda elmondja, hogy az állatok számára a takar­mányt a fia biztosítja, 6 mér ahhoz túlságosan idős, hogy kaszáljon. A legjobban telelő tehenük a Cifra. Ebben az év­ben eddig háromezer literen felül fejtek tőle. s kétezerkét­száz litert adtak el. ■ Varga János két tehenet tart. Az Istálló tiszta, akárcsak a tehenei. Miután tudtára adom jövetelünk cél lát. így nyilatko­zik: — Elsősorban a tőgy tiszta­ságára kell ügyelni, mert csak fgv lehet első osztályú telet felni. A két tehéntől naponta harminc liter tejet fejünk, eb­ből huszonötöt a tejcsarnokba viszünk. — Elégedett a tej átvételi árával? — \ költségeket és a ráfor­dított munkát nézve elégedett vagyok. Már későre iárt az Idő, ami­kor Kiss Mihály udvarán a há­zigazdával beszélgettünk. Az istállóban három tehén és egy klsborjú kérődzik békésen. — A szüleim is tartottak szarvasmarhát — mondja ha­tározottan. — Igv aztán ami­óta az eszemet tudom, mindig is foglalkoztam tehéntartással. Szerencsém van. hogv a vöm és a lányom is szereti az álla­tokat. Mindketten nagyon so­kat segítenek. Igazi családi összhang van közöttünk Én azt mondom, hogy egv falusi por­ta tehén nélkül nem is az igazi. A szövetkezet támogat bennün­ket. s ennek köszönhetően köz­ségünkben fellendülőben van a háztáji állattartás. Illés Bertalan Élő nyulak exportra A nyitral BRANKO. rimaszombati (Rimavská Sobota) 04-es üzeme ez év szeptember végéig 162 ezer 357 darab nyulat vá­sárolt fel a kisállattenyésztőktől. Ez a mennyiség csaknem 12 ezer darabbal több, mint tavaly hasonló időszak alatt. Jozef Ferenc, a BRANKO 04-es üzem vezetője szerint ez a növekedés aDnak ts köszönhető, hogy sikerült végre közös nevezőre jutni a Kelet-szlovákiai kerület klsállattenyészfőí és a BRANKO felvásárlóüzem között. Ez a kerület az utóbbi hó­napokban nagyon felzárkózott a többi kerület mögé. Az előző években csak feleannyi mennyiséget termelt kt, mint például a Közép-szlovákiai kerület, ebben az évben viszont alig hét* ezer darabbal maradtak el. A Közép-szlovákiai kerületben a kisállattenyésztők 66 ezer vágónyulat kínáltak eladásra, a Kelet-szlovákiai kerületben a leadott nyulak száma megköze­lítette az 59 ezer darabot. A nyúltenyésztés Iránti érdeklődés a kerületben előreláthat tólag még növekedni fog, főleg e Michalovce! járásban. Ez azért Is örvendetes, mivel a BRANKO 04 es üzeme exportra is szállít nyulakat Olaszországba. Ebben az évben eddig 18 ezer 200 darab élő nyulat szállítottak kt. de ez a mennyiség az év végéig akár a többszörösére is növekedhet, mivel в harmadik negyedévben hetente 5500 darab élő nyúlra volt szerződésük az Appennini-félszlgetre. Farkas Ottö A nyulak szépek, az átlagsúly megvan, mehetnek exportra |A szerző felvételei)'

Next

/
Oldalképek
Tartalom