Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-14 / 37. szám

i4

SZABAD FÖLDMŰVES

1985. szeptember 14.

INDUL A VERSENY ■ INDUL A VERSENY

INDUL A VERSENY ■ INDUL A VERSENY

'Amint már arról tájékoztattuk olvasóinkat, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az idén rendezi meg az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű verseny második évfolyamát. A verseny meghirdetésének célja a szövetkezeti dolgozók tömegpolitikai, gazdasági-szociális és kulturális ismereteinek gyarapítása.

A verseny 7 témakörből áll; amelyek a következők: Я a saját takarmányforrás hasznosítása;

■ az SZFSZ viszonya a neveléshez és a művelődéshez; H anyagi érdekeltség az efsz-ekben;

■ a tudományos-műszaki haladás fejlesztésének formái;

■ az emberről való gondoskodás jelentősége;

■ a szövetkezeti demokrácia hatékonyabbá tétele az efsz szerveinek tevékenységében;

■ az SZFSZ-re háruló feladatok az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból kifolyólag.

Minden egyes témakör végén három kérdést teszünk fel. A kérdések mindegyikéhez 3—3 választ közlünk,

amelyek közül természetesen csak egy lesz a helyes. A versenyzők feladata az lesz, hogy a helyes választ bekarikázzák, és a megfelelő szelvénnyel együtt elküldjék a Szabad Földműves szerkesztősége címére:

815 7S Bratislava, Križkova 9.

Még egy dolog nagyon fontos. A megfejtéseket csakis az efsz elnökének aláírásával s az illető szövetkezet bélyegzőjével ellátva fogadjuk el. A hét témakör együttes megfejtésének legkésőbbi beküldési határideje 1985. október 18.

A helyes válaszokat már gyakran az egyes témakörökhöz közölt szöveg tartalmazni fogja. Tehát érdemes figyelmesen áttanulmányozni a segédanyagot. Néhány válasz után azonban kutatni fog kelleni különféle kongresszusi dokumentumokban, statisztikai adatok halmazában ...

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az eredményhirdetésre 1985. november 18-án kerül sor.

(jp)

A saját takarmányforrás hasznosítása

A jó minőségű takarmányalap megteremtése mezőgazdasági üzemeinké ben hasonlóan kiemelt feladat, mint a gabonaprogram megvalósítása, s e két feladat teljesítése az alapja az élelmiszer-önellátás elérésének. A takarmányalapot mezőgazdasági üzemeink a szántóterület, valamint a rétek és a legelők terméséből alakítják ki. E takarmány mennyisége és minősége határozza meg a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztését, de közvetlen összefüggésben van a szemes takarmány felhasználásával is. Ezért nagyon fontos, hogy milyen mennyiséget, de főleg minőséget érünk el a tömegtakarmányok termesztésében, hiszen a szemes takarmányok felhasználásának összhangban kell lennie a gabonatermés mennyiségi mutatóival.

Mind a tömeg-, mind az erötakarmányok esetében létre kell hozni bizonyos tartalékokat. így lehet elkerülni a gondokat a tárolási és egyéb veszteségek esetén, de olyan objektív nehézségek leküzdésében is segíthet, mint az elkésett vegetáció, a gyengébb terméshozam, az állatállomány Ingadozása stb. Minden jó gazda számít is az ilyen jellegű nehézségekre.

Az élelmiszer-önellátás elérésének útjai viszonylag simák és egyenesek voltak, különösen azok számára, akik mindenkor számíthattak az állami takarmányalap felhasználására. Csakhogy ezeket az utakat .„benőtte a fű“. Párt és állami szerveink nagyon helyesen úgy döntöttek, hogy mezőgazdasági üzemeinknek a takarmányalap létrehozásában és felhasználásában is önellátóknak kell lenniük, azaz el kell érni a gabonafélék és a takarmánynövények hektárhozamának növelését, valamint a takarmánytermesztés más formáit fs ki kell használni, hogy folyamatos és egyenletes legyen a lakosság ellátása.

