Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-21 / 38. szám

1 1981 szeptember 21. Szabad földműves. Ahol az előrelépés Amikor évekkel ezelőtt a zsélyi (Zelovce) Arany­kalász Efsz vezetőinél a S. ötéves tervidőszak fo­lyamán elért eredményekről érdeklődtem, a válasz lehangoló volt: a már vagy két évtizede kátyúba ragadt gazdaságot nem tudták előremozdítani, s az állammal szembeni adósságok gyarapodtak. A já­rási termelési igazgatóság végre döntött: új kon­­ccpniót kell kidolgozni annak érdekében, hogy a 7. ötéves tervidőszakban legalább megállítsák a feltételei adottak „zuhanást**. JOZEF NOSKO agrármérnök, a jml igazgatója bízott az új intézkedésekben, a káder­cserékben. MVDr. GABRIEL KARLIN, a gazdaság elnöke jól tudta: először is rendet kell teremteni kádervonalon, vissza kell adni az embereknek az elvesztett bizalmat, aztán lehet előbbre lépni. A megtorpant gazdaság lassan mégiscsak beindult, hogy miként, erről szólunk az alábbiakban. Ä 7. ötéves tervidőszak első évei­ben nagy gondot fordítottak a mun­kafegyelem megszilárdítására. Ennek a feladatnak a megvalósítása nem ment könnyen, hiszen azokon a mun­kahelyeken, ahol a fegyelmezetlen­ség, a munkaidő alatti szeszfogyasz­tás beidegződött az emberekbe, ott rendet teremteni körülményes. Am a harc a fegyelemért folytatódott azon ez áron Is, hogy — egyes részlege­ken — sorozatos kádercseréket haj­­. tottak végre. Két r‘““"ľZTľľZ”""l évvel ezelőtt pél- I dául csak egyetlen I rfraSv * * I „szúrópróba“ al- I ЦЕШ1 ’Иг'Д kaiméval 104 dől. I aSL 8°z6 közül 12 rt­l"»“"»— tas volt. Később as elveszett bizalom lassan-lassan visszalopédzott a becsü­lettel helytállók tudatába, ngyanis látták, hogy a jó munkát mind erköl­csileg, mind anyagilag értékelik, vi­szont a fegyelmezetlenséget nem tű­rik. Elsőrendű feladat volt a növényter­mesztés fellendítése már azért is, mert aránylag nagy állatállományt kellett eltartani. Gyökeres változá­sokra került sor a vetésforgók szer­kezetében, valamint az agrotechnikai teendők minőségi megszervezésében. Ezt azonban az nehezítette, hogy a gazdaságban nagy területen cukor, répát termesztettek, ami azt eredmé­nyezte, hogy az egyes növényeket nem tudták kellőképpen — az agrotechnti kai követelmények szerint — a vetés­forgó keretében váltani, Így a talai termőképességének csökkentésével a terméseredmények is gyengébbek vol­tak. Ma már ezen a téren Is javulás állt be — főleg azért, mert a gazdag ság a' lehetőségekhez képest felújít tóttá gépparkját, több nagy teljesít-* ményö univerzális gépet vásárolt. 1984 elején a gazdaság áttért az ága­zati irányítási rendszerre. Ennek az Intézkedésnek már az elmúlt évben is meglátszott az eredménye a jobb talajmüvelésben, valamint a minőségi munkákban. Javult az agrotechnikai munkák minősége, ami a korábbi évekhez viszonyítva komoly fejlődés­nek számít. Természetesen a növény­termesztés szakaszán még nagy fel­adatok várnak a vezetőségre, a tag­ságra. A jelenlegi fő cél a hektárho­zamok növelése, majd — az agro­ökológlal viszonyokhoz mérve — ezek állandósítása. Gabonaféléknél a hek­táronkénti öt tonna, a hüvelyesek­nél a három tonna, a cukorrépánál 35 tonna, az évelő takarmányoknál pedig 9—10 tonna elérése a legköze­lebbi cél. Sajnos, az állattenyésztés területén a konszolidációs feladatok teljesítése komolyabb nehézségekbe ütközött, habár a munkafegyelmet megszilár­dították, s a gondozók soraiból tá­voztak azok, akik nem értettek egyet a munkafegyelemmel, a mun­kahelyi alkoholtilalommal. A hiányzó munkaerők pótlására 1983-ban pél­dául négy részlegzootechnikust