A CSKP KB 11. ülésén Pitra elvtárs, a CSKP KB titkára fogalmazta meg az igényt: „Mezőgazdasági üzemeinknek egyre Inkább érezniük kell a közvetlen felelősséget a takarmányalappal való gazdálkodás terén, különösen a szemes takarmány felhasználását Illetően“. Ez az Igény minden szövetkezetben vitatéma volt, aminek eredményeként az efsz-ek X. országos kongresszusán határozatot fogadtak el. Emlékeztetőül a határozat idevágó része: „A gabonaprogram megvalósításának lényeges feltétele a takarmánytermelés belterjesítése, különösen a rétek és legelők termelékenységét Illetően. A mennyiség mellett azonban különösen a minőségre kell ügyelni. Minden mezőgazdasági üzemben tovább kell javítani a szemes takarmány gazdaságos felhasználását. Azokon a helyeken, ahol nem érik el a kellő színvonalat a szemes takarmány hasznossági mutatóiban, azonnal be kell avatkozni és konkrét intézkedéseket kell elfogadni.

Ä további feladat az élelmiszertermelés állandó, egyenletes ütemének megtartásához szükséges takart mányalap létrehozása. Az efsz-ek X. országos kongresszusa egészen pontosan határozta meg mezőgazdasági üzemeinknek a takarmányalap menynyiségét. mégpedig a tömegtakarmányok esetében százalékban, a szemes takarmányok esetében pedig hetekben a félév végéhez viszonyítva. Ezt a mennyiséget ismernie kellene minden állatgondozónak, az állattenyésztésben dolgozó közösségnek, s természetesen minden vezető dolgozónak.

Ä tömegtakarmány termelése az utóbbi években pozitívan fejlődött. Az évi átlagtermés a 6. ötéves tervidőszakhoz Vlszonyftva 13, a réteken és legelőkön pedig 10 százalékkal emelkedett. A tömegtakarmányok termelése a mezőgazdasági terület mintegy 45 százalékát foglalja le, s a

gabona után ez alkotja a második legnagyobb termőterületet, ami nemcsak az állattenyésztést befolyásolja, hanem mezőgazdasági üzemek egész gazdálkodására Is kihat. Éppen ezért fontos a takarmánytermelés belterjesítése, melynek harmonogramját minden mezőgazdasági üzemben ki kell dolgozni.

A tömegtakarmány-termelésben jelentős szerep jut az évelő takarmány, növényeknek. Egyrészt a takarmányalapnak lényeges, jó minőségű alkotó elemei, másrészt megkötik a talajt, továbbá növelik annak humusz- és nitrogéntartalmát. Ezáltal növelik a többi növényfajta terméshozamát, különösen a gabonafélékét.

A statisztikából azt Is kiolvashatjuk, hogy az évelő takarmánynövények esetében is javultak a hektárhozamok, azonban a vetésterület csökkenése miatt mezőgazdaságunk nem teljesítette tervét. A 6. ötéves tervidőszakban például 26,1 százalékkal emelkedett a hektárhozam az 5. ötéves tervhez viszonyítva, ám 27,3 százalékkal csökkent a vetésterület, ami a termés mennyiségének 8,1 százalékos csökkenésével járt. 1981— 1984-ben a hektárhozam 1,31 tonnával nőtt, s már elérte a 8,94 tonnát, miközben a vetésterület 182 ezer hektáron stabilizálódott.

A tömegtakarmány mennyiségének és minőségének biztosítása egyedül a belterjesítés útján lehetséges, különösen a rétek és a legelők jobb kihasználásával, s e tekintetben Szlovákiában nagyok a tartalékok. A 7. ötéves tervidőszakra ezért meghatározták a fő feladatokat, amelyek elsősorban a széna termelésének növelését írják elő. Szlovákiában 1985. január elsején 822 ezer hektár rét és legelő volt (a mezőgazdasági terület 33,3 százaléka). Ezek a területek a fő hordozói a jő minőségű szálastakarmány termelésének, különösen azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a földterület több mint 25 százalékát a rétek és a legelők képezik. A jelenlegi hozamok arról tanúskodnak, hogy nincsenek kihasználva kellő mértékben még az objektív lehetőségek sem. Ezért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kidolgozta a takarmánytermelés rendszereit. A termelési formák két rendszeréről van sző, amely kötelező érvényű a mezőgazdasági üzemekre: i

■ a szántóföldi takarmánynövények termelési rendszere:

■ a rétek és legelők termelési rendszere.

A rendszerek elosztása — az ökológiai feltételek szerint — területenként szintén két típust különböztet meg: a sík- és a hegyvidékit.

A SÍKVIDÉKI TÍPUSRA JELLEMZŐ

■ a lucerna termesztése;

■ a maghere és a maglucerna termesztése;

■ a silókukorica termesztése;

■ a másodvetés;

Ш a szántóföldi takarmánynövények termesztése öntözéssel.

Ismeretek

bizonyítvány

nélkül

SZPsil

SZELVÉNY SZAMA: 1-2

A HEGYVIDÉKI TÍPUSRA JELtEMZÖ

■ a lóhere ós keverékek termesz.

tése;

■ a zab és zabkeverékek termesztése;

■ az állandó gyepterületek takarmánytermelésének rendszere.

A takarmány előállításának rendszere a hegyvidéki típusban az intenzifikálás több fokozatát ismeri. Ezek szerint vannak meghatározva nemcsak a művelés formái, hanem a hektárhozamok és a termés minősége is. Ma már minden szövetkezetnek tudnia kell, hogy melyik termelékenységi fokozatba tartozik, s annak alapján kell végezni a belterjesítést és tervezni a hektárhozamokat.

A tartalékok kihasználásának egyik legjelentősebb formája a másodvetés, amelyet a tervek szerint évről évre növelni kell. A 7. ötéves terv időszakában a másodvetés területét 10—12, az öntözhető területeken pedig 20 százalékkal kellett növelni. Ez elsősorban a síkvidéki típust érinti, ahol az aratás után szinte rögtön el lehet vetni a különböző takarmánynövényeket.

1984-ben 121 hektáron jaz összes vetésterület 11,9 százaléka) sikerült elvetni különböző keverékeket, ami határozottan javított a takarmányalap minőségén, s mennyiségileg Is segítette annak növelését. A takarmányalapot jelentősen gazdagító növények közé tartozik a silókukorica, amely nélkül már szinte el sem tudjuk képzelni az őszi betakarítást, s amely kedvező körülmények között nagy hektárhozammal gazdagítja a zöldtakarmány-alapot.

A takarmányalap megteremtésekor az állattenyésztés szakembereinek egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az olyan termékeknek, mint a szalma, a takarmányburgonya, a takarmányrépa, valamint -a réteken való legeltetés. Ez utóbbi esetben javasolt a hegy- és a síkvidéki mezőgazdasági üzemek kooperációja. Az említett növényféléknek pedig nemcsak tápláló hatásuk van, hanem sok gyógyelemet is tartalmaznak, ezért a növénytermesztés irányítóinak ajánlatos ezeket a növényeket jobban figyelembe venni a vetési struktúra kidolgozásakor.

A takarmányalap forrásait egy-egy mezőgazdasági üzem számára nem határozzák meg egészen pontosan. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak bevezetésével, a növényzet biológiai erejének fokozásával, s újabb elemek felfedezésével egyre újabb lehetőségek nyílnak az állatállomány újszerű takarmányozására, s további lehetőségeket teremt az élelmiszeripar, valamint maga a természet.

PAVEL DELINGA' mérnök, kandidátus

KÉRDÉSEK

1. Az efsz-ek X. országos kongresszusa hány százalékban határo: ta meg a tömegtakarmány-tartalék mennyiségét ?

a) 5—10 százalék

b) 10—20 százalék

c) 10—15 százalék

2. A rétek és legelők rendszere Hány termelékenységi fokozatot i: mer?

a) I—III

b) I—VI

c) I—V

3. Az állatok takarmányozásában mélyik takarmányféléknek va dietetikus hatása?

a) takarmányrépa, takarmány-sárgarépa;

b) silókukorica, gabonafélék)

ej szenázs, illetve szilázs.

Az SZFSZ viszonya a neveléshez és a művelődéshez

Az efsz-ek X. országos kongresszusának határozata feladatul adta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a szakmai-politikai nevelés minőségi javítását, az eszmei ráhatás hatékonyabbá tételét, hogy ezzel is hozzájáruljon a CSKP politikájának megvalósításához.

Ez a feladat csakis úgy teljesíthető, ha Szlovákia valamennyi szövetkezetében előtérbe kerül a magas színvonalú szakmai-politikai és a tömegpolitíkai nevelő munka.

Másként ez nem képzelhető el, minthogy a szövetség elkészíti az eszmei ráhatás különböző formáinak rendszerét, melynek segítségével a szövetkezeti tagok gyarapíthatják tudásukat, megismerve a fejlett szocialista társadalom törvényszerűségeit, különös tekintettel a párt gazdaságpolitikájára, kulturális törekvéseire, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyére és küldetésére a Nemzeti Frontban, illetve a mezőgazdaság továbbfejlesztésében.