vet­tek fel, s nyolc olyan családot köl­töztettek Zsélybe, melynek tagjai az állattenyésztésben helyezkedtek el. Az elkezdett szisztematikus tenyész­tői munka eredménye csak később érik be, akkor, amikor befejeződnek majd a fő beruházási munkák. Az állattenyésztés pillanatnyi célja az. hogy a tejtermelésben elérjék a tehenenként évi 3500 literes fejési át­lagot, a marhahizlalásban pedig a napi 800 grammos súlygyarapodást, vala­mint 1 hektár mezőgazdasági terület­ről a 200 kilogramm hús kitermelé­sét. A sertéshlzlalásban a jelenlegi napi 520 grammos súlygyarapodási átlagnak a megtartása a cél. Szép eredmények születtek a borjúnevelés­ben Is. Bolol Róbert állattenyésztési fő­­ágazatvezetó — nem takargatva a problémákat — kimondta: az állatte­­nvésztés szakképesítés nélküli dolgo­zói valahogy ódzkodnak az Iskola­padtól. A jövő persze a szaktudásé. A kellő Ismeretekkel rendelkező szak­munkás mindig is a korszerűbb ter­melési módszerek pártolója, s mun­kájának minősége is jobb. Ha már szó esett a képesítésről — a személyzeti osztály vezetőjének, Blažena Rumanovánok az informá­cióit felhasználva —, lássuk, vajon milyen erőfeszítéseket tesz a konszo­lidálás nehézségeivel küzdő szövetke­zet annak érdekében, hogy az elkö­vetkezendő 8. ötéves tervidőszakban minél több szakképzett dolgozóval rendelkezzen: A gazdaság 450 állandó dolgozó)« közül 11 rendelkezik főiskolai, 25-en pedig középiskolai végzettséggel. A diplomás végzettség 47 százalékban fedi a követelményeket, a középisko­lai 92 százalékban. Rosszabb a hely­zet a munkáskáderek területén. A 311 dolgozó közül mindössze 175 rendel­kezik szükséges szakképesítéssel. Ta­valy 25 dolgozó szerzett szakokleve­let az SZFSZ által rendezett tanfolya­mokon. A fejlődés, az előbbrelépés ma már elképzelhetetlen az ésszerű, jövőt szolgáló bernhózásnk nélkül. Boros Arpád, a beruházási osztály vezetője munkatársaival együtt komoly felada­tok előtt áll: tavaly mintegy öt és fél milllé korona értéket fordítottak a diagnosztikai és gépjavító részleg építésére. Elkészült az épület beton­szerkezete, a külső és belső falak. A tervek szerint az épületkompleznm befejezésére a jövő év végén kerül sor. A korszerű műhellyel, diagnosz­tikai állomással párhuzamosan együtt épül fel az az új szociális létesít­mény, amely mind a gépjavító, mind a telep dolgozói hasznára válik. Az építészeti csoport ezenkívül egy régebbi Istálló tetőszerkezetét Is fel­újította, több állattartó telepet és családi házat Is rekonstruáltak. A szocialista verseny mozgósító erejét, hasznát a zsélyi szövetkezet vezetősége és tagsága Is felismerte, s éppen ezért nagy gondot fordítot­tak és fordítanak ennek szervezésé­re. Hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére a gazdaság ko­moly kötelezettséget vállalt. Az össz­­üzeml szocialista vállalás értéke 619 ezer 720 korona, ez 11 kollektív és 238 egyéni vállalásból tevődik össze. A növénytermesztésben dolgozók eh­hez a vállaláshoz úgy kívánnak hoz­zájárulni, hogy a gabonatermést 51, a cukorrépáét 49, a hüvelyesekét 36, a zöldségfélékét pedig 21,5 tonnával kívánják túlteljesíteni. A tejtermelés­ben 6 ezer literrel, a marhahizlalás­ban pedig 2,19 tonnával akarják túl­lépni a tervet. A borjúelhullást 2 da­rabbal, a malacelhullást pedig 15 da­rabbal kívánják csökkenteni, amellett 8,7 tonna erőtakarmány megtakarítá­sával számolnak. A gazdaságban az utóbbi Időben nagy gondot fordítanak a pótalkatrész-felújításra. Csak így vállalhatták azt, hogy 121 ezer 500 korona értékű pótalkatrészt takarít­sanak meg. A mindennemű