A nevelés hatékonyságának legfontosabb előfeltétele a szövetkezeti dolgozók részvétele a szocialista mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítésében, valamint társadalmi aktivitásuk a fejlett szocialista társadalom építésében. E cél elérésének érdekében a szövetség éppen a szövetkezetekben levő SZFSZ-alapszervezeteken keresztül lehet a legtöbbet.

Az efsz-ek X. országos kongreszszusa értékelte a szövetség oktatónevelő munkáját, rámutatott a tartalékokra, melyek e munkában fellelhetők. Ennek alapján kell az SZFSZ különböző szintű szerveinek a nevelő munkáját hatékonyabbá tenni, általa formálva a szövetkezeti földművesek szocialista öntudatát, politikai meggyőződését, emelni műveltségük színvonalát, erősíteni társadalmi elkötelezettségüket, s szilárdítani munkaerkölcsüket. Ennek feltétele, hogy a szakmai, eszmei, világnézeti, erkölcsi, hazafias éti internacionalista neveléshez konkrétan álljunk hozzá. Ezt a nagyon komoly feladatot öszszességéhen úgy teljesíthetjük, ha az üzemi felnőttoktatás (szövetkezeti munkaiskola) adta lehetőségeket — mint a csehszlovák oktatási rendszer szerves részét — minden eddiginél jobban hasznosítjuk.

A szakmai-politikai nevelés szövetkezeteinkben tervszerűen folyik, a káder, és szociális ügyek fejlesztési tervezetének részeként a 7. ötéves tervidőszakban. Ezt a szövetkezetekre vonatkozó nevelő munkát az Oktatásügyi Minisztériumnak az 1984/6. számú rendelete írja elő. Az SZFSZ funkcionáriusainak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a végzős diákok gyakorlati felkészítésére és elhelyezésére.

A nevelést illetően egyik fő probléma: a dolgozók szakképzettségének növelése, főleg a munkáskategóriákban. Tehát az új, 1985/BB-os felnőttoktatási évben a CSKP KB 13. ülése azon határozatának a teljesítésére kell a fő hangsúlyt helyezni, amely meghatározza: el kell érni az 50 százalékos képzettségi arányt, illetve szintet. E célbél jól kell kihasználni a szaktanfolyamok, esti iskolák nyújtotta lehetőségeket, munka mellett megszerezni a szakképesítést, különösen az állattenyésztésben, ahol a legnagyobbak a tartalékok, melyek mind ez ideig kihasználatlanok. A szövetkezeti vezetőknek és a szövetség tisztségviselőinek, tehát minél nagyobb számban biztosítaniuk kell a hallgatókat ezekre a tanfolyamokra, illetve esti iskolákra. Az érettségivel végződő mezőgazdasági szakmunkásképzők elvégzésére kell serkenteniük a szövetkezetek tisztségviselőit, képesítés nélküli szakembereit.

Az SZFSZ-alapszervezetek tisztségviselőinek nagy figyelmet kell szentelniük a felnőttoktatási év keretében a gazdaságpolitikai nevelésnek, jobban tanulmányozva a szövetség központi és járási szervei által kijelölt témákat, tananyagokat, s persze az SZFSZ-alapszervezet által szorgalmazott, helyi témákat, melyek az égető problémák megoldását segítik elő. Az előbbiek tartalmi szempontbői a mezőgazdaság hatékonyabb fejlesztését taglalják majd, egyúttal pedig a szövetkezeti tagok feladatait ismertetik, melyek gazdasági és szociális jellegűek. Az utóbbiak viszont a szövetkezet legfontosabb igényeiből és feladataiból kiindulva taglalják a tennivalókat.

Az új felnőttoktatási évben ugyancsak hatékony segítséget nyújt majd a haladó tapasztalatok iskolája, meiy a legidőszerűbb feladatokról, a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről ad — tévén keresztül — áttekintést, hasznosítható ötleteket, jö tapasztalatokat a szövetkezett dolgozóknak. Bepillantást nyújtva a tudomány és a technika legújabb vívmányainak tárházába, azok gyakorlati felhasználásába.

A világnézeti nevelésben és a szocialista embertípus formálásában nagy szerep jut az SZFSZ-alapszervezetek által létrehozott püt-nek. A-“ mi meg a szocialista hazaflságra, proletár nemzetköziségre nevelést, a csehszlovák—szovjet barátság istápolását illeti, nagy szerepük van a honismereti kirándulásoknak, a szocialista országokba iránynlá tanulmányutaknak, a hagyományőrző és emlékszobáknak. Ily módon az ifjú nemzedék jobban megismerheti a szövetkezet, a falu fejlődését, azt az eszmei örökséget, melyet elődeik rájuk hagytak. Erre hivatottak a községi, valamint a brigádjerónikák Is, melyekbe dokumentumszerűen kerülnek be a tények, adatok, s Időmúltával Is fémjelzik azt a dinamikus fejlődést, mely az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett, nemcsak a szövetkezetben, a faluban, hanem egész társadalmunkban. A szövetkezeti tagok műveltségi szintjének emelését szolgálják a szakkönyvtárak is, melyek létesítésére mind nagyobb figyelmet fordítanak a közös gazdaságok.

A szabadidő ésszerű hasznosítása érdekében a szövetség szervei hatékonyan támogatják a szövetkezetek amatör művészeti mozgalmának fejlődését, a néphagyományok ápolását. E csoportök, együttesek a szövetkezett klubban vagy a művelődési otthonban tevékenykedhetnek, fejleszthetik szocialista kultúránkat. Szövetségünk ugyanilyen megfontolásból társrendezője a szlovákiai méretű tavaszi filmfesztiválnak, főleg mezőgazdasági dől* gőzök részére.

A Szövetkezett Földművesek Szőj vétségé egyre nagyobb figyelmet fordít a honvédelmi és sporttevékenységre szövetkezeteinkben. Szervezi a fiatalokat a mezőgazdasági sportolimpiászra, az országos spartakiádra és az egyéb honvédelmi versenyekre.

Mindemellett в legnagyobb hangsúlyt a szövetkezeti munkaiskolára (üzemi felnőttoktatás) helyezi. Ebbe kapcsolja be az efsz-tagokat, azzal a céllal, hogy növeljék szakmai-politikai tudásukat, s fokozódjék érdeklődésük a politikai, kulturális és társadalmi események iránt. Szövetségünk központi bizottsága ebből a célbál indíja évente ez üzemi iskolák közötti művelődési versenyt.

A szövetség az oktató-nevelő munka hatékonyságának javítása érdekében az állami szervekkel közösen szorgalmazza a szövetkezetek tanközpontjaniak tökéletesítését, átépítve azokat a haladó tapasztalatok központjává, modern taneszközökkel is felszerelve. A szemléltető segédeszközökön kívül ezen új központok tartozéka lesz a könyvtár is.

Javítani szeretnénk az aktivistahálózatot is, részben további vezető dolgozók bevonásával, részben az aktivistaképzés tökéletesítésével. A jövőben külön figyelmet fordítunk a szövetségi bizalmiaknak és az egyes részlegek vezetőségi tagjainak.

Mint említettük, szövetségünkben az oktató-nevelő munka rendszeres és tervszerű. Az akarjuk elérni, hogy annak ne csak a szövetség tisztségviselői, illetve a szövetkezetek vezetői legyenek részesei, hanem valamennyi szövetkezeti tag, akik egyben a szövetség alapszervezeteinek tagjai is. Cél: minél jobban hozzájárulni a CSKP gazdasági, szociális és művelődéspolitikájának megvalósításához. Ehhez hatékony eszmei-politikai nevelő munkára van szükség.

Gustáv Hilbert mérnök

KÉRDÉSEK

1 Az alább felsoroltak közül a tömeges oktatás melyik formája ünnepli az idén a 15. születésnapját?

a) a „Szakmai beszélgetések“;

b) a haladó tapasztalatok iskolája;

c) a szövetkezeti munkaiskola;

2. Í985-ben milyen minősítést lehet szerezni a felnőttoktatás keretében?

a) a 2. minősítési osztályba való besorolást;

b) a 3. minősítési osztályba való besorolást;

c) szakmunkás-bizonyítványt.

3. A kulturális-népművelő munka melyik legújabb formáját szervezi a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége?

a) a honvédelmi és sportnapokat;

b) a dolgozók filmfesztiválját;

ej a szövetkezeti kulturális napokat