energia­felhasználást 3 százalékkal kívánják csökkenteni. A kötelezettségvállalá­Komoly munka vár a szövetkezet dolgozóira a «zarvasmarha-tonyészté* fellendítésében Fotó: CSTK sok féléves értékelése aira utal, hegy a legtöbb szakaszon kedvezően halad a kötelezettségvállalások teljesítése. A szocialista brigádok nagyban hoz­zájárultak a vállalások teljesítéséhez. Tavaly például a legjobb eredménye­ket a Gál Lajos vezette növényter­mesztési brigád, a szelestyéni (Se­­lešfanyl) részleg állattenyésztési cso­portja és a Nagy józsef vezette gép­javító brigád érte el. Az építészeti csoportról külön kell szólnunk, hi­szen a szocialista brigádok múlt évt Járási versenyében az előkelő máso­dik helyet érték el. A konszolidációs folyamat részének lehet tekinteni azt a melléküzemági tevékenységet, amely két ügyet is szolgál. Elóször is nagyban hozzájá­rul az adósságok törlesztéséhez, má­sodszor jó munkalehetőséget biztosit a környékbeli lányoknak, asszonyok­nak, s a téli Időszakban a gazdaság dolgozóinak. Pavol Oravec mérnök, a melléküzemág vezetője büszkén mon­dotta: — 11 millió korona tiszta nyereség­gel zártuk a tavalyi évet, ami egy újabb előrelépés volt a konszolidá­ciós folyamatban. A melléküzemági termelés két munkaszakaszra tagoló­dik: az első az építészeti, épületkar­­bantartől tevékenység, melynek kere­tében kilenc munkacsoport dolgozik az ország különböző részein. Ennek keretén belül beton kooszolok gyár­­tását is elkezdték az elmúlt évben. A partizánske! cipőgyárral való e­­gyüttmüködésben cipőipari hulladék­ból használati tárgyakat készítenek. Ezen a munkaszakaszon 45 asszony dolgozik, kedvező kereseti lehetősé­gek mellett. Tavaly 182 ezer 430 pár cipőfelsőt készítettek el, ami 2430 pár­ral több, mint amennyit a terv elő­irányzott. A távlati tervek szerint a melléküzemági termelésre addig lesz szükség, ameddig a gazdaság „nem kerül egyenesbe“. A* üzemi pártszervezet — melynek elnöke Makő Gyula — eddig Is na­gyon sokat tett annak érdekében, hogy fejlődjön, előbbre lépjen a gaz­daság. A pártcsoportgyüléseken elő­térbe kerültek azok a problémák, me­lyek döntő mértékben lassították a fejlődést. A pártszervezet például mindig is támogatta a vezetőségnek és a dolgozóknak azon javaslatait, amelyek a munkafegyelem megszilár­dítását segítették elő — demokrati­kus módon. A kommunisták támogat­ták és támogatják az újító- és felta­láló mozgalmat, segítségükre vannak azoknak az embereknek, akik a reá­lis, de az újszerű termelési elképze­lések hívei. jó munkaeredményeket csakis ügy lehet elérni, ha adott a dolgozókról való mindennemű szociális gondosko­dás. Csak néhány példa: az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt a. preventív orvosi vizsgálatok száma. Tavaly 85 állattenyésztési dolgozó és 115 nyug­díjas részesült Ilyen ellenőrzésben, 13-an pedig gyógykezelésben része­sültek. Természetesen az orvosi ellá­tás, az üdültetés és egyéb szociális gondoskodás területén van még javí­tanivaló. • •• Egy efsz esetében a több éves gaz. daságl lemaradást behozni — nehéz. Ehhez komoly központi támogatás, nagy-nagy kitartás, ésszerű gazdál­kodás, s szilárd munkafegyelem szük­séges. A Nagykürtöst (Vefký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a zsélyi szövetkezet vezetősége és tag­sága — amint ezt a fentiek alapján Is tapasztalhattuk — sokat tesz azért, hogy a konszolidálás! folyamat sike­res legyen, s kitűzött célja teljesül­jön. Reméljük, néhány év múlva az Aranykalász szövetkezet maga mö­gött tudja a korábbi évek nehézsé­geit Kalita Gábor A hetedik ötéves tervidőszak ntolső évének döntő szaka, szához érkeztünk. A legtöbb mezőgazdasági üzemben már kirajzolódtak a tervteljesítés eredményei, s a szak­emberek lényegében el tudják készíteni a prognózist, hogy mennyire sikerült megbirkózni az idei év és a hetedik ötéves terv feladataival. így van ez az Ekecs-Szakállasi (Okoő-Snkol­­ce) egyesített földműves-szövetkezetben is, ahol ÖLLÉ IMRE elvtárssal, a szövetkezet elnökével arról beszélgettünk, hogyan áll ez a közös gazdaság a gabonabetakarltás után a tervfel­adatok valóra váltásával, s milyenek a kilátások a hetedik ötéves terv mutatóinak teljesítésére. — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy már a kezdet kezdetén nagy súlyt helyez­tünk arra, hogy minden szakaszon folya­matosan biztosítsuk az évi terv teljesítését — kezdi a beszélgetést Öllé elvtárs. — Min­den ágazatban valóban tudományosan meg­alapozott terveket dolgoztunk ki, amelyek­ben mérlegeltük adottságainkat és lehető­ségeinket. Abból az alapelvből indultunk ki, hogy a jő terv mindig ösztönzi a dolgo­zókat a Jobb és hatékonyabb munkára, s egyúttal hozzájárul a szövetkezet folya­matos fejlődéséhez. A tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek rugalmas alkalmazására építettük terveinket, melyek kapcsán évről évre Igényesebb célokat tűztünk ki. Az objek­tív tényezőkön kívül fokozott figyelmet fordítottunk a szubjek­tív összetevőkre, annál is Inkább, hiszen szövetkezetünk kiváló szakembergárdával, Jól képzett műszaki-gazdasági dolgozók­kal rendelkezik, akiknek tudása nagyban elősegíti gazdasá­gunkban a munkatermelékenység fokozását. A tervezést ki­sebb munkaközösségekben a dolgozókkal karöltve végezzük, akik több esetben értékes észrevételeikkel járultak hozzá a tervlebontás tökéletesítéséhez. Valamennyi munkaközösség tagja aprólékosan megismerkedett tervfeladataival, mindenki tudja, mit, mennyit és hogyan kell dolgozni ahhoz, hogy azo­kat teljesíteni tudjuk. Természetesen nemcsak a feladatokkal ismertetjük meg dolgozóinkat, hanem azzal Is, hogy az elvég­zett munkáért milyen anyagi juttatásban részesülnek. A szövetkezetben havonta értékelik az egyes ágazatokban —, de munkaközösségekben is — a tervteljesltés ütemét, és szük­ség esetén azonnal intézkednek a hiányosságok kiküszöbölé­sére. — Elsősorban azt figyeljük, milyen mértékben gazdaságos egy-egy termelési ágazat, s azon belül az egyes részlegek — folytatja a beszélgetést a szövetkezet elnöke. — Minden vo­natkozásban előtérbe helyeztük az anyaggal, üzemanyaggal és energiával való takarékoskodást, valamint a munkaidő haté­kony kihasználását. A termelési értekezleteken konkrétan és név szerint értékeljük a feladatok teljesítését. Ebben a tévé-Magasabb szinten kenységünkben a szövetkezet ellenőrző bizottságának munká­jára támaszkounk, amely segítségünkre van a hiányosságok és a felelőtlen hozzáállás feltárásában. A mennyiségi össze­tevők mellett egyre nagyobb súlyt helyezünk a minőségi mu­tatók javítására. Aki jól dolgozik, attól nem sajnáljuk a több­letjuttatásokat, de aki hanyagul végzi munkáját, annak érez­nie kell, hogy munkájával nem vagyunk elégedettek és többet várunk el tőle. ■ Milyenek a hetedik ötéves terv teljesítésének kilátásai? — A jő gabonatermés után egyértelműen elmondhatom, hogy szövetkezetünk minden mutatóban teljesíti, illetve teljesíteni fogja a szemesek termelési tervfeladatait. Gabonafélékből az idén 7,32 tonnás hektárbozamot értünk el. Ez azt jelenti, hogy az előző évek kiesését teljes mértékben behoztuk, sőt terven felül 477 tonna gabonát adtunk a közellátásnak. A kukorica és a cukorrépa is kecsegtető termést ígér, így minden feltétel megvan ahhoz, hogy maradék nélkül teljesítsük feladatainkat. Kukoricából az előrejelzések alapján többlettermésre van ki­látás, s véleményünk szerint a tervezett feladatainkat több mint 105 százalékra teljesítjük. Ha valami rendkívüli nem jön közbe, akkor kukoricából 1782 tonnával lépjük túl a tervet, s Ily módon szemesekből összesen 2259 tonnás többletet érünk el a tervezettel szemben, jé termést értünk el az olajosokból is, ahol a tervet 198 tonnával léptük túl. Hasonló eredménýek-Gazdag terméssel kecsegtet a kukorica Fotó: — kim —< ről adhatok számot e zöldségtermesztés terén Is, ahol ugyan­csak többlettermeléssel dicsekedhetünk. A növénytermesztés dinamikus fejlődése hozzájárult a hete­dik ötéves tervidőszak folyamán az állattenyésztés termelési mutatóinak növeléséhez Is. A tejtermelésben nemcsak meny­­nyiségben teljesítették tervfeladataikat, hanem jelentős előre­haladást értek el a minőség Javítása szempontjából is. Évről évre emelkedett az első osztályban értékesített tej mennyisé­ge, mely jelenleg meghaladja a 85 százalékot. — Az állattenyésztés szakaszán szintén folyamatosan a ki­tűzött ütemterv szerint teljesítjük feladatainkat. Megmutatko­zik ez a marhahús- és a sertéshústermelésben ts. Illetve ter­melésük gazdaságosságában. Az egyedi takarmányozási rend­szer következetes alkalmazásával folyamatosan csökkentettük az egy liter tej, illetve az egy kilé hús termelésére fordított erőtakarmányok mennyiségét, ezeket jé minőségű tömegtakar­mányokkal pótoltuk. Korszerűsítettük az állattartást telepeket ős az istállókat, csökkentettük az élőmunka részarányát, s az új technológiák bevezetésével növeltük a munkatermelékeny, séget. ■ Hogyan nyilvánul meg a mezőgazdasági termelés belter, jesftése e szövetkezetükben? — Mielőtt számokkal Illusztrálnám a hetedik ötéves tervidő­szak alatti fejlődést, leszögezem, hogy a szövetkezet vezető­sége elsőrendű feladatként tűzte ki a belterjesítés elmélyíté­sét és meggyorsítását. Ma a belterjesltést komplex módon ér­telmeztük. Ez a folyamat a tervezéssel kezdődik, s magában foglalja a munkaszervezést, az ellenőrzést, a tudományos-mű­szaki fejlesztést, a tökéletesített lráyftási rendszer érvényesí­tését, a dolgozók munkakezdeményezósét, a tartalékok feltá­rását stb. örvendetes jelenség, hogy a hetedik ötéves tervidő­szak befejezésének küszöbén a legtöbb mutatóban ezt a célt sikerült elérnünk. Ennek kapcsán szövetkezetünk magasabb szinten többet, jobban és olcsóbban termel. Az elmondottakat az alábbiakkal támasztom alá: a nyers mezőgazdasági bruttó termedést 21 millíő 500 ezer, a piaci termelést pedig 20 millió 900 ezer korona többlettel zárjuk. Minden hektárról 583 koro­nával többet termelünk a tervezettel szemben. A teljesítmé­nyek és hozamok tervét előreláthatólag közel 32 millió koro­nával túllépjük. A szövetkezet tiszta nyeresége az erdeti terv­től úgyszólván 23 millió koronával lesz több. A hetedik ötéves tervidőszak első évével szemben az egy dolgozóra jutő évi munkatermelékenység közel 30 ezer koronával emelkedett. A szövetkezetben a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére élénk szociallstaverseny-mozgalom bontakozott ki, mely a he­tedik ötéves terv mutatóinak túlteljesítésére és a gazdaságos­ság elmélyítésére irányul. Alkotó munkájukkal megteremtet­ték a feltételeket ahhoz, hogy tiszta számlával fogjanak hozz« a nyolcadik ötéves terv igényes célkitűzéseinek megvalősltá­­«áho*- SVINGER ISTVÁN